Általános rendelkezések

1.§.

1. E rendelet célja Köröstarcsa község településképe és történelme szempontjából meghatározó, műemléki védettséget nem élvező, épített értékek, valamint egyéb (állami vagy önkormányzati) védelmet nem élvező növényzet védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A település értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk – közérdek.

3. A helyi értékvédelem feladata különösen:

1. A helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes: településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Köröstarcsa Község Önkormányzata rendeletével a megóvandó értékeit helyi védettség alá helyezi. (továbbiakban helyi védettség)

5. A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi.

2.§.

1. E rendeletet Köröstarcsa község közigazgatási területén kell alkalmazni, és annak hatálya kiterjed minden e rendelet alapján védetté nyilvánított értékre.

2. A rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.

Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

3.§.

1. A helyi védelem fajtái:

1. helyi területi (HT),

2. helyi egyedi (HE).

2. E rendelet alkalmazása során a helyi területi védelem:

1. településszerkezetre - utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület, növényzet-,

2. településképre - külső településkép, első településkép, utcakép, az épített és a táji környezet együttese-,

3. a település táji környezetre - a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet-,

4. településkarakterre - településszerkezet, településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen terjed ki.

3. A helyi egyedi védelem:

1. építményre (épület, műtárgy) vagy ezek együttes egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

3. szobor, képzőművészeti alkotás védelmére

4. egyedi tájérték védelmére terjed ki.

4. A helyi védelem feladata a településkép védelme, ezen belül a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, településtörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek:

1. felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása, megismertetése,

2. a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,

3. a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,

4. az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása.

A helyi védelem irányítása

4.§.

A helyi védelem irányítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a települési főépítész közreműködésével.

A védett érték megjelölése

5.§.

1. A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A tábla szövege: „Köröstarcsa Község Önkormányzata által védetté nyilvánított Helyi Érték. Évszám.”

2. A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

3. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

4. Védett utcakép. látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazoldó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

Védetté nyilvánítás és megszüntetés

6.§.

1. A helyi értékek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a képviselő-testületnél. A javaslatban fel kell tüntetni a védetté nyilvánítani javasolt vagy a védelem megszüntetésére javasolt értékek felsorolását, pontos helyét, egyéb fontos adatait, valamint röviden meg kell indokolni a kezdeményezést. A védetté nyilvánításra, illetve megszüntetésre a Humán és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

3. A védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésének szakmai előkészítése a települési főépítész feladata.

4. A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonost és a kezdeményezőt, az illetékes építéshatóságot és a 313/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben megjelölt szervezetet.

7.§.

A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszűntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A helyi védelem tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről vagy a bejegyzés törlésének kezdeményezéséről – a külön jogszabályban foglaltak szerint – önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt.

A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben

8.§.

Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk.

A helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó külön előírások

9.§.

1. A helyi egyedi védelem keretében:

• a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értékeket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését,

• a védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – ha csak a védelem nem terjed ki az épületbelső vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza,

• a védett épületet úgy kell bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzatai, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

• Helyi védett épület védettsége megszüntetését követően - annak elbontása, átalakítása, eredeti homlokzatának és tömegének megváltoztatása esetén - az eredeti védett épület fotó dokumentációját és állapot terveit az önkormányzat rendelkezésére kell bocsátani. Az önkormányzat hivatalán keresztül gondoskodik a dokumentumok archiválásáról.

  
  

2. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

3. Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető.
   A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.
   A védett növényzet esetleges pótlásáról a HÉSZ-ben (vagy a jegyző által szakértő bevonásával) meghatározottak szerint kell intézkedni.

4. Amennyiben a kiszáradt védett növényzet településképi, esztétikai vagy történeti értéket képvisel, és fenntartása megfelelően megoldható – a kivágásra vonatkozó engedélyt meg lehet tagadni.

Záró rendelkezések

10.§.

E rendelet 2015. szeptember 15. napján lép hatályba.