Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2004. 11. 30

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

2004.11.30.

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő-testület)a község környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve- lehetőségeinek figyelembevételével-az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja és hatálya

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:
- a levegőtisztaság-védelmi,
- a föld és vízvédelmi,
- a zaj – és rezgésvédelmi előírásokat
(2) Létrehozza az önkormányzat környezetvédelmi alapját, meghatározza annak forrásait, felhasználásának rendjét.
(3) Meghatározza az ingatlanok és közterületek tisztántartásának rendjét.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Köröstarcsa Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

I .Fejezet

Levegőtisztaság védelem

Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

3. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot ( különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

4. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

II. Fejezet

Föld és Vízvédelem

5. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos, kivéve az engedélyezett szennyvízkibocsátás esetén.

(2) A zárt csapadékvíz – elvezető és szennyvízcsatornában illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek áramlását gátolni tilos.

(3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyező anyagot, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, szennyvíziszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű illetve zárt szenny- és használtvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

III. Fejezet

Zaj- és rezgésvédelem

6. § (1) A település területén – a 8/2002./II.22./ KöM- EüM együttes rendelet 1. és 5. számú mellékletében foglalt - határértéket meghaladó zajt vagy rezgést okozó üzemi tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. Meglévő létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok és előírások betartásával üzemeltethető.

(2) Vendéglátó ipari egységeket, szabadtéri előadásokat és rendezvényeket csak a hatályos jogszabályokban előírt, a területre érvényes zajkibocsátási határértékek betartásával lehet működtetni, illetve megvalósítani. Az engedélyezett üzemidőben az előzőekben felsorolt tevékenységek által kibocsátott zaj nem haladhatja meg a zajtól védendő épületeken és területeken a 8/2002./II.22./ KöM- EüM együttes rendeletben előírt határértékeket

(3) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, üdülését vagy nyugalmát bármilyen módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig a szabadban a csendet hangos énekléssel, zenével, vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(4) Vendéglátó ipari egységek ( helyek ) szabadtéri előadások, nyíltszíni rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl.

IV. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

7. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat meg műveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről – az (5)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó – ipari egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelesség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése úgy, hogy az a járdán való közlekedést ne zavarja.

(7) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor) kell használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

8. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz – elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

9. § (1) Az építési területen az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházóknak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek, vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

10. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a közterületet ne szennyezze. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel vagy lerakásánál, a köz vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

11. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvaron ilyen munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés más tulajdonában álló területre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

12. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak ez e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon, stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodik.

13. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterület, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy elősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(4) Az állattartásról külön rendelet rendelkezik.

(5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

14. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátáshoz, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségen elszállítani.

15. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokban, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

16. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- a gyalogos közlekedési útvonalon

- az útkereszteződésben,

- az úttorkolatban,

- a kapubejárat elé, annak szélességében,

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

- a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

V. Fejezet

Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapja

A Környezetvédelmi Alap létrehozása

17. § (1) Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b) a környezeti károk mérséklése,

c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e) a zöldfelület-gazdálkodás,

f) a természeti értékek

g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

A Környezetvédelmi Alap bevételei

18. § A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) egyéb bevételek.

A Környezetvédelmi Alap felhasználása

19. § (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani.

a) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése stb.),

b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d) zaj- és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése stb.),

e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f) vizek védelme,

g) talaj védelme,

h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység

20. § A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 19. §-ában foglaltakra.

VI. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

21. § Hatályon kívül helyezve: 2012. május 1-től.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet 2004. november 30. napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Köröstarcsa község környezetvédelméről szóló 7/1991.(IX.17.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.