Gádoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, valamint az 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a (3) bekezdés kivételével kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, Gádoros Nagyközség közigazgatási területén lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) E rendeletben meghatározott ellátásokban - a jelen rendelet 12. §-ában meghatározottak kivételével - az a személy részesíthető, akinek jövedelme az ellátásra vonatkozó szabályokban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg, és azon ellátások esetében, ahol az Szt. az ellátás megállapításának feltételéül a vagyon figyelembe vételét írja elő, sem neki, sem a vele közös háztartásban élőnek nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona.

(3) Az e rendelet 8. §-ában megállapított foglalkozást helyettesítő támogatás, a 9-11. §-ában megállapított rendszeres szociális segély, a 13-18. §-ában megállapított önkormányzati segély, a 23. §-ában megállapított méltányossági közgyógyellátás, igénybe vételére Gádoros Nagyközség illetékességi területén lakcímmel rendelkező személy jogosult.

(4) E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül átmeneti segélyt kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokat.

(2) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.).

(3) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe veendő családi jövedelemhatár – a rendeletben meghatározott egyes ellátási formákhoz tartozó kivételekkel – az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-a.

(4) Lakás alapterülete: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakkal igazolható alapterület.

(5) Lakbér: a lakbér tekintetében a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és

g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása, és

h) a kérelmező vagy családja életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető helyzet.

3. Általános eljárási rendelkezések

3. §

(1) A jelen rendeletben meghatározott ellátás iránti kérelmet az igénylő, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja személyesen vagy postai úton nyújthatja be Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet és az e rendelet mellékletében foglalt nyomtatványok felhasználásával. Szociális támogatás biztosítására, ellátás megállapítására, szolgáltatás nyújtására eljárás elektronikus úton nem kezdeményezhető. A segély megállapítása kezdeményezhető hivatalból is, figyelemmel az Szt. 45. § (8) bekezdésében foglaltakra. Hivatalból kezdeményezett eljárás esetén szükség szerint környezettanulmányt kell lefolytatni.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelméről és a R. 1. § (2) bekezdésében foglalt estekben a vagyoni viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmet és lakásfenntartási támogatás esetén a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló dokumentumot.

Hivatalból kezdeményezett eljárás esetén a dokumentumok beszerzéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) A jövedelmet igazoló dokumentum:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított utolsó havi jövedelemigazolás,

b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás,

c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap.

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvény vagy a kifizető szerv igazolása,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolata, vagy az Nemzeti Adó és Vámhivatal (Adóhatóság) által kiállított igazolás, támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az Adóhatóság igazolása, vagy az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolás.

g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy postai feladóvevény és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozata,

h) ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény igazolása,

i) az a)-h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolás, és

j) ha a d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(4) Az egyes ellátási formákhoz csatolandó mellékletek az adott ellátási formáról szóló rendelkezéseknél kerülnek szabályozásra.

4. §

A kérelmező vagyoni viszonyainak vizsgálatára a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ezt követően a felülvizsgálatkor, egyébként a jogosult körülményeiben az Szt. 25. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott változás bekövetkezésekor szükség estén a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

5. §

(1) A Képviselő-testületi hatáskörben nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő egy hónapon belül végezhet ellenőrzést.

(2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie.

4. A pénzbeli ellátás folyósítása

6. §

A pénzbeli ellátást elsősorban a kérelmező által megjelölt folyószámlára történő utalással, esetleg postai úton, vagy kivételesen házipénztáron keresztül kell folyósítani.

5. Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén

7. §

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a határozatot hozó szervhez a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.

(2) A polgármester által hozott határozat esetében Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

a) legfeljebb hat havi részletfizetést engedélyezhet a visszafizetésre kötelezettnek,

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

8. §

(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Szt. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel, és a (2) bekezdésbe meghatározott feltételek teljesítése esetén - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

ba) a gyommentesítést rendszeresen elvégzi, melynek ösztönzése céljából a Képviselő-testület kérelemre április 1. és augusztus 31. között legfeljebb 3.000 Ft/év értékben vetőmagokat biztosít, melyre vonatkozóan a kérelmeket évente március 10 és április 10. között lehet benyújtani.

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(3) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

(4) A (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, vagy a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégezendő tevékenységek, feladatok konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. A feltételek teljesítését a jegyző ellenőrzi.

(5) Az önkormányzat részéről közfoglalkoztatás nyújtható a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján.

7. Rendszeres szociális segély

9. §

(1) A rendszeres szociális segélyre akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az ellátásra jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

ba) a gyommentesítést rendszeresen elvégzi, melynek ösztönzése céljából a Képviselő-testület kérelemre április 1. és augusztus 31. között legfeljebb 3.000 Ft/év értékben vetőmagokat biztosít, melyre vonatkozóan a kérelmeket évente március 1-ig lehet benyújtani,

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(2) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

10. §

(1) Gádoros Nagyközség Önkormányzata az aktív korúak ellátásaként rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére az együttműködési kötelezettség teljesítésére az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti, Központi és Családsegítő Szolgálatát (Gádoros, Fő u. 30.) (továbbiakban: együttműködő szerv) jelöli ki.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő jogosult együttműködési kötelezettsége keretében.

a) kezdeményezi az együttműködésre kijelölt szervnél a nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül

b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül írásban megállapodik.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás, melynek időtartama maximum három hónap, a kapcsolattartás módja: személyes vagy telefonos,

b) egyéni tanácsadás, életmódot formáló foglalkozás, mely a munkavégzésre irányuló, mentálhigiénés tanácsadást, és komplex családgondozást és családlátogatást jelent,

c) csoportos készségfejlesztő tréningek,

d) álláskereső klubfoglalkozás.

11. §

(1) Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy neki felróható okból

a) a nyilvántartásba vételt elmulasztja,

b) az együttműködési megállapodásban vagy a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget, az előírt időpontban nem jelenik meg, távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja, meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel,

c) a Polgármesteri Hivatalban, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2) Az együttműködő szerv vezetője a mulasztót határidő kitűzésével felhívja, hogy közölje és igazolja a mulasztás indokát. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg a beilleszkedést segítő programban való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen.

8. Lakásfenntartási támogatás

12. §

(1) Lakásfenntartási támogatásra akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(2) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

9. Önkormányzati segély

13. §

(1) A polgármester kérelemre vagy hivatalból az Szt. 45. §-ában meghatározott önkormányzati segélyt állapít meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 3. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Önkormányzati segély egy családban egyidejűleg csak egy személy részére állapítható meg (kivéve ha az újabb kérelem elutasítása a kérelmező életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné.)

Egyidejűnek minősül, ha a családból benyújtott két segélykérelem között még 30 nap telt el.

(2) Önkormányzati segély a következő formában adható:

a) eseti segély,

b) havi rendszerességgel adott segély

(3) Az önkormányzati segély legkisebb összege 1.000 Ft, együttes összege 12 havonta legfeljebb a nyugdíjminimum háromszorosa lehet.

10. Önkormányzati segély gyermekek védelmének érekében

14. §

(1) Önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl. gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A önkormányzati segély összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 20.000 forintot.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 40.000 forint erejéig részesíthető önkormányzati segélyben.

(5) Azon gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, egy naptári éven belül csak legfeljebb 20.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(6) Sürgős szükség esetén, illetve, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a jövedelemigazolástól, illetve a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

11. Önkormányzati segély felnőttek létfenntartási gondjainak enyhítésére

15. §

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújtható alkalmanként vagy – különösen indokolt esetben – tartós önkormányzati segély havi rendszerességgel. Mindkét fajta önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

16. §

Az alkalmankénti önkormányzati segély ugyanazon jogosultra tekintettel legfeljebb négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy az önkormányzati segély iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és családja a 2. § (6) bekezdésében foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül.

17. §

A havi rendszerességgel adott tartós önkormányzati segély (a továbbiakban: tartós önkormányzati segély) évente egy alkalommal, a segélyezésre okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, és havi összege nem haladhatja meg az alkalmankénti önkormányzati segély legmagasabb összegét.

12. Önkormányzati segély temetés céljából

18. §

(1) Temetés céljából önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetés céljából – kérelemre – önkormányzati segélyt kell megállapítani annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

III. Fejezet

Természetben nyújtott egyéb szociális ellátások

19. §

(1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások közül az alábbiak természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:

a)     önkormányzati segély,

b)     a rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben,

c)     lakásfenntartási támogatás

(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig

a)         Erzsébet utalvány,

b)         gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

c)         élelmiszerutalvány biztosítása,

d)         gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,

e)         tandíj, kollégiumi és albérleti díj átvállalása,

f)          tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.

(3) A gyermekek védelmét szolgáló önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4) A gyermekek védelmét szolgáló önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)         a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy

b)         az ügy összes körülményeire tekintettel – alapos okkal – feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(5) Természetben nyújtott ellátás

a)     a közgyógyellátás szociális alapon és

b)     a köztemetés.

13. Rendszeres szociális segély

20. §

A Szt. 47. § (2) bekezdése szerinti rendszeres szociális segély természetbeni juttatási formái:

a)     élelmiszer,

b)     tandíj,

c)     tüzelősegély,

d)     közüzemi díjak kifizetésének támogatása,

e)     gyermekintézmények térítési díjának kifizetése és

f)      Erzsébet utalvány

14. Köztemetés

21. §

(1) A köztemetés elrendelésére vonatkozóan az Sztv. 48. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb koporsós vagy urnás temetési módot lehet alkalmazni az egyes sírhely kiváltás és a sírásás árával kiegészítve.

A helyben szokásos legolcsóbb koporsós vagy urnás temetési mód meghatározása céljából évente 1 alkalommal – legkésőbb február 28-ig – a tárgyévre vonatkozóan árajánlatot kell beszerezni.

(3) A polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti. Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a

a) megtérítésre kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) akinek a családjában egy éven belül két elhalálozott temetéséről kell gondoskodni,

c) elemi csapás, egyéb nagyobb veszteséggel járó esemény bekövetkezése alapján,

d) betegségből adódó jelentős anyagi hátrány esetén,

e) az eltemettetésre köteles személy kiskorú.

(4) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés költsége és a hagyatéki vagyon különbözete után lehet a (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben a fizetési kötelezettség alól mentesíteni.

15. Közgyógyellátás méltányosságból

22. §

(1) E rendelet alapján méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki a Szt. 50 § (1) vagy (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében

a)     a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25. %-át eléri, és

b)     az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedül élő esetén 200 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a Képviselő-testület méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, és folytat le eljárást a Szt. szabályai szerint.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

1

16. Az ellátások formái

23. §

(1) E rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat – az Idősek Otthona kivételével - Gádoros nagyközségben bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek vehetik igénybe.

(2) Annak a hajléktalan személynek, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti és az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként Gádoros nagyközséget jelöli meg, joga van az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére függetlenül attól, hogy van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye.

(3) A személyes gondoskodás magába foglalja az e rendelet szerinti szociális alapellátásokat és a szakosított ellátást.

(4) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat, alapellátást és szakosított ellátást a Gondozási Központ keretein belül biztosítja.

17. Alapszolgáltatások

24. §

Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi alapellátási formákat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás

c) nappali ellátása

18. Szakosított ellátások

25. §

Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakosított ellátást biztosítja:

a) ápolást gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona).

19. Étkeztetés

26. §

(1) Az önkormányzat az étkeztetést

a.) a Gondozási Központban igénybe vehető étkezéssel (helyben fogyasztással vagy elvitellel) valamint

b.) az étel házhoz-szállításával biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés

a) pontja szerinti személy akkor tekinthető szociálisan rászorulónak, ha betöltötte a 70. életévét.

b) Korhatárra tekintet nélkül jogosult étkeztetésre, aki egészségi állapota nem kielégítő volta miatt nem tud gondoskodni saját, illetve eltartottjai étkezéséről.

c) Fogyatékossági támogatásban részesülő, fogyatékos személy korra és jövedelemre tekintet nélkül részesülhet étkeztetésben.

d) Pszichiátriai beteg a pszichiátriai szakvélemény bemutatása mellett részesülhet étkeztetésben, amennyiben állapota alkalmas a közösségi életre.

e) Szenvedélybeteg abban az esetben részesíthető étkeztetésben, ha szenvedélybetegségéből gyógyulni kíván, a közelmúltban vagy a kérelem időpontjában kezelést vesz igénybe, hajlandóságot mutat a gyógyulásra.

f) Hajléktalanságra tekintettel az a személy részesíthető étkeztetésben, aki a településen tartózkodik életvitelszerűen, azonban bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, s éjszakáit közterületen nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(3) A Gondozási Központ vezetője krízishelyzetben külön eljárás nélkül köteles étkeztetést biztosítani, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, illetve a rászoruló önellátásra képtelen.

20. Házi segítségnyújtás

27. §

Az önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (Szt.) 86. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladata keretében gondoskodik a házi segítségnyújtást igénylő gondozási szükséglettel rendelkező személyek ellátásáról.

21. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Idősek otthona

28. §

Az önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (Szt.) 67. §-ában meghatározott feladatok ellátására önként vállalt feladatként ápolást, gondozást nyújtó intézményt tart fent.

V. Fejezet

AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY

22. Az ellátás igénybevételének módja

29. §

 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére, az intézményi jogviszony keletkezésére, az Szt. 93. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 94. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogosultak nyilvántartásba vételéről, előgondozásról és elhelyezésről az intézményvezető gondoskodik az igények beérkezési sorrendjében.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosíthat férőhelyet az alábbi esetekben:

a) egészségügyi intézmény a jogosult további gondozását nem biztosítja,

b) a jogosult tartósan önmaga ellátására képtelen állapotban van és nincs az ápolását, gondozását vállaló hozzátartozó, vagy más személy,

c) a jogosult ellátásáról házi segítségnyújtás keretében nem lehet gondoskodni.

23. Az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelme

30. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben az ellátottak érdekeinek védelme érdekében érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(2) Az érdekképviseleti fórum tagjai választás alapján:

a) ellátottak részéről 2 fő,

b) ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői részéről 1 fő,

c) az intézmény dolgozói részéről ellátási típusonként 1 fő,

d) a Nagyközségi Önkormányzat Szociális, Ifjúságvédelmi és Oktatási Bizottságának egy képviselő- testületi tagja.

(3) Az érdekképviseleti fórum tagjainak tisztsége négy évre szól. A tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) lemondással,

c) az intézményi jogviszony megszűnésével,

d) a tag halálával.

24. Az intézményi jogviszony megszűnése

31. §

 (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

25. Térítési díj

32. §

 (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjakat önkormányzati rendelet tartalmazza. A személyi térítési díj megállapításának alapja a Szt. A személyi térítési díj nem lehet magasabb, mint az intézményi térítési díj.

(2) A térítési díj csökkentésére, illetve elengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a térítési díj teljes, illetve részösszegének megfizetése a kötelezett és családja megélhetését átmenetileg vagy tartósan veszélyezteti.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díját havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az intézmény számlájára befizetni.

VI. Fejezet

26. Eljárási- és hatásköri rendelkezések

33. §

(1) A pénzbeli és a természetben nyújtandó szociális ellátások iránti kérelmet a hivatalnál lehet előterjeszteni, szóban vagy írásban. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a kérelem elbírálására jogosult szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(4) Sürgős szükség esetén - ha a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a kérelem bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján teljesíthető.

(5) Kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.

34. §

(1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, szükség esetén környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről – a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – a polgármesteri hivatal gondoskodik, amennyiben vitatja a kérelemben feltüntetett jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az előgondozás elvégzéséről a Gondozási Központ vezetője intézkedik.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

35. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmeket és azok mellékleteit az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(2) Az intézményi ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megköti a függelékben szereplő megállapodást (1. függelék).

36. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézménynél az intézményi elhelyezés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(2) Az ellátott kérelme vagy az intézményvezető javaslata alapján a Képviselő-testület méltányosságból a fizetendő térítési díjat mérsékelheti vagy elengedheti.

(3) A személyi térítési díjat el kell engedni, ha a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik.

37. §

Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

38. §

A rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a rendszeres szociális ellátások összegei is, melyről a jogosultakat értesíteni kell.

39. §

(1) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátásokat, az ellátást terhelő járulékokkal csökkentett összegben utólag, minden hó 5-ig kell kifizetni az önkormányzat pénztárából, vagy át kell utalni a jogosult pénzintézetnél vezetett számlaszámára.

(2) A pénzbeli, nem rendszeres ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül kell kifizetni az önkormányzat pénztárából, vagy ha a jogosult bankszámlaszámmal rendelkezik, át kell utalni a pénzintézetnél vezetett számlaszámára.

(3) Ha a jogosult a részére megállapított támogatást a házipénztárban nem veszi fel és bankszámlaszámmal sem rendelkezik, részére azt a posta útján kell kézbesíteni, 3 napon belül.

40. §

(1) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező és családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális ellátásra szorulna.

(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

41. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával, felülvizsgálatával, az ellátás összegének, formájának megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtéríttetésével, elengedésével illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésével kapcsolatos önkormányzati hatásköröket, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A polgármester dönt.

a) önkormányzati segélyről (13-18. §),

b) méltányossági közgyógyellátásról (23. §),

c) személyi térítési díjak behajtásáról, mérsékléséről, elengedéséről.

VII. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. §

(1) A rendelet 2014. január 1-jén napján lép hatályba. Rendelkezéseit a 2014. január 1. után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2012. (III. 21.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 6/2008. (II. 14.) önkormányzati rendelet 9-13. §; a 14. § (2)-(4) bekezdése.

Gádoros, 2013. december 16.

                       Dr. Prozlik László                                                  Varga József

                           polgármester                                                           jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. december hó 21. nap

                                                                                                       Varga József

                                                                                                            jegyző

1. melléklet a 22/2013. (XII. ) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

önkormányzati segély megállapításához

Az ellátást igénylő neve:                                  ………………………………………………………………………

Leánykori név:                                  ………………………………………………………………………

Anyja neve:                                  ………………………………………………………….………...…

Születési hely:                   …………………………………...., idő: ……………….…………..

TAJ szám:                                   ………………………………………………………….…...………

Lakóhely címe:                                  ……………………………………………………….………...……

Tartózkodási hely címe:                                  ………………………………………………………………………

Iskolai végzettség:                                  ……………………………………………………….………...……

Foglalkozás:                                  …………………………………………………….………...………

Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes

képviselő neve                                  ……...………………………………………….………...………….

A törvényes képviselő bejelentett

lakóhelyének címe:                                  ……………………………………………………...……………….

Kérem, hogy részemre önkormányzati segélyt állapítsanak meg.

A segélyre az alábbi okok miatt van szükségem (egyet aláhúzással kell jelölni)

-        életet, testi épséget veszélyeztető helyzet elhárítása,

-        létfenntartásról más módon gondoskodni képtelen,

-        betegség,

-        haláleset,

-        elemi kár bekövetkezése,

-        válsághelyzetben lévő várandós anyag gyermekének megtartása,

-        iskoláztatási biztosítása

-        gyermek fogadásának előkészítése,

-        nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,

-        gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt.

Indoklásul előadom, hogy ………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………...………………………………………………………………………………………………………...

A további egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók:

Gádoros, 2014. ………………………. hó …… nap

………………………………….

az ellátást igénylő vagy

törvényes képviselőjének aláírása

Mellékletek:

-        jövedelemnyilatkozat (hozzácsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat pl.: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés, stb.)

-        haláleset esetén halotti anyakönyvi kivonat, temetési számlák

-        kórházi kezelés esetén zárójelentés

-        betegség estén orvosi igazolás

Jövedelemnyilatkozat

A) Személyi adatok

1.) Az ellátást igénylő neve
(leánykori név is):                                      ………………………………………………………………………

2.) Az ellátást igénylő bejelentett
lakóhelyének címe:                                      …………………………………………………………………...….

3.) Az ellátást igénylő tartózkodási
helyének címe:                                      …………………………………………………………………...….

4.) Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes a törvényes
képviselő neve:                                      ………………………………………………………………………

5.) A törvényes képviselő bejelentett
lakóhelyének címe:                                      ………………………………………………………………………

6.) Az igénylővel egy háztartásban élő közeli
hozzátartozók száma.   ……………… fő

7.) A 6.) pontban szereplő közeli hozzátartozók neve:

a) ………………………………………………………………………

b) ………………………………………………………………………

c) ………………………………………………………………………

d) ………………………………………………………………………

e) ………………………………………………………………………

f) ………………………………………………………………………

g) ………………………………………………………………………

h) ………………………………………………………………………

i) ………………………………………………………………………

j) ………………………………………………………………………

k) ………………………………………………………………………

B) Jövedelmi adatok Ft-ban

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ………………….. Ft/hó

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a JÖVEDELEMNYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (6) bekezdése alapján: a kérelmező életkörülményeire tekintettel a hatóság vitatja a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Gádoros, 2014. év …………….. hó …… nap

………………………………….

az ellátást igénylő vagy

törvényes képviselőjének aláírása

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS

1.     Közeli hozzátartozók:

a)     a házastárs, az élettárs,

b)     a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező;

a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató;

a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató;

valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek,

c)     a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

2.     Az egy háztartásban élők jövedelmét közeli hozzátartozók szerint kell feltüntetni.

3.     A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.

4.     A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatába szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.

5.     A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.

6.     Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a háztartásban élők számával.

7.     A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozónak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.

Vagyonnyilatkozat

I. A kérelmező személyes adatai

Neve:                       …………………………………………………………

Születési neve:        …………………………………………………………

Anyja neve:             …………………………………………………………

Születési hely, idő:  ………………………………………………………….

Lakóhely:                 ………………………………………………………….

Tartózkodási hely:   ………………………………………………………….

TAJ szám:                ………………………………………………………….

II. A kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyona

A. Ingatlanok

1.) Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat)

címe: ………………………….. város/község, ……………………… út/utca ………. hsz.

alapterülete: …………. m², tulajdoni hányad: ……………….., szerzés ideje: ………. év

Becsült forgalmi érték*: ………………………… Ft

2.) Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat)

címe: ………………………….. város/község, ……………………… út/utca ………. hsz.

alapterülete: …………. m², tulajdoni hányad: ……………….., szerzés ideje: ………. év

Becsült forgalmi érték*: ………………………… Ft

3.) Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész)-tulajdon (vagy állandó használat):

megnevezése: zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, stb.

címe: ………………………….. város/község, ……………………… út/utca ………. hsz.

alapterülete: …………. m², tulajdoni hányad: ……………….., szerzés ideje: ………. év

Becsült forgalmi érték*: ………………………… Ft

4.) Termőföldtulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat)

megnevezése: ………………………………….

címe: ………………………….. város/község, ……………………… út/utca ………. hsz.

alapterülete: …………. m², tulajdoni hányad: ……………….., szerzés ideje: ………. év

Becsült forgalmi érték*: ………………………… Ft

B. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű:

a)     személygépkocsi

típus: ……………………………………..., rendszám: ………………..

szerzés ideje: ………………………….., becsült forgalmi érték**: ……………….. Ft

b)     tehergépjármű, autóbusz

típus: ……………………………………..., rendszám: ………………..

szerzés ideje: ………………………….., becsült forgalmi érték**: ……………….. Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Gádoros, 2014. ………………… hó ………. nap

……………………………………

aláírás

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

*Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

**Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.

NYILATKOZAT

Kérem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően szíveskedjen tájékoztatni az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről, és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.

Nem kérem, hogy a Ket. 29. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást részemre megküldjék.

Kérem, hogy a hivatal az alábbi hatóságok nyilvántartásában szereplő, az ügy elbírálásához szükséges igazolásokat és adatokat szerezze be:

1.     ……………………………………………… hatóságtól ……………………………- t

2.     ……………………………………………… hatóságtól …………………………….-t

Az adatok beszerzéséhez szükséges további adataim:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

(adószám, TAJ szám, ingatlanok adatai, engedély szám, bankszámlaszám, stb.)

Vállalom, hogy a felmerülő illeték- vagy igazgatási szolgáltatási díj költségét ügyemben eljáró hatóságnak megtérítem.

Tudomásul veszem, hogy a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXVI. törvény értelmében e nyilatkozat hozzájárulásnak minősül ahhoz, hogy a kérelmet elbíráló hatóság adataimat kezelje, illetve továbbítsa.

Nem kérem, hogy a mellékelt kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat és adatokat a hivatal szerezze be, mert azokat a hivatal a rendelkezésére bocsátom.

Tudomásul veszem, hogy az ügyben keletkezett iratokba személyesen, vagy írásban meghatalmazott képviselőm útján betekinthetek, másolatot, kivonatot készíthetek, vagy másolatot kérhetek.

Gádoros, 2014. év ………………. hó …… nap

……………………………..

aláírás

NYILATKOZAT

személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásról

Hozzájárulok ahhoz, hogy Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a benyújtott kérelemben feltüntetett, jegyzőkönyvben rögzített, vagy hiánypótlásra felhívást követően közölt személyes adataimat/gyermekeim adatait a kérelem elbírálása, illetve az eljárás lefolytatása érdekében kezelje.

Tudomásul veszem, hogy ezen nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatkezelések teljesítését.

Gádoros, 2014. év ………………. hó …… nap

……………………………..

aláírás

A pénzügyi bűncselekmények

Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatásai

(kivonat az 1978. évi IV. törvényből (Büntető Törvénykönyv)

309. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti

.

Költségvetési csalás

310. § (1) Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,

b) az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)–(6) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Mellékelt kérelmet fentiek tudomásul vételével nyújtom be.

Gádoros, 2014. év ………………. hó …… nap

……………………………..

aláírás

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról

(egységes szerkezetben az időközi módosítást tartalmazó 6/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelettel)

Gádoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, valamint az 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1)^[1] A rendelet hatálya a (3) bekezdés kivételével kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (1)-(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, Gádoros Nagyközség közigazgatási területén lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a hajléktalan személyekre.

(2) E rendeletben meghatározott ellátásokban - a jelen rendelet 12. §-ában meghatározottak kivételével - az a személy részesíthető, akinek jövedelme az ellátásra vonatkozó szabályokban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg, és azon ellátások esetében, ahol az Szt. az ellátás megállapításának feltételéül a vagyon figyelembe vételét írja elő, sem neki, sem a vele közös háztartásban élőnek nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona.

(3) Az e rendelet 8. §-ában megállapított foglalkozást helyettesítő támogatás, a 9-11. §-ában megállapított rendszeres szociális segély, a 13-18. §-ában megállapított önkormányzati segély, a 23. §-ában megállapított méltányossági közgyógyellátás, igénybe vételére Gádoros Nagyközség illetékességi területén lakcímmel rendelkező személy jogosult.

(4) E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül átmeneti segélyt kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokat.

(2) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.).

(3)^[2] Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe veendő családi jövedelemhatár – a rendeletben meghatározott egyes ellátási formákhoz tartozó kivételekkel – nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál.

(4) Lakás alapterülete: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakkal igazolható alapterület.

(5) Lakbér: a lakbér tekintetében a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és

g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása, és

h) a kérelmező vagy családja életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető helyzet.

3. Általános eljárási rendelkezések

3. §

(1) A jelen rendeletben meghatározott ellátás iránti kérelmet az igénylő, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja személyesen vagy postai úton nyújthatja be Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet és az e rendelet mellékletében foglalt nyomtatványok felhasználásával. Szociális támogatás biztosítására, ellátás megállapítására, szolgáltatás nyújtására eljárás elektronikus úton nem kezdeményezhető. A segély megállapítása kezdeményezhető hivatalból is, figyelemmel az Szt. 45. § (8) bekezdésében foglaltakra. Hivatalból kezdeményezett eljárás esetén szükség szerint környezettanulmányt kell lefolytatni.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelméről és a R. 1. § (2) bekezdésében foglalt estekben a vagyoni viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmet igazoló dokumentumot ^[3].

Hivatalból kezdeményezett eljárás esetén a dokumentumok beszerzéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) A jövedelmet igazoló dokumentum:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított utolsó havi jövedelemigazolás,

b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás,

c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap.

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvény vagy a kifizető szerv igazolása,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolata, vagy az Nemzeti Adó és Vámhivatal (Adóhatóság) által kiállított igazolás, támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az Adóhatóság igazolása, vagy az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolás.

g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy postai feladóvevény és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozata,

h) ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény igazolása,

i) az a)-h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolás, és

j) ha a d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(4) Az egyes ellátási formákhoz csatolandó mellékletek az adott ellátási formáról szóló rendelkezéseknél kerülnek szabályozásra.

4. §

A kérelmező vagyoni viszonyainak vizsgálatára a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ezt követően a felülvizsgálatkor, egyébként a jogosult körülményeiben az Szt. 25. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott változás bekövetkezésekor szükség estén a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

5. §

(1) A Képviselő-testületi hatáskörben nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő egy hónapon belül végezhet ellenőrzést.

(2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie.

4. A pénzbeli ellátás folyósítása

6. §

A pénzbeli ellátást elsősorban a kérelmező által megjelölt folyószámlára történő utalással, esetleg postai úton, vagy kivételesen házipénztáron keresztül kell folyósítani.

5. Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén

7. §

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a határozatot hozó szervhez a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.

(2) A polgármester által hozott határozat esetében Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

a) legfeljebb hat havi részletfizetést engedélyezhet a visszafizetésre kötelezettnek,

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

8. §

(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Szt. 35. §-ban^[4] foglaltak szerinti kivétellel, és a (2) bekezdésbe meghatározott feltételek teljesítése esetén - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

ba) a gyommentesítést rendszeresen elvégzi, melynek ösztönzése céljából a Képviselő-testület kérelemre április 1. és augusztus 31. között legfeljebb 3.000 Ft/év értékben vetőmagokat biztosít, melyre vonatkozóan a kérelmeket évente március 10 és április 10. között lehet benyújtani.

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(3) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

(4) ^[5]A feltételek teljesítését a jegyző ellenőrzi.

(5) Az önkormányzat részéről közfoglalkoztatás nyújtható a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján.

7. Rendszeres szociális segély

9. §

(1) A rendszeres szociális segélyre akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az ellátásra jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

ba) a gyommentesítést rendszeresen elvégzi, melynek ösztönzése céljából a Képviselő-testület kérelemre április 1. és augusztus 31. között legfeljebb 3.000 Ft/év értékben vetőmagokat biztosít, melyre vonatkozóan a kérelmeket évente március 1-ig lehet benyújtani,

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(2) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

10. §

(1) Gádoros Nagyközség Önkormányzata az aktív korúak ellátásaként rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére az együttműködési kötelezettség teljesítésére az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti, Központi és Családsegítő Szolgálatát (Gádoros, Fő u. 30.) (továbbiakban: együttműködő szerv) jelöli ki.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő jogosult együttműködési kötelezettsége keretében.

a) kezdeményezi az együttműködésre kijelölt szervnél a nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül

b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül írásban megállapodik.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás, melynek időtartama maximum három hónap, a kapcsolattartás módja: személyes vagy telefonos,

b) egyéni tanácsadás, életmódot formáló foglalkozás, mely a munkavégzésre irányuló, mentálhigiénés tanácsadást, és komplex családgondozást és családlátogatást jelent,

c) csoportos készségfejlesztő tréningek,

d) álláskereső klubfoglalkozás.

11. §

(1) Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy neki felróható okból

a) a nyilvántartásba vételt elmulasztja,

b) az együttműködési megállapodásban vagy a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget, az előírt időpontban nem jelenik meg, távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja, meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel,

c) a Polgármesteri Hivatalban, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2) Az együttműködő szerv vezetője a mulasztót határidő kitűzésével felhívja, hogy közölje és igazolja a mulasztás indokát. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg a beilleszkedést segítő programban való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen.

8. Lakásfenntartási támogatás

12. §

(1) Lakásfenntartási támogatásra akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy

a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,

b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, gazt, szemetet, lomot eltávolítja,

c) gondoskodik az ingatlan, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

d) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról,

da) ennek keretében a helyiségekben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

db) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi.

e) az utcafronton biztosítja olyan kerítés meglétét, amely megakadályozza az udvarában tartott állatok utcára jutását.

(2) A kérelmező köteles a felsorolt állapotok jogosultság megállapítását követő folyamatos fenntartására.

9. Önkormányzati segély

13. §

(1) A polgármester kérelemre vagy hivatalból az Szt. 45. §-ában meghatározott önkormányzati segélyt állapít meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 3. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Önkormányzati segély egy családban egyidejűleg csak egy személy részére állapítható meg (kivéve ha az újabb kérelem elutasítása a kérelmező életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné.)

Egyidejűnek minősül, ha a családból benyújtott két segélykérelem között még 30 nap  nem telt el.^[6]

(2) Önkormányzati segély a következő formában adható:

a) eseti segély,

b) havi rendszerességgel adott segély

(3) Az önkormányzati segély legkisebb összege 1.000 Ft.^[7]

10. Önkormányzati segély gyermekek védelmének érekében

14. §

(1) Önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl. gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) Sürgős szükség esetén, vagy ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a jövedelemigazolástól el lehet tekinteni.^[8]

(4) ^[9]

(5) ^[10]

(6) ^[11]

11. Önkormányzati segély felnőttek létfenntartási gondjainak enyhítésére

15. §

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújtható alkalmanként vagy – különösen indokolt esetben – tartós önkormányzati segély havi rendszerességgel. Mindkét fajta önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

16. §

Az alkalmankénti önkormányzati segély ugyanazon jogosultra tekintettel legfeljebb négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy az önkormányzati segély iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és családja a 2. § (6) bekezdésében foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül.

17. §

A havi rendszerességgel adott tartós önkormányzati segély (a továbbiakban: tartós önkormányzati segély) évente egy alkalommal, a segélyre okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg.^[12]

12. Önkormányzati segély temetés céljából

18. §

(1) Temetés céljából önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2)^[13] A hozzájárulás összege –ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a)150 %-át nem haladja meg, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség legalább 20 %-a,

b)150 %-a és 250 %-a között van, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség legalább 15 §-a.

III. Fejezet

Természetben nyújtott egyéb szociális ellátások

19. §

(1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások közül az alábbiak természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:

a)     önkormányzati segély,

b)     a rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben,

c)     lakásfenntartási támogatás

(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig

a)         Erzsébet utalvány,

b)         gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

c)         élelmiszerutalvány biztosítása,

d)         gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,

e)         tandíj, kollégiumi és albérleti díj átvállalása,

f)          tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.

(3) A gyermekek védelmét szolgáló önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4) A gyermekek védelmét szolgáló önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)         a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy

b)         az ügy összes körülményeire tekintettel – alapos okkal – feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(5) Természetben nyújtott ellátás

a)     a közgyógyellátás szociális alapon és

b)     a köztemetés.

13. Rendszeres szociális segély

20. §

A Szt. 47. § (2) bekezdése szerinti rendszeres szociális segély természetbeni juttatási formái:

a)     élelmiszer,

b)     tandíj,

c)     tüzelősegély,

d)     közüzemi díjak kifizetésének támogatása,

e)     gyermekintézmények térítési díjának kifizetése és

f)      Erzsébet utalvány

14. Köztemetés

21. §

(1) A köztemetés elrendelésére vonatkozóan az Sztv. 48. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb koporsós vagy urnás temetési módot lehet alkalmazni az egyes sírhely kiváltás és a sírásás árával kiegészítve.

A helyben szokásos legolcsóbb koporsós vagy urnás temetési mód meghatározása céljából évente 1 alkalommal – legkésőbb február 28-ig – a tárgyévre vonatkozóan árajánlatot kell beszerezni.

(3) A polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti. Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a

a) megtérítésre kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) akinek a családjában egy éven belül két elhalálozott temetéséről kell gondoskodni,

c) elemi csapás, egyéb nagyobb veszteséggel járó esemény bekövetkezése alapján,

d) betegségből adódó jelentős anyagi hátrány esetén,

e) az eltemettetésre köteles személy kiskorú.

(4) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés költsége és a hagyatéki vagyon különbözete után lehet a (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben a fizetési kötelezettség alól mentesíteni.

15. Közgyógyellátás méltányosságból

22. §

(1) E rendelet alapján méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki a Szt. 50 § (1) vagy (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében

a)     a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25. %-át eléri, és

b)     az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedül élő esetén 200 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a Képviselő-testület méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, és folytat le eljárást a Szt. szabályai szerint.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

1

16. Az ellátások formái

23. §

(1) E rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat – az Idősek Otthona kivételével - Gádoros nagyközségben bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek vehetik igénybe.

(2) Annak a hajléktalan személynek, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti és az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként Gádoros nagyközséget jelöli meg, joga van az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére függetlenül attól, hogy van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye.

(3) A személyes gondoskodás magába foglalja az e rendelet szerinti szociális alapellátásokat és a szakosított ellátást.

(4) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat, alapellátást és szakosított ellátást a Gondozási Központ keretein belül biztosítja.

17. Alapszolgáltatások

24. §

Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi alapellátási formákat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás

c) nappali ellátása

18. Szakosított ellátások

25. §

Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakosított ellátást biztosítja:

a) ápolást gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona).

19. Étkeztetés

26. §

(1) Az önkormányzat az étkeztetést

a.) a Gondozási Központban igénybe vehető étkezéssel (helyben fogyasztással vagy elvitellel) valamint

b.) az étel házhoz-szállításával biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés

a) pontja szerinti személy akkor tekinthető szociálisan rászorulónak, ha betöltötte a 70. életévét.

b) Korhatárra tekintet nélkül jogosult étkeztetésre, aki egészségi állapota nem kielégítő volta miatt nem tud gondoskodni saját, illetve eltartottjai étkezéséről.

c) Fogyatékossági támogatásban részesülő, fogyatékos személy korra és jövedelemre tekintet nélkül részesülhet étkeztetésben.

d) Pszichiátriai beteg a pszichiátriai szakvélemény bemutatása mellett részesülhet étkeztetésben, amennyiben állapota alkalmas a közösségi életre.

e) Szenvedélybeteg abban az esetben részesíthető étkeztetésben, ha szenvedélybetegségéből gyógyulni kíván, a közelmúltban vagy a kérelem időpontjában kezelést vesz igénybe, hajlandóságot mutat a gyógyulásra.

f) Hajléktalanságra tekintettel az a személy részesíthető étkeztetésben, aki a településen tartózkodik életvitelszerűen, azonban bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, s éjszakáit közterületen nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(3) A Gondozási Központ vezetője krízishelyzetben külön eljárás nélkül köteles étkeztetést biztosítani, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, illetve a rászoruló önellátásra képtelen.

20. Házi segítségnyújtás

27. §

Az önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (Szt.) 86. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladata keretében gondoskodik a házi segítségnyújtást igénylő gondozási szükséglettel rendelkező személyek ellátásáról.

21. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Idősek otthona

28. §

Az önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (Szt.) 67. §-ában meghatározott feladatok ellátására önként vállalt feladatként ápolást, gondozást nyújtó intézményt tart fent.

V. Fejezet

AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY

22. Az ellátás igénybevételének módja

29. §

 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére, az intézményi jogviszony keletkezésére, az Szt. 93. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 94. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogosultak nyilvántartásba vételéről, előgondozásról és elhelyezésről az intézményvezető gondoskodik az igények beérkezési sorrendjében.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosíthat férőhelyet az alábbi esetekben:

a) egészségügyi intézmény a jogosult további gondozását nem biztosítja,

b) a jogosult tartósan önmaga ellátására képtelen állapotban van és nincs az ápolását, gondozását vállaló hozzátartozó, vagy más személy,

c) a jogosult ellátásáról házi segítségnyújtás keretében nem lehet gondoskodni.

23. Az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelme

30. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben az ellátottak érdekeinek védelme érdekében érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(2) Az érdekképviseleti fórum tagjai választás alapján:

a) ellátottak részéről 2 fő,

b) ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői részéről 1 fő,

c) az intézmény dolgozói részéről ellátási típusonként 1 fő,

d) a Nagyközségi Önkormányzat Szociális, Ifjúságvédelmi és Oktatási Bizottságának egy képviselő- testületi tagja.

(3) Az érdekképviseleti fórum tagjainak tisztsége négy évre szól. A tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) lemondással,

c) az intézményi jogviszony megszűnésével,

d) a tag halálával.

24. Az intézményi jogviszony megszűnése

31. §

 (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

25. Térítési díj

32. §

 (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjakat önkormányzati rendelet tartalmazza. A személyi térítési díj megállapításának alapja a Szt. A személyi térítési díj nem lehet magasabb, mint az intézményi térítési díj.

(2) A térítési díj csökkentésére, illetve elengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a térítési díj teljes, illetve részösszegének megfizetése a kötelezett és családja megélhetését átmenetileg vagy tartósan veszélyezteti.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díját havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az intézmény számlájára befizetni.

32/A. §^[14]

(1) A térítési díj csökkentésére, illetőleg elengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a térítési díj teljes, illetve részösszegének megfizetése a kötelezet és családja megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyosan veszélyeztetett, ha a kérelmező

a)rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 %-os mértéket, feltéve, ha kérelmező vagy családja egy főre jutó havi nettő jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő esetében a 150 %-át,

b)nem rendelkezik a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó vagyonnal, vagy forgalomképes ingatlannal és a közös háztartásban élő család egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében a 150 %-ot.

c)a 80. életévét beöltötte.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában rögzített esetekben sincs lehetőség a személyi térítési díj mérséklésére vagy elengedésére, ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a térítési díj csökkentése esetén a díjcsökkentést legalább 30 %-os mértékben kell megállapítani.”

(4) Az e §-ban megállapított hatáskört a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja.

VI. Fejezet

26. Eljárási- és hatásköri rendelkezések

33. §

(1) A pénzbeli és a természetben nyújtandó szociális ellátások iránti kérelmet a hivatalnál lehet előterjeszteni, szóban vagy írásban. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a kérelem elbírálására jogosult szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(4) Sürgős szükség esetén - ha a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a kérelem bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján teljesíthető.

(5) Kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.

34. §

(1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, szükség esetén környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről – a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – a polgármesteri hivatal gondoskodik, amennyiben vitatja a kérelemben feltüntetett jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az előgondozás elvégzéséről a Gondozási Központ vezetője intézkedik.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

35. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmeket és azok mellékleteit az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(2) Az intézményi ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megköti a függelékben szereplő megállapodást (1. függelék).

36. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézménynél az intézményi elhelyezés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(2) Az ellátott kérelme vagy az intézményvezető javaslata alapján a Képviselő-testület méltányosságból a fizetendő térítési díjat mérsékelheti vagy elengedheti.

(3) A személyi térítési díjat el kell engedni, ha a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik.

37. §

Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

38. §

A rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a rendszeres szociális ellátások összegei is, melyről a jogosultakat értesíteni kell.

39. §

(1) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátásokat, az ellátást terhelő járulékokkal csökkentett összegben utólag, minden hó 5-ig kell kifizetni az önkormányzat pénztárából, vagy át kell utalni a jogosult pénzintézetnél vezetett számlaszámára.

(2) A pénzbeli, nem rendszeres ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül kell kifizetni az önkormányzat pénztárából, vagy ha a jogosult bankszámlaszámmal rendelkezik, át kell utalni a pénzintézetnél vezetett számlaszámára.

(3) Ha a jogosult a részére megállapított támogatást a házipénztárban nem veszi fel és bankszámlaszámmal sem rendelkezik, részére azt a posta útján kell kézbesíteni, 3 napon belül.

40. §

(1) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező és családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális ellátásra szorulna.

(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

41. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával, felülvizsgálatával, az ellátás összegének, formájának megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtéríttetésével, elengedésével illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésével kapcsolatos önkormányzati hatásköröket, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A polgármester dönt.

a) önkormányzati segélyről (13-18. §),

b) méltányossági közgyógyellátásról (22. §^[15]),

c) személyi térítési díjak behajtásáról, mérsékléséről, elengedéséről.

VII. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. §

(1) A rendelet 2014. január 1-jén napján lép hatályba. Rendelkezéseit a 2014. január 1. után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2012. (III. 21.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 6/2008. (II. 14.) önkormányzati rendelet 9-13. §; a 14. § (2)-(4) bekezdése.

Gádoros, 2013. december 16.

                       Dr. Prozlik László                                                  Varga József

                           polgármester                                                           jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. december hó 21. nap

                                                                                                       Varga József

                                                                                                            jegyző