A rendelet célja és hatálya

1. §

1. A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak megállapítása, melyek meghatározzák a közterület használatát.
   
   
2. A rendelet hatálya – tárgyát tekintve – kiterjed:
   1. az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre,
   2. az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére, továbbá
   3. az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületekre.

3. A rendelet hatálya – alanyait tekintve – kiterjed Köröstarcsa Község Önkormányzata közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
   

Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések

2. §

1. E rendelet alkalmazása szempontjából
   1. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része
   2. közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái),
   3. közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései,
   4. közúton folyó munka: mindazok az út, járda-, közmű-építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják,
   5. park: minden fásított, füvesített, dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel láttak el.
   6. zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el,
   7. utcai berendezések: szobrok- és térplasztikák, emlékművek, kőkeresztek, korlátok, padok, szökő- és ivókutak, csobogók, utcai álló és falu hulladékgyűjtő edények, játszószerek, ágyásokat szegélyező kerítések, zászlótartók, autóbusz várók- és előtetők, utcai vitrinek, reklámtáblák- és hirdetőoszlopok, mobil növénytartók, piaci kihelyezett asztalok, mobil- és rögzített kerékpár tárolók, stb.
   8. egyéb utcai elemek: utcanév- és házszámtáblák, intézmény feliratok, táblák, pénzkiadó- és egyéb utcai automaták,
   9. parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek,
   10. kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab személygépkocsi várakoztatására.
       
       
   11. pavilon: meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, építési engedély alapján létesíthető, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított, tartós elárusító hely,
       
       
   12. hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható,
   13. üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt (a baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy a műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, romos, vagy sérült jármű).
       

I. FEJEZET

A közterület-használati megállapodás

3. §

1. Közterületet rendeltetésétől eltérően használni a tulajdonos önkormányzat és a kérelmező közötti közterület-használati megállapodás alapján lehet.
   
   
2. Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati megállapodást csak a jogerős engedélyező határozat kiadását követően, az alapján, az abban meghatározott feltételekkel köthető meg.
   
   
3. Hatályon kívül helyezve.
   

4. §

1. Közterület-használati megállapodást kell kötni:

1. a közterületbe 50 cm-en túl benyúló üzlethomlok (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla, továbbá önálló hirdető berendezés elhelyezésére,
2. tartós elárusító hely (pavilon), illetőleg mobil (mozgatható) idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére,
3. a menetrend szerinti tömegközlekedés várakozóhelyei kivételével a közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében árufuvarozással kapcsolatos, illetőleg személyszállítás céljára külön erre a célra kijelölt várakozóhely létesítésére,
4. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
5. mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezésére,
6. távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, bankautomata elhelyezésére,
7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
8. mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre,
9. hatályon kívül helyezve
10. vendéglátó-ipari előkert céljára,
11. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
12. áru és göngyöleg lehelyezésére,
13. közúti személy- és árufuvarozásra szolgáló járművek, továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használat autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására
14. növényi részek gyűjtésére
15. jogszabályban meghatározott esetekben.

2. Nem kell közterület-használati szerződést kötni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:
   1. a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez,
   2. az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
   3. szilárd tüzelőanyag 48 órát meg nem haladó tárolásához

3. Nem köthető közterület-használati megállapodás:
   1. településképi, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra
   2. jogszabály által meghatározott, közterületen nem árusítható termékek forgalomba hozatalára
   3. a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró) berendezések és anyagok elhelyezésére,
   4. szeszesital és dohányárú forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és jelentősebb kulturális-, sport- és politikai célú rendezvényekhez, árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó alkalmai árusítást,
   5. sátorgarázs elhelyezésére,
   6. göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz vagy rakodáshoz kapcsolódik.
      

A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai

5. §

1. Tartós elárusító hely (pavilon) elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre köthető közterület-használati megállapodás.
   
   
2. Tartós elárusító hely (pavilon) létesítésére a közterület-használati megállapodást legfeljebb 5 éves időtartamra lehet kötni, mely időtartam – indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.
   
   
3. Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra köthető közterület-használati megállapodás.
   

6. §

1. A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát, érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.
   
   
2. Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét- közterület-használati megállapodással – az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.
   
   
3. Az üzlettel rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is köthető közterület-használati megállapodás, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul és ehhez az érintett (szomszédos) üzlettulajdonosok hozzájárulnak.
   
   
4. Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén megkötött közterület használati megállapodás alapján a jogszabályban meghatározott termékeket értékesíthet.
   

A közterületen elhelyezhető mobil tájékoztató, megállító táblák

elhelyezésének szabályai

7. §

1. Egyedi mobil tájékoztató és megállító táblák fennmaradásának és kihelyezésének engedélyezése az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyedi elbírálás alá esik, melynek során az e rendelet 4. § (3) a), c) pontjaiban rögzített feltételek továbbá a szakhatósági előírások az irányadók.
   
   
2. A település központi közterületein gigant poszter (plakát) nem helyezhető el, az egyéb önálló hirdető-berendezések maximális táblafelülete 2 m² lehet.
   
   
3. Közterületeken indokolt esetben (pl. MAMF, majális, stb.) 5 napnál nem hosszabb időre kulturális-, sport és politikai célú rendezvények, árubemutatás és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető.
   
   
4. Közterületen – az engedélyezett vendéglátó kitelepülések és majális jellegű rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítás csak az engedélyben foglaltak szerint folytatható.
   

A közterület-használati kérelem, a közterület-használati megállapodás tartalma

8. §

1. A közterület-használati kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja.
   
   
2. A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A közterület-használati megállapodást a kérelem beadásától illetve a jogerős építési engedély megadásától számított 15 napon belül kell a polgármester részére aláírásra előkészíteni.
   
   
3. Építési engedély köteles közterület-használat esetében a polgármester a jogerős építési engedély alapján megköti a közterület-használati megállapodást.
   

9. §

1. A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. a kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének) címét,
   2. a közterület-használat célját és időtartamát,
   3. a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

2. A kérelemhez mellékelni kell:
   1. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, érvényes vállalkozói igazolvány illetve őstermelői igazolvány másolatát,
   2. élelmiszer közterületen történő árusítása és vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyét, valamint a kereskedelmi hatóság által kiállított működési engedélyt,
   3. nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását,
   4. önálló hirdetőfelület elhelyezése esetén a hirdetőfelület helyszínrajzi elhelyezkedésének ábrázolását, a felirat, ábra rajzát a színek megjelölésével, a rögzítés módját,
   5. mutatványos tevékenység folytatásához a mutatványos berendezés műszaki alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát,
   6. ha a közterület-használat valamely közmű tartozékának felhasználásával jár, a közmű tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását,
   7. ha a közterület-használat talajhoz vagy térburkolathoz rögzített, függőleges térelhatárolás nélküli árnyékoló, fedés elhelyezésével jár (továbbiakban: árnyékoló), ezen létesítményre vonatkozó M=1:50 méretarányú műszaki terveket (szükség esetén részletrajzokat), műszaki leírást valamint utcaképet,
   8. tűzijáték esetén a megyei rendőr-főkapitányság és a megyei katasztrófavédelmi parancsnokság engedélyét.
      

10. §

1. A közterület-használat megállapodásnak tartalmaznia kell:
   1. a használó nevét és állandó lakóhelye (telephelye) címét,
   2. a közterület-használat célját és időtartamát,
   3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
   4. a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat,
   5. építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,
   6. a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
   7. a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját,
   8. a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást.

2. A közterület-használati megállapodás egy-egy példányát megkapja:
   1. a kérelmező
   2. a közreműködő szakhatóság,
   3. a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja, ellenőrzéssel megbízott dolgozója
   4. építési engedély köteles közterület-használat esetében a műszaki nyilvántartás
      

Közterület használat pályáztatása

11. §

1. Ugyanazon közterületre vonatkozó, azonos térbeli-időbeli paraméterekkel megjelölt, több közterület-használati kérelem esetén a használati jogot a polgármester pályázati tárgyalás útján dönti el. Ebben az esetben az 1. számú mellékletben szereplő díjtételeket legalacsonyabb díjnak kell tekinteni.
   
   
2. A közterület rendezvény céljára történő igénybevételével kapcsolatos ajánlatokat a Polgármesteri Hivatalhoz írásban kell benyújtani pályázati letét befizetése után. az ajánlatnak tartalmaznia kell:
   a)     a pályázó nevét, címét, tevékenységét és az annak gyakorlására jogosító okirat
           másolatát,
   b)     a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
   c)     igazolást a pályázati letét összegének megfizetéséről.
   
   
3. A tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályáztatás időpontjáig a pályázati letét összegét, mely az igényelt területre és az igényelt időtartamra vonatkozó alapdíj 30 %-a, befizeti.
   
   
4. A Polgármesteri Hivatal a pályázati tárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetésére tett ajánlatot. A pályázat nyertesével a szerződést a pályázati tárgyalást követő 2 munkanapon belül meg kell kötni.
   
   
5. Ha a pályázat nyertese a szerződéskötéstől eláll, akkor az általa megfizetett pályázati letét visszatartásra kerül (bánatpénz).
   
   
6. Ha a pályázat nyertese a szerződés iránti kérelmet nem terjeszti elő, illetve bejelenti, hogy a közterületet nem veszi igénybe, a pályázati tárgyaláson részt vett soron következő legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetési ajánlatot tett pályázó jogosult – letéti díj befizetése esetén – a szerződés megkötésére.
   
   
7. A pályázat nyertese által befizetett letét a közterület-használati szerződés megkötése esetén a közterület-használati díj részeként kell elszámolni, a további pályázók részére a pályázati tárgyalás napját követően visszaadásra kerül.
   

A közterület-használati díj

12. §

1. A használó a közterület-használatért a szerződéskötéskor, naptári évenként előre díjat köteles fizetni. A díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Egy évnél rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egy összegben vagy legfeljebb időarányosan 3 egyenlő részletben – az időszakot tekintve mindig előre – fizetendő meg a Polgármesteri Hivatal pénztárába.
   
   
2. A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét (cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés esetén annak hirdetési felületét is), valamint a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
   
   
3. A közterület-használati díj megállapítása szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, m² és fm egésznek számít.
   
   
4. A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni.
   
   
5. Mozgó árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 4 m²-nek tekintendő.
   

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

13. §

1. Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,
2. közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági, postai és távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek üzemviteli feladatok ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezésére,
3. a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, a taxiállomások kivételével,
4. a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint
5. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.

2. Vállalkozási célú közterület-használat kivételével a használatba adó –községi kulturális, sport rendezvény esetében - kérelemre a közterület-használati díj fizetése alól felmentést adhat.
   
   
3. A (2) bekezdésben foglalt kedvezmény nem adható, ha a kérelmező a közterületet közterület-használati megállapodás nélkül, vagy a megállapodásban foglaltaktól eltérően használja.

A közterület-használat megszűnése és jogkövetkezményei

14. §

1. A közterület-használat megszűnik:
   1. a közterület-használati megállapodásban meghatározott idő lejártával,
   2. a megállapodás használó részéről történő felmondásával a felmondást követő hónap első napjával,
   3. a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondásával.

2. A használatba adó a közterület-használati megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja, ha:
   1. a használó a közterületet nem a közterület-használati megállapodásban meghatározott célra és módon használja,
   2. díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,
   3. a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okirat érvényessége megszűnt,
   4. a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni.

3. Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a), b), c) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
   

15. §

1. A közterület-használati megállapodás másra át nem ruházható.
   
   

2. A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

16. §

1. A közterület megállapodáshoz vagy engedélyhez kötött, de mégis engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
   
   
2. Hatályon kívül helyezve.

3. Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, - kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti.
   Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
   

Záró rendelkezések

17. §

1. Ez a rendelet 2005. február 1-én lép hatályba.
   
   
2. E rendelet előírásait a hatálybalépése előtt indult és a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.