Köröstarcsa község képviselő testületének 18/2018 (XII.18..) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2019. 05. 06Köröstarcsa község képviselő testületének 18/2018 (XII.18..) önkormányzati rendelete
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2018.(XII.18) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról
2019-05-06-tól
Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja és hatálya
1. §
- A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak megállapítása, melyek meghatározzák a közterület használatát.
- A rendelet hatálya – tárgyát tekintve – kiterjed:
- az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre,
- az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére, továbbá
- az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületekre.
- A rendelet hatálya – alanyait tekintve – kiterjed Köröstarcsa Község Önkormányzata közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések
2. §
- E rendelet alkalmazása szempontjából
- közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része
- közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái),
- közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései,
- közúton folyó munka: mindazok az út, járda-, közmű-építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják,
- park: minden fásított, füvesített, dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel láttak el.
- zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el,
- utcai berendezések: szobrok- és térplasztikák, emlékművek, kőkeresztek, korlátok, padok, szökő- és ivókutak, csobogók, utcai álló és falu hulladékgyűjtő edények, játszószerek, ágyásokat szegélyező kerítések, zászlótartók, autóbusz várók- és előtetők, utcai vitrinek, reklámtáblák- és hirdetőoszlopok, mobil növénytartók, piaci kihelyezett asztalok, mobil- és rögzített kerékpár tárolók, stb.
- egyéb utcai elemek: utcanév- és házszámtáblák, intézmény feliratok, táblák, pénzkiadó- és egyéb utcai automaták,
- parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek,
- kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab személygépkocsi várakoztatására.
- pavilon: meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, építési engedély alapján létesíthető, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított, tartós elárusító hely,
- hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható,
- üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt (a baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy a műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, romos, vagy sérült jármű).
I. FEJEZET
A közterület-használati engedély
3. §
- Közterületet rendeltetésétől eltérően használni a tulajdonos önkormányzat közterület-használati engedélye alapján lehet.
- Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati engedélyt csak a jogerős engedélyező határozat kiadását követően, az alapján, az abban meghatározott feltételekkel köthető meg.
4. §
- Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
- a közterületbe 50 cm-en túl benyúló üzlethomlok (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla, továbbá önálló hirdető berendezés elhelyezésére,
- tartós elárusító hely (pavilon), illetőleg mobil (mozgatható) idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére,
- a menetrend szerinti tömegközlekedés várakozóhelyei kivételével a közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében árufuvarozással kapcsolatos, illetőleg személyszállítás céljára külön erre a célra kijelölt várakozóhely létesítésére,
- szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
- mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezésére,
- távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, bankautomata elhelyezésére,
- építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
- mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre,
- vendéglátó-ipari előkert céljára,
- kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
- áru és göngyöleg lehelyezésére,
- közúti személy- és árufuvarozásra szolgáló járművek, továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használat autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására
- növényi részek gyűjtésére
- Nem kell közterület-használati engedélyt kérni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:
- a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez,
- az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
- Nem adható közterület-használati engedély:
- településképi, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra
- a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró) berendezések és anyagok elhelyezésére,
- szeszesital forgalmazására, kivéve az alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő és a vendéglátóipari előkertekben történő árusítást.
5.§.
Közterületen – az engedélyezett vendéglátó kitelepülések és majális jellegű rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítás csak az engedélyben foglaltak szerint folytatható.
A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai
6. §
- Tartós elárusító hely (pavilon) elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre köthető közterület-használati engedély.
- Tartós elárusító hely (pavilon) létesítésére a közterület-használati engedélyt legfeljebb 5 éves időtartamra lehet kötni, mely időtartam – indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.
- Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra köthető közterület-használati engedély.
7. §
- A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát, érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.
- Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét- közterület-használati engedéllyel – az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.
- Az üzlettel rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is köthető közterület-használati engedély, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul.
- Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén közterület használati engedély alapján a jogszabályban meghatározott termékeket értékesíthet.
A közterület filmforgatási célú használata
8.§
- A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
- A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a két hét időtartamot.
- Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.
- A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. Ezt a kötelezettséget az engedélyben rögzíteni kell.
- Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
A filmforgatási célú közterület használatáért fizetendő díj megegyezik az Mgtv. 3. mellékletének városokra vonatkozó díjtétele mindenkori mértékével.
A közterület-használati kérelem, a közterület-használati engedély tartalma
9. §
- Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet a rendeltetéstől eltérő módon kívánja használni.
- Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a közterület használat megkezdése előtt legalább 8 nappal, ettől eltérő esetben a kérelem elutasítható.
- A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárást az önkormányzat képviselő-testülete hatóság üggyé nyilvánítja, és az eljárás lefolytatását a polgármesterhez telepíti.
- A közterület-használati engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
- A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.
10. §
- A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének/székhelyének) címét,
- a közterület-használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat helyének és mértékének pontos meghatározását.
- A kérelemhez mellékelni kell:
- a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, érvényes vállalkozói igazolvány illetve őstermelői igazolvány másolatát,
- élelmiszer közterületen történő árusítása és vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közegészségügyi hatóság engedélyét, valamint a kereskedelmi hatóság által kiállított működési engedélyt,
- nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását,
- ha a közterület-használat valamely közmű tartozékának felhasználásával jár, a közmű tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását,
- ha a közterület-használat talajhoz vagy térburkolathoz rögzített, függőleges térelhatárolás nélküli árnyékoló, fedés elhelyezésével jár (továbbiakban: árnyékoló), ezen létesítményre vonatkozó M=1:50 méretarányú műszaki terveket (szükség esetén részletrajzokat), műszaki leírást valamint utcaképet,
- tűzijáték esetén az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyét,
- Le kell folytatni külön önkormányzati rendelet alapján a településképi bejelentési eljárást.
11. §
- A közterület-használat engedélynek tartalmaznia kell:
- a használó nevét és állandó lakóhelye (telephelye) címét,
- a közterület-használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
- a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat,
- építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,
- az engedély használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
- a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját,
- a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást.
- A közterület-használati engedély egy-egy példányát megkapja:
- a kérelmező
- a közreműködő szakhatóság,
- a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja, ellenőrzéssel megbízott dolgozója
- építési engedély köteles közterület-használat esetében a műszaki nyilvántartás
Közterület használat pályáztatása
12. §
- Ugyanazon közterületre vonatkozó, azonos térbeli-időbeli paraméterekkel megjelölt, több közterület-használati kérelem esetén a használati jogot a polgármester pályázati tárgyalás útján dönti el. Ebben az esetben az 1. számú mellékletben szereplő díjtételeket legalacsonyabb díjnak kell tekinteni.
- A közterület önkormányzati rendezvény céljára történő igénybevételével kapcsolatos eljárás lefolytatásának rendjét az önkormányzat képviselő-testülete külön szabályzatban határozza meg.
A közterület-használati díj
13. §
- A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért az engedélyes a 2. számú mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni, mely Köröstarcsa Község Önkormányzatát illeti meg.
- A fizetendő díj szempontjából minden megkezdett hónap, hét, nap, m2 egésznek számít.
- A közterület-használati díjat
- Az 1 évet meg nem haladó közterület-használat esetén a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt egy összegben,
- Az egy évet meghaladó közterület-használat esetén részletekben – a tárgyévi részletet a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt, azt követően pedig az éves díjat január 31-ig teljesítve.
- Az engedélyes a a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
- Késedelmes díjfizetés esetén késedelmi kamat számolható fel a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján.
- Aki a közterület használati díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tett eleget, közterület-használati engedélyét vissza kell vonni, és ismételt kérelmét el kell utasítani a hátralék rendezéséig.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
14. §
Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
- a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,
- közműszolgáltatóknak (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági tevékenységgel foglalkozó szerveknek a feladatuk az ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezésére,
- a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, a taxiállomások kivételével,
- a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint
- a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.
A közterület-használat megszűnése és jogkövetkezményei
15. §
- A közterület-használat megszűnik:
- a közterület-használati engedélyben meghatározott időfeltétel lejártával,
- a közterület-használati engedély visszavonásával.
- A használatba adó a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha:
- a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben meghatározott célra és módon használja,
- díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,
- a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okirat érvényessége megszűnt,
- a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni.
- Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a), b), c) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
16. §
- A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.
A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
17. §
- A közterület-használat engedélyhez kötött, de mégis engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
- Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, - kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti.
Záró rendelkezések
18. §
- Ez a rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.
- E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/2005.(II.01.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.