Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2008. (II. 14..) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályairól
Hatályos: 2009. 10. 01- 2022. 01. 19
Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2008. (II. 14..) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályairól
2009.10.01.
Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet célja, hatálya, az ellátás típusai
1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a.) a
(2) és
(3) bekezdésben foglalt eltéréssel az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.
b.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát az önkormányzat területén gyakorolja és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakcímmel rendelkezik.
(2)A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetben az
(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak az önkormányzat területén jogszerűn tartózkodó gyermekeire is.
(3)E rendelkezés szerint kell eljárni az
(1) és
(2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
3. § A gyermek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeni ellátások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;
- kiegészítő gyermekvédelmi támogatás;
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
- beiskolázási segély
b)személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi,
- gyermekek átmeneti gondozása.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
4. § (1) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) 140 %-át,
a. a.) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
a. b.) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
a. c.) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt.
20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a.) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az 1 főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.
(2)
(3)A jövedelem számításánál a Gyvt.
19. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.
(4)A kérelemben valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának megállapítása érdekében a döntéshozatalt megelőzően környezettanulmányt kell végezni, abban az esetben, amennyiben az előző környezettanulmány elkészítése óta egy év eltelt. Amennyiben a környezettanulmány megállapításai vagy az önkormányzat jegyzőjének hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, a Gyvt. 19. § (6) bekezdés szerint vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is.
A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 19. § (4) bekezdése szerint meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(5)Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit.
Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(6)A jegyző a rendszeres kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha az
(5) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(7)Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
5. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a polgármesteri hivatalnál terjeszti elő, amennyiben az önkormányzat területén rendelkezik lakcímmel.
(2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője a kérelem benyújtásnak napjától 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.
(3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a.) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b.) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
(4)Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot abban az esetben kell megszüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt.
19. §-ában meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.
6. § (1) Az önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a.) a tárgyév július 1-én fennáll, a tárgyév július hónapjában,
b.) a tárgyév november 1-én fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít.
(2)Az
(1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege a 2008. évben gyermekenként 5.500 Ft. A 2008. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
7. § (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki
a.) a gyermek tartására köteles, és
b.) nyugellátásában, vagy baleseti nyugellátásában vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
(2)A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője – határozatlan időre – állapítja meg.
(3)A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
(4)A települési önkormányzat jegyzője annak gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága
a.) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában – a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett-,
b.) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -
pótlékot folyósít.
(5)A
(4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2008. évben gyermekenként 8.000 Ft. a 2008. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
(6)Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
a.) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
b.) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.
(7)Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit – az (1) bekezdésben meghatározottak alapulvételével – a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a.) a tárgyhónap tizenötödikéig következik, be, a támogatás ötven százalékát,
b.) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
7/A. § A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. §-a szerint óvodáztatási támogatást állapít meg.
8. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, a természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére. A megtérítésre vonatkozóan a Gyvt. 133. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
9. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl. gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).
(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 20.000,-forintot.
(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 40.000,-forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.
(5) Azon gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, egy naptári éven belül csak legfeljebb 20.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.
(6) Sürgős szükség esetén, illetve, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a jövedelemigazolástól, illetve a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
(7) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatási ügyekben a polgármester dönt.
10. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a Képviselő-testület döntése alapján e célra átcsoportosított összegből a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakcímmel rendelkező, az önkormányzat által fenntartott általános iskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyként tankönyvtámogatást biztosít.
A támogatás összege a szülőnek (gondozónak) nem kerül kifizetésre, hanem közvetlenül az iskola részére kell kifizetni, vagy a könyvkiadónak átutalni. A támogatás összegével a szülők által a tankönyvekért fizetendő összeget csökkenteni kell.
(2)Amennyiben a szülő a tankönyvek árát már kifizette, részére a gyermeknek (gyermekeknek) járó támogatás összegét pénzben kell kifizetni. A visszafizetésről az iskola értesítése alapján a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(3)A tankönyvtámogatásra biztosított összeg felhasználásáról – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a polgármester dönt.
Természetben nyújtott ellátások
11. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig
- gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,
- élelmiszerutalvány biztosítása,
- gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,
- tandíj, kollégiumi és albérleti díj átvállalása,
- tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.
(3)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(4)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
- a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
- az ügy összes körülményeire tekintettel – alapos okkal – feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai
12. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.
Ezen ellátások hivatalból történő megállapítását írásban megindokolva kezdeményezhetik mindazon szervek és személyek (pl. szülő munkahelye, gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelősök, pedagógusok stb.) akik ezt a gyermek(ek) érdekében feltétlenül szükségesnek látják.
a.) a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat,
b.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó – az illetékes gyámhivatal által készített – megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet, vagy a szülők nyilatkozatát,
c.) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
d.) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.
(3)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a
(2) bekezdés a.) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén a
(2) bekezdés d./ pontja szerinti igazolást is be kell csatolni.
(4)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt – a beiskolázási (tankönyvtámogatási) segély kivételével – minden esetben –környezettanulmányt kell készíteni.
(5)Amennyiben a kérelmező, illetve támogatásra jogosult az előírt igazolásokat, nyilatkozatokat felhívás ellenére sem csatolja be, vagy a környezettanulmány elvégzését akadályozza, (pl. felhívás ellenére sem tartózkodik otthon) az önkormányzat a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet írásban figyelmeztetni kell.
13. § A Képviselő-testület az e rendelet 9-10 §-ában szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására, az ellátás összegének, formájának meghatározására, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
14. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére júliusban és novemberben járó pénzbeli támogatást a tárgyhónap utolsó napjáig kell kifizetni a Polgármesteri Hivatal házi pénztárából. A határnapokig fel nem vett támogatás postai úton, lakcímre kerül kiutalásra.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a pénzben fizetett beiskolázási segély a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül kerül kifizetésre a Polgármesteri Hivatal házipénztárából. Ennek pontos idejéről a határozatban tájékoztatni kell a támogatás, segély felvételére jogosultat.
(3) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást, a segély összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel.
(4) Amennyiben a támogatás, segély összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a tandíjat, a kollégiumi díjat, a gyógyszerköltséget, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díjat, a tankönyv, tanszer árát, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.
Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az
(1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl.: az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.). A fentiekről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
15. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.
(3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a.) gyermekjóléti szolgálat,
b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvodai, iskolai napközis foglalkozás,
c.) gyermekek átmeneti gondozása.
16. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat az Orosházi Kistérségi Gyermekjóléti Központ keretén belül biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni a gyermekjóléti központ helyi irodájában lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a gyermekjóléti központ vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás
17. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított- 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. § (1) Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét a Képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal, rendeletben határozza meg.
(3) Az intézményi térítési díjakról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(4) Egyéni rászorultság alapján a megállapított személyi térítési díj – a Gyvt. 148. §-ában meghatározottakon túl – csökkenthető, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.
(5) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(6) A személyi térítési díj e §-ban meghatározottak szerinti csökkentésére, elengedésére a nevelési-oktatási intézmény vezetője jogosult.
(7) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 1 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. §. (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Gyermekek átmeneti gondozása
19. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása az önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet között létrejött ellátási szerződés alapján biztosított.
(2) A szolgáltatásért járó díj napi összege az ellátási szerződésben kerül meghatározásra, mely összeget az önkormányzat negyedévente, de legkésőbb a gondozás megszűntekor utólag a tárgyhót követő hó 15. napjáig a szolgáltató számlájára átutal.
(3) A gyermek átmeneti gondozását a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Gyvt. 51. §- alapján családok átmeneti otthonában látja el.
20. § (1) E rendelet a 2008. év február hó 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára kedvezőbb helyzetet teremt – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 18/2000. (VII. 21.) KT számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 1/2001. (I. 30.), a 2/2004. (II. 13.), a 13/2005. (IX. 28.) és a 19/2005. (X. 25.) KT. számú rendeletek.