I.

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

/1/ E rendelet hatálya  a Gyvt.4.§.-ában szereplő azon személyekre terjed ki, akiknek Köröstarcsa községben állandó bejelentett lakóhelye van.

/2/ E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az /l/ bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is, ha lakóhelye Köröstarcsán van.

2. §

E rendelet szabályozza

1. A gyermekvédelmi ügyekben eljárásra jogosult helyi önkormányzati szerveket, a hatáskör átruházás kérdéseit, az eljárás általános szabályait.
   
   
2. Köröstarcsa Községben nyújtott – rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni, - rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi ellátások formáit, az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodás formáit, a jogosultság feltételeit.
   
   
3. Az önkormányzat által nyújtott ellátások részletes szabályait.
   
   
4. A gyermekvédelmi ellátások pénzügyi lebonyolításának helyi szabályait.    2016. január 1-jén hatályát veszti
   
   
5. Eljárási szabályait.     2016. január 1-jén hatályát veszti

3. §

Eljáró önkormányzati szervek

/1/ E rendeletben meghatározott gyermekvédelmi ellátási formák megállapítására vonatkozó

     hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.
     A hatáskör átruházásra vonatkozó szabályokat az egyes ellátási formánál szabályozza a

     rendelet.

/2/ Gyermekvédelmi ügyekben a döntések előkészítéséről, és a hozott döntések

     végrehajtásáról a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatalon keresztül.      2016. január 1-jén hatályát veszti

4. §

Gyermekvédelmi ellátások formái és pénzügyi fedezete

/1/ Az önkormányzat által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások a következők:

1. rendszeres gyermekvédelmi támogatás
2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

/2/ Jelen rendelettel szabályozott ellátásokhoz szükséges költségvetési fedezetről a képviselő-

     testület költségvetési rendeletében gondoskodik az ott meghatározott összeg erejéig.

/3/ Az egyes támogatási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a polgármester

     szükséges esetén átcsoportosítást hajthat végre.

II.

Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó szabályok

pénzbeli, és természetbeni ellátások

5. §

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

/1/ Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy az elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön, vagy együttesen az 1997.évi XXXI. törvény

( Gyvt.19.§./7/  ) bekezdésében meghatározott értéket.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás illeti meg az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzelátásban, valamint időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjának rendelt. Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.

/3/  A vagyoni helyzet vizsgálatát akkor kell elrendelni, ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy a Gyvt. 19.§.(5) bekezdésében meghatározott környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

6. §

/1/  A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni támogatásként is nyújtható.

Természetben ellátást akkor lehet megállapítani, ha:

a./ a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve étkezési díj támogatására irányul

b./ ha alaposan feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

/2/ Amennyiben a jegyző a védelembevételt elrendelő határozatában arról rendelkezett, hogy a gyermeket megillető rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetben biztosítsa az önkormányzat, úgy a pénzben biztosított támogatás természetbeni támogatásra történő átváltozásáról határozatban kell dönteni.

7. §

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására, és a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelésére vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre  ruházza át.

8. §

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

/1/ Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket kérelemre vagy hivatalból rendkívüli

    gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan

    létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe

    került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

    mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

/2/ Az önkormányzat képviselő-testülete elsősorban azokat a gyermekeket, illetve a gyermekek családját részesíti

alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi  támogatásban, akiknek az eltartásáról  más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások, - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

/3/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri pénzösszegét a rászorultsághoz

     igazodóan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-áig

     terjedő összegben lehet megállapítani.

/4/ Amennyiben a kérelmező rendszeres gyermekvédelmi részesül, úgy egy

     évben legfeljebb csak egy alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi

     támogatásban.

/5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének a felhasználásról a szülő, törvényes

     képviselő elszámoltatható. Az elszámoltatásról a támogatást megállapító határozatban kell

     előírni.                                                

9. §

/1/ Amennyiben a gyermek körülményei indokolttá teszik a rendkívüli gyermekvédelmi

     támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

/2/ Természetbeni ellátás különösen a gyermek tankönyv-, és tanszerellátásának támogatása, a

     tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének

     átvállalása.

10. §

Az iskolagyümölcs-program kedvezményezettjei és jogosultjai

1. Az önkormányzat a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához a program keretében

1.  az iskolagyümölcs-programban kedvezményezettként a közoktatási törvény 20.§.(1) bekezdés b. pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1-4. évfolyamán tanuló gyermekek részére
   
   
2. a program célkitűzéseihez csatlakozva hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül az iskola 5-8 évfolyamán tanuló gyermekek részére tanítási naponként 1 db I. osztályú étkezési almát biztosít.

2. az (1) bekezdés b) pontjában megállapított támogatás költségét a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.
   

11. §

Gyermekek karácsonyi támogatása

/1/Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, - hivatalból, jövedelemre

    tekintet nélkül – a karácsonyi ünnepek előtt a 3-14 éves korú köröstarcsai állandó lakosú

   gyermekek részére támogatást biztosít.

   A támogatás összegét a képviselő-testület a költségvetés függvényében állapítja meg.

/2/

A gyermekek karácsonyi támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

III.

12. §

Gyermekjóléti alapellátás

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja.

2016. január 1-jétől az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat körébe tartozó feladatainak ellátását - a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó –

Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat nevű

és 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 2. című szolgáltató végzi

13. §

Gyermekek napközbeni ellátása

Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásaként óvoda - bölcsődét működtet.

14. §

Térítési díj

/1/Gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított ellátások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. Intézményi térítési díj összegét az önkormányzat 0,-Ft-ban határozza meg.

/2/ A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési

     díjának mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

/3/ Az 1. sz. mellékletben megállapított intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148. §.

    /5/ bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembevételével a személyi

    térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és arról az ellátás megkezdésekor, de

    legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.  2016. január 1-jén hatályát veszti

 /4/ A Gyvt. 148.§.-ában meghatározott normatív kedvezményen túl további kedvezményt,- kiegészítő hozzájárulást – állapíthat meg az oktatási-nevelési intézmény vezetője.2016. január 1-jén hatályát veszti

/5/ Kiegészítő hozzájárulást kaphat az a gyermek, rászorultsági alapon.2016. január 1-jén hatályát veszti

a./ akire nézve szülője rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül

b./ aki három vagy többgyermekes családban él,

c./ aki az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi beszéd, vagy más fogyatékosoknak minősülnek.

/6/ A kiegészítő támogatás a gyermek után csak egy jogcímen vehető igénybe.2016. január 1-jén hatályát veszti

/7/ a kiegészítő támogatás felhasználásáról az intézmény vezetője dönt.2016. január 1-jén hatályát veszti

14/A.§

A gyermekek átmeneti gondozása

/1/ A gyermekek átmeneti gondozását az Önkormányzat a Békés Megye Képviselő-testületével kötött ellátási szerződés alapján biztosítja.

/2/ A gyermekek átmeneti gondozásának személyi és intézményi térítési díját az intézmény vezetője állapítja meg.

15. §

Eljárási szabályok

/1/ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon

polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani.

/2/  A gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók adatairól, jövedelmi viszonyairól, a szülő, törvényes képviselő, a saját jogán kérelmet előterjesztő tanuló, illetve hallgatói jogviszonyban álló személy kérelméhez köteles benyújtani a  149/1997/IX.20/ kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot,  továbbá köteles s jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jut jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi  igazolásokat becsatolni.

    a./ A gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, és a gyámrendelés       

          tárgyában hozott jogerősített bírósági, gyámhatósági határozatot, a különélő szülők

          gyámhivatal előtt tett jegyzőkönyvi megállapodását arra vonatkozóan, hogy a gyermek

          melyik szülőnél került elhelyezésre

          a.a/. Amennyiben a kérelmező a gyermek hozzátartozója és gyámként az 5.§./2/ 

                  bekezdésében meghatározott emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi

                  támogatást kérelmezi, a /2/ bekezdésben foglaltakon túlmenően igazolni köteles,

                  hogy a Gyvt.20.§.-ának /8/ bekzdésében szabályozott ellátások valamelyikében

                  részesül, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy adóköteles jövedelemmel nem

                   rendelkezik.

               a.b./  Amennyiben a gyermek 18 életéve előtt házasságot kötött, házassági 

                         anyakönyvi kivonatának másolatát.

b./ Kölön élő szülők esetében a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása során az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó gyámhivatali jegyzőkönyvet

c./ Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást

d./ a Gyvt.20.§./5/ és /6/ bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását az oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról

e./ családi pótlék folyósítását igazoló szelvényt, igazolást

f./ Elvált szülők esetében a gyermektartásdíj címén kapott, illetve fizetett gyermektartásdíj összegéről szóló csekk, igazolás, illetve a gyámhivatali határozat a megelőlegezett gyermektartásdíjról

g./ kereső tevékenységet folytatók esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó jövedelmének havi átlagára vonatkozó igazolást

h./ Munkanélküli járadékban, továbbá aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők esetében a megállapító határozat, vagy igazolás

i./ Azon kérelmezők, illetve családagok akik egyéni vagy társas vállalkozók,

szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők, vagy mezőgazdasági kistermelő, - aki egyben adóalany is, - az APEH által kiadott igazolást, ennek hiányában, valamint ha az így igazolt jövedelem nem éri el a kötelező minimálbérnek a kérelem beadásakor érvényes összegét, a kötelező minimálbér nettó összegét kell jövedelemként figyelembe venni.

j./ A nem adóalany kistermelő jövedelmét a SzjA. 53./A.§. figyelembevételével az őstermelői igazolvány hitelesen kitöltött betétlapja szerint, ennek hiányában, valamint ha az így igazolt jövedelem nem éri el a kötelező minimálbérnek a kérelem elbírálásakor érvényes összegét, a kötelező minimálbér nettó összegét kell jövedelemként figyelembe venni.

k./ Nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásnál, egyéb rendszeres pénzellátásnál a folyósítási szelvényt

l./ Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem igazolására a bérleti szerződés, illetve a földhaszonbér kifizetéséről szóló igazolás.

m./ A termelőszövetkezet által, - dolgozója részére felvásárlás címén teljesített kifizetésről szóló igazolást, függetlenül attól, hogy a jövedelem adóköteles vagy nem.

/3/ Okirattal nem igazolgató jövedelem esetében:

a./ Alkalmi munkából származó jövedelemről, jövedelemnélküliségről, valamint a gyermektartás fizetésének elmaradásáról az érintett köteles írásban nyilatkozatot tenni.

/4/ Jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a

kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.

/5/ Ha az önkormányzat a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát vitatja, annak vizsgálatakor a rendelet 2. számú melléklete szerinti „ környezettanulmány”-ban kell rögzíteni a megállapításokat. A polgármesteri hivatal felhívja a kérelmezőt, az általa lakot lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az igazolt jövedelem 70%-át, a jövedelem a fenntartási költség figyelembevételével vélelmezhető.

/6/ Ha az önkormányzat elrendeli a vagyoni helyzet vizsgálatát, elrendelése után a 149/ 1997./IX.10./ Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kell e kérelmezőnek és családtagjainak, illetve a felülvizsgálat során a jogosultnak és családtagjainak kiállítania, a felhívástól számított 8 napon belül.

Ha  az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat tartalmát, intézkedik

           a./ az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének    

                megállapítása iránt,

         b./ járműnél, gépi meghajtású termelő és munkaeszköznél az értéket a jármű, -

              munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és

              használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

/7/ a Gyvt-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy a gyvt. rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

/8/ Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni.

/9/ Az ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnél az ellátást megállapítónak köteleznie kell a pénzbeni ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére a Gyvt. 133.§./1/-/5/ bekezdésének figyelembevételével

/10/ A visszafizetés elrendelése, vagy a méltányosságból történő elengedésére vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

16. §

/1/ Ha rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogerősen megállapításra került, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogyha a kérelmet

      a./ a tárgyhónap 15. napjáig nyújtották be, a támogatás teljes összegét

      b./ ha a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50%-át kell   

           kifizetni.

/2/ Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének napjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

      a./ a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás 50%-át,

      b./ ha  a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell

           kifizetni.

/3/  A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja.

/4/ A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az időpontig, amíg a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig.

/5/ A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható, a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a huszonötödik életévét még nem töltötte be.

/6/ Amennyiben a felnőtt korú és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő a tanév befejezése után a következő tanév kezdetekor ismételten tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít nappali tagozaton, és a támogatás folyósítására ismét kérelmet terjeszt elő, - a korábban folyósított támogatás alapján a tanévközi szünet idejére is megilleti a támogatás, ha a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

/7/ Ha a gyermek tanulmányait befejezte, de a 18 életévét nem töltötte be, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 18 éves koráig jár, ha a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

A tanulmányait befejező gyermek munkából származó jövedelmét az egy főre jutó jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.

/8/ Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres gyermekvédelmi támogatást saját jogán kell folyósítani.

17. §

/1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell.