Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2022. 11. 01Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) c) pontja alapján eljáró Békés Megyei Önkormányzat állásfoglalásának kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a
a) közterületeken és
b) az önkormányzati, állami beruházásokkal érintett, közterületnek nem minősülő önkormányzati, állami és magántulajdonú területeken
lévő fás szárú növényekre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a tárgykörre, amelyre magasabb szintű jogszabály által már szabályozott rendelkezések vonatkoznak.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a fás szárú ültetvényekről szóló kormányrendelet szerint létesített ültetvényekre,
c) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre,
d) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. cserje: tőből elágazó, elfásodott hajtásrendszerű, alacsony fás szárú növény,
2. előnevelt fa: legalább kétszer iskolázott, min. 10/12 cm-es törzskörméretű, földlabdás, sorfa minőségű faiskolai áru,
3. fenntartási feladatok: a fás szárú növény fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, öntözése, növényvédelme, továbbá eltávolítása kiszáradás esetén,
4. gallyazás: a korona fásodott részének levágása, visszavágása,
5. kertészeti szakvélemény: növényorvosi, növényvédelmi szakmérnök, favizsgáló és faápoló szakmérnök, erdőmérnök, dísznövény kertészmérnök, ökológikus zöldfelület-fenntartó szakmérnök vagy tájépítész mérnök jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet által a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére, a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban kiállított szakvélemény.
6. suháng: olyan egyéves, korona nélküli fiatal fa, amely oldalhajtás nélküli, egy központi törzzsel rendelkezik,
7. törzskörméret: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mért kerülete cm-ben számolva,
A fás szárú növények védelmének részletes szabályai
3. A fás szárú növények kivághatóságának esetei
3. § Fás szárú növény kivágására
a) élet- és balesetveszély,
b) épület, kerítés, nyomvonalas létesítmény vagy bármely más építmény, dolog állagának veszélyeztetése,
c) kiszáradás, betegség,
d) építési, kivitelezési munkák,
e) az önkormányzat által végzett faegyed csere, fasorcsere,
f) invazív fajok eltávolítása,
g) gyümölcsfák lakossági kezdeményezésre történő cseréje
miatt kerülhet sor.
4. Tulajdonosi hozzájárulás
4. § (1) A közterületen lévő fás szárú növényzet eseti faápolási (gallyazási) vagy gyökérmetszési munkáit végezni, fás szárú növényt telepíteni csak a közterület tulajdonosának előírásai alapján szabad.
(2) A közterületen lévő fás szárú növényzet kivágási munkáit végezni csak a közterület tulajdonosának előírásai és a jegyző által kiadott engedély alapján szabad.
(3) A közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú területen lévő fás szárú növényzet eseti faápolási (gallyazási), gyökérmetszési vagy kivágási munkáit végezni, fás szárú növényt telepíteni csak a tulajdonos előírásai szerint szabad.
5. Fás szárú növényzet kivágási munkái időszakának meghatározása
5. § Fás szárú növényzet kivágása szeptember 1. és február 28. közötti időszakban történhet.
6. § Az 5. §-ban meghatározott időszaktól eltérően fás szárú növény kivágása csak
a) élet- és balesetveszéllyel vagy sürgősen elhárítandó egyéb veszélyhelyzettel kapcsolatban,
b) közösségi érdeket szolgáló állami, önkormányzati vagy magáncélú beruházás kivitelezésével kapcsolatban,
c) a fás szárú növény betegsége, elpusztulása esetén
végezhető.
7. § Amennyiben a költési időszakban (március 1. és augusztus 31. között) a kivágásra engedélyezett fás szárú növény lombkoronájában fészkelés jelei tapasztalhatóak, abban az esetben a fakivágást a fiókák kirepüléséig el kell halasztani.
6. Pótlási kötelezettség típusai, szabályai
8. § (1) A pótlási kötelezettség fennáll minden kivágott fás szárú növény vonatkozásában.
(2) A pótlási kötelezettségnek elsődlegesen telepítéssel, másodlagosan - kizárólag erre alkalmas terület hiányában - pénzbeli megváltással lehet eleget tenni.
(3) Telepítéssel történő pótlás közterületen vagy közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú területen csak a terület tulajdonosának előírásai alapján végezhető.
(4) Pénzbeli megváltás esetén a vonatkozó határozatban, tulajdonosi hozzájárulásban előírt fajú és darabszámú facsemete beszerzési árának, telepítésének és fenntartási időszakban teljesítendő gondozásának költségét kell megfizetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti költségek megállapításánál minden évben február 1. napjától kezdődően - a következő év január 31-ig - az előző évben a Békéscsaba Megyei Jogú Városban ezen feladatokat ellátó önkormányzati cég által közterületen telepített hasonló paraméterű fás szárú növényekre vonatkozó évi átlagárakat kell alapul venni. Az előző évi átlagárakat minden évben legkésőbb január 31-ig az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően 2023. január 31-ig a jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg közzétett átlagárakat kell figyelembe venni.
9. § (1) A kivágott fákat belterületen lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlanon kell pótolni, a kivágott fával - az engedélyben meghatározott - hasonló karakterű, habitusú vagy amennyiben a terület adottságai ezt szükségessé teszik, az ahhoz igazodó fajú előnevelt fával a kivágásra kerülő fák darabszáma szerinti telepítéssel.
(2) A pótlásként telepített előnevelt fát - amennyiben a hely adottságai, az építmények, nyomvonalas létesítmények, közművezetékek, egyéb alépítmények elhelyezkedése lehetővé teszik - természetes talajba, legalább 1 m3-es ültetőgödörbe kell telepíteni. Az előnevelt fát legalább kétoldali karózással, a karók felső részén történő merev összekötéssel, nyolcas kötözéssel kell ellátni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően külterületen a pótlási kötelezettség suhángok telepítésével vagy a terület adottságainak figyelembe vételével sarjmeghagyással is teljesíthető. A suhángot méretének megfelelő ültetőgödörbe kell telepíteni. A pótlásként telepített, meghagyott fás szárú növényt kétoldali karózással, a karók felső részén történő merev összekötéssel, nyolcas kötözéssel kell ellátni.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően invazív faj, gyümölcsfa kivágása esetén a pótlás a terület tulajdonosa által meghatározott fafajjal történhet.
10. § A kivágott 1 m2 területi borítást biztosított cserje esetén a pótlást m2-ként 4 db 40/60 cm méretű konténeres lombhullató cserje telepítéssel kell teljesíteni.
11. § A pótlás esetében a fás szárú növények telepítésének határidejét az ügy körülményeire, a meglévő adottságokra és a vegetációs időszakokra figyelemmel kell meghatározni.
7. Egyéb önként vállalt, nem kivágás utáni telepítés
12. § A nem kivágáshoz köthető, önként vállalt közterületi növénytelepítés esetén a közterület tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását kell beszerezni és a telepítés a hozzájárulásban foglalt feltételek betartásával végezhető.
8. A pénzbeli megváltásként befizetett összegek felhasználása
13. § Az önkormányzat erre kijelölt számlájára pénzbeli megváltásként befizetett összegeket kizárólag a város közterületein végzendő növénytelepítésekre, a fás szárú növények védelmére, a közintézmények és egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanok területén végzendő növénytelepítésekre, a város területén lévő fás szárú növények egészségügyi és kataszteri felmérésére és özönnövények elleni védekezésre lehet fordítani.
9. Közművek érintettségénél alkalmazandó szabályok
14. § Közművezeték rekonstrukciójánál, üzemzavar elhárításnál - bejelentési kötelezettség mellett - felmentést kell adni a pótlási kötelezettség alól, ha a kivágandó fás szárú növény a vezeték nyomvonalán vagy védőtávolságán belül helyezkedik el.
15. § Meglévő fasor esetén felszín alatt, vagy felszín felett húzódó, meglévő közművezeték védőtávolságán belül állománycserét olyan műszaki gyökérvédelemmel vagy olyan fafajok kiválasztásával kell elvégezni, amely lehetővé teszi az előírt védőtávolság csökkentését.
10. Önkormányzati beruházásokra vonatkozó különös rendelkezések
16. § (1) Önkormányzati beruházások esetében elő kell írni vállalkozói kötelezettségként a beruházás során kivágásra kerülő fás szárú növények megfelelő pótlását, és a beruházási munkálatokkal érintett fás szárú növények vonatkozásában legalább három év teljes körű jótállást, azzal, hogy amennyiben a jótállás keretében a vállalkozó esetlegesen pótlásra lesz köteles, a jótállási idő az érintett növények esetében újra kezdődik.
(2) Amennyiben a beruházás során 80 cm-es törzskörméret feletti fa kerül kivágásra, az ilyen méretű kivágott darabszám kétszeresét kell pótolni.
17. § Önkormányzati beruházások érdekében szükséges koronavisszavágás, gyökérmetszés, fakivágás esetén a tulajdonosi hozzájárulás fakivágási és pótlási tervdokumentáció, és kertészeti szakvélemény alapján adható ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, az érintett fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a beavatkozás okának, indokoltságának és kivágás esetén a pótlás módjának ismertetése.
18. § (1) Önkormányzati beruházások során végzett kivitelezési tevékenységek esetén gyökérmetszés, valamint korona visszavágása, metszése csak indokolt esetben és úgy végezhető el, hogy az érintett fás szárú növény egészségi állapotát és stabilitását ne veszélyeztesse, ennek vizsgálata szakértő igénybevételével, valamint a vizsgálat eredményének megfelelő intézkedés megtétele a kivitelező feladata és felelőssége.
(2) Amennyiben időközben kiderül, hogy az adott munkarész megvalósítása csak olyan mértékű korona- vagy gyökérmetszéssel végezhető el, amely a fás szárú növény stabilitását jelentősen befolyásolva kidőléshez vagy az egyed pusztulásához vezethet, az élet- és balesetveszély elkerülése érdekében a kivitelező köteles a fa kivágására közterületen lévő fa esetében tulajdonosi hozzájárulást és jegyzői engedélyt, közterületnek nem minősülő önkormányzati területen lévő fa esetében tulajdonosi hozzájárulást kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kivágás szakértő által alátámasztott szakmai indokoltságát, továbbá csatolni kell az erre vonatkozó kertészeti szakvéleményt.
(3) Önkormányzati beruházások során végzett kivitelezési tevékenységek közelében a megmaradó, a földmunkák 0-4 m-es sávjába eső - közterületen vagy közterületnek nem minősülő önkormányzati területen elhelyezkedő - fák védelmét a helyszínen kalodázással kell megoldani. Magántulajdonú területen ezt abban az esetben kell alkalmazni, ha a terület tulajdonosa ezt kifejezetten kéri és ehhez írásban hozzájárul.
(4) A kivitelezési munkák befejezése után a kivitelezési munkákkal összefüggésbe hozható okból esetlegesen mégiscsak kiszáradt vagy kidőlt fákat a kivitelezőnek pótolnia kell, a jótállási feltételeknek megfelelően.
19. § A 16–18. §-ban rögzített követelményeket, előírásokat, valamint a jelen rendelet egyéb rendelkezéseire történő figyelemfelhívást szerepeltetni kell az önkormányzati beruházással kapcsolatban kiírásra kerülő beszerzési, közbeszerzési eljárás műszaki leírásában és szerződéstervezetében.
11. Termés vagy növényi rész közterületen vagy közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú területen történő gyűjtése
20. § (1) Közterületen vagy közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú területen - kivéve a természetvédelmi területeket - a tulajdonos hozzájárulásával végezhető fás szárú növények termésének, hajtásának, egyéb növényi részének gyűjtése.
(2) A tulajdonos az eset összes körülményének figyelembe vételével dönt arról, hogy hozzájárul-e a gyűjtéshez, és amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel.
(3) A gyűjtési tevékenység során kizárólag a talajra lehullott termés szedhető össze. A fás szárú növények egyéb növényi részeinek gyűjtését csak a fás szárú növények károsítása (tépés, szakítás, leverés) nélkül lehet végezni.
(4) A gyűjtés során csak a hozzájárulásban meghatározott mennyiség, de legfeljebb a területen található mennyiség fele gyűjthető össze.
(5) A gyűjtés során a hozzájárulásnak a gyűjtő személynél kell lennie és felhívásra be kell mutatnia.
(6) A jogszabályi rendelkezésektől és a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően végzett gyűjtés esetén a kiadott hozzájárulás visszavonásra kerül.
12. Fás szárú növény engedély nélküli kivágása, elpusztítása, rongálása
21. § Amennyiben közterületen vagy közterületnek nem minősülő, önkormányzat tulajdonában lévő területen fás szárú növény engedély nélküli kivágása, elpusztítása, rongálása (csonkítása, törése) kerül észlelésre, haladéktalanul kezdeményezni kell az illetékes hatóságnál a szabálysértési vagy büntetőeljárást.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.