1. § A rendelet hatálya kiterjed Gádoros Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, és tulajdonába kerülő dologra, pénzügyi eszközre, társasági részesedésre, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogra.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen dolog, pénzügyi eszköz, társasági részesedés, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket vagy vízmű vagyon vízmű vagyon részesedést az 1/a. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az (2) bekezdés szerinti vagyontárgyakat elidegeníteni, megterhelni csak abban az esetben lehet, ha megszűnt az az önkormányzati feladat, amelynek ellátását a vagyonelem szolgálta.

5. § (1) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen:

(2) Az Önkormányzat egyéb (forgalomképes) vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § A közterület használatáról helyi rendelet rendelkezik.

7. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) E rendelet alkalmazásában vagyonnal való rendelkezésnek minősül a vagyontárgyon fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, megszüntetése, így különösen:

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A rendelkezési jog gyakorlása különösen bérleti szerződések, továbbá használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.

(5) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése, felmondása estén is alkalmazni kell.

8. § Az ingatlankezelés – függetlenül az ingatlan jellegétől, megnevezésétől, rendeltetésétől, elhelyezkedésétől, nyilvántartásától – kiterjed az ingatlan határain belül valamennyi természetben is meghatározható ismert alkotóelemére, azaz a földre, ezen lévő nyílt vízre, növényzetre, burkolatokra, felszíni és felszín alatti üzemelő műtárgyakra, műalkotásokra, épületekre, a részben használt, vagy használaton kívüli ingatlanra, valamint az ingatlan határain kívül törvény, vagy rendelet által előírt feladatok elvégzésére.

9. § (1) Vagyonkezelési feladatot látnak, láthatnak el

10. § (1) A vagyonkezelő kötelezettségei különösen:

(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyon állapotában, értékében bekövetkező változásokról a vagyonkataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat a jogszabályban előírt határidőben köteles átadni.

(3) A vagyonkezelési feladatok ellátásával kapcsolatos mindennemű felelősség kizárólag a vagyonkezelőt terheli.

11. § (1) Vagyont kezelésbe adni, illetve onnan kivonni a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult.

(2) A kezelésből kivont vagyon birtokba adását a vagyonkezelő nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

(3) A vagyonkezelő mindaddig köteles az ingatlant kezelni, amíg azt a kezelésből ki nem vonták, és birtokba nem vették.

(4) Ha a kezelésbe adott ingatlan a kezelést nem alapfeladatként végző intézmény alapfeladatainak ellátásához nem szükséges, a vagyonkezelő azt köteles a polgármesternek jelezni.

12. § (1) Önkormányzati tulajdonba került, illetve onnan kikerült ingatlant a Polgármesteri Hivatal veszi, illetve adja birtokba.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagyonkezelőjének változása esetén a kezelésbe adott ingatlant kezelésbe és birtokba kell adni, illetve venni az alábbi szabályok szerint:

13. § (1) A Képviselő-testület az egyéb ingatlan vagyon elidegenítéséről, cseréjéről és ennek módjáról esetenként határoz. Építési telkek értékesítésre történő kijelölése során a Képviselő-testület az eladási árat ingatlanonként határozza meg a helyben szokásos forgalmi érték figyelembe vételével.

(2) Az Önkormányzat vagyonát érintő kérdésekben a Képviselő-testület dönt a polgármester által elkészített előterjesztés alapján (pl. szerződés-tervezet). A tulajdonosi döntést követően a polgármester jogosult a szerződések megkötésére.

(3) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A bérlet útján történő hasznosításról a polgármester évente beszámol a Képviselő-testületnek.

14. § Haszonbérletbe adás:

15. § (1) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó, 500.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, melyről az azt követő első Képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(2) A Képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az 500.000 Ft vagy a feletti egyedi forgalmi értékhatár önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(3) Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, illetve versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül.

(4) Versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy:

(5) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.

16. § (1) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A helyben szokásos módnak minősül: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő meghirdetés. A hirdetésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, a pályázat benyújtási határidejét, az esetleges versenytárgyalás időpontját.

(2) Az első hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

(3) Abban az esetben, amennyiben határidőn belül nem érkezik érvényes pályázat, meg kell ismételni a hirdetést az (1) bekezdés szerint.

(4) Az első hirdetés sikertelensége esetén sorra kerülő második hirdetés alkalmával a (2) bekezdésben meghatározott hirdetményi árnál alacsonyabb összegű új ár is meghatározható.

(5) Amennyiben a második hirdetés is eredménytelen, vagy a második hirdetésre csak egy pályázat került benyújtásra, amelynek összege nem éri el a hirdetményi árat, abban az esetben versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a Képviselő-testület döntése alapján értékesíthető a vagyontárgy, a megállapított árhoz képest 5 %-kal alacsonyabb értéken.

(6) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(7) Több érvényes pályázat esetén árverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetésnek tartalmazni kell.

17. § (1) Az árverést a tulajdonos képviselője folytatja le, melyen az érintetteken kívül jogosultak részt venni a települési képviselők.

(2) Az árverést a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri.

(3) Sikeres árverés esetén, az árverést követő 15 napon belül megkötésre kerül a szerződés a nyertes pályázóval.

(4) Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát és használati jogát magánszemély vagy átlátható szervezet szerezheti meg.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben, és e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes vagy ingyenes használati joga csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben ruházható át.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati vagyon törvényi felhatalmazás alapján létrejött megállapodásban térítésmentesen biztosítható.

(5) Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület határoz minősített többségű döntéssel.

19. § (1) Öröklés, valamint vagyonról önkormányzat javára történő lemondás esetén az örökség, valamint a vagyon elfogadásáról, annak átvételéről a polgármester dönt, kivéve önkormányzati költségvetési szerv javára történő lemondás esetében.

(2) Ha vagyonról az önkormányzati költségvetési szerv javára mondtak le, az intézményvezető általi elfogadáshoz nettó 5 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges az olyan költségvetési szerv javára történő vagyonlemondáshoz, amely vagyon nem per-, teher- és igénymentes.

20. § A polgármester a Képviselő-testület nevében a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:

21. § (1) A Képviselő-testületnek a pályázat útján történő vagyonhasznosításáról szóló döntésein alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk tartalmát a Polgármesteri Hivatal köteles titkosan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintést nem engedélyezhet, a hirdetmény megjelenését követően dokumentációt csak a hirdetményben közölt feltételekkel adhat át más személynek.

(2) A pályázat útján történő vagyonhasznosításoknál a pályázat elbírálásának szempontjai nem hozhatók kívülállók tudomására, a pályázati hirdetmény közzétételéig.

(3) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha az Önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő kiköti, hogy ajánlatát szerződéskötésig titkosan kell kezelni, az ajánlat tartalma kívülálló tudomására nem hozható.

22. § (1) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a Pénzügyi Bizottság véleményezi. A polgármester hatáskörébe átruházott vagyoni ügyekben kérheti a Pénzügyi Bizottság állásfoglalását.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások folyósításának, elszámoltatásának és nyilvántartásának szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(3) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

23. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 15/2008. (IV: 24.), valamint az azt módosító 9/2009. (V. 15.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(3) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.