Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendszeréről

Hatályos: 2017. 01. 27- 2017. 03. 29

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendszeréről

2017-01-27-tól 2017-03-29-ig

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendszeréről^[1]

Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. és 8a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer kiépítése és működtetése érdekében szabályozza a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételének helyi szabályait.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az e rendeletben szabályozott ellátásokat méltányosan, a gyermek mindenek felett álló érdekeit alapul véve, a jogosult élethelyzetéhez, szükségleteihez igazodóan, a természetben nyújtott ellátások elsődlegessége mellett kell biztosítani.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevétele önkéntes. Az egyes ellátások megállapítása iránti hatósági eljárás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél kérelmére indul.

(4) A rendkívüli települési támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (5) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is megállapítható.

(5) A jelen rendelet alapján nyújtott szociális ellátások pénzügyi fedezetét és kereteit az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmakat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Szt., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), továbbá a végrehajtásukra kiadott jogszabályok irányadó rendelkezései szerint, azokkal összhangban kell megfelelően értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. családsegítő szolgálat: a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 5530 Vésztő Rákóczi utca 2. szám alatti telephelye.

2. életvitelszerűen lakott lakás vagy ház: a pénzbeli vagy természetbeni ellátást kérelmező, vagy arra jogosult személy által ténylegesen lakott lakás vagy ház.

3. gyermekjóléti szolgálat: a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 5530 Vésztő Rákóczi utca 2. szám alatti telephelye.

4. iskolai szorgalmi időszak: az adott év szeptember 1-től a következő év június 30-ig tartó időszak.

5. lakcím: bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely címe.

6. lakókörnyezet: a pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást kérelmező vagy arra jogosult személy által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos közterület, a rajta lévő járdaszakasszal és vízelvezető árokkal.

7.^[2]

8. vagyonnyilatkozat: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozat.

3. A rendelet hatálya

3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Vésztő Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre;

b) az Szt. 6. §-a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Vésztő Város illetékességi területét jelölték meg;

c) lakcímükre tekintet nélkül az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre;

d) a Gyvt. hatálya alá tartozó azon személyekre, akik Vésztő Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek;

(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Vésztő közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (l) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottságára (a továbbiakban: szociális bizottság), a polgármesterre és a jegyzőre ruházza át a (2) a (3) és a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) A polgármester dönt

a) a születési támogatás,

b) a térítésmentes helyi autóbuszbérlet,

c)^[3] települési támogatás kamatmentes szociális kölcsön formájában történő

megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben,

d)^[4] a halálesethez nyújtott települési támogatás megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben, valamint

e) a köztemetés elrendeléséről és a köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése alóli mentesítésről, továbbá a részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről.

(3) A szociális bizottság dönt

a)^[5] a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellátási formákon kívül a háromezer forint összeget meghaladó települési támogatás,

b)^[6] a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás, valamint

d) a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás (a továbbiakban: szociális földprogram),

megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben. Az a) pontban biztosított hatásköre keretében a szociális bizottság szükség szerint háromezer forint alatti összegű támogatást is megállapíthat.

e)^[7] rendkívüli települési támogatás iránti ügyekben.

(4) A jegyző dönt

a)^[8] háromezer forint összeget meg nem haladó pénzbeli és természetbeni települési támogatás,

b)^[9] a gyógyszerutalvány formájában nyújtott települési támogatás, valamint

c) a települési lakásfenntartási támogatás, és

d) a települési közgyógytámogatás

megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben

(5) Az e rendeletben szabályozott méltányossági jogkörök gyakorlására a szociális bizottság, a polgármester, vagy a jegyző jogosult a (2)-(4) bekezdés szerint átruházott hatáskörében eljárva.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások igénylése iránti kérelem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - postai úton, vagy személyesen a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) szociális feladatokat ellátó szervezeti egységénél nyújtható be. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékletek és nyilatkozatok mellett a pénzbeli és természetbeni ellátások igényléséről rendelkező jogszabályok szerinti mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) A kérelmeket érdemi döntésre az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti elő. A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a saját és családja, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni.

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálása során alkalmazott jövedelemszámításnál az Szt. rendelkezései az irányadók.

(4) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének.

(5) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatali egység az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, szükség esetén más hivatali szervezeti egység, vagy önkormányzati intézmény, különösen a családsegítő szolgálat bevonásával. Amennyiben rendelkezésre áll 6 hónapnál nem régebben készült környezettanulmány, a döntés ez alapján is meghozható.

(6) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5-éig folyószámlára utalással, vagy kivételesen pénztári kifizetéssel kell folyósítani.

(7) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a Gyvt. valamint a végrehajtásukról rendelkező jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(8)^[10] Az e rendelet alapján igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelmeket az 1 számú függelék szerinti, a települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2 számú függelék szerinti, a települési közgyógytámogatás megállapítása iránti kérelmet a 3 számú függelék szerinti, a születési támogatás iránti kérelmet a 4 számú függelék szerinti, a térítésmentes helyi autóbuszbérlet iránti kérelmet az 5 számú függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell az ellátás megtérítésére.

(2) Indokolt esetben - amennyiben a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét a szociális bizottság, a polgármester, vagy a jegyző a 4. § (2)-(4) bekezdésében átruházott hatáskörében eljárva - kérelemre - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a megtérítés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a kötelezett megélhetését, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg, és

a) családjában tartósan beteg vagy fogyatékkal elő kiskorú tartásáról gondoskodik, vagy

b) családjában három vagy több kiskorú tartásáról gondoskodik, vagy

c) egyedül élő, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli, vagy

d) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a megtérítés elrendeléséről rendelkező döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő ellátások rendszere

6. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái

7. § Vésztő Város Önkormányzata e rendelet keretében az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja:

a) Pénzbeli ellátások:

aa)^[11] eseti települési támogatás;

ab)^[12] havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás;

ac)^[13] temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatás;

ad)^[14] gyermekre tekintettel nyújtott települési támogatás;

ae)^[15] kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtott települési támogatás;

af) születési támogatás;

ag)^[16] rendkívüli települési támogatás

b) Természetbeni ellátások:

ba)^[17] települési támogatás gyógyszerutalvány formájában;

bb)^[18] települési támogatás élelmiszerutalvány formájában;

bc)^[19] települési támogatás 3.000,- Ft értékű élelmiszer kríziscsomag keretében;

bd) települési lakásfenntartási támogatás;

be) települési lakásfenntartási támogatás lakáskarbantartási utalvány formájában;

bf) települési lakásfenntartási támogatás tüzelőutalvány formájában;

bg) települési közgyógytámogatás gyógyszerutalvány formájában;

bh) köztemetés;

bi) ^[20]

bj) térítésmentes helyi autóbuszbérlet;

bk) szociális földprogram.

7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások formái

8. § (1) Vésztő Város Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés;

d) idősek nappali ellátása;

e) gyermekjóléti szolgáltatás;

f) gyermekek napközbeni ellátása;

g) gyermekek átmeneti gondozása.

(2) Vésztő Város Önkormányzata szakosított ellátásként ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonában történő ellátást biztosít.

III. Fejezet

pénzbeli ellátások

8.^[21] Eseti települési támogatás

9. § (1)^[22] Az Önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családjuk részére eseti jelleggel települési támogatást nyújt.

(2)^[23] Eseti települési támogatásra jogosult az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy nincs vagyona és családjában az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg.

(3)^[24] A (2) bekezdésen kívül eseti települési támogatásra jogosult az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy is, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy nincs vagyona és családjában az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

nem haladja meg.

(4) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja

a) jövedelemigazolását,

b) vagyonnyilatkozatát,

c) minden olyan okiratot (különösen: kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat, halotti anyakönyvi kivonat, iskolalátogatási igazolás, közüzemi számla, stb.), amely igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet, vagy a nem várt kiadásokat.

(5)^[25] A települési támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével.

(6)^[26] A települési támogatás megállapításáról szóló határozatban a segélyezett kötelezhető a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolására. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17. §-ában, valamint az e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

10. § (1)^[27] Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatás naptári évenként legfeljebb négy alakalommal állapítható meg. Az egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 2.000.-Ft-nál, és havonta nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. A folyósítás gyakoriságától eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

(2)^[28] Az eseti jellegű települési támogatás iránt benyújtott kérelmet soron kívül kell elbírálni, és a megállapított támogatást haladéktalanul folyósítani kell.

9.^[29] Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás

11. § (1)^[30] Kivételesen havi rendszerességgel folyósítandó tartós települési támogatásra jogosult az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról időszakosan vagy tartósan más módon nem tud gondoskodni és megfelel a 9. § (2) bekezdése szerinti jövedelmi feltételeknek.

(2)^[31]

(3)^[32] Tartós települési támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg. Havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

(4)^[33] Tartós települési támogatás 6 hónapra, de legfeljebb a tárgyévre állapítható meg, és a kérelem benyújtását követő hónap 1-jétől kell folyósítani.

10.^[34] Temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatás

12. § (1)^[35] Temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, aki az elhunytat ténylegesen eltemettette és megfelel a 9. § (2) bekezdése, vagy - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén - a 9. § (3) bekezdése szerinti jövedelmi feltételeknek.

(2)^[36] A temetési költségek finanszírozása érdekében igényelt települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege az önkormányzati köztemetés mindenkori költségének 10%-a. A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4)^[37] A temetési költségek finanszírozása érdekében nem állapítható meg települési támogatás annak, aki

a) nem felel meg a 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti jövedelmi feltételeknek,

b) az elhunyttal érvényes eltartási vagy öröklési szerződést kötött, vagy

c) olyan elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, aki gyámhatósági fenntartásos betétkönyvvel, temetési biztosítással rendelkezett, és az azokban elhelyezett összeg a temetés költségeit fedezi.

11.^[38] Gyermekre tekintettel igényelt települési támogatás

13. § (1)^[39] Gyermekre tekintettel igényelt települési támogatás esetén időszakos létfenntartási gond különösen a gyermeket gondozó személy rendkívüli élethelyzete és ennek következtében a gyermek megfelelő élelmezésének, ruházatának, gyógyszereinek, tápszereinek, gyógyászati segédeszközeinek, tanszereinek a hiánya.

(2)^[40] Tanszervásárlás jogcímen kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel és csak abban az esetben állapítható meg települési támogatás, ha a tárgyévben a tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban sem a gyámhatóság, sem a szabálysértési hatóság nem állapított meg semmilyen joghátrányt, ideértve az igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után a családok támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekre való felhívást is.

14. § (1)^[41] A gyermekkel történő kapcsolattartás elősegítése érdekében alkalmanként települési támogatás adható annak a kapcsolattartásra jogosult szülőnek is, akinek gyermekét a gyámhivatal nevelésbe vette, és a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tesz, feltéve, hogy megfelel a 9. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

(2)^[42] Nem részesülhet az (1) bekezdés szerinti települési támogatásban az az aktív korú kapcsolattartásra jogosult szülő, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és munkába állítása, vagy a rá irányadó ellátás megszerzése érdekében nem működik együtt az ebben segítséget nyújtó szervekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás naptári évente legfeljebb 2 alkalommal folyósítható, és egyszeri összege nem lehet több a gyermek kijelölt gondozási helyére közösségi közlekedés igénybevételével történő utazáshoz szükséges legolcsóbb menettérti jegy áránál, de legfeljebb 3.000,- Ft-nál.

15. §^[43] Települési támogatásra jogosult a válsághelyzetben lévő várandós anya a magzatának megtartása, és a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások enyhítéséhez, feltéve, hogy megfelel a 9. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

12.^[44] Kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtott települési támogatás

16. § (1)^[45] A települési támogatás kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható annak a rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki vállalja a kölcsön visszafizetését és az eset összes körülményeit mérlegelve képesnek is mutatkozik arra, feltéve, hogy nincs vagyona és családjában az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ig terjedhet. Ettől eltérni csak különös méltánylást érdemlő, rendkívül indokolt esetben és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-ig lehet.

(3) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell teljesíteni. A visszafizetés határidejét az ügyfél kérelme alapján a hatáskör gyakorlója a folyósítást elrendelő határozatban állapítja meg.

(4) Ha a jogosult a kölcsön visszafizetését két egymást követő hónapban nem teljesíti, a kölcsön fennmaradó része egy összegben válik esedékessé. Ha a kölcsönben részesített a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás behajtása iránt kell intézkedni.

(5) A szociális kölcsön szerződés megkötésével vehető igénybe. A szerződést a támogatásban részesülővel a polgármester köti meg. A szerződésben ki kell kötni a támogatás

a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített a kölcsön részleteinek megfizetését két hónapon keresztül nem teljesíti;

b) azonnali egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.

(6) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott települési támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak kérelemre legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése, vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése.

13. Születési támogatás

17. § (1) A szülő a gyermeke születésekor egyszeri 10.000- Ft összegű támogatásra jogosult.

(2) A támogatás iránti kérelem a születést követő 60 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

13/A.^[46] Rendkívüli települési támogatás

17./A. §^[47] Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül azoknak a személyeknek, akik nem várt események miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerülnek. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem várt események: halál, betegség, baleset, természeti katasztrófa bekövetkezése esetén kialakult olyan élethelyzet, melyben a személyek, családok mindennapi megélhetése kerül veszélybe.

IV. Fejezet

természetbeni ellátások

14.^[48] A települési támogatás természetbeni ellátási formái

18. § (1)^[49] A települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható. A természetbeni ellátás megállapítása az e rendelet szerinti rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

(2) A természetben nyújtott támogatást

a) célzott vásárlást biztosító gyógyszer-, vagy élelmiszerutalvány átadásával, vagy

b) a támogatás összegének a szolgáltatóhoz történő közvetlen átutalásával, vagy

c) a jogosult vagy a törvényes képviselője részére az ellátás közvetlen rendelkezésre bocsátásával, vagy

d) élelmiszer kríziscsomag átadásával

kell biztosítani.

(3)^[50] Természetben kell nyújtani a települési támogatást abban az esetben, ha az eset összes körülményeit mérlegelve tartani lehet attól, hogy azt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(4) Gyógyszerutalvány biztosítása esetén a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult által bemutatott és átadott gyógyszerutalvány, vagy jogerős határozat alapján biztosítják számára a szükséges gyógyszert.

(5) Élelmiszerutalvány biztosítása esetén az élelmiszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult által bemutatott és átadott élelmiszerutalvány, vagy jogerős határozat alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert.

(6) Élelmiszerutalvány biztosítása esetén az élelmiszer vásárlására csak olyan szolgáltatóval köthető megállapodás, amely rendelkezik a megvásárolt termék egyedi (vonalkódos) beazonosítására, és a számlán történő tételes feltüntetésére alkalmas pénztárgéppel.

(7) Az élelmiszer-, és a gyógyszerutalvány elszámolása havonként utólag, a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig a szolgáltatók által az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének megküldött számla és kimutatás alapján történik.

19. § (1) Az élelmiszer kríziscsomag legfeljebb 3.000,- Ft értékű, hűtést, speciális tárolást nem igénylő, alapvető élelmiszerekből áll. A mindenkori legolcsóbb kiskereskedelmi fogyasztói árak függvényében a következő sorrendben tartalmaz különösen: 1 kg fehér kenyeret, 2 liter tartós tejet, 2 kg burgonyát, 1 kg száraztésztát, 1 kg kristálycukrot, 1 kg étkezési zsírt, 1 kg lisztet, 1kg asztali sót, 0,5 kg húskonzervet, 0,5 kg háztartási kekszet.

(2) Az Önkormányzat az élelmiszer kríziscsomag tartalmát képező tartós élelmiszerek beszerzéséről, a csomagok összeállításáról, tárolásáról szociális élelmiszerdiszkont üzlet, vagy valamelyik intézménye vagy szerve, különösen a családsegítő szolgálat, az önkormányzati hivatal, a városüzemeltetési iroda, vagy a szociális szövetkezet útján gondoskodik, figyelemmel a közmunkaprogramban rejlő lehetőségekre.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti kríziscsomagot kiegészítheti saját termesztésű idényjellegű zöldségfélékkel is.

15. A települési lakásfenntartási támogatás

20. § (1) Az Önkormányzat az e rendelet szerint szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást biztosít, feltéve, ha az ellátás jogosultja a lakókörnyezetét rendben tartja. Azt az ingatlant kell a kérelmező személy által lakottnak tekinteni, amelyben a kérelmező személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként ténylegesen életvitelszerűen tartózkodik. A kérelem elbírálásakor csak egy ingatlant lehet lakottként figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásnak minősül: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, továbbá a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a fűtés költségei, valamint a lakáskarbantartás és felújítás költségei.

(3) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) E rendelet alkalmazása során akkor rendezett a lakókörnyezet, ha

a) mentes az eldobált hulladéktól;

b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység;

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység;

d) a szabadban lévő tárgyak tárolása rendezett;

e) lakáson belüli WC hiányában rendeltetésszerű használatra alkalmas árnyékszékkel rendelkezik;

f) az ingatlan lakhatásra alkalmas;

g) a telekről a csapadékvíz-elvezetés az utcai vízelvezető árokba biztosított;

h) az ingatlan előtti vízelvezető árok, járda és az ezek melletti zöldsáv úttestig terjedő területe, legfeljebb azonban a telekhatártól számított 10 méteres körzete tiszta, hulladék- és gyommentes, a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység;

i) téli időszakban az ingatlan előtti járdaszakasz síkosság-mentes, vagy felismerhető az ennek érdekében végzett rendszeres tevékenység;

(5) A kérelmező, vagy a települési lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a (4) bekezdésében meghatározott állapotot a jogosultság megállapítását követően is köteles fenntartani.

(6) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettség betartását a jogosultság megállapításakor a jegyző a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénynek a helyszíni szemlére vonatkozó szabályai szerint ellenőrzi, más alkalommal ellenőrizheti.

(7) El kell utasítani annak a személynek a kérelmét, vagy a már megállapított ellátásra való jogosultságát kell megszüntetni, aki a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az erre irányuló felszólítás ellenére 8 napon belül nem tesz eleget.

21. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit feltéve, hogy a közüzemi szolgáltatások elkülönített mérése biztosított.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a kérelmezőt.

(4) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik:

a jogosult kérelmére;
a jogosult halálával;
a jogosult lakcímének megváltozásával;
ha a jogosult a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi;
ha a jogosult a lakásban nem él életvitelszerűen;
ha a jogosult a jogosultsági feltételeket érintő változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének a változás bekövetkezésének napjától számított 15 napon belül nem tesz eleget;
ha a hivatalból indított felülvizsgálati eljárást a jogosult akadályozza;
ha a hivatalból indított felülvizsgálati eljárás ilyen eredménnyel zárul;

(5) Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság az (4) bekezdés alapján megszűnik, a megszűnést megalapozó ok bekövetkezésének hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személlyel szemben a 6. § rendelkezései szerint kell eljárni.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás megállapításához

vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint
az Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása

is szükséges.

(7) A települési lakásfenntartási támogatást a feltételek fennállása esetén egy évre kell megállapítani azzal, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit félévente hivatalból indított eljárás keretében felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként csak abban az esetben kell határozatot hozni, ha az ellátásra való jogosultság feltételeiben érdemi változás következett be. Ettől eltérő esetben az eljárást meg kell szüntetni.

22. § (1) A fatüzelésű lakás fűtésének költségeire, valamint a lakáskarbantartás, vagy felújítás céljára igényelt települési lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátásként, utalvány formájában kell biztosítani. Az utalványok csak a városüzemeltetési irodánál válthatóak be.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerin szükségessé váló anyagok beszerzéséről, az utalvány értékének megfelelő összeállításáról, tárolásáról és a jogosult részére történő átadásáról a városüzemeltetési iroda útján gondoskodik.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás keretében tűzifa csak abban az esetben igényelhető, ha a jogosult lakásában más, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott közüzemi szolgáltatás nincs bekapcsolva, vagy a jogosultnak a szolgáltatónál 5.000 forint összeget meghaladó túlfizetése keletkezett.

23. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,6,
a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,6,
a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,4.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 300,- Ft.

(4) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

24. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet több, mint 7000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3- (J-0,5 NYM ) x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(3) Nem állapítható meg települési támogatás abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint számított TM összege nem éri el az 1500,- forintot.

(4) A települési lakásfenntartási támogatást a feltételek fennállása esetén egy évre kell megállapítani azzal, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit félévente hivatalból indított eljárás keretében felül kell vizsgálni.

25. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, egyedül élő személy is, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és nincs vagyona.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege egységesen 3000 forint.

16. A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési közgyógytámogatás

26. § (1) Települési közgyógytámogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, aki nem jogosult az Szt. szerinti normatív vagy alanyi jogú közgyógyellátásra, és akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

c) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át

nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a nyugdíjminimum 15%-át eléri, vagy meghaladja.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a család

a) jövedelemigazolását,

b) vagyonnyilatkozatát,

c) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás szükségletének háziorvos által kiadott, jelen rendelet 6 számú függeléke szerinti igazolását.

(3) A közgyógytámogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti igazolt költség, de legfeljebb havi 8.000 forint.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti igazolt költségből a közgyógytámogatás megállapítása során csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerek - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - vehetőek figyelembe.

(5) A közgyógytámogatás folyósítása havonta utólag, gyógyszerutalvány formájában történik. A gyógyszerutalvány folyósítására, elszámolására e rendelet 18. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha a közgyógytámogatás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a (2) bekezdés c) pontja szerinti havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és
a kérelmező jövedelme nem változott,

a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

17. Óvodáztatási támogatás

27. §^[51]

18. Köztemetés

28. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a köztemetés költségének megtérítése a család létfenntartását veszélyeztetné, a köztemetés költségeinek megtérítését a polgármester

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az eltemettetésre köteles személynek nincs vagyona és az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részletekben történő megfizetés abban az esetben is engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

19. Térítésmentes autóbusz bérlet

29. § (1) Vésztő Város belterületén történő közlekedésre érvényes autóbuszbérletre jogosult az

a) a Vésztőn nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-8. évfolyamos általános iskolás tanuló,

b) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 65. életévét be nem töltött személy,

c) a 62. életévét be nem töltött rokkantsági nyugellátásban részesülő személy

akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulóbérletre való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően az iskolai szorgalmi időszakra, a b)-c) pontban meghatározott nyugdíjas bérletre való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően az adott naptári évre érvényes.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(4) A bérleteket az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége vásárolja meg, és tanulóbérlet esetén azt az oktatási intézmény vezetőjének, egyéb esetben a jogosultnak átadja. A jogosult gyermek törvényes képviselője részére történő átadásról – átvételi elismervény ellenében - az oktatási intézmény vezetője gondoskodik.

(5) Ha a bérletre jogosult gyermek tanulói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, erről a tényről az intézmény vezetője a megszűnést követő 8 napon belül a polgármestert értesíteni. A jogviszony megszűnését követő hónap első napjától a polgármester a természetbeni ellátást megszünteti.

(6) A bérlet igénybevételéhez szükséges viszonylat-igazolást a közlekedési vállalattól a kérelmezőnek kell beszerezni.

20. Szociális földprogram

30. § (1) Vésztő Város Önkormányzata pályázati forrásokat saját forrásaival kiegészítve szociális rászorultságtól függő, gazdálkodást segítő támogatás keretében

a) földhasználati lehetőséget, vagy

b) munkaeszközöket, vagy

c) konyhakerti növénytermesztéshez szükséges szaporítóanyagokat, növényvédelmi eszközöket, vagy

d) állatállományt, vagy

e) takarmányt, vagy

f) szaktanácsadást

biztosít. A támogatások bármelyike együtt is nyújtható.

(2) A szociális földprogram meghirdetéséről a Képviselő-testület a pénzügyi források függvényében dönt és meghatározza annak szervezeti és működési szabályzatát. A programba a felhívás közzétételétől számított 15 napon belül lehet jelentkezni.

(3) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni - az alábbi sorrendben - különösen azokat a személyeket, akiknek nincs vagyonuk, és

a) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek, vagy

b) 3 vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, vagy

c) jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy

d) álláskeresési támogatásban vagy aktív korúak ellátásában részesülnek, vagy

e) akik pályakezdő munkanélküliek és

akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 % - át.

(4) Állattartó tevékenységre csak olyan személy, vagy család jelentkezése fogadható el, aki, vagy amely az állattartáshoz szükséges épülettel, gazdasági udvarral rendelkezik.

(5) A szociális földprogramban - a Képviselő-testület programot meghirdető döntésétől függően - közfoglalkoztatás, vagy egyéni megállapodás keretében lehet részt venni. Azonos lakcímen élők közül csak egy személy igényelheti a támogatást.

(6) A Polgármester a szociális földprogramba közfoglalkoztatás keretében bevont személyekkel a Munkatörvénykönyv szerinti munkaszerződést, egyéb esetben pedig együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza:

a felek jogait és kötelezettségeit;
a támogató által biztosított ellátásokat;
a kedvezményezett feladatait;
a program sikeres végrehajtása érdekében támasztott követelményeket;
a kötelezettségszegés, különösen a szándékos károkozás következményeit;
az elszámolás szabályait.

31. §. (1) A háztáji növénytermesztés keretében konyhakerti zöldségfélék – különösen burgonya, petrezselyem, sárgarépa, saláta, vöröshagyma, fokhagyma, borsó, bab, uborka, paradicsom, paprika – termesztése végezhető. A megtermelt javakat a programban résztvevő kedvezményezettek a saját létfenntartásukra, családi fogyasztásra hasznosíthatják.

(2) Az állattenyésztés keretében az állatállomány 50 %-át 1 évig tartani, és amennyiben lehetséges természetes módon szaporítani kell. Az állatállomány fennmaradó 50 %-át a programban résztvevő kedvezményezettek 1 éven belül a saját létfenntartásukra, családi fogyasztásra hasznosíthatják.

32. § (1) A szociális földprogram vezetését, a munkatevékenység szervezését a polgármester irányítása alapján a Városüzemeltetési Iroda vezetője, mint programvezető végzi. A működtetéssel kapcsolatos adminisztratív tevékenységet a Városüzemeltetési Iroda látja el.

(2) A Képviselő-testület megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt biztosít, aki ellátja a Program folyamatos szakmai felügyeletét.

(3) A közfoglalkoztatás keretében megvalósított szociális földprogram által képződött nyereséget az önkormányzat a program működtetésére fordítja.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. Alapszolgáltatások

33. § (1) Ezen fejezet alkalmazásában:

1. megállapodás: a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti feladatellátásról szóló megállapodás.

(2) Vésztő Város Önkormányzata a 8. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt szociális és gyermekjóléti alapellátásokat a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja, a megállapodásban meghatározottak szerint.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Dévaványa Város Önkormányzatának rendelete rendelkezik a megállapodásban meghatározottak szerint.

22. Szociális étkeztetés

34. § (1) Étkeztetésre jogosult különösen az a személy, aki

a) a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) alanyi jogú közgyógyellátásra jogosult,

c) ágyban fekvő beteg,

d) fogyatékossági támogatásban részesül,

g) aki egészségi állapota miatt az ebéd házhozszállítására, vagy házi segítségnyújtásra szorul,

és az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg.

(2) Nem jogosult az étkeztetés igénybevételére, aki az önkormányzat által biztosított más ellátás keretében étkeztetést vesz igénybe, vagy aki legalább 4 órás munkaviszonnyal, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.

23. A gyermekek napközbeni ellátása

35. § (1) Vésztő Város Önkormányzata a gyermekek napközbeni ellátása érdekében bölcsődei ellátást biztosít.

(2) A bölcsődei ellátásra irányuló kérelmet a szülői felügyeleti jogok gyakorlására jogosult szülő, vagy más törvényes képviselő terjesztheti elő az intézmény vezetőjénél. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(3) A bölcsődei felvétel során az alábbi sorrendben előnyt élvez az a gyermek,

a) akinek családja családgondozásban részesül, és a veszélyeztetettsége, vagy a fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség;

b) aki halmozottan hátrányos helyzetű;

c) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

d) akit egyedül élő szülő nevel;

e) akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma eléri vagy meghaladja a három főt;

f) akit gyámként kirendelt hozzátartozó nevel.

(4) A bölcsődei ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel írásbeli megállapodást köt a Gyvt. 31. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján.

24. Szakosított ellátások

36. § (1) A rászorulók részére Vésztő Város Önkormányzata ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonában történő ellátást biztosít.

(2) Vésztő Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti szociális szakellátást a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vésztői telephelye útján nyújtja, a megállapodásban meghatározottak szerint.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

25. Szociálpolitikai kerekasztal

37. § (1) A Vésztő Város Önkormányzata a helyi szociális ellátórendszer tagja közötti információáramlás elősegítése, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) a polgármester;

b) a jegyző;

c) a Szociális Bizottság elnöke;

d) az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője;

e) a kisebbségi önkormányzat delegáltjai;

f) Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény telephely koordinátorai;

g) a Vésztői Református Egyházközség delegáltjai;

h) a szociális területen működő civil szervezetek képviselői;

i) az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői;

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ülései nyilvánosak.

26. Átmeneti rendelkezések

38. § (1) Mindaddig nem állapítható meg az e rendelet szerinti települési lakásfenntartási támogatás annak a személynek, amíg az ezt kérelmező személy az Szt. 2015. év február hó 28. napján hatályos rendelkezései alapján normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

(2) Mindaddig nem állapítható meg az e rendelet szerinti gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési közgyógytámogatás annak a személynek, amíg az ezt kérelmező személy az Szt. 2015. év február hó 28. napján hatályos rendelkezései alapján méltányossági közgyógyellátásban részesül.

39. § A Képviselő-testület a települési támogatás keretében ápolási díjat nem biztosít. Az e rendelet hatályba lépését megelőzően hatályban volt önkormányzati rendeletek alapján megállapított és folyósított ápolási díjakat azonban a korábban hatályos feltételek fennállásig tovább kell folyósítani.

27. A rendelet függelékei

40. § Jelen rendelet függelékei:

^[52]számú függelék: Kérelem rendkívüli/települési támogatás megállapítása iránt;
számú függelék: Kérelem települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt;
számú függelék: Kérelem települési közgyógytámogatás megállapítása iránt;
számú függelék: Kérelem születési támogatás megállapítása iránt;
számú függelék: Kérelem térítésmentes helyi autóbuszbérlet megállapítása iránt;
számú függelék: Igazolás a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletéről;

28. Hatályba léptető rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet 2015. év március 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépés után induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendszeréről szóló 22/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.

Molnár Sándor Dr. Petri Béla

polgármester jegyző

1. számú függelék a 4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[53]

KÉRELEM
rendkívüli / települési támogatás megállapítása iránt

1. Személyi adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve: ...............................................................................................................................

1.1.2. Születési neve: ................................................................................................................

1.1.3. Anyja neve: .....................................................................................................................

1.1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ................................................................................

1.1.5. Lakóhelye: ......................................................................................................................

1.1.6. Tartózkodási helye: .........................................................................................................

1.1.7. Állampolgársága: ............................................................................................................

1.1.8. Telefonszám (nem kötelező megadni):............................................................................

1.1.9. TAJ szám ………………………………………………………………………………

1.2. A kérelmező családi állapota:

1.2.1. □ egyedülálló,

1.2.2. □ házastársával/élettársával él együtt.

1.3. A kérelmező

1.3.1. □ gyermek tartásáról gondoskodik,

1.3.2. □ nem gondoskodik gyermek tartásáról.

1.4. A kérelmezővel azonos lakcímen élő házastársára/élettársára vonatkozó adatok:

1.4.1. Neve: ..............................................................................................................................

1.4.2. Születési neve: ................................................................................................................

1.4.3. Anyja neve: .....................................................................................................................

1.4.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ................................................................................

1.4.5. Lakóhelye:.......................................................................................................................

1.4.6. Tartózkodási helye:..........................................................................................................

1.5. A kérelmezővel azonos lakcímen élő, eltartott gyermekek száma összesen: ............... fő

1.6. A kérelmezővel azonos lakcímen élő hozzátartozókra, más személyekre vonatkozó adatok:

	A	B	C
	Név (ha eltérő, születési neve is)	Anyja neve	Születés helye, ideje (év, hó, nap)
1.6.1.
1.6.2.
1.6.3.
1.6.4.

2. JÖVEDELMI ADATOK

A jövedelmek típusai	A kérelmező jövedelme	A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme	A kérelmezővel közös háztartásban élő, az 1.6. pontban feltüntetett személyek jövedelme
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem
3. Nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, időskorúak járadéka, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátás
4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás]
5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások
6. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)
7. A család összes nettó jövedelme

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki!):.....................................Ft/hó.

Megjegyzés: A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-6. pontjában feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve a családi pótlék és a gyermekgondozási segély (GYES) igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását.

3. A KÉRELEM INDOKA (A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, létfenntartási gond, nem várt többletkiadás – különösen haláleset, elemi kár, betegség stb. – bemutatása.)

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Nyilatkozat

4.1. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

4.2. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

4.3.1. életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

4.3.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: Vésztő, 201…… (év) …………………………….. (hónap) ………. (nap)

...................................................................

kérelmező aláírása

2. számú függelék a 4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[54]

KÉRELEM

települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt

I. Személyi adatok

1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1. Neve: ........................................................................................................................................

2. Születési neve: .........................................................................................................................

3. Anyja neve: .............................................................................................................................

4. Születés helye, ideje (év, hó, nap): ..........................................................................................

5. Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ......................................................................... település ...........................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó

6. Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ............................................................. település .......................... utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ..... .......... emelet, ajtó

7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ……….-……..….-….……

8. Állampolgársága: .....................................................................................................................

9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................

10. E-mail cím (nem kötelező megadni): ....................................................................................

2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

1. □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

2. □ EU kék kártyával rendelkező, vagy

3. □ bevándorolt/letelepedett, vagy

4. □ menekült/oltalmazott/hontalan.

3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.

4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

	A	B	C	D
	Név (születési név)	Születési helye, ideje (év, hó, nap)	Anyja neve	Társadalombiztosítási Azonosító Jele
1.
2.
3.
4.
5.
6.

II. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:^[55]

	A	B	C
	A jövedelem típusa	Kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek
1.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó
2.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
3.	Táppénz, gyermekgondozási támogatások
4.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
5.	Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
6.	Egyéb jövedelem
7.	Összes jövedelem

III. Lakásviszonyok

1. A támogatással érintett lakás nagysága: .................. m²

2. A lakásban tartózkodás jogcíme: .................................................................

IV. Nyilatkozatok

1. A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék

működik – nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó).

Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót: ................ ....................................

2. A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok):

Fűtés költségei;
Villanyáram-fogyasztás díja;
Víz-és csatornadíj;
Szemétszállítás díja;
Gázfogyasztás díja;
Lakáskarbantartás költségei;

A lakásfenntartási támogatás összegét az alább megjelölt szolgáltatóhoz kérem utalni:

EDF Démász Zrt. (villamosenergia szolgáltató)
ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt (gázszolgáltató)
Alföldvíz Zrt.
Előre fizető mérőre kérem: .........................................................................................
Szemétszállítás díja

3. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek^[56] (a megfelelő rész aláhúzandó),

b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti.

Tudomásul veszem, hogy a jelen kérelemben általam feltüntetett adatok megváltozását 15 napon belül be kell jelentenem a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó szervezeti egységénél.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Kelt: Vésztő, 20…….. (év) …………………….. (hónap) ………… (nap)

...................................................................

..................................................................

kérelmező aláírása

a háztartás nagykorú tagjainak aláírása

V. Vagyonnyilatkozat települési lakásfenntartási támogatáshoz

(Feltüntetendő a kérelmező és a háztartás valamennyi tagjának vagyona)

Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: .................................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: .........m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év. Becsült forgalmi érték: .......................................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................év