(egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 12/2000. (IV. 21.), a 22/2000. (IX. 22.), a 17/2005. (X. 27.), a 20/2006. (XII. 15.), a 31/2008. (XI. 27.), a 9/2009. (V. 15.), a 9/2012. (IV. 26.) és a 9/2016. (IX. 23.) önkormányzati rendeletekkel)

Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban TeTv.) 42.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a TeTv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban TeR.) rendelkezéseire is figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.

I.                  fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében; szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 29.§ (2) bekezdésében írt kivételektől eltekintve – ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2.§

(1) Jelen rendelet hatálya a Gádoros Nagyközség közigazgatási területén jelenleg is működő, továbbá lezárt és részben lezárt temetőkre, - ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is -, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Gádoros Nagyközség közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor:

Működő temető: Községi Köztemető, Gádoros 2001. Hrsz.

Lezárt temető: Izraelita temető

Evangélikus temető.

Részben lezárt temető: „Öreg” Temető 1265. hrsz.

Katolikus temető.

(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

3.§

E rendelet alkalmazása szempontjából:

-temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

-köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;^[1]

-temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;

-temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;

-kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;

-kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

4.§^[2]

5.§^[3]

II.               fejezet

A (KÖZ)TEMETŐ FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

6.§

(1)A köztemető üzemeltetéséről a képviselő-testület kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.^[4]

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselőtestület – pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. és 55.§- aiban foglaltakat.

Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.

7.§

(1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

a)meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;^[5]

b)biztosítja a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállítójárművön történő szállításával, sírhelynyitással kapcsolatos feladatok ellátását az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételével;^[6]

c)megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyilvántartási időt;

d)biztosítja a ravatalozó és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;

e)gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;

f)vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket;

g)tájékoztatja a temetőlátogatókat;

h)kijelöli a temetési helyeket;

i)elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hóeltakarítást;

j)összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

k)gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

l)összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;^[7]

m)gondoskodik az ügyfélfogadásról.

(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

8.§

(1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet is végezhet, azonban biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

9.§^[8]

A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját, valamint a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat a R. 1. számú melléklete tartalmazza. A temetési hely, illetőleg az újraváltás díját a R. 2. számú melléklete tartalmazza.

III.           fejezet

A (KÖZ)TEMETŐ RENDJE

10.§

(1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

a/ A temetőt reggel 8 órától este 18 óráig kell nyitva tartani. Ettől eltérni csak a „halottak napja” körüli időszakban lehet.

b/ A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

c/ A temetőben csak a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.

d/ A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.

e/ A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve

-a súlyos mozgássérültet szállító járművet,

-a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet.

Az üzemeltető térítés ellenében a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.

f/ A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállításáról legalább havonta gondoskodni kell.

g/ A temetőben – legalább 150 méterenként, a vízelvezető rendszer kiépítése mellett, vízvételi lehetőséget – kell biztosítani.

h/ A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.

i/ A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.

j/ A temetőbe állatokat bevinni tilos.

k/ A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

l/ Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

11.§

(1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

IV.           fejezet

A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

12.§

(1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá.

A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni.

Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére.

A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni.

A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

13.§

(1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2)^[9] Temetkezésre használt helyek:

Koporsós temetés esetén:

-sírhelyek: egy ill. két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,

-gyermeksírhelyek,

-sírboltok: 2, 4, 6 koporsó befogadására alkalmas temetési hely, melynek helyét a helyi temető rendezési terv (e rendelet 1. számú függeléke), szabályozását jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Hamvasztásos temetés esetén:

-a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,

-a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:

• urnafülkék (kolumbáriumok), ill.
• urnasírboltok.

-hamvszóró parcellák: a hamvak szétszórására és földbe való bemosására szolgáló parkszerűen kialakított temetőrész. Ezek helyét a temető rendezési terv tartalmazza.

14.§

A temetési helyek méretei:

(1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:

-egyes sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,

-kettős sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,

-gyermeksír1,3 x 0,60 m mélysége legalább 2 méter.

A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

A sírgödröt kifalazni tilos.

Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.

(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.

(4) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

(5) A díszsírhelyek a köztemetőben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A képviselőtestület díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról esetenként határoz.

(6) A hamvszóró parcella mérete: 3 x 4 m, mélysége 0,6 m.

(7) A temető üzemeltetője köteles külön sírhelytáblát kijelölni az abortusz folytán távozott magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek és szermaradványok eltemetésére.

15.§

(1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell elhelyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

V.               fejezet

A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA

16.§

(1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek, urnasírhelyek, urnafülkék használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év.)

(3) A sírbolthely (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(5) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17.§

(1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni.

A fizetendő díjtételeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

18.§

(1) A temetési helyek magánforgalomban – adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni.

A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

VI.           fejezet

(KÖZ)TEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

19.§

(1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a Képviselő-testület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belüli temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

20.§

(1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

21.§

(1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának(üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor.

Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után az kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

22.§

(1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

23.§

(1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Gádoros Nagyközség életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

VII.        fejezet

A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

24.§

(1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani.^[10]

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

-a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,

-a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

25.§

(1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

26.§

(1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával) lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

27.§

(1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

VIII.    fejezet

A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG

28.§

(1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) ^[11] Temetkezési szolgáltatási tevékenység:

a) a temetésfelvétel,

b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett előkészítése,

c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,

d) a ravatalozás,

e) a búcsúztatás,

f) a sírhelynyitás és visszahantolás,

g) a sírba helyezés,

h) a halottszállítás,

i) a hamvasztás és az urnakiadás,

j) az urnaelhelyezés,

k) a hamvak szórása,

l) az exhumálás,

m) az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

-folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján),

-rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl.: baleset stb.),

-készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével),

-a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.

(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a TeR. rendelkezései az irányadók.

29.§

(1) A temetési szertartást a hozzátartozók még kivételesen sem végezhetik el.

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülmények a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

IX.           fejezet

A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE

30.§

(1) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.^[12]

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.^[13]

(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli – soronként is külön jelzett – sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(5) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

31.§

(1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

(3) ^[14] A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

X.               fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32.§^[15]

33.§

(1) A jelen rendeletnek a köztemetőkkel kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a jelen rendelet hatálybalépését követően létesítendő egyéb temetők működtetése során is.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999 (X. 1.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

34.§

(1) Jelen rendelet kihirdetésének napja 2000. április 3. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a kihirdetést követő hónap 1. napjától kell alkalmazni, egyidejűleg hatályát veszti Gádoros Nagyközség Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 17/1991. (X. 28.) KT. számú rendelete. A rendelet 1. számú mellékletében szabályozott temető fenntartási hozzájárulást a temető üzemeltetésére vonatkozó kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése után történő temetések esetében kell megfizetni az abban meghatározottak szerint.^[16]

(3) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.^[17]

Gádoros, 2000. április 3.

                             Dr. Prozlik László                                       Varga József            

polgármester                                jegyző

Kihirdetve: 2000. április 3.

                                                                                            Varga József

                                                                                                  jegyző

1. számú melléklet^[18]

a 22/2000. (IX. 22.) KT. számú rendelethez

A díjtételek az ÁFA-t nem tartalmazzák.

2. számú melléklet^[19]

a

8/2000. (IV. 3.) KT. számú rendelethez

1./ Sírhelymegváltási díjak:

-egyes sírhely 15 000.- Ft (25 évre)

-kettes sírhely 27 000.- Ft (25 évre)

-urna-sírhely (urna-sírhely táblában) 10 000.- Ft (10 évre)

-urna-sírhely (urnafalban)

1-es fülke 20 000.- Ft (15 évre)

2-es fülke 40 000.- Ft (15 évre)

-gyermeksírhely 12 000.- Ft (25 évre)

-kettes sírbolthely 160 000.- Ft (60 évre)

-négyes sírbolthely 200 000.- Ft (60 évre)

-hatos sírbolthely 250 000.- Ft (60 évre)

A díjtételek az ÁFA-t nem tartalmazzák.

3. számú melléklet^[20]

a

8/2000. (IV. 3.) KT. számú rendelethez

Sírbolt (kripta) létesítési szabályai

Gádoros Nagyközség temető rendezési terve alapján a 15-ös parcella „A” és „B” (2, 4 vagy 6 koporsó befogadására alkalmas sírboltok) jelű területein megvalósítható sírboltok méretei az alábbiak:

- a sírbolt elhelyezésére szolgáló terület mérete: 6x6 méter,

- az épület külmérete (bruttó alapterület) legfeljebb 4x4 méter,

- az épület védőtávolsága: az épület bruttó alapterülete + 1-1 méter az épület kerülete mentén,

- az építmény magassága a rendezett terepszinthez mérten: 3,2 méter,

- az épület alapszintje megegyezik a terepszinttel, terepszint alatti elhelyezésre nincs lehetőség.

A sírbolt épület méretének igazodnia kell a sírboltban elhelyezhető koporsók számához. A sírboltnak kettő, vagy négy, vagy hat darab koporsó elhelyezésére alkalmasnak kell lennie.

A sírbolt építésekor a mindenkor hatályos építési előírásokat be kell tartani. Sírbolt csak az építési hatósághoz történt bejelentés alapján építhető és vehető használatba. Az előzetes építési tervdokumentációt a temető tulajdonosának be kell mutatni, építéséhez a temető tulajdonosának előzetes hozzájárulása szükséges.

A sírboltok fenntartásáról és karbantartásáról azok birtokosa, illetőleg a temetésre kötelezettek (azok örökösei) kötelesek gondoskodni.

A temető üzemeltetője köteles sírbolt könyvet vezetni. A sírbolt könyvet a R. 30. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának, valamint a sírboltban maximálisan elhelyezhető koporsók számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.