Általános rendelkezések

2.§.

/1/.       Az Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri hivatala folyamatos nyilvántartás vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható, valamint bérbeadás útján hasznosított lakásokról és helyiségekről.

/2/.       A Képviselő-testület a bérbeadó jogkör gyakorlására a polgármestert bízza meg e rendeletben foglalt szabályok megtartása mellett, évenkénti beszámolási kötelezettséggel.

A lakásbérlet szabályai

3.§.

/1/.       Az önkormányzati lakásokat szociális jelleggel, elhelyezési kötelezettséggel, szolgálati jelleggel és piaci feltételek mellett lehet bérbe adni.

/2/.       Pályázati úton nyert központi állami támogatással létesült költségalapú bérlakást csak költségalapon számított lakbérrel lehet bérbe adni.

4.§.

/1/.       Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében, a szakemberek elhelyezése céljából, a munkaviszony fennállásának időtartamára önkormányzati lakás biztosítható.

/2/.       Szakember elhelyezésére több lakás nem adható bérbe, az 1994. január 1-jén ilyen jelleggel bérbe adott lakások számánál.

/3/.       Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül – csak határozott idejű bérleti szerződés köthető.

Lakásigény elbírálása és szerződéskötés

7.§.

A szociális rászorultságot a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján a polgármester állapítja meg és köt szerződést az igénylővel.

Piaci feltételekkel bérbe adható lakások bérbeadása

9.§.

/1/.       A piaci feltételekkel bérbe adható lakások jegyzékét a Polgármesteri Hivatal folyamatosan a hivatalos hirdetőtábláján és szükség szerint a helyi újságban közzéteszi. A meghirdetett lakások bérleti feltételiről az érdeklődőnek a Polgármesteri Hivatal tájékoztatást ad azzal, hogy egyidejűleg ismerteti az ajánlatok benyújtásának határidejét.

/2/.       2003. évben létesülő költségalapú bérlakások bérletbe adása sorrendjének elvei:

1. meglévő önkormányzati bérlakásból önkormányzati érdekből átköltöző,
2. más önkormányzati érdek – pl. szakember elhelyezése,
3. előnyt élvez az a kérelmező, akinek lakcíme a kérelem benyújtását megelőző 5 évben Köröstarcsán volt,
4. pályáztatás alapján, aki a bérleti díj megfizetését előre a leghosszabb időre vállalja és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egy időben megfizeti.

/3/.       Újonnan létesült önkormányzati bérlakások első bérlőjének kijelölésében a Képviselő-testület dönt zárt ülésen.

Az önkormányzati intézmények és önkormányzat egyéb szervei dolgozóinak lakásjuttatási lehetősége

10.§.

/1/.       Az önkormányzati intézmények és egyéb szerveik megfelelő szakember ellátása érdekében, lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely – intézményének vagy egyéb szervének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

/2/.       Szakember elhelyezése céljából lakást bérbe adni az intézmény vezetőjének kérelmére az ágazati bizottságok javaslatára annak a személynek lehet, aki az önkormányzati intézménnyel vagy egyéb szervével munkaviszonyban áll. A bérbeadásról a polgármester dönt.

/3/.       A szakember elhelyezése céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

• bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre,
• a lakásbérleti szerződés az intézménnyel létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szólhat,
• bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozó sem jogosult,
• a bérlő a munkaviszony megszűnése, illetőleg a lakásbérlet megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthat igényt,
• a bérlő a lakásba a házastársán, élettársán és gyermekén, valamint a bérlővel- együtt költöző szülőkön kívül más személyt nem fogadhat be,
• a bérlő a lakást nem cserélheti el.

/4/ Az önkormányzat állattartó telepén Köröstarcsa, Szabadkai u. 4. szám (hrsz: 978) alatti lakás szolgálati jellegű. A telepen dolgozó önkormányzati alkalmazott térítésmentes lakáshasználatra jogosult.

Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

11.§.

Üresen álló önkormányzati bérlakás rendkívüli esetben a képviselő-testület jóváhagyásával határozott időre nem lakás céljára is bérbe adható.

Bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult szervek döntése alapján kötendő

bérleti szerződés, és bérbeadói hozzájárulás

12.§.

/1/.       A bérbeadó a bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján-, annak megfelelő tartalommal – köteles a bérleti szerződést megkötni.

/2/.       A Törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás a bérlőkijelölésre, bérlőkiválasztásra jogosult által meghatározott tartalommal adható meg.

/3/.       A bérlő-kiválasztási jogosultság megszűnése után a lakás az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó általános szabályok szerint hasznosítható. (bérlő-kiválasztási joggal kiutalt lakások jegyzéke e rendelet 2. sz. melléklete.)

14.§.

A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa (élettársa) közös kérelmére – a házastárs (élettárs) lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

17.§.

/1/.       A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról.

/2/.       Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni.

/3/.       A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.

/4/.       A bérbeadó háromhavonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén – a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával – a megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

/5/.       Ha a/4/. bekezdésben említett esetben a közös megegyezés nem jött létre és a bérlő nem fizeti a lakásra eredetileg megállapított lakbért, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést – a törvény 24.§. (1) bekezdésének b, pontja alapján – felmondhatja.

18.§.

/1/.       A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

/2/.       A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

• konkrét megjelölését,
• befejezésének határidejét,
• költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

/3/.       A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

19.§.

/1/.       A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadónak átadni.

/2/.       A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

/3/.       A /2/ bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a kiköltözést megelőző 30 napon belül a költségeket a bérbeadónak megelőlegezi. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül a bérlővel elszámol.

/4/.       Ha a bérlő e rendelet 6.§-a alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költségét utólag több, - de legfeljebb 12 havi – részletekben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

/5/.       A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

A lakáshasználati díj

20.§.

/1/.       Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

/2/.       A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény rendelkezései értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

/3/.       A /2/ bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke:

• 6-12 hónap között: a lakás lakbérének kétszeres összege,
• 12 hónap elteltét követő naptól, a lakásból való kiköltözésig a lakás lakbérének háromszoros összege.

/4/.       A bérbeadó a /2/ bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

/5/.       Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlő kijelölésére jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

Elhelyezési kötelezettség

23.§.

/1/.       Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, a jogosultat legalább szükséglakás illeti meg.

/2/.       A törvényben előírt elhelyezési kötelezettségen kívül egyéb elhelyezési kötelezettség nem vállalható.

25.§.

/1/ A pénzbeli térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 10%-a. Ha a bérlő a Törvény alapján a korábban befizetett lakásépítési hozzájárulás, illetve használatbavételi díj visszafizetésére igényt tarthat, a pénzbeli térítés összegét ezzel csökkenteni kell.

/2/.       Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás beköltözhető forgalmi értékére megállapított pénzbeli térítés összegének a különbözete.

Hozzájárulás az albérleti szerződéshez

27.§.

/1/.       A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja.

/2/.       A teljes lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

/3/.       A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

/4/.       Nem adható hozzájárulás szükséglakás, vagy egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.

31.§.

/1/.       A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembe vételével kell megállapítani.

/2/.       A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani. A bérlő az esedékes lakbért előre, minden hónap 15 napjáig köteles megfizetni.

/3/.       A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be.

/4/.       A bérlőt terheli az összeg közüzemi szolgáltatás díjának megfizetése, beleértve a víz, áram, gáz, csatornadíj, szippantás költsége, rádió és televízióadók vételének díja, távközlési díj, szemétszállítás díja, melyet a bérleti szerződésben kell rögzíteni.

/5/.       Ha a bérlő a lakást saját költségén – bérbeadó hozzájárulásával és térítése nélkül – úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér a bérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

32.§.

A lakáshoz tartozó nem lakás céljára használt helyiségek bérleti díja megállapodás tárgyát képezik (pl. garázs, rendelő stb.)

34.§.

/1/.       A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és szerződésben – vagy más megállapodásukban – meghatározott külön szolgáltatás díját.

/2/.       Külön szolgáltatás mindaz, amit a Törvény és e rendelet nem bérbeadói kötelező szolgáltatásként állapít meg.

35.§.

A bérlő által a bérbeadó engedélyével végzett – egyébként a bérbeadót terhelő – felújítási, korszerűsítési munkák számlával igazolt értékét a bérbeadó külön megállapodás szerint beszámíthatja a lakbérbe.

A helyiséggazdálkodás szabályai

A bérlet létrejött

36.§.

/1/.       A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét a Polgármesteri Hivatal folyamatosan a hirdetőtábláján és szükség szerint a helyi kábel-televízióban közzéteszi, a meghirdetett helyiségek bérleti feltételeiről, az érdeklődőknek a Polgármesteri Hivatal tájékoztatást ad, azzal, hogy egyidejűleg ismerteti az ajánlatok benyújtásának határidejét.

/2/.       A beérkező bérleti ajánlatok közül a polgármester az önkormányzat számára gazdaságilag legkedvezőbbet fogadja el, szükség esetén licitálást is rendezhet.

/3/.       A helyiségek átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

/4/.       A helyiségek bérleti díja szabad megállapodás tárgya.

/5/.       A bérleti szerződés csak határozott időre köthető.

37.§.

/1/.       Önkormányzati helyiségek bérleti jogának átruházásához, vagy a cseréjéhez hozzájárulás nem adható, kivéve:

1. a cserélő fél a bérbeadó által meghatározott feltételeket vállalja és az egyéb törvényi feltételeknek megfelel,
2. az 1990. évi LXXXIV. törvény alapján bérleti jogot szerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodásához azzal a feltétellel lehet hozzájárulni, h az átvevő a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését vállalja, továbbá:

• az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik,
• tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe nem ütközik.

/2/.       A bérleti jogviszony folytatására a Törvény rendelkezései az irányadóak.

38.§.

A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

39.§.

A bérleti jogviszony megszűnésére a Törvény rendelkezései az irányadók.

Lakások és helyiségek elidegenítése

Lakások elidegenítése

40.§.

A Törvény 46.§. a, pontja értelmében, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra vételi jog nem áll fenn.

41.§.

Elővásárlási joggal érintett lakások esetén:

/1/.       A lakás vételára a Törvényben meghatározott feltételekkel megállapított forgalmi érték a lakottság tényének figyelembe vételével.

/2/.       A vételár a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.

/3/.       A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a vételár 10%-a.

/4/.       A részletfizetés időtartama 25 év.

/5/.       a)         szerződéses kamat mértéke 20%,

b)         a Ptk-ban megállapított kamat változása esetén a szerződéses kamat mértéke is változhat.

c)         az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy a fennálló hitel kamata e rendelet módosítása esetén változhat.

/6/.       Aki a vételár legalább 75%-át a szerződéskötéskor egy összegben megfizette kamatmentességet élvez.

/7/.       Aki a vételárat egy éven belül kifizeti, a vételár 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

/8/.       a)         Az ingatlan értékesítésre történő kijelölése a Képviselő-testület hatásköre.

b)         A Polgármesteri Hivatal az ingatlan forgalmi értékének megállapításától számított 30 napon belül köteles az elővásárlási jog jogosultját az ajánlattal megkeresni.

c)         Az ajánlat tartalma e rendelet 3. sz. melléklete.

d)         A jogosult az ajánlatra 30 napon belül köteles nyilatkozni.

/9/.       Az adásvételi szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.

42.§.

Az adásvételi szerződésben a fennálló kölcsön összegének mértékéig a tartozás visszafizetésének időtartamára az önkormányzat javára jelzálogjogot és biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

43.§.

Az ingatlan megterheléséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

44.§.

/1/.       Az ingatlan csak a teljes vételár megfizetése után idegeníthető el, azaz elidegenítés esetén a fennálló tartozás kamataival együtt esedékessé válik.

/2/.       A tulajdonos halála esetén fennálló tartozás – azonos feltételekkel történő átvállalására csak a tulajdonostárs, illetve a törvényes örökös jogosult amennyiben az ingatlan birtokába lép és életvitelszerűen azt lakja.

Helyiségek elidegenítése

45.§.

/1/.       A helyiségek forgalmi értékét a Törvény, a lakások forgalmi értékének megállapítására előírt szempontjai alapján kell megállapítani.

/2/.       A bérlőt, illetve bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg, amennyiben a szerződéskötés időpontjában adó, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, vagy a társadalombiztosítás alap javára teljesítendő tartozás nincs.

/3/.       Elővásárlásra jogosult vétele esetén a vételár mértéke nem lehet magasabb a helyi forgalmi értéknél.

/4/.       Az elővásárlási joggal értékesítésre kerülő helyiségek eladásával kapcsolatos eljárást e rendelet 41.§. /9/ bekezdése alapján kell végrehajtani.

/5/.       A képviselő-testület a helyiségek elővásárlási jogosultjai részére részletfizetést és vételárengedményt csak kivételesen indokolt esetekben egyedi kérelemre engedélyez.

/6/.       Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése a piaci feltételeknek megfelelően történik.

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

46.§.

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására a Törvény rendelkezései az irányadók.

Átmeneti rendelkezések

47.§.

Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére legfeljebb 1 lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel a pénzbeli térítés visszafizetése mellett.

48.§.

/1/.       Az e rendelet hatálybalépésekor a lakásban jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadónak 21.§-ában szabályozott hozzájárulását.

/2/.       Ha az /1/ bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza.

1. a lakásbérleti jog folytatására a Törvény 32.§-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
2. a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Lakástörvény 67, 75 és 94.§-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni.

50.§.

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.