Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter, az állami főépítész hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét kikérve a következőket rendeli el:

1. FEJEZET
   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
   

1. § 

E rendelet előírásait a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § 

E rendelet alkalmazásában: 

1. Belváros: a helyi építési szabályzatban meghatározott belváros területe.
2. Címtábla, cégtábla: intézményeknek, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek elsősorban a nevét, elnevezését, címét, kisebb részben az egyéb adatait, elsősorban a tevékenységi körére utaló adatot feltüntető tábla.
3. Csoportos reklámhordozó: több, akár eltérő célú reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozó, amelynek létesítése a reklámtartó berendezésre is kiterjedő településképi véleményezési vagy bejelentési eljárásban hozott határozat alapján történik.
4. Fényreklám, LED-fal: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg (LED-fal esetében mozgó képi formában).
5. Helyi egyedi védelem: egy ingatlanon lévő, védetté nyilvánított építményekre vagy építményrészekre kiterjedő védelem. A helyi egyedi védelem lehet az építmény teljes tömegére kiterjedő (az 1. melléklet táblázatában H1 jelű) vagy az építmény valamely - a védelem kimondásakor megállapított - részértékére vonatkozó (az 1. melléklet táblázatában H2 jelű) is.
6. Helyi területi védelem: valamely összefüggő épített területre kiterjedő építészeti védelem gyűjtőfogalma, amely több ingatlanra, magánterület, közterület valamely lehatárolható részére vonatkozik, és amely helyi egyedi védelemmel érintett és nem érintett ingatlanokra, a közterület védett és nem védett részeire egyaránt kiterjedhet.
7. Helyi oltalom alatt álló természeti terület: helyi jelentőségű természetvédelmi terület és helyi jelentőségű természetvédelmi érték területe.
8. Hirdetési célú berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített, mozgatható vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint nagyobb részben hirdetés és reklám elhelyezésére alkalmas berendezés, a kialakításától, anyagától, méretétől, illetve elhelyezése módjától függetlenül.
9. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.
10. Információs vagy más célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, faliújság, információs vitrin, útbaigazító tábla, hirdetmény, közérdekű molinó, továbbá tulajdonos személyétől függetlenül minden olyan berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül információk megjelenítésére is szolgál.
11. Országos oltalom alatt álló természeti terület: tájképvédelmi terület övezete, NATURA 2000területek, országos ökológiai hálózat folyosó, ex lege védelem alatt álló kunhalom.
12. Reklámfelület: reklámhordozó felülete, homlokzaton vagy tetőfelületen anyagszínnel, festéssel, bevonattal létesülő reklám felülete – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett, közterületről látszó öntapadó felületeket és az eltérő színű cserepek alkalmazását is.
13. Településképi eljárás: a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás.
14. Településképi szempontból meghatározó terület: több ingatlanra kiterjedő, magánterületek, közterületek valamely lehatárolható részére vonatkozó védelem, amelynek elsődleges célja az egységes, esztétikus településkép megőrzése.
2. FEJEZET
   ÁLTALÁNOS ILLESZKEDÉSI SZABÁLYOK
   

3. § 

1. A városkép kedvezőbb alakítása, a kialakult beépítéshez illeszkedés érdekében a város már részben vagy teljesen beépült területein a (2) - (6) bekezdésekben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
2. Azokon a lakó-, vegyes-, üdülő-, zöld-, erdőterületeken, valamint mezőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli területeken, ahol az előírt építménymagasság kisebb, mint 12 méter, csak magastető létesíthető.
3. Új, átalakításra vagy bővítésre kerülő épület akkor illeszkedik a településképbe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

1. a településrész karakterét megtartja,
2. az épülettömeg nagysága, tagolása,
3. az anyaghasználat, a színezés, a homlokzatképzés és tagolás,
4. a tetőfelületek tagoltsága, hajlása és anyaghasználata,
5. a homlokzati nyílászárók arányai, osztása és nagysága,
6. a közterületről látható egyéb építmények kialakítása, anyaghasználata és színezése

a környezethez, a településrész karakteréhez és az épület rendeltetéséhez illeszkedő.

4. Az általános illeszkedési szabályoktól eltérni csak a településképi eljárás vagy a településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció keretében lehet.
5. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a közlekedési és közmű területek, valamint a mezőgazdasági területek alkalmasak.
6. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a Belváros területe, a helyi területi védelem alatt álló terület és a helyi vagy országos oltalom alatt álló természeti terület.
3. FEJEZET
   A HELYI VÉDELEM
   
1. A helyi védelem keletkezése és megszűnése

4. § 

1. A települési önkormányzat értékvizsgálat alapján a helyi településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti értékek megóvása és a városkép esztétikus és szakszerű alakítása érdekében helyi egyedi vagy helyi területi védelmet rendelhet el építményekre vagy területekre vonatkozóan.

2. A helyi egyedi védelem az 1. mellékletben felsorolt építményekre vagy építményrészekre vonatkozik.
3. A helyi területi védelem a 2. mellékletben meghatározott területre vonatkozik.
4. Védetté nyilvánításról a Közgyűlés dönt.
5. A védelem tárgyát az e rendelet 1. vagy a 2. mellékletét képező jegyzékbe e rendelet mellékletének módosításával fel kell vezetni és a védelem tárgyáról törzslapot kell készíteni, amely tartalmazza az építményre, területre vonatkozó adatokat (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó), a védetté nyilvánítás rövid indoklását, a védelem tárgyának történeti leírását és értékleírását, valamint fotódokumentációját.
6. A védett építmény teljes műszaki vagy erkölcsi avultsága esetén a Közgyűlés dönt a védettség megszűnéséről és a védelem tárgyának e rendelet 1. mellékletéből való törléséről.
7. Védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére a Polgármesternél lehet javaslatot tenni.
8. Amennyiben a javaslat védetté nyilvánításra vonatkozik, akkor tartalmaznia kell az építményre, területre vonatkozó adatokat (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó), rövid indoklást, történeti leírást és értékleírást.
9. Amennyiben a javaslat védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozik, akkor tartalmaznia kell a védelem megszüntetésének indoklását, az építmény értékleltárát és az elbontásra kerülő értékek további hasznosításának tervét, az épület és telek felmérési- és fotódokumentációját.
10. Azoknak a magántulajdonban lévő és helyi védelem alatt álló építmények védelme nem szüntethető meg a támogatás kifizetésétől számított 5 éven belül, amelyek fenntartásához az Önkormányzat a helyi építészeti értékek fenntartási támogatása céljából kiírt pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
11. A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
1. a védetté nyilvánításra vagy védelem megszüntetésre javaslattevőt.

12. A helyi egyedi védelem elrendelését és megszüntetését a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
13. Területi védelem esetén a helyben szokásos módon közszemlére tétellel, a városi honlapon vagy a sajtó útján is közölhető az érdekeltekkel a védetté nyilvánítás.
2. A védelem tárgyának megjelölése
   

5. § 

1. A védett épületet, ha a védelem az épület egészére terjed ki, táblával meg kell jelölni.
   
2. A táblák elkészíttetéséről és elhelyezéséről a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik, a fenntartás a tulajdonos feladata.
3. A helyi védelem alatt álló építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása
   

6. § 

1. A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. Az építmény fennmaradása érdekében elő kell segíteni a méltó, mai igényeknek megfelelő használatot.
2. A tulajdonos a védelem követelményeinek szem előtt tartásával köteles az építmény jó karban tartásáról gondoskodni, és az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
3. A helyi védettség alá tartozó épület, terület, építészeti értékének megőrzése, állagának védelme a terület tulajdonosának kötelessége. A megőrzéshez az Önkormányzat szakmai segítséget nyújt.
4. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükkel, homlokzat architektúrájukkal, tetőformájukkal, kéményeikkel, amennyiben van ilyen az eredetivel azonos kialakítású redőnyszerkezetekkel kell megtartani.
5. A védett homlokzatokon meg kell őrizni és felújítás esetén helyre kell állítani a homlokzati nyílásrendszert, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat és az anyaghasználatot. Utólagos hőszigetelés akkor megengedett, ha az a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.
6. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképben betöltött szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
7. Ha a védelem csak az épület valamely részére terjed ki, az épület felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni.
8. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet lehető legnagyobb mértékű megőrzésével kell megoldani.
9. Védett épület átalakításának, bővítésének, helyreállításának vagy korszerűsítésének tervezésekor az épület eredeti vagy közbenső állapotát fel kell kutatni, és dokumentálni kell azokat az értékeket, amelyek alapján a helyi egyedi védelem el lett rendelve. Az új és felújításra kerülő épületrészeknek ezekhez az értékekhez igazodni kell.
10. A védett épületek nem bonthatóak el csak a védettség megszüntetése után. Ilyen esetben a 6. § (9) bekezdés szerinti értékleltárt el kell készíteni, az abban szereplő elbontásra kerülő értékek további hasznosításának terve alapján az értékes részeket lehetőleg más épületbe vissza kell építeni.
11. Amennyiben a védett értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőhajlásszögű új épülettel pótolható.
4. Épületfelszerelések és egyéb berendezések elhelyezése helyi egyedi védelem alatt álló épületeken
   

7. § 

1. Helyi egyedi védelem alatt álló értéket magában foglaló ingatlanon közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés nem szerelhető fel.
2. Az árnyékolókra reklámok nem kerülhetnek.
3. Napelemet, napkollektort helyi egyedi védelem alatt álló építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy

1. az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,
2. a berendezés csak a tető síkjával párhuzamos legyen,
3. a berendezés lehetőleg a közterületről nem látszó felületre kerüljön, amennyiben az nem északra, illetve attól legfeljebb 90°-kal eltérő égtájra tájolt.
5. A helyi védelem alatt álló területek fenntartása és alakítása
   

8. § 

1. A helyi védelem alatt álló területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca-vonalvezetését, telekalakítás csak ezekkel összhangban engedélyezhető.
2. A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani vagy kialakítani, ennek érdekében

1. az új épületek és a meglévő épületek bővítményei igazodjanak a telektömbben és a szomszédos ingatlanokon álló épületek jellegéhez,
2. az új épületek tömege, tömegtagolása igazodjék a területen szokásos és építészeti karaktert meghatározó épületek tömegéhez, tagolásához,
3. az épületek tetőhajlása, tetőtagolása és a tetőhéjazat a tömb és a helyi védelem alatt álló terület jellegét meghatározó tetőképzések mintájára, azokhoz igazodva készüljön,
4. a homlokzati részletképzés tartózkodjék mind a túltagolt, mind a tagolatlan, mind a túldíszített, mind a sivár kiképzéstől.

3. Különös gondot kell fordítani a védett területeken a településrészre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására és továbbfejlesztésére.
6. A helyi védelem alatt álló épületek, területek folyamatos figyelése
   

9. § 

1. A városi főépítész folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi a védett épületek és területek állapotát.
2. Az éves ellenőrzés tapasztalatait a polgármesteri hivatal felvezeti az épület, építmény törzslapjára.
4. FEJEZET
   TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
   
7. Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása és az eltérő karakterű településrészek meghatározása

10. § 

1. Településképi szempontból meghatározó területek:

-    a műemléki környezet területei,

-    a helyi védelem alá tartozó területek,

-    a Belváros,

-    a természeti területek és az azokkal határos telkek,

-    az országos közutak, helyi főutak, helyi gyűjtőutak bel- és külterületi szakaszai, illetve az útterület telekhatáraitól mért 30 m-es terület,

-    az elkerülő út területe és a telekhatártól mért, város felé eső 130 m-es sávja,

-    jellegvédett mezőgazdasági területek,

-    lakótelepek.

2. Az (1) bekezdés szerinti területeket a 3. melléklet ábrázolja.
3. Az önkormányzat az 4. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból eltérő karakterű területeket jelöli ki:

1. többszintes hagyományos beépítésű belvárosi területek,
2. többszintes átépített területek,
3. lakótelepek,
4. 1-2 szintes intenzív beépítésű területek,
5. mezővárosias területek,
6. kisvárosi jellegű területek,
7. kertvárosi jellegű területek,
8. külvárosi jellegű területek.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
   

11. § 

1. A településképi szempontból meghatározó területeken

1. az új épületek, illetve a meglévő épületek bővítményei illeszkedjenek a városrész építészeti karakteréhez, a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához,
2. az épületek tömeg- és a homlokzatképzése a környezetükben lévő épületekéhez arányos és arányosan tagolt legyen.
3. a területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, óvni és fejleszteni kell az épített es természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőséget.

2. Meglevő épületek közterületről látható homlokzatain gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés es klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át. A berendezés elhelyezésekor a zaj- es rezgési határértékek betartandók. Új épület létesítésekor a klímaberendezések elhelyezését előre meg kell tervezni.
3. A jellegvédett mezőgazdasági és erdő övezetbe tartozó telkeken az épületek külső felületeit a város területén a népi építészetben használt, hagyományos természetes anyagokkal és annak megfelelő színezéssel kell kialakítani, egyéb építményeket – beleértve a terepszint feletti közmű építményeket is – fa szerkezettel takartan kell megvalósítani, ezen túlmenően az épület kisebbik szélességi méreténél nagyobb építménymagasságú, 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál magasabb hajlású tetővel fedett épület csak akkor építhető, ha az technológiai okokból elkerülhetetlen esetekben a védelem célját megfelelő eszközökkel más módon érvényesítő terv szerint valósítják meg.
4. A telek utcavonali telekhatárán kerítést létesíteni csak az alábbi feltételekkel lehet:

1. a többszintes hagyományos beépítésű belvárosi, a többszintes átépített és a lakótelep karakterű területeken kerítés lakóépületek esetében nem, csak vegyes rendeltetés vagy iskolák, óvodák, bölcsődék, közmű építmények esetén létesíthető,
2. üdülőterületen az utcavonalon létesülő kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, a legfeljebb 0,5 m tömör (például falazott vagy beton anyagú) lábazat felett áttört, átlátható felületű lehet,
3. a településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban hagyományos építőanyagokból (fa deszka vagy tábla, acél pálcás, tégla vagy kő falazat, beton) készülő kerítés létesíthető.
9. A településképi szempontból meghatározó területeken lévő építmények anyaghasználati előírásai
   

12. § 

1. Az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, kiegészítő felületeken cink, réz, üveg vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.
2. A településképi szempontból meghatározó területek városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a hagyományosan alkalmazott anyagok, illetve homlokzati felületek kialakítását.
3. Helyi védelem alatt álló építményeken a közterületről látható homlokzaton a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő osztásrendű és színű nyílászáró építhető vissza. Az építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani, vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.
10. Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások a településképi szempontból meghatározó területeken
    

13. § 

1. Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.
2. A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.
3. Zártsorú beépítésnél az eltérő traktusmélységű magastetős épületek gerincmagasságát össze kell hangolni és a magasságkülönbség legfeljebb 1,5 méter lehet.
11. A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások a településképi szempontból meghatározó területeken
    

14. § 

1. A homlokzatok, illetve épület, építmény látványának egységes megjelenése érdekében meglévő épület, illetve építmény átalakítása, vagy akár részleges felújítása esetén a homlokzati nyílászárókat a homlokzat rendjében, a funkciónak, illetve a helyzetnek megfelelő azonos mértékben, osztással és anyaggal kell kialakítani.
2. A földszinti portálokat az épület meghatározott karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.
12. A településképi szempontból meghatározó területeken lévő közterületekre vonatkozó sajátos előírások
    

15. § 

1. A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
2. A közterületek burkolatát - a kialakult, meglevő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
3. Mobil árusítóhely (árusító, illetve bemutató asztal, állvány és információs pult) méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez.
4. A kitelepülés, mobil árusítóhely nem károsíthatja a zöldfelületet, a fasorok egyedeit és nem korlátozhatja a zöldfelületek használatát.
5. A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.
6. A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli légvezetéket el kell távolítani.
13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településképi szempontból meghatározó területeken
    

16. § 

1. Új transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
2. A Belváros területén kizárólag sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására és turisztikai funkcióra szolgáló kioszk helyezhető el.
3. Az épületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és -dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket lehetőleg az épületek alárendelt homlokzatára vagy a kerítésbe kell beépíteni a közmű üzemeltetők előírásait is figyelembe véve.
4. Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással, takartan engedhető meg, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
5. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény csak takartan, a homlokzathoz illeszkedő burkolattal építhető.
5. FEJEZET
   REKLÁMOK ELHELYEZÉSE
   
14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17. § 

1. Bármely hirdetési célú berendezés és annak tartóberendezése csak a településképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy az a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
2. Hirdetési célú berendezésen nem alkalmazható

1. jogszabályban más célra fenntartott formai vagy tartalmi megoldás,
2. a közlekedés biztonságát, vagy más építmény, telek használatát zavaró lámpa.

3. Hirdetési célú, villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület, fényreklám, LED-fal csak 6-22 óráig üzemelhet, ettől eltérni csak a településképi bejelentési eljárásban kiadott határozat eltérő rendelkezései alapján lehet.
4. Hangos reklám hirdetési célú berendezéshez kapcsolódóan nem alkalmazható, kivéve az ilyen célra közterület használati engedéllyel rendelkező járműveket.

18. § 

1. Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan

1. tetőfelületén, egyéb közterületről látható homlokzatán 1 m²-nél nagyobb reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés, kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték,
2. elő- vagy oldalkertjében vagy a kerítésen, épületközben reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés

            nem helyezhető el.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló építményen címtábla csak hagyományosan a bejárat mellett, általában intézmény megnevezés feltüntetésére, az eklektikus és szecessziós épületeken szokásos módon szerelhető fel.
3. Helyi egyedi védelem alatt álló építményen üzlet- vagy intézménymegnevezést különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, minden esetben 30 cm-nél nem nagyobb betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestésével szabad megvalósítani, de csak olyan módon, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot. A 10 cm nagyságú és nagyobb betűkből álló felirat betűtípusának az épület homlokzatával azonos stílusúnak kell lenni, jellemzően eklektikus épületen a tipográfia szakmai meghatározása szerint reneszánsz vagy barokk betűtípus-csoportba sorolható legyen.
4. Műemléki környezetben, helyi védelem alá tartozó területeken, a Belváros területén, természeti területeken és az azokkal határos, illetve határaival szemben fekvő telkeken telepített és mobil fényreklám és LED-fal kizárólag közművelődési célú reklámozás céljára alkalmazható.
5. Településképi szempontból meghatározó területen konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített, településképi vélemény vagy bejelentési eljárásban hozott határozat alapján létesített szerkezet alkalmazható, nem szerelhető fel „típus” jelleggel forgalmazott vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül készülő valamely cég, üzletlánc „tipizált” reklámhordozója.
6. Utasváró, pavilon, kioszk és más közterületi építmény időszakosan vagy állandóan elhelyezett berendezés, felszerelés felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn - beleértve a mozgatható árnyékolók függőleges szegélyén kívüli felületeit is - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
7. A város szempontjából jelentős vagy országos jelentőségű eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmények elhelyezhetőek közterületen vagy magánterületen is.
8. A Belváros területén épülettől független reklámot csak az önkormányzat által kihelyezett reklámhordozón vagy utcabútoron szabad elhelyezni.
9. Az építmények homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő információs vagy más célú berendezést, hirdetési célú berendezést, reklámfelületet, címtáblát, cégért el kell távolítani.
6. FEJEZET
    A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
   
15. A zöldfelületek kialakítására vonatkozó általános előírások

19. § 

1. Védett természeti területen - a jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai mellett - építményeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.
2. Fasor telepítésekor nem alkalmazható tövétől ágas, illetve tűlevelű örökzöld fás szárú növény.
3. Invazív fafajok alkotta fasorok esetén gondoskodni kell a fasor egyedeinek fokozatos cseréjéről.
4. Közterületen kialakítandó terasz esetében műnövényzet nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény, amely az épített környezettel színben és formában is harmonizáló növénytartóban kerülhet elhelyezésre, a gyalogosforgalom akadályozása nélkül.
5. Planténerben fa csak ott telepíthető, ahol fák telepítésére nincs lehetőség.
16. A gépkocsi várakozóhelyek, parkolók zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások
    

20. § 

1. Kereskedelmi célú épületek nagyméretű parkolói esetén, ha a befogadóképessége 200 férőhelynél nagyobb, akkor a parkolót legfeljebb 100 személygépjármű elhelyezését biztosító egységekre kell bontani, és az egyes parkolási egységek között legalább 2 m szélességű, összefüggően beültetett zöldsávot, zöldfelületet kell kialakítani.
2. A parkolókat elválasztó zöldsávokban az előírt fásítással együtt legalább kétszintes zöldfelületet kell kialakítani, a cserjék tekintetében azok legalább fele arányban örökzöld, a fák tekintetében lombhullató, nagy koronát növelő növényzettel.
3. A zöldsáv növényzetét és a fásítást meg kell őrizni, gondozni kell, kipusztulásuk esetén azok pótlásáról a fenntartónak kell gondoskodni.
4. A parkolófelület melletti összefüggően beültetett zöldsávon legalább 6,0 méteres távolságokban legfeljebb 1,5 m széles burkolt gyalogos átvezetés létesíthető.
5. Kereskedelmi célú épületek nagyméretű parkolói esetén a fásításánál nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 12/14 cm törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.
6. Az e rendelet hatálybalépése előtt épült 20 férőhelynél nagyobb parkolók esetén a parkolók felújításakor, de legkésőbb 2020 december 31-ig a parkolók építésekor hatályos jogszabályok megfelelő számú, a (3) bekezdésnek megfelelő fásítást kell telepíteni úgy, hogy a fás szárú növények törzse körül lehetőleg négyzet vagy kör alakban biztosítani kell a 2,25 m² felületű, a természetes talajjal összefüggésben lévő, vízáteresztő talajtakarót vagy burkolatot.
7. FEJEZET
   TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
   

21. § 

1. Szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást kell tartani az alábbi településképet érintő építési munkák megkezdése előtt, a tervezés kezdeti szakaszában:

1. településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben,
2. településképi védelem alatti területre tervezett, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá eső építési munkák esetében,
3. helyi védelem alatt álló építmények építési munkáival kapcsolatban,
4. helyi területi védelem alatt álló területen végzett építési munkákkal kapcsolatban.

2. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni.
8. FEJEZET
   TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
   
17. A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások

22. § 

1. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, és a 24. § 1. vagy a 25. § 1. pontjában felsorolt, továbbá a jelen fejezetben meghatározott építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
2. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet vonatkozó részében meghatározott, és a 24. § 2. vagy a 25. § 2. pontjában felsorolt, alábbi területeken végzett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban:

1. nagyvárosias lakóterületek, településközpont vegyes területek, központi vegyes területek, kereskedelmi, szolgáltató területek, ipari területek, nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek, vegyes konferencia- és szabadidő központ területek, oktatási központok területei, egészségügyi létesítmények területei, sport-, szabadidő-, strand-területek,
2. országos oltalom alatt álló természeti területek,
3. helyi védelem alatt álló területek, településképi szempontból meghatározó területek, helyi természeti védelem alatt álló területek, védett utcakép, védett fasor utcája, egyedi természeti érték környezete,
4. az Ókörös (Gerlai-csatorna) és az Élővíz-csatorna mentén, vagy az azokhoz legközelebbi, építési övezetbe tartozó telkek,
5. közterület, közpark területei.

23. § 

A településképi vélemény alapját a Tervtanács állásfoglalása képezi az alábbi esetekben:

1. Békéscsaba közigazgatási határán belül

1. az 500 m² összes nettó alapterületet meghaladó építmények, építményegyüttesek,
2. a 10 méter épületmagasságot elérő építmények,
3. a legmagasabb pontján a 14,5 métert elérő építmények,
4. helyi egyedi védelem alatt álló építmények,
5. előkertben portaépület, kerékpártároló, zászlótartó, totemoszlop

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban;

2. a 25. § 2. pontban felsorolt területeken

1. 150 m² hasznos alapterületet meghaladó alapterületű lakás rendeltetést is tartalmazó építmények,
2. háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmények,
3. egy telken meglévő vagy tervezett 3 épület,
4. telepszerű vagy zártsorú beépítésű területen épület, épületegyüttes,
5. legalább 3 önálló lakás kialakítására alkalmas lakóépület

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban.

24. § 

A településképi vélemény alapját – a 24. §-ban foglaltak kivételével – Békéscsaba Megyei Jogú Város Főépítészének (a továbbiakban: Főépítész) állásfoglalása képezi az alábbi esetekben:

1. Békéscsaba közigazgatási határán belül a

1. a helyi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévő építmények utcai homlokzatának megváltoztatásával is járó,
2. a közterületen megvalósuló építmények,
3. az önálló reklámtartó építménnyel kapcsolatos építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban;

2. a 23.§ (2) bekezdésben felsorolt területeken létesülő, közterületről építménnyel nem takart, 15 m²-t meghaladó hasznos alapterületű építmények építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban.
18. A véleményezési eljárás lefolytatása
    

25. § 

1. A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. Amennyiben a Tervtanács határozatképessége 12 napon belül nem biztosítható, a 24. § szerinti tervtanácsi állásfoglalást a Főépítész szakmai állásfoglalása helyettesíti.

26. § 

1. A polgármester településképi véleményét – a 24. § vagy a 25. § szerinti állásfoglalás alapján – a Főépítész készíti elő.
2. A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a Tervtanács 24. § szerinti vagy a Főépítész 27. § szerinti állásfoglalását.

27. § 

A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek a Főépítésszel történő előzetes egyeztetés és az általa kiadott igazolás alapján a településképi vélemény kialakításához nem szükségesek.

19. A településképi véleményezés részletes szempontjai
    

28. § 

1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény

a)  megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b)  illeszkedik-e a város természeti és épített értékeihez,

c)  a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát,
4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelő megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a tervezett rendeltetés az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

4. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
3. a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
4. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére és
5. a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.

5. A közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, az ebből eredő használata

1. korlátozza-e a közlekedést és annak biztonságát,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a növényzetét és
3. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra;

2. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.
9. FEJEZET
   TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
   
20. A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

29. § 

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 33. § (1)-(3) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

1. több rendeltetési egységet vagy kettőnél több lakást tartalmazó épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje,
2. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m² alapterületet,
3. közterület felől építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,
4. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
5. új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 33. § (2) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

1. közterület felől építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése,
2. közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyőszerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
3. közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése.

3. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 33. § (3) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

1. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
2. a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése,
3. magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. § 

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 33. § (4) bekezdésben szereplő területeken végzett alábbi építési tevékenységek esetén:

1. helyi egyedi védelem alatt álló építmény – homlokzatának megváltoztatásával együtt járó – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,
2. közterületen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,
3.             közterületen vagy közterületről építménnyel nem takart helyen felállított illemhely telepítése, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, amennyiben a tevékenység nem építési vagy rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező közterületen folyik,
4. közterületi utasváró fülke, telefonfülke vagy pavilon építése,
5. közterületen vagy közforgalom céljára megnyitott területen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy műszaki specifikációval rendelkező, 30 napot meghaladóan fennálló műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
6. közterületen, vagy közterületről látható kerthelyiség létesítése.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 33. § (4) bekezdésben szereplő területeken lévő építmények vagy rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatása előtt, amennyiben az a meglévő utcai homlokzat jellegének változásával jár vagy amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. rendeltetési egységeinek száma megváltozik,
2. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendeletben az övezetre vagy az építési övezetre vonatkozóan a tervezett rendeltetés nem szabályozott,
3. a Helyi Építési Szabályzat szerint az övezetben vagy az építési övezetben kivételesen helyezhető el vagy a helyi lakosság ellátását szolgálja,
4. a korábbi rendeltetéshez képest – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé vagy
5. érinti a közterület kialakítását, a köztárgyakat, a közterületen lévő berendezéseket, a növényzetet.

31. § 

1. A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
   a 33. § (1)-(3) bekezdésben szereplő területekre tervezett

1.             rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér),
2.             bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdető berendezés (a továbbiakban együtt: reklámfelület),
3.             útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület (a továbbiakban együtt: útbaigazító hirdetőfelület)

elhelyezésének megkezdése előtt.

2. Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület

1. építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területen, az építési munkákkal összefüggő berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés,
2. rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területeken, a rendezvénnyel összefüggésben, és legfeljebb a közterületfoglalási engedély érvényességének

idejéig jelenik meg.

21. A településképi bejelentési eljárással érintett területek
    

32. § 

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 30. § (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt:

1. a jelen rendelet szerint településképi szempontból meghatározó területek,
2. településközpont vegyes területek, központi vegyes területek,
3. nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek, vegyes konferencia- és szabadidő központ területek, oktatási központok területei, egészségügyi létesítmények területei, sport-, szabadidő-, strand-területei,
4. közterület, közpark,
5. főközlekedési utak külterületi szakaszának mentén az útterület telekhatáraitól mért 100 m-es sáv ha az úttal határos övezet beépítésre nem szánt terület.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 30. § (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt:

1. nagyvárosias lakóterületek,
2. a Belváros területe,
3. védett utcakép utcája,
4. a Helyi Építési Szabályzat szerinti gyűjtő- vagy magasabb rendű utak mentén az útterület telekhatáraitól mért 20 méteres sáv ha az övezet beépítésre szánt.

3. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 30. § (1) és (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt:

1. természetvédelmi területek (NATURA 2000),
2. az Ókörös (Gerlai-csatorna) és az Élővíz-csatorna mentén az azok partjaihoz legközelebbi, építési övezetbe tartozó telkek.

4. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közigazgatási területén végzett, 33. §-ban felsorolt tevékenységek megkezdése előtt.
22. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
    

33. § 

1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
2. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést,
2. a településképhez való illeszkedést (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. a településkarakterhez történő illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),
5. a védendő értékeket,
6. a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket,
7. a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését.

3. A településképi bejelentésre kiadott határozat az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

34. § 

1. Amennyiben a tevékenység megfelel a 34.§ (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító, hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, amelyben érvényességi időt határoz meg az alábbiak szerint:

1. állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap,
3. közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
   
4. közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
   
5. reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak.
   

2. A 30.-31. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után.
3. A határozatban meghatározott érvényességi idő lejártáig új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést az érvényességi idő lejárta után is fenn kívánják tartani.
4. A határozatban meghatározott érvényességi idő lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést a kihelyező saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.
10. FEJEZET
    A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
    

35. § 

1. Településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi, vagy területi védelem alatt vagy településkép-védelmi területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel ha

1. az épületek jókarban tartására,
2. az épületek homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, az egységes megjelenésének biztosítására,
3. az előírt zöldterület biztosítására (beleértve a beültetési kötelezettség teljesítését is),
4. az építési telek terület-felhasználási előírásoknak megfelelő használatára (beleértve a be nem épített telkek beépítését is),
5. a terület-felhasználási előírásokban foglaltaktól átmenetileg eltérően használt terület adottságának megfelelő bekerítésére, rendben tartására

vonatkozó szabályokkal ellentétes.

2. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozattal az építmény, építményrész felújítását, átalakítását vagy elbontását rendelheti el.
3. A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is.
4. Az ügyfél indokolt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben a határozatban foglalt kötelezés tartalma vagy a kötelezés teljesítésére előírt határidő módosítható.
11. FEJEZET
    ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
    
23. A helyi építészeti értékek fenntartásának támogatása

36. § 

1. A tulajdonos kérelmére - javaslatára - a védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokra a költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás éves keretösszegét a tárgyévi költségvetés határozza meg.
2. A támogatás pályázat útján igényelhető.
3. A pályázatot a városi főépítésznél kell benyújtani.
4. A támogatást az a magánszemély, nem gazdálkodó szervezet, intézmény, továbbá békéscsabai székhellyel, illetve telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet igényelheti, akinek (amelynek) az épület, építmény a tulajdonában, használatában vagy kezelésében van.
5. Támogatás adható:

1. védelemre érdemes építmény vagy építményrész felújításra, korszerűsítésére,
2. olyan épületre, építményre, vagy környezeti érték (park, fasor, utcabútor, felszerelés) megóvására, ami a város védett területére esik, és felújítását, korszerűsítését az építésügyi hatóság elrendelte vagy műszakilag indokoltnak tartja.

6. A pályázatokat a Közgyűlés városfejlesztési feladatokat ellátó bizottsága bírálja el, és dönt a támogatás mértékéről.
12. FEJEZET
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    

37. § 

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti a

1. az építészeti értékek helyi védelméről szóló 22/1992. (VII.9.) önkormányzati rendelet,
2. a helyi építési szabályzatról szóló 5/2006. (I. 29.) önk. rendelet 2. § (2) bekezdés af) és ba) pontja, 3. § (2) bekezdés c), d), f), g), h), i) pontja, 3. § (3) bekezdés, 4. § (3) bekezdése, 12. § (7) bekezdés e) pontja, 22. § (3) bekezdés q) pontja, 22. § (8) bekezdése, 23. § (4) bekezdése, 25. § (7) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 36/A. § (9)-(10) bekezdése, 36/B.-36/F. §-a, 38. § (1) bekezdés g) pont 1.-2. és 4. alpontja, 38. § (1) bekezdés h) pontja, 38. § (1) bekezdés i) pontja, 38. § (2) bekezdés c) pontja, 38. § (2) bekezdés e)-f) pontja, 38. § (2) bekezdés l) pontja, 38. § (3) bekezdés a) pont 2. alpontja, 6. melléklete,
3. a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2013 (IV. 5.) önkormányzati rendelet,
4. a településképi véleményezési eljárásról szóló 10/2013 (IV. 5.) önkormányzati rendelet.

                                  Szarvas Péter                                          Dr. Bacsa Vendel

                                   polgármester                                                   jegyző