Köröstarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 6. §-ában és 45. §-ában, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott önkormányzati feladatának végrehajtására a következő rendeletet alkotja:

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A helyi és települési adók fajtái

1. Köröstarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén a következő helyi adókat vezeti be:

1. magánszemélyek kommunális adója
2. iparűzési adó
3. talajterhelési díj

2. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) adóalanyként meghatározott személyekre, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben kibocsátóként meghatározott személyekre.

3. §

Bevallási kötelezettség

Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. rendelkezései az irányadók. Az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról és megszűnéséről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírtak szerint bevallást kell tenni.

II. Fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

4. §

Adótárgy

1. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat belterületén:

1.   lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló építmény (a továbbiakban: építmény) tulajdonosa;
2.   beépítetlen belterületi telek (a továbbiakban: telek) tulajdonosa;
3.   az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

2. Ha az építményt vagy telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy.
3. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok és az adókötelezettség bevallására szolgáló nyomtatványt – jogosultságuk mértékéig – külön-külön töltik ki.
4. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

5. §

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

1. Az adókötelezettség keletkezése:

1. építmény esetén a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napja; az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében a tényleges használatbavételt követő év első napja;
2. telek esetén külterületi földrészlet belterületté való átminősítését követő év első napja; az építési tilalom feloldását követő év első napja;
3. lakás bérleti jogával rendelkezők esetében a jogviszony létrejöttét követő év első napja.

2. Az adókötelezettség megszűnése:

1. építmény esetén az építmény megszűnése évének utolsó napja azzal, hogy az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
2. telek esetén a belterületi földrészlet külterületté történő átminősítése, illetve a beépítés évének első napja; az építési tilalomnak az az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján;
3. lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre.

6. §

Adóbeszámítás

1. Ha a magánszemély az önkormányzat területén kommunális beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható az önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból.
2. Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát köíető négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.

7. §

Mentesség

Mentes az adóalanynak a lakás tulajdonával azonos helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló – egyébként adóköteles – építménye, kivéve ha az ilyen nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadás útján hasznosítva van.

8. §

Az adó mértéke

Az adó mértéke: 7000 Ft/év/adótárgy

9. §

Az adó megállapítása és megfizetése

1. A magánszemély bevallás benyújtásával jelenti be kommunális adókötelezettségét.
2. A magánszemély adóbevallását az adókötelezettség keletkezését/megváltozását követő 15 napon belül nyújthatja be, egyebekben az adóévet követő január 15. napjáig.
3. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről a bevallás adatai alapján határozatot hoz.
4. Az adót az adóévben két egyenlő részletbe március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizetni.
5. Az adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül kell megfizetni.

10. §

Adókedvezmény

1. 50 %-os adókedvezményben részesül:

1.  az a nyugdíjas személy, aki a mindenkori nyugdíjminimumot meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik és a lakóházban egyedül él;
2. az a személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül.

III. Fejezet

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

11. §

Adótárgy

1. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
2. Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
3. Az adó alanya az adóköteles iparűzési tevékenységet folytató vállalkozó.
4. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adóalany állandó vagy ideiglenes adóköteles tevékenységet részben vagy egészben székhelyén, telephelyén vagy azon kívül végzi.

12. §

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

1. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
2. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

13. §

Az adó mértéke

1. Az adó mértéke:

1. állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke/év: 1,8 %
2. ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként: 3000 Ft.

14. §

Az adó megállapítása és megfizetése

1. A vállalkozó a helyi iparűzési adót önadózással állapítja meg.
2. A vállalkozó adóelőleget köteles fizetni.
3. Az adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig kell megfizetni.
4. Az adózó az adóév folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényli vissza.
5. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
6. Az adót az köteles megfizetni, aki az iparűzési tevékenységet folytatja.
7. Az adóalany köteles az adó megállapításához szükséges adatokat szolgáltatni az adott év január 1. napján fennálló állapotnak megfelelően.

IV. Fejezet

TALAJTERHELÉSI DÍJ

15. §

A kibocsátó

Talajterhelési díj fizetési kötelezettség a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § a) pontjában meghatározott kibocsátóra terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.

16. §

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

1. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Jegyzőhöz tesz bevallást.
2. A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a Jegyző részére a kibocsátó azonosítására és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltat:

1. a tárgyévet követő év március 31. napjáig a kibocsátok tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel;
2. a negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.

3. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.
4. A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét a Ktdt. 12. § alapján, a fizetés módját a Ktdt. 25. §-ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg.

17. §

Mentesség

1. Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételekkel:

1. családban élő esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át;
2. egyedülálló esetén 200 %-át.

2. Különös méltánylást érdemlő eset különösen: fogyatékosság, rokkantság, haláleset, munkanélküliség, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése.
3. A kibocsátó kérelmére talajterhelési díj fizetése alól mentesül:

1. családban élő személy esetén az, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegét és a család vízfogyasztása nem haladja meg az évi 120 m3-t;
2. egyedülálló személy esetén az, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 150 %-át és a vízfogyasztása nem haladja meg az évi 60 m3-t;
3. az az egyedülálló 70 év feletti kibocsátó, aki a 70. életévét tárgyév március 31. napjáig betölti és vízfogyasztása nem haladja meg az évi 60 m3-t;
4. akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem tud rácsatlakozni;
5. az az ingatlanhasználó, akinek a díjmentességi kérelem benyújtásának időpontjában a mérőóra kezdő és záró óraállása között legfeljebb 1 m3/ hó átlag alatti vízfogyasztása keletkezett;

4. Több ingatlannal rendelkező tulajdonost a mentesség csak egy ingatlanra -  ahol életvitelszerűen tartózkodik – illeti meg.

V. Fejezet

18. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
3. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 16/2015. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete, és a talajterhelési díjról szóló 10/2004. (VI.28.) számú önkormányzati rendelete.