Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (II. 1.) önkormányzati rendelete
A közterületek használatáról
Hatályos: 2013. 09. 16- 2014. 03. 19Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005.(II.01.) önkormányzati rendelete
A közterületek használatáról
2013-09-16-tól 2014-03-19-ig
A rendelet célja és hatálya
1. §
- A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak megállapítása, melyek meghatározzák a közterület használatát.
- A rendelet hatálya – tárgyát tekintve – kiterjed:
- az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre,
- az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére, továbbá
- az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületekre.
- A rendelet hatálya – alanyait tekintve – kiterjed Köröstarcsa Község Önkormányzata közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések
2. §
- E rendelet alkalmazása szempontjából
- közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része
- közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái),
- közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései,
- közúton folyó munka: mindazok az út, járda-, közmű-építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják,
- park: minden fásított, füvesített, dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel láttak el.
- zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el,
- utcai berendezések: szobrok- és térplasztikák, emlékművek, kőkeresztek, korlátok, padok, szökő- és ivókutak, csobogók, utcai álló és falu hulladékgyűjtő edények, játszószerek, ágyásokat szegélyező kerítések, zászlótartók, autóbusz várók- és előtetők, utcai vitrinek, reklámtáblák- és hirdetőoszlopok, mobil növénytartók, piaci kihelyezett asztalok, mobil- és rögzített kerékpár tárolók, stb.
- egyéb utcai elemek: utcanév- és házszámtáblák, intézmény feliratok, táblák, pénzkiadó- és egyéb utcai automaták,
- parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek,
- kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab személygépkocsi várakoztatására.
- pavilon: meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, építési engedély alapján létesíthető, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított, tartós elárusító hely,
- hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható,
- üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt (a baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy a műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, romos, vagy sérült jármű).
I. FEJEZET
A közterület-használati megállapodás
3. §
- Közterületet rendeltetésétől eltérően használni a tulajdonos önkormányzat és a kérelmező közötti közterület-használati megállapodás alapján lehet.
- Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati megállapodást csak a jogerős engedélyező határozat kiadását követően, az alapján, az abban meghatározott feltételekkel köthető meg.
- Hatályon kívül helyezve.
4. §
- Közterület-használati megállapodást kell kötni:
- a közterületbe 50 cm-en túl benyúló üzlethomlok (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla, továbbá önálló hirdető berendezés elhelyezésére,
- tartós elárusító hely (pavilon), illetőleg mobil (mozgatható) idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére,
- a menetrend szerinti tömegközlekedés várakozóhelyei kivételével a közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében árufuvarozással kapcsolatos, illetőleg személyszállítás céljára külön erre a célra kijelölt várakozóhely létesítésére,
- szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
- mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezésére,
- távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, bankautomata elhelyezésére,
- építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
- mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre,
- hatályon kívül helyezve
- vendéglátó-ipari előkert céljára,
- kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
- áru és göngyöleg lehelyezésére,
- közúti személy- és árufuvarozásra szolgáló járművek, továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használat autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására
- növényi részek gyűjtésére
- jogszabályban meghatározott esetekben.
- Nem kell közterület-használati szerződést kötni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:
- a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez,
- az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
- szilárd tüzelőanyag 48 órát meg nem haladó tárolásához
- Nem köthető közterület-használati megállapodás:
- településképi, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra
- jogszabály által meghatározott, közterületen nem árusítható termékek forgalomba hozatalára
- a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró) berendezések és anyagok elhelyezésére,
- szeszesital és dohányárú forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és jelentősebb kulturális-, sport- és politikai célú rendezvényekhez, árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó alkalmai árusítást,
- sátorgarázs elhelyezésére,
- göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz vagy rakodáshoz kapcsolódik.
A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai
5. §
- Tartós elárusító hely (pavilon) elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre köthető közterület-használati megállapodás.
- Tartós elárusító hely (pavilon) létesítésére a közterület-használati megállapodást legfeljebb 5 éves időtartamra lehet kötni, mely időtartam – indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.
- Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra köthető közterület-használati megállapodás.
6. §
- A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát, érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.
- Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét- közterület-használati megállapodással – az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.
- Az üzlettel rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is köthető közterület-használati megállapodás, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul és ehhez az érintett (szomszédos) üzlettulajdonosok hozzájárulnak.
- Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén megkötött közterület használati megállapodás alapján a jogszabályban meghatározott termékeket értékesíthet.
A közterületen elhelyezhető mobil tájékoztató, megállító táblák
elhelyezésének szabályai
7. §
- Egyedi mobil tájékoztató és megállító táblák fennmaradásának és kihelyezésének engedélyezése az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyedi elbírálás alá esik, melynek során az e rendelet 4. § (3) a), c) pontjaiban rögzített feltételek továbbá a szakhatósági előírások az irányadók.
- A település központi közterületein gigant poszter (plakát) nem helyezhető el, az egyéb önálló hirdető-berendezések maximális táblafelülete 2 m2 lehet.
- Közterületeken indokolt esetben (pl. MAMF, majális, stb.) 5 napnál nem hosszabb időre kulturális-, sport és politikai célú rendezvények, árubemutatás és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető.
- Közterületen – az engedélyezett vendéglátó kitelepülések és majális jellegű rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítás csak az engedélyben foglaltak szerint folytatható.
A közterület filmforgatási célú használata
7/A.§.
- A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
- A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a két hét időtartamot.
- Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.
- A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
- Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
A közterület-használati kérelem, a közterület-használati megállapodás tartalma
8. §
- A közterület-használati kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja.
- A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A közterület-használati megállapodást a kérelem beadásától illetve a jogerős építési engedély megadásától számított 15 napon belül kell a polgármester részére aláírásra előkészíteni.
- Építési engedély köteles közterület-használat esetében a polgármester a jogerős építési engedély alapján megköti a közterület-használati megállapodást.
9. §
- A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének) címét,
- a közterület-használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
- A kérelemhez mellékelni kell:
- a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, érvényes vállalkozói igazolvány illetve őstermelői igazolvány másolatát,
- élelmiszer közterületen történő árusítása és vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyét, valamint a kereskedelmi hatóság által kiállított működési engedélyt,
- nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását,
- önálló hirdetőfelület elhelyezése esetén a hirdetőfelület helyszínrajzi elhelyezkedésének ábrázolását, a felirat, ábra rajzát a színek megjelölésével, a rögzítés módját,
- mutatványos tevékenység folytatásához a mutatványos berendezés műszaki alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát,
- ha a közterület-használat valamely közmű tartozékának felhasználásával jár, a közmű tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását,
- ha a közterület-használat talajhoz vagy térburkolathoz rögzített, függőleges térelhatárolás nélküli árnyékoló, fedés elhelyezésével jár (továbbiakban: árnyékoló), ezen létesítményre vonatkozó M=1:50 méretarányú műszaki terveket (szükség esetén részletrajzokat), műszaki leírást valamint utcaképet,
- tűzijáték esetén a megyei rendőr-főkapitányság és a megyei katasztrófavédelmi parancsnokság engedélyét.
10. §
- A közterület-használat megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a használó nevét és állandó lakóhelye (telephelye) címét,
- a közterület-használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
- a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat,
- építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,
- a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
- a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját,
- a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást.
- A közterület-használati megállapodás egy-egy példányát megkapja:
- a kérelmező
- a közreműködő szakhatóság,
- a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja, ellenőrzéssel megbízott dolgozója
- építési engedély köteles közterület-használat esetében a műszaki nyilvántartás
Közterület használat pályáztatása
11. §
- Ugyanazon közterületre vonatkozó, azonos térbeli-időbeli paraméterekkel megjelölt, több közterület-használati kérelem esetén a használati jogot a polgármester pályázati tárgyalás útján dönti el. Ebben az esetben az 1. számú mellékletben szereplő díjtételeket legalacsonyabb díjnak kell tekinteni.
- A közterület rendezvény céljára történő igénybevételével kapcsolatos ajánlatokat a Polgármesteri Hivatalhoz írásban kell benyújtani pályázati letét befizetése után. az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, címét, tevékenységét és az annak gyakorlására jogosító okirat
másolatát,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
c) igazolást a pályázati letét összegének megfizetéséről. - A tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályáztatás időpontjáig a pályázati letét összegét, mely az igényelt területre és az igényelt időtartamra vonatkozó alapdíj 30 %-a, befizeti.
- A Polgármesteri Hivatal a pályázati tárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetésére tett ajánlatot. A pályázat nyertesével a szerződést a pályázati tárgyalást követő 2 munkanapon belül meg kell kötni.
- Ha a pályázat nyertese a szerződéskötéstől eláll, akkor az általa megfizetett pályázati letét visszatartásra kerül (bánatpénz).
- Ha a pályázat nyertese a szerződés iránti kérelmet nem terjeszti elő, illetve bejelenti, hogy a közterületet nem veszi igénybe, a pályázati tárgyaláson részt vett soron következő legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetési ajánlatot tett pályázó jogosult – letéti díj befizetése esetén – a szerződés megkötésére.
- A pályázat nyertese által befizetett letét a közterület-használati szerződés megkötése esetén a közterület-használati díj részeként kell elszámolni, a további pályázók részére a pályázati tárgyalás napját követően visszaadásra kerül.
A közterület-használati díj
12. §
- A használó a közterület-használatért a szerződéskötéskor, naptári évenként előre díjat köteles fizetni. A díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Egy évnél rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egy összegben vagy legfeljebb időarányosan 3 egyenlő részletben – az időszakot tekintve mindig előre – fizetendő meg a Polgármesteri Hivatal pénztárába.
- A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét (cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés esetén annak hirdetési felületét is), valamint a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
- A közterület-használati díj megállapítása szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, m2 és fm egésznek számít.
- A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni.
- Mozgó árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 4 m2-nek tekintendő.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
13. §
- Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
- a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,
- közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági, postai és távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek üzemviteli feladatok ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezésére,
- a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, a taxiállomások kivételével,
- a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint
- a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.
- Vállalkozási célú közterület-használat kivételével a használatba adó –községi kulturális, sport rendezvény esetében - kérelemre a közterület-használati díj fizetése alól felmentést adhat.
- A (2) bekezdésben foglalt kedvezmény nem adható, ha a kérelmező a közterületet közterület-használati megállapodás nélkül, vagy a megállapodásban foglaltaktól eltérően használja.
A közterület-használat megszűnése és jogkövetkezményei
14. §
- A közterület-használat megszűnik:
- a közterület-használati megállapodásban meghatározott idő lejártával,
- a megállapodás használó részéről történő felmondásával a felmondást követő hónap első napjával,
- a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondásával.
- A használatba adó a közterület-használati megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja, ha:
- a használó a közterületet nem a közterület-használati megállapodásban meghatározott célra és módon használja,
- díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,
- a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okirat érvényessége megszűnt,
- a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni.
- Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a), b), c) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
15. §
- A közterület-használati megállapodás másra át nem ruházható.
2. A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
16. §
- A közterület megállapodáshoz vagy engedélyhez kötött, de mégis engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
- Hatályon kívül helyezve.
- Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, - kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti.
Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
Záró rendelkezések
17. §
- Ez a rendelet 2005. február 1-én lép hatályba.
- E rendelet előírásait a hatálybalépése előtt indult és a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.