Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998. (IV. 15.) önkormányzati rendelete
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998.(IV.15.) Önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Hatályos: 1998. 04. 15- 2015. 12. 15Köröstarcsa község képviselő testületének 8/1998 (IV.15..) önkormányzati rendelete
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998.(IV.15.) Önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
1998-04-15-tól 2015-12-15-ig
I.
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya
/1/ E rendelet hatálya a Gyvt.4.§.-ában szereplő azon személyekre terjed ki, akiknek Köröstarcsa községben állandó bejelentett lakóhelye van.
/2/ E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az /l/ bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is, ha lakóhelye Köröstarcsán van.
2. §
E rendelet szabályozza
- A gyermekvédelmi ügyekben eljárásra jogosult helyi önkormányzati szerveket, a hatáskör átruházás kérdéseit, az eljárás általános szabályait.
- Köröstarcsa Községben nyújtott – rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni, - rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi ellátások formáit, az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodás formáit, a jogosultság feltételeit.
- Az önkormányzat által nyújtott ellátások részletes szabályait.
- A gyermekvédelmi ellátások pénzügyi lebonyolításának helyi szabályait.
- Eljárási szabályait.
3. §
Eljáró önkormányzati szervek
/1/ E rendeletben meghatározott gyermekvédelmi ellátási formák megállapítására vonatkozó
hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.
A hatáskör átruházásra vonatkozó szabályokat az egyes ellátási formánál szabályozza a
rendelet.
/2/ Gyermekvédelmi ügyekben a döntések előkészítéséről, és a hozott döntések
végrehajtásáról a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatalon keresztül.
4. §
Gyermekvédelmi ellátások formái és pénzügyi fedezete
/1/ Az önkormányzat által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások a következők:
- rendszeres gyermekvédelmi támogatás
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
/2/ Jelen rendelettel szabályozott ellátásokhoz szükséges költségvetési fedezetről a képviselő-
testület költségvetési rendeletében gondoskodik az ott meghatározott összeg erejéig.
/3/ Az egyes támogatási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a polgármester
szükséges esetén átcsoportosítást hajthat végre.
II.
Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó szabályok
pénzbeli, és természetbeni ellátások
5. §
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
/1/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy az elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön, vagy együttesen az 1997.évi XXXI. törvény
( Gyvt.19.§./7/ ) bekezdésében meghatározott értéket.
/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás illeti meg az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzelátásban, valamint időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjának rendelt. Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.
/3/ A vagyoni helyzet vizsgálatát akkor kell elrendelni, ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy a Gyvt. 19.§.(5) bekezdésében meghatározott környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.
6. §
/1/ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni támogatásként is nyújtható.
Természetben ellátást akkor lehet megállapítani, ha:
a./ a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve étkezési díj támogatására irányul
b./ ha alaposan feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.
/2/ Amennyiben a jegyző a védelembevételt elrendelő határozatában arról rendelkezett, hogy a gyermeket megillető rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetben biztosítsa az önkormányzat, úgy a pénzben biztosított támogatás természetbeni támogatásra történő átváltozásáról határozatban kell dönteni.
7. §
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására, és a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelésére vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
8. §
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
/1/ Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket kérelemre vagy hivatalból rendkívüli
gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan
létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe
került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
/2/ Az önkormányzat képviselő-testülete elsősorban azokat a gyermekeket, illetve a gyermekek családját részesíti
alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akiknek az eltartásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások, - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
/3/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri pénzösszegét a rászorultsághoz
igazodóan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-áig
terjedő összegben lehet megállapítani.
/4/ Amennyiben a kérelmező rendszeres gyermekvédelmi részesül, úgy egy
évben legfeljebb csak egy alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi
támogatásban.
/5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének a felhasználásról a szülő, törvényes
képviselő elszámoltatható. Az elszámoltatásról a támogatást megállapító határozatban kell
előírni.
9. §
/1/ Amennyiben a gyermek körülményei indokolttá teszik a rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
/2/ Természetbeni ellátás különösen a gyermek tankönyv-, és tanszerellátásának támogatása, a
tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének
átvállalása.
10. §
Az iskolagyümölcs-program kedvezményezettjei és jogosultjai
- Az önkormányzat a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához a program keretében
- az iskolagyümölcs-programban kedvezményezettként a közoktatási törvény 20.§.(1) bekezdés b. pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1-4. évfolyamán tanuló gyermekek részére
- a program célkitűzéseihez csatlakozva hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül az iskola 5-8 évfolyamán tanuló gyermekek részére tanítási naponként 1 db I. osztályú étkezési almát biztosít.
- az (1) bekezdés b) pontjában megállapított támogatás költségét a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.
11. §
Gyermekek karácsonyi támogatása
/1/Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, - hivatalból, jövedelemre
tekintet nélkül – a karácsonyi ünnepek előtt a 3-14 éves korú köröstarcsai állandó lakosú
gyermekek részére támogatást biztosít.
A támogatás összegét a képviselő-testület a költségvetés függvényében állapítja meg.
/2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a
képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
III.
12. §
Gyermekjóléti alapellátás
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Gyermekjóléti szolgálat
/1/A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja.
/2/ A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes
képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. §. /1/ bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző,
a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése
illetve a jegyző vagy a gyámhivatal szolgáltatás igénybevételét elrendelő határozata
alapozza meg.
A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
/3/ Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.
/4/ A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.
13. §
Gyermekek napközbeni ellátása
/1/ Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény ( továbbiakban Kt. ) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben biztosítja. Igénybevételére a Kt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. §
Térítési díj
/1/ Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközi foglalkozás keretében biztosított ellátások
körül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
/2/ A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési
díjának mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
/3/ Az 1. sz. mellékletben megállapított intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148. §.
/5/ bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembevételével a személyi
térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és arról az ellátás megkezdésekor, de
legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.
/4/ A Gyvt. 148.§.-ában meghatározott normatív kedvezményen túl további kedvezményt,- kiegészítő hozzájárulást – állapíthat meg az oktatási-nevelési intézmény vezetője.
/5/ Kiegészítő hozzájárulást kaphat az a gyermek, rászorultsági alapon.
a./ akire nézve szülője rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül
b./ aki három vagy többgyermekes családban él,
c./ aki az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi beszéd, vagy más fogyatékosoknak minősülnek.
/6/ A kiegészítő támogatás a gyermek után csak egy jogcímen vehető igénybe.
/7/ a kiegészítő támogatás felhasználásáról az intézmény vezetője dönt.
14/A.§
A gyermekek átmeneti gondozása
/1/ A gyermekek átmeneti gondozását az Önkormányzat a Békés Megye Képviselő-testületével kötött ellátási szerződés alapján biztosítja.
/2/ A gyermekek átmeneti gondozásának személyi és intézményi térítési díját az intézmény vezetője állapítja meg.
15. §
Eljárási szabályok
/1/ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon
polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani.
/2/ A gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók adatairól, jövedelmi viszonyairól, a szülő, törvényes képviselő, a saját jogán kérelmet előterjesztő tanuló, illetve hallgatói jogviszonyban álló személy kérelméhez köteles benyújtani a 149/1997/IX.20/ kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot, továbbá köteles s jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jut jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni.
a./ A gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, és a gyámrendelés
tárgyában hozott jogerősített bírósági, gyámhatósági határozatot, a különélő szülők
gyámhivatal előtt tett jegyzőkönyvi megállapodását arra vonatkozóan, hogy a gyermek
melyik szülőnél került elhelyezésre
a.a/. Amennyiben a kérelmező a gyermek hozzátartozója és gyámként az 5.§./2/
bekezdésében meghatározott emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi
támogatást kérelmezi, a /2/ bekezdésben foglaltakon túlmenően igazolni köteles,
hogy a Gyvt.20.§.-ának /8/ bekzdésében szabályozott ellátások valamelyikében
részesül, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy adóköteles jövedelemmel nem
rendelkezik.
a.b./ Amennyiben a gyermek 18 életéve előtt házasságot kötött, házassági
anyakönyvi kivonatának másolatát.
b./ Kölön élő szülők esetében a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása során az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó gyámhivatali jegyzőkönyvet
c./ Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást
d./ a Gyvt.20.§./5/ és /6/ bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását az oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról
e./ családi pótlék folyósítását igazoló szelvényt, igazolást
f./ Elvált szülők esetében a gyermektartásdíj címén kapott, illetve fizetett gyermektartásdíj összegéről szóló csekk, igazolás, illetve a gyámhivatali határozat a megelőlegezett gyermektartásdíjról
g./ kereső tevékenységet folytatók esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó jövedelmének havi átlagára vonatkozó igazolást
h./ Munkanélküli járadékban, továbbá aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők esetében a megállapító határozat, vagy igazolás
i./ Azon kérelmezők, illetve családagok akik egyéni vagy társas vállalkozók,
szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők, vagy mezőgazdasági kistermelő, - aki egyben adóalany is, - az APEH által kiadott igazolást, ennek hiányában, valamint ha az így igazolt jövedelem nem éri el a kötelező minimálbérnek a kérelem beadásakor érvényes összegét, a kötelező minimálbér nettó összegét kell jövedelemként figyelembe venni.
j./ A nem adóalany kistermelő jövedelmét a SzjA. 53./A.§. figyelembevételével az őstermelői igazolvány hitelesen kitöltött betétlapja szerint, ennek hiányában, valamint ha az így igazolt jövedelem nem éri el a kötelező minimálbérnek a kérelem elbírálásakor érvényes összegét, a kötelező minimálbér nettó összegét kell jövedelemként figyelembe venni.
k./ Nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásnál, egyéb rendszeres pénzellátásnál a folyósítási szelvényt
l./ Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem igazolására a bérleti szerződés, illetve a földhaszonbér kifizetéséről szóló igazolás.
m./ A termelőszövetkezet által, - dolgozója részére felvásárlás címén teljesített kifizetésről szóló igazolást, függetlenül attól, hogy a jövedelem adóköteles vagy nem.
/3/ Okirattal nem igazolgató jövedelem esetében:
a./ Alkalmi munkából származó jövedelemről, jövedelemnélküliségről, valamint a gyermektartás fizetésének elmaradásáról az érintett köteles írásban nyilatkozatot tenni.
/4/ Jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a
kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.
/5/ Ha az önkormányzat a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát vitatja, annak vizsgálatakor a rendelet 2. számú melléklete szerinti „ környezettanulmány”-ban kell rögzíteni a megállapításokat. A polgármesteri hivatal felhívja a kérelmezőt, az általa lakot lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az igazolt jövedelem 70%-át, a jövedelem a fenntartási költség figyelembevételével vélelmezhető.
/6/ Ha az önkormányzat elrendeli a vagyoni helyzet vizsgálatát, elrendelése után a 149/ 1997./IX.10./ Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kell e kérelmezőnek és családtagjainak, illetve a felülvizsgálat során a jogosultnak és családtagjainak kiállítania, a felhívástól számított 8 napon belül.
Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat tartalmát, intézkedik
a./ az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének
megállapítása iránt,
b./ járműnél, gépi meghajtású termelő és munkaeszköznél az értéket a jármű, -
munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és
használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
/7/ a Gyvt-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy a gyvt. rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
/8/ Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni.
/9/ Az ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnél az ellátást megállapítónak köteleznie kell a pénzbeni ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére a Gyvt. 133.§./1/-/5/ bekezdésének figyelembevételével
/10/ A visszafizetés elrendelése, vagy a méltányosságból történő elengedésére vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
16. §
/1/ Ha rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogerősen megállapításra került, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogyha a kérelmet
a./ a tárgyhónap 15. napjáig nyújtották be, a támogatás teljes összegét
b./ ha a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50%-át kell
kifizetni.
/2/ Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének napjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a./ a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás 50%-át,
b./ ha a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell
kifizetni.
/3/ A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja.
/4/ A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az időpontig, amíg a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig.
/5/ A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható, a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a huszonötödik életévét még nem töltötte be.
/6/ Amennyiben a felnőtt korú és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő a tanév befejezése után a következő tanév kezdetekor ismételten tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít nappali tagozaton, és a támogatás folyósítására ismét kérelmet terjeszt elő, - a korábban folyósított támogatás alapján a tanévközi szünet idejére is megilleti a támogatás, ha a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
/7/ Ha a gyermek tanulmányait befejezte, de a 18 életévét nem töltötte be, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 18 éves koráig jár, ha a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
A tanulmányait befejező gyermek munkából származó jövedelmét az egy főre jutó jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.
/8/ Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres gyermekvédelmi támogatást saját jogán kell folyósítani.
17. §
/1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
/2/ Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.