Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 06. 21- 2017. 11. 30Köröstarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.) Önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2017-06-21-tól 2017-11-30-ig
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat és jelképei
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Köröstarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
- Az önkormányzat székhelye: Köröstarcsa, Kossuth tér 7.sz.
- Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Köröstarcsa község Önkormányzatának Képviselő-testülete. A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza
- Illetékességi területe: Köröstarcsa község közigazgatási területe
- A Képviselő-testület hivatalának neve: Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal
2. §
- Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.
- Az önkormányzat címere: világoskék mezőben, sötétkék hullámú víz, zöld színű növényzetből két oldalt kiemelkedő zöld szárú, barna buzogányok között egymás fölött két ellentétes irányban úszó szürkés-fehér hal.
- Az önkormányzat zászlójának leírása: Köröstarcsa község zászlaja fehér színű. Alapja téglalap, mely oldalainak méretaránya 1:2. A zászló közepén a község címere található.
- Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú benne körfelirat: „Köröstarcsa Község Önkormányzata” középen Magyarország címere.
3. §
- A képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.
- Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyveken hitelesítésre,
- a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, egyéb protokolláris iratokon.
- A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:
a, Köröstarcsa Község Polgármestere
b, Köröstarcsa Község Jegyzője
(4) A Polgármesteri Hivatal pecsétje: Kör alakú benne a körfelirat Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal, középen Magyarország címere.
(5) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Orom településsel (Szerbia).
- Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. §
- Az önkormányzat ellátja az Mötv. 20.§. (1) bekezdése szerinti feladatokat
- Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat saját költségvetésének kötelező és önként vállalt feladatai kormányzati funkciók szerinti megnevezését a 8. melléklet tartalmazza.
- Az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
- gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése
- ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása
- önkormányzati vagyon feletti térítésmentes rendelkezés
- önkormányzatot terhelő követelés elismerése
- koncesszióba adás
- készfizető kezességvállalás.
- Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület ülésein rendszeresen beszámolni köteles. A képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.
- Az átruházott hatáskör címzettje jogosult az ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni.
- A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. sz. melléklet tartalmazza.
5. §
A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei az Mötv-ben, valamint más törvényben meghatározottakon felül:
új önként vállalt feladat vállalása, valamint az arról történő lemondás
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
6. §
- A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:
- a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait
- a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét
- a jelölő szervezetek képviselőit
- a helyi önkormányzati képviselőket
- a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit.
- Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, költségátalányáról.
- A testület szükség szerint - de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület a rendes üléseit a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtárban tartja, az ülést a helyi kábel-televízió az ülést követő szombati napon felvételről közvetíti.
- A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év július 1-től augusztus 31-ig állapítja meg.
- A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke.
- Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületnek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót a helyi kábel-televízióban, az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
- A meghívó tartalmazza az ülés napjának, kezdési időpontjának, helyének, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését. A meghívót a polgármester írja alá.
- A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, akik szavazati joggal vesznek részt, tanácskozási joggal a bizottságok nem képviselő tagjait, a jegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, az illetékes országgyűlési képviselőt, a településen működő civil szervezetek képviselőit, a Polgármesteri Hivatal belső egységeinek vezetőit, az önkormányzati intézmények vezetőit, a református egyház képviselőjét, a helyi gazdálkodó szervezetek vezetőit, a megyei és a helyi lapok képviselőjét, a "KMB-st", a napirend előadóját és akit a polgármester megjelöl.
7.§.
Ünnepi testületi ülés
- A képviselő-testület különösen október 23. tiszteletére - kitüntetések adományozására - ünnepi ülést tarthat, melynek lebonyolítására az alábbi szabályokat kell alkalmazni.
- Az ünnepi testületi ülést a polgármester hívja össze.
- Az ülésre meg kell hívni az SZMSZ 6.§. (8) bekezdésében felsoroltakat és
- kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és azok hozzátartozóit
- hirdetmény útján Köröstarcsa Község polgárait
- egyéb aktuális évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.
- A meghívókat díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 10 munkanappal meg kell küldeni a címzettek részére.
- Az ünnepi testületi ülést a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtárban, vagy más, alkalmas helyen kell megtartani.
8. §
Közmeghallgatás
- A képviselő-testület előre tervezett kötelező közmeghallgatás időpontját a munkatervébe foglalja.
- A közmeghallgatáson ismertetni kell az önkormányzat előző évi gazdálkodását, és a tárgyévi költségvetési javaslatot, továbbá be kell számolni a helyi adók felhasználásáról.
- A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülés vezetésére, jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9.§.
Rendkívüli ülés
- A munkatervben nem szereplő ülés a rendkívüli ülés, melyet akkor kell összehívni, ha a két rendes ülés közötti időszakban halaszthatatlan döntés szükséges.
- A rendkívüli ülés különösen indokolt esetben 3 nappal az ülés előtt is összehívható.
- A rendkívüli ülés helye a Polgármesteri Hivatal.
10.§.
- A képviselő-testület a félévenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
- A munkaterv tervezetét minden év november 30-ig, illetve június 30-ig a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
- A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) a település civil szervezetei. - A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét
- azon napirendi pontok kijelölése, ahol bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.
11.§.
Helyi fórum
- A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tart.
- A fórum meghirdetésére és levezetésére a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.
- A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a képviselő-testület jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint
12.§.
A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.
- A képviselő-testület ülését a polgármester - távollétében az alpolgármester, annak távollétében a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
- A levezető elnök a testületi ülés vezetése során megállapítja:
- a megjelentek létszámát
- az ülés határozatképességét
- előterjeszti az ülés napirendjét
- az ülés jellegének bejelentése nyílt/zárt
- tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről
- napirendi pontonként a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
- a vita összefoglalása
- az indítványok szavazásra való feltevése
- a határozati javaslatok szavaztatása
- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen
- a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése
- a rend fenntartása
- az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése
- az időszerű kérdésekről tájékoztatás
- az ülés bezárása
- tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
- A képviselő-testület a napirendekről vita nélkül határoz.
13.§.
Előterjesztés
- Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
- A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
- Az előterjesztés tartalmazza a napirendi pont sorszámát, az előterjesztést készítő/előkészítő nevét, a döntéshozatalhoz szükséges szavazati arányt.
- Az előterjesztés főbb elemei:
- Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
- A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
- Az előterjesztéseket az első tárgyalást megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi véleményezésre.
14.§.
Sürgősségi indítvány
- Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testületnek a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
- E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
- Költségvetési rendelet módosítására – kivéve a tartalék felhasználását és pályázathoz szükséges döntést - sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.
15.§.
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
- az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet
- megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének, a bizottsági elnök távollétében a bizottsági vélemény ismertetésével megbízott bizottsági tag részére
- az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
- A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
- Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
- Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
- A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
- A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.
- A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárnak a napirendi ponthoz kapcsolódóan hozzászólási lehetőség adható. A hozzászólást az ülést levezető engedélyezi, a hozzászólás legfeljebb 3 perc időtartamú.
16.§.
A szavazás
- A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról. Az eredeti határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt kell feltenni szavazásra.
- A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
- Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározott eseteken túl:
- a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához
- önkormányzati kitüntetések és díjak adományozásához
- az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához
- képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához
- hitelfelvételhez.
17.§.
A szavazás módja
- A képviselő-testület döntéseit:
- nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerint nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással
- titkos szavazással
hozza.
- A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.
- Az önkormányzat nem él az Mötv. 48.§. (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerint szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
18.§.
Névszerinti szavazás
- A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor " igen "-nel vagy " nem " -mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
- A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a
szavazást köteles megismételni.
- A levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni.
- Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
19.§.
Titkos szavazás
- A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. szerint zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.
- Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
- a szavazat során felmerült körülményeket
- a szavazás eredményét.
- A titkos szavazás lebonyolítását a Humán és Ügyrendi Bizottság végzi. Az alakuló ülésen 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
- Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
20.§.
Határozathozatal szabályai
- Az ülés vezetője a szavazás alapján megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.
- A szavazás eredményének megállapítása után a képviselő-testület ugyanazon ülésen ismételt szavazást abban az esetben tarthat ha:
- kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől
- a döntés elmaradása az önkormányzatnak gazdasági hátrányt jelent
- a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.
- Az ismételt szavazásra javaslatot bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
- A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi arab sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Köröstarcsa Község Önkormányzat képviselő-testületének …./…..(…. …..) önkormányzati határozata a ……………………………………………………-ról.
- A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
21.§.
- A képviselőnek joga van a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19.§. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
- Felvilágosítás kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
- A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
- Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (9) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
- Az ülésen az adott válasz elfogadásról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
22.§.
A rendeletalkotás szabályai
- Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a képviselő-testületnek:
- önkormányzati képviselő
- a Képviselő-testület bizottsága
- a polgármester, alpolgármester és a jegyző
- a nemzetiségi önkormányzat
- erre irányuló népi kezdeményezés.
- Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.
- Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal
- A rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni az előkészítésben.
- A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:
- az ágazatilag illetékes bizottsággal,
- a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel, valamint a lakossággal az önkormányzat honlapján történő közzététel formájában.
- A névvel, e-mail címmel, valamint indokolással ellátott társadalmi szervezeti, lakossági észrevételeket a Képviselő-testület illetéket bizottságával ismertetni kell.
- A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző terjeszti be.
- Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg és gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakészségéről.
- A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatosa, növekvő, egyedi római sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Köröstarcsa Község Önkormányzat képviselő-testületének …../……(…. …..) önkormányzati rendelete a ………………………………………………………-ról.
- A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban.
- A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőbálán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a rendelet kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
- Az elfogadott rendeletről a lakosságot tájékoztatni kell a helyi sajtó útján és az önkormányzat honlapján.
- A rendelet hatályosulását választási ciklusonként 1 alkalommal felül kell vizsgálni.
23.§.
Személyes érintettség
- Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§. (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIC. törvény 17.§. (2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25%-kal csökkenti.
- Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
24.§.
Tanácskozás rendjének biztosítása
- Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
- Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
- A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
- A hozzászólást a 14.§. (9) bekezdés szerint korlátozni lehet.
- Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője -A polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§. (2) bekezdése figyelembe vételével – javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 1 hónapra 25%-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
- Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
- Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
- A (7) bekezdés szerint szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
- Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
25.§.
A jegyzőkönyv
- A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
- A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja, továbbá a jelenléti ívet.
- A jegyzőkönyvben az Mötv. 52.§. (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
- Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
- A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
- egy példányt a jegyző kezel, melyet évente be kell köttetni és az irattárba kell elhelyezni
- egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak.
- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet
- a képviselők kérése alapján
ea) a képviselők írásba benyújtott hozzászólását.
- Az Mötv. 52.§. (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
- A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet
26.§.
A települési képviselő
- A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
- A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles
- kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
- képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
- a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. §
(1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot
áttekinteni,
- a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen
meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
27.§.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
(1) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) a társulás.
28.§.
A polgármester és az alpolgármester
- A polgármester főállásban látja el a feladatait.
- A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb
szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
- A polgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 10-12 óra között.
- Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya
miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot
hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
- A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés
közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó
következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati
határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati
főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új
kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot
veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
- A polgármester hosszabb összefüggő szabadságát köteles előre bejelenteni a
Képviselő-testületnek. A rövidebb időtartamú kivett szabadságáról a két ülés között történtekről szóló beszámolóban tájékoztatja a Képviselő-testületet.
7. 2015.március 1. hatályát veszti.
8. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányban az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökének.
29.§.
Alpolgármester
- Az alpolgármester társadalmi megbízatású, a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.
- Az alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 14-16 óra között.
30.§.
A képviselő-testület bizottságai
- A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
- A képviselő-testület állandó bizottságai
- a pénzügyi bizottság,
- a humán és ügyrendi bizottság.
- A bizottság tagjainak száma 5 fő.
- A bizottságok által ellátandó feladatokat és hatásköröket és a bizottsági tagok névsorát
a 4. melléklet tartalmazza.
- A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
- A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.
- A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
31.§.
A jegyző
- A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
- A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
- biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
- a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
- a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
- rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
- gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
- A (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. A kihirdetés az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel történik.
- A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
- a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
- a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
- A 75. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
- rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
32.§.
A Polgármesteri Hivatal
- A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
- Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Köröstarcsai Polgármesteri Hivatal.
- A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
- A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
33.§.
Társulás
- A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.
- A képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Békési Járás önkormányzataival.
34.§.
A képviselő-testület gazdasági programja
- A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
- A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
35.§.
Helyi népszavazás
- A helyi népszavazást a választópolgárok több mint 10%-a is kezdeményezheti. A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok több mint 25%-a kezdeményezi.
37.§.
Záró rendelkezések
- Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
- Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1999.(IV.29.) számú önkormányzati rendelet.