I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

Az önkormányzat és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Köröstarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
2. Az önkormányzat székhelye: Köröstarcsa, Kossuth tér 7.sz.
3. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Köröstarcsa község Önkormányzatának Képviselő-testülete. A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza
4. Illetékességi területe: Köröstarcsa község közigazgatási területe
5. A Képviselő-testület hivatalának neve: Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal
   

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.
2. Az önkormányzat címere: világoskék mezőben, sötétkék hullámú víz, zöld színű növényzetből két oldalt kiemelkedő zöld szárú, barna buzogányok között egymás fölött két ellentétes irányban úszó szürkés-fehér hal.
3. Az önkormányzat zászlójának leírása: Köröstarcsa község zászlaja fehér színű. Alapja téglalap, mely oldalainak méretaránya 1:2. A zászló közepén a község címere található.
4. Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú benne körfelirat: „Köröstarcsa Község Önkormányzata” középen Magyarország címere.
   

3. §

1. A képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.
2. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

• a képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyveken hitelesítésre,
• a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, egyéb protokolláris iratokon.

3. A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

a, Köröstarcsa Község Polgármestere

b, Köröstarcsa Község Jegyzője

(4)     A Polgármesteri Hivatal pecsétje: Kör alakú benne a körfelirat Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal, középen Magyarország címere.

(5)     Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Orom településsel (Szerbia).

2. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

1. Az önkormányzat ellátja az Mötv. 20.§. (1) bekezdése szerinti feladatokat
2. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. Az önkormányzat saját költségvetésének kötelező és önként vállalt feladatai kormányzati funkciók szerinti megnevezését a 8. melléklet tartalmazza.

4. Az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése
2. ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása
3. önkormányzati vagyon feletti térítésmentes rendelkezés
4. önkormányzatot terhelő követelés elismerése
5. koncesszióba adás
6. készfizető kezességvállalás.

4. Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület ülésein rendszeresen beszámolni köteles. A képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.
5. Az átruházott hatáskör címzettje jogosult az ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni.
6. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

5. §

A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei az Mötv-ben, valamint más törvényben meghatározottakon felül:

új önként vállalt feladat vállalása, valamint az arról történő lemondás

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület összehívása

6. §

1. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait
2. a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét
3. a jelölő szervezetek képviselőit
4. a helyi önkormányzati képviselőket
5. a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit.

2. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, költségátalányáról.
3. A testület szükség szerint - de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület a rendes üléseit a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtárban tartja, az ülést a helyi kábel-televízió az ülést követő szombati napon felvételről közvetíti.
4. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év július 1-től augusztus 31-ig állapítja meg.
5. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke.
6. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületnek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót a helyi kábel-televízióban, az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
7. A meghívó tartalmazza az ülés napjának, kezdési időpontjának, helyének, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését. A meghívót a polgármester írja alá.
8. A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, akik szavazati joggal vesznek részt, tanácskozási joggal a bizottságok nem képviselő tagjait, a jegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, az illetékes országgyűlési képviselőt, a településen működő civil szervezetek képviselőit, a Polgármesteri Hivatal belső egységeinek vezetőit, az önkormányzati intézmények vezetőit, a református egyház képviselőjét, a helyi gazdálkodó szervezetek vezetőit, a megyei és a helyi lapok képviselőjét, a "KMB-st", a napirend előadóját és akit a polgármester megjelöl.
   

7.§.

Ünnepi testületi ülés

1. A képviselő-testület különösen október 23. tiszteletére - kitüntetések adományozására - ünnepi ülést tarthat, melynek lebonyolítására az alábbi szabályokat kell alkalmazni.
2. Az ünnepi testületi ülést a polgármester hívja össze.
3. Az ülésre meg kell hívni az SZMSZ 6.§. (8) bekezdésében felsoroltakat és

1. kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és azok hozzátartozóit
2. hirdetmény útján Köröstarcsa Község polgárait
3. egyéb aktuális évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.

1. A meghívókat díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 10 munkanappal meg kell küldeni a címzettek részére.
2. Az ünnepi testületi ülést a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtárban, vagy más, alkalmas helyen kell megtartani.
   

8. §

Közmeghallgatás

1. A képviselő-testület előre tervezett kötelező közmeghallgatás időpontját a munkatervébe foglalja.
2. A közmeghallgatáson ismertetni kell az önkormányzat előző évi gazdálkodását, és a tárgyévi költségvetési javaslatot, továbbá be kell számolni a helyi adók felhasználásáról.
3. A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülés vezetésére, jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
   

9.§.

Rendkívüli ülés

1. A munkatervben nem szereplő ülés a rendkívüli ülés, melyet akkor kell összehívni, ha a két rendes ülés közötti időszakban halaszthatatlan döntés szükséges.
2. A rendkívüli ülés különösen indokolt esetben 3 nappal az ülés előtt is összehívható.
3. A rendkívüli ülés helye a Polgármesteri Hivatal.
   

10.§.

1. A képviselő-testület a félévenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
2. A munkaterv tervezetét minden év november 30-ig, illetve június 30-ig a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
3. A munkatervre javaslatot tehetnek:
   a) a települési képviselők,
   b) a bizottságok,
   c) az alpolgármester,
   d) a jegyző,
   e) a település civil szervezetei.
4. A munkaterv tartalmazza:
   - a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
   - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét
   - azon napirendi pontok kijelölése, ahol bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.
   

11.§.

Helyi fórum

1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tart.
2. A fórum meghirdetésére és levezetésére a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.
3. A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a képviselő-testület jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint
   

12.§.

A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.

1. A képviselő-testület ülését a polgármester - távollétében az alpolgármester, annak távollétében a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
2. A levezető elnök a testületi ülés vezetése során megállapítja:

1. a megjelentek létszámát
2. az ülés határozatképességét
3. előterjeszti az ülés napirendjét
4. az ülés jellegének bejelentése nyílt/zárt
5. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről
6. napirendi pontonként a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
7. a vita összefoglalása
8. az indítványok szavazásra való feltevése
9. a határozati javaslatok szavaztatása
10. a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen
11. a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése
12. a rend fenntartása
13. az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése
14. az időszerű kérdésekről tájékoztatás
15. az ülés bezárása
16. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

3. A képviselő-testület a napirendekről vita nélkül határoz.
   

13.§.

Előterjesztés

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
3. Az előterjesztés tartalmazza a napirendi pont sorszámát, az előterjesztést készítő/előkészítő nevét, a döntéshozatalhoz szükséges szavazati arányt.
4. Az előterjesztés főbb elemei:

1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

5. Az előterjesztéseket az első tárgyalást megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi véleményezésre.
   

14.§.

Sürgősségi indítvány

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testületnek a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
2. E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

3. Költségvetési rendelet módosítására – kivéve a tartalék felhasználását és pályázathoz szükséges döntést - sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.
   

15.§.

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet
2. megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének, a bizottsági elnök távollétében a bizottsági vélemény ismertetésével megbízott bizottsági tag részére
3. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
3. A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
4. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
5. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
6. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
7. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.
8. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
9. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárnak a napirendi ponthoz kapcsolódóan hozzászólási lehetőség adható. A hozzászólást az ülést levezető engedélyezi, a hozzászólás legfeljebb 3 perc időtartamú.
   

16.§.

A szavazás

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról. Az eredeti határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt kell feltenni szavazásra.
2. A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
3. Minősített többség szükséges  a Mötv. 50.§-ában meghatározott eseteken túl:

1. a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához
2. önkormányzati kitüntetések és díjak adományozásához
3. az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához
4. képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához
5. hitelfelvételhez.
   

17.§.

A szavazás módja

1. A képviselő-testület döntéseit:

1. nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerint nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással

2. titkos szavazással

hozza.

2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.
3. Az önkormányzat nem él az Mötv. 48.§. (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerint szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
   

18.§.

Névszerinti szavazás

1. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor " igen "-nel vagy " nem " -mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
2. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a

szavazást köteles megismételni.

3. A levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni.
4. Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
   

19.§.

Titkos szavazás

1. A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. szerint zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.
2. Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
3. a szavazat során felmerült körülményeket
4. a szavazás eredményét.

3. A titkos szavazás lebonyolítását a Humán és Ügyrendi Bizottság végzi. Az alakuló ülésen 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
4. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
   

20.§.

Határozathozatal szabályai

1. Az ülés vezetője a szavazás alapján megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.
2. A szavazás eredményének megállapítása után a képviselő-testület ugyanazon ülésen ismételt szavazást abban az esetben tarthat ha:

1. kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől
2. a döntés elmaradása az önkormányzatnak gazdasági hátrányt jelent
3. a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

3. Az ismételt szavazásra javaslatot bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
4. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi arab sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Köröstarcsa Község Önkormányzat képviselő-testületének …./…..(…. …..) önkormányzati határozata a ……………………………………………………-ról.

5. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
   

21.§.

1. A képviselőnek joga van a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19.§. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
2. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
3. A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
4. Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (9) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
5. Az ülésen az adott válasz elfogadásról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
   

22.§.

A rendeletalkotás szabályai

1. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a képviselő-testületnek:

1. önkormányzati képviselő
2. a Képviselő-testület bizottsága
3. a polgármester, alpolgármester és a jegyző
4. a nemzetiségi önkormányzat
5. erre irányuló népi kezdeményezés.

2. Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.
3. Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal
4. A rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni az előkészítésben.
5. A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

1. az ágazatilag illetékes bizottsággal,
2. a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel, valamint a lakossággal az önkormányzat honlapján történő közzététel formájában.

6. A névvel, e-mail címmel, valamint indokolással ellátott társadalmi szervezeti, lakossági észrevételeket a Képviselő-testület illetéket bizottságával ismertetni kell.
7. A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző terjeszti be.
8. Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg és gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakészségéről.
9. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatosa, növekvő, egyedi római sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Köröstarcsa Község Önkormányzat képviselő-testületének …../……(…. …..) önkormányzati rendelete a ………………………………………………………-ról.

10. A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban.
11. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőbálán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a rendelet kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
12. Az elfogadott rendeletről a lakosságot tájékoztatni kell a helyi sajtó útján és az önkormányzat honlapján.
13. A rendelet hatályosulását választási ciklusonként 1 alkalommal felül kell vizsgálni.
    

23.§.

Személyes érintettség

1. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§. (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIC. törvény 17.§. (2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25%-kal csökkenti.
2. Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
   

24.§.

Tanácskozás rendjének biztosítása

1. Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
4. A hozzászólást a 14.§. (9) bekezdés szerint korlátozni lehet.
5. Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője -A polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§. (2) bekezdése figyelembe vételével – javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 1 hónapra 25%-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
6. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
7. Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
8. A (7) bekezdés szerint szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
9. Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
   

25.§.

A jegyzőkönyv

1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
2. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja, továbbá a jelenléti ívet.
3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52.§. (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
6. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

1. egy példányt a jegyző kezel, melyet évente be kell köttetni és az irattárba kell elhelyezni
2. egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. az írásos előterjesztéseket,
4. a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet
5. a képviselők kérése alapján

ea) a képviselők írásba benyújtott hozzászólását.

8. Az Mötv. 52.§. (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
9. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
   

IV. Fejezet

26.§.

A települési képviselő

1. A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
2. A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

1. kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
2. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
3. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
4. a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. §

       (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a)   a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b)   a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot

      áttekinteni,

1. a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen

meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

27.§.

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

(1) A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

28.§.

A polgármester és az alpolgármester

1. A polgármester főállásban látja el a feladatait.
2. A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb

            szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

3. A polgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 10-12 óra között.
4. Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya

      miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot

      hozhat az alábbi ügyekben:

      a) szociális ügyek,

      b) gyermekvédelmi ügyek.

5. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés 

     közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó  

     következő önkormányzati ügyekben:

     a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati

         határidő a következő ülésig lejár,

    b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati

        főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új  

        kötelezettségvállalás esetén,

    c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot

        veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

6. A polgármester hosszabb összefüggő szabadságát köteles előre bejelenteni a

Képviselő-testületnek. A rövidebb időtartamú kivett szabadságáról a két ülés között történtekről szóló beszámolóban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

7. 2015.március 1. hatályát veszti.

8. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja  munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányban az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökének.

29.§.

Alpolgármester

1. Az alpolgármester társadalmi megbízatású, a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.
2. Az alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 14-16 óra között.
   

30.§.

A képviselő-testület bizottságai

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
2. A képviselő-testület állandó bizottságai
   1. a pénzügyi bizottság,
   2. a humán és ügyrendi bizottság.
3. A bizottság tagjainak száma 5 fő.
4. A bizottságok által ellátandó feladatokat és hatásköröket és a bizottsági tagok névsorát

a 4.  melléklet tartalmazza.

5. A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
6. A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.
7. A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
   

31.§.

A jegyző

1. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
2. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
6. a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
7. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
8. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

3. A (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. A kihirdetés az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel történik.
4. A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

1. a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
2.  a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

5. A 75. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

1. rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
2. rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
   

32.§.

A Polgármesteri Hivatal

1. A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal.
3. A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
   

33.§.

Társulás

1. A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.
2. A képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Békési Járás önkormányzataival.
   

34.§.

A képviselő-testület gazdasági programja

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
2. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
   

35.§.

Helyi népszavazás

1. A helyi népszavazást a választópolgárok több mint 10%-a is kezdeményezheti. A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok több mint 25%-a kezdeményezi.
   

37.§.

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1999.(IV.29.) számú önkormányzati rendelet.