1. A rendelet hatálya

1.§.

1. A rendelet tárgyi hatálya Köröstarcsa Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (továbbiakban együtt önkormányzati vagyon) terjed ki.
2. A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.
3. Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára.
   

2. Az önkormányzat vagyona

2.§.      Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az  Nvtv-ben meghatározott  vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

4.§.      (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

                                    a.) a közmű jellegű létesítmények,

b.) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő  vagyon

                                    c.) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

                                    d.) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságnak átadott vagyon

                                    e.) a közüzemi tevékenységet ellátó társaságban lévő önkormányzati részesedés

                                    f.) műemlékek

                                    g.) a köztemető

h.) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5.§.

1. Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.
2. Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

• a bérlakások, nem lakás céljáró szolgáló helyiségek,
  
• építési telkek,
• mezőgazdasági földterületek
• egyéb vagyon.

3. Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

• készpénz,
  
• egyéb pénzeszközök és követelések,
  
• értékpapírok,
• vállalkozásban lévő üzletrészek,
• használati és haszonélvezeti jog,
• szolgalmi jog,
• egyéb vagyoni értékű jogok.

4. Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.
   

3. A vagyon minősítése

6.§.

1. Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
2. Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezeti:

• a polgármester,
  
• a jegyző,
  
• a Pénzügyi Bizottság.

3. Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

• a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy
  
• a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

4. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.
   

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7.§.

1. Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.
2. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
3. A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.
   

5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

8.§.      A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

9.§.      Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázati eljárást a rendelet 1. függeléke, az árverési eljárást a rendelet 2. függeléke szerint kell lebonyolítani.

10.§.

1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján a Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.
2. A képviselőtestület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

11.§.

1. A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (továbbiakban költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja.
2. A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.
3. A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.
4. A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételéve. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.
5. A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.
6. Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.
7. A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.
8. A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000,-Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000,-Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,-Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg.
9. A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetés szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.
10. A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

• a 30.000,-Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője önállóan,
  
• a 30.000,-Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület engedélyével jogosult.
  

7. A vagyon értékének meghatározása

12.§.

1. Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.
2. Az önkormányzat

• ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
  
• az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
• értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

3. Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival, - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.
4. Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
   

8. A vagyon elidegenítése

13.§.

1. Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 1 MFt értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függeléke alapján kell lebonyolítani.
2. A nettó 1 MFt értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerint kell lebonyolítani.
3. Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.
   

9. A vagyonszerzés szabályai

14.§.

1. Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.
2. Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12.§. szerint meg kell határozni.
3. Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
   

15.§.

1. Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.
2. A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.
   

10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

16.§.    Az önkormányzat követeléseiről 30.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 30.000,Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

11. Önkormányzati forrásbevonás

17.§.    Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyeletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

12. Vagyonnyilvántartás és leltár

18.§.

1. Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számvitelei és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.
2. A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
3. Az Nvtv. hatályba lépését megelőzően az önkormányzat polgármesteri hivatala könyveiben nyilvántartott vagyont az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani. Az ezt követően beszerzett vagyont a beszerző intézmény könyveiben kell teljes körűen elszámolni.
   

13. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal, hatáskörök megoszlása

19.§.

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

• gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
  
• hitel felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
• kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
• kezességvállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
• 500.000,-Ft bruttó értékhatár feletti ingó átruházása,
  
• ingatlanvagyon értékesítésre történő kijelölése, értékesítése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, vagy öt év határozott időtartamot meghaladó használati, hasznosítási jogának átengedése, erre irányuló pályázat kiírása,
• behajthatatlan követelések törlése 300.000,-Ft értékhatár felett.

2. Behajthatatlan követelésnek minősül:

• az elévült követelés,
  
• a csőd- és felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített elengedett követelés,
• az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítható,
  
• az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,
• a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés,
• a jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg.
  

20.§.    A képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik:

            a behajthatatlan követelések törlése 300.000,-Ft értékhatárig.

21.§.    A vagyongazdálkodó hatáskörébe tartozik:

a.) a reá bízott ingatlanvagyon egy évet – a mezőgazdasági hasznosítási célú ingatlan esetén 5 évet – meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, vagy a hasznosítás jogának más jogcímen történő átengedése,

b.) használatában, kezelésében lévő 500.000,-Ft bruttó értéket meg nem haladó ingóságok értékesítése, bérletbe, használatba adása,

c.) a vagyongazdálkodás körében hozott képviselő-testületi és pénzügyi bizottsági döntések előkészítése és végrehajtása.

14. Záró rendelkezések

22.§.

1. Ez a rendelet 2012. december 31. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Köröstarcsa Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2007.( IV. 27.) önkormányzati rendelete.