Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja és hatálya

1. §

1. A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak megállapítása, melyek meghatározzák a közterület használatát.
   
   
2. A rendelet hatálya – tárgyát tekintve – kiterjed:
   1. az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre,
   2. az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére, továbbá
   3. az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületekre.

3. A rendelet hatálya – alanyait tekintve – kiterjed Köröstarcsa Község Önkormányzata közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések

2. §

1. E rendelet alkalmazása szempontjából
   1. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része
   2. közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái),
   3. közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései,
   4. közúton folyó munka: mindazok az út, járda-, közmű-építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják,
   5. park: minden fásított, füvesített, dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel láttak el.
   6. zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el,
   7. utcai berendezések: szobrok- és térplasztikák, emlékművek, kőkeresztek, korlátok, padok, szökő- és ivókutak, csobogók, utcai álló és falu hulladékgyűjtő edények, játszószerek, ágyásokat szegélyező kerítések, zászlótartók, autóbusz várók- és előtetők, utcai vitrinek, reklámtáblák- és hirdetőoszlopok, mobil növénytartók, piaci kihelyezett asztalok, mobil- és rögzített kerékpár tárolók, stb.
   8. egyéb utcai elemek: utcanév- és házszámtáblák, intézmény feliratok, táblák, pénzkiadó- és egyéb utcai automaták,
   9. parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek,
   10. kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab személygépkocsi várakoztatására.
   11. pavilon: meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, építési engedély alapján létesíthető, könnyűszerkezetes építési móddal kialakított, tartós elárusító hely,
   12. hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható,
   13. üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt (a baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy a műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, romos, vagy sérült jármű).

I. FEJEZET

A közterület-használati engedély

3. §

1. Közterületet rendeltetésétől eltérően használni a tulajdonos önkormányzat közterület-használati engedélye alapján lehet.
   
   
2. Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati engedélyt csak a jogerős engedélyező határozat kiadását követően, az alapján, az abban meghatározott feltételekkel köthető meg.

4. §

1. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe 50 cm-en túl benyúló üzlethomlok (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla, továbbá önálló hirdető berendezés elhelyezésére,
2. tartós elárusító hely (pavilon), illetőleg mobil (mozgatható) idényjellegű, vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére,
3. a menetrend szerinti tömegközlekedés várakozóhelyei kivételével a közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében árufuvarozással kapcsolatos, illetőleg személyszállítás céljára külön erre a célra kijelölt várakozóhely létesítésére,
4. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
5. mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezésére,
6. távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, bankautomata elhelyezésére,
7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
8. mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre,
9. vendéglátó-ipari előkert céljára,
10. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
11. áru és göngyöleg lehelyezésére,
12. közúti személy- és árufuvarozásra szolgáló járművek, továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használat autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására
13. növényi részek gyűjtésére

2. Nem kell közterület-használati engedélyt kérni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:

1. a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez,
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

3. Nem adható közterület-használati engedély:

1. településképi, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra
2. a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró) berendezések és anyagok elhelyezésére,
3. szeszesital forgalmazására, kivéve az alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő és a vendéglátóipari előkertekben történő árusítást.

5.§.

Közterületen – az engedélyezett vendéglátó kitelepülések és majális jellegű rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítás csak az engedélyben foglaltak szerint folytatható.

A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai

6. §

1. Tartós elárusító hely (pavilon) elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre köthető közterület-használati engedély.
   
   
2. Tartós elárusító hely (pavilon) létesítésére a közterület-használati engedélyt legfeljebb 5 éves időtartamra lehet kötni, mely időtartam – indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.
   
   
3. Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra köthető közterület-használati engedély.

7. §

1. A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát, érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

2. Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét- közterület-használati engedéllyel – az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.

3. Az üzlettel rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is köthető közterület-használati engedély, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul.

4. Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén közterület használati engedély alapján a jogszabályban meghatározott termékeket értékesíthet.

A közterület filmforgatási célú használata

8.§

1. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

3. A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a két hét időtartamot.

4. Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.

5. A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. Ezt a kötelezettséget az engedélyben rögzíteni kell.

6. Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

A filmforgatási célú közterület használatáért fizetendő díj megegyezik az Mgtv. 3. mellékletének városokra vonatkozó díjtétele mindenkori mértékével.

A közterület-használati kérelem, a közterület-használati engedély tartalma

9. §

1. Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet a rendeltetéstől eltérő módon kívánja használni.

2. Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a közterület használat megkezdése előtt legalább 8 nappal, ettől eltérő esetben a kérelem elutasítható.

3. A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárást az önkormányzat képviselő-testülete hatóság üggyé nyilvánítja, és az eljárás lefolytatását a polgármesterhez telepíti.
4. A közterület-használati engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

5. A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.

10. §

1. A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. a kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének/székhelyének) címét,
   2. a közterület-használat célját és időtartamát,
   3. a közterület-használat helyének és mértékének pontos meghatározását.

2. A kérelemhez mellékelni kell:
   1. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, érvényes vállalkozói igazolvány illetve őstermelői igazolvány másolatát,
   2. élelmiszer közterületen történő árusítása és vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közegészségügyi hatóság engedélyét, valamint a kereskedelmi hatóság által kiállított működési engedélyt,
   3. nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását,
   4. ha a közterület-használat valamely közmű tartozékának felhasználásával jár, a közmű tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását,
   5. ha a közterület-használat talajhoz vagy térburkolathoz rögzített, függőleges térelhatárolás nélküli árnyékoló, fedés elhelyezésével jár (továbbiakban: árnyékoló), ezen létesítményre vonatkozó M=1:50 méretarányú műszaki terveket (szükség esetén részletrajzokat), műszaki leírást valamint utcaképet,
   6. tűzijáték esetén az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyét,

3. Le kell folytatni külön önkormányzati rendelet alapján a településképi bejelentési eljárást.

11. §

1. A közterület-használat engedélynek tartalmaznia kell:
   1. a használó nevét és állandó lakóhelye (telephelye) címét,
   2. a közterület-használat célját és időtartamát,
   3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
   4. a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat,
   5. építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,
   6. az engedély használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
   7. a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját,
   8. a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást.

2. A közterület-használati engedély egy-egy példányát megkapja:
   1. a kérelmező
   2. a közreműködő szakhatóság,
   3. a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja, ellenőrzéssel megbízott dolgozója
   4. építési engedély köteles közterület-használat esetében a műszaki nyilvántartás

Közterület használat pályáztatása

12. §

1. Ugyanazon közterületre vonatkozó, azonos térbeli-időbeli paraméterekkel megjelölt, több közterület-használati kérelem esetén a használati jogot a polgármester pályázati tárgyalás útján dönti el. Ebben az esetben az 1. számú mellékletben szereplő díjtételeket legalacsonyabb díjnak kell tekinteni.
   
   
2. A közterület önkormányzati rendezvény céljára történő igénybevételével kapcsolatos eljárás lefolytatásának rendjét az önkormányzat képviselő-testülete külön szabályzatban határozza meg.

A közterület-használati díj

13. §

1. A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért az engedélyes a 2. számú mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni, mely Köröstarcsa Község Önkormányzatát illeti meg.

2. A fizetendő díj szempontjából minden megkezdett hónap, hét, nap, m2 egésznek számít.

3. A közterület-használati díjat

1. Az 1 évet meg nem haladó közterület-használat esetén a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt egy összegben,
2. Az egy évet meghaladó közterület-használat esetén részletekben – a tárgyévi részletet a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt, azt követően pedig az éves díjat január 31-ig teljesítve.

4. Az engedélyes a  a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

5. Késedelmes díjfizetés esetén késedelmi kamat számolható fel a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján.

6. Aki a közterület használati díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tett eleget, közterület-használati engedélyét vissza kell vonni, és ismételt kérelmét el kell utasítani a hátralék rendezéséig.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

14. §

Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére,
2. közműszolgáltatóknak (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági tevékenységgel foglalkozó szerveknek a feladatuk az ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezésére,
3. a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, a taxiállomások kivételével,
4. a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint
5. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.

A közterület-használat megszűnése és jogkövetkezményei

15. §

1. A közterület-használat megszűnik:
   1. a közterület-használati engedélyben meghatározott időfeltétel lejártával,
   2. a közterület-használati engedély visszavonásával.

2. A használatba adó a közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha:
   1. a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben meghatározott célra és módon használja,
   2. díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,
   3. a használó közterületen folytatott tevékenységére jogosító okirat érvényessége megszűnt,
   4. a közterület-használatot közérdekből kell megszüntetni.

3. Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a), b), c) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

16. §

1. A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.
   
   

A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

17. §

1. A közterület-használat engedélyhez kötött, de mégis engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
   
   
2. Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, - kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti.

Záró rendelkezések

18. §

1. Ez a rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.
   
   
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/2005.(II.01.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.