GÁDOROS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
14/2018. (XII. 19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdése és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c.) pontjában biztosított jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság örökségvédelmi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (IX. 20.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §A rendelet célja Gádoros településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

MÁSODIK RÉSZ

Településképi követelmények

I. fejezet

A nagyközség egész területére vonatkozó szabályok

2. A közüzemi vezetékek és antennák elhelyezésének szabályai

2. §    (1)     Önálló távközlési antennatorony nem helyezhető el belterületen, az 2. melléklet szerinti külterület védett területén, valamint e területek
30 m-es környezetében, ezek elhelyezésére elsősorban a külterület többi része alkalmas.

(2)     Meglévő antenna tartószerkezet 300 m-es körzetében új antennatorony nem helyezhető el.

(3)     Szélerőmű a belterület 1000 m-es környezetében nem helyezhető el.

(4)     Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, és annak 20 méteres körzetében légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5)     A föld feletti vezetésű meglévő gyengeáramú, középfeszültségű és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

(6)     Gázvezeték, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(7)     Háztartási kiserőművek közül a napenergiát hasznosítók az épületek tetősíkján, vagy a telek utcafrontjától legalább 30 m-re a terepen is elhelyezhető. A szélenergiát hasznosító oszlop magassága a 10 métert nem haladhatja meg, és csak a telek közterületi határától legalább 30 méterre helyezhető el.

3. Reklámok elhelyezésének szabályai

3. §    (1)     A település területén reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó közterületen csak településképi bejelentési eljárás lefolytatása után helyezhető el.

(2)     A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás céljából 4 m²-t meg nem meghaladó reklám elhelyezhető, maximum 30 nap időtartamra. Ilyen események: a birkafesztivál és a falunap, az (1) bekezdés szerinti eljárás után.

(3)     Az épületben található gazdasági tevékenység cégére, valamint a tevékenységet vagy a céget reklámozó szöveg az épület utcafrontján elhelyezhető, oly módon, hogy az épület nyílászáróit és homlokzati díszeit nem takarja. Az ingatlan közterület felőli kerítésének 20%-a használható hasonló célra.

(4)     Az önkormányzat illetékességi területén 10 db 3 m²-t meg nem haladó reklámhordozó helyezhető el. A községháza előtti park területén semmilyen reklám nem helyezhető el.

4. A nagyközség építményeire vonatkozó szabályok

4. §    (1)     Az épületek közterületről látható felületének festése nem lehet égszínkék, paprikapiros vagy bármely szín neon változata.

(2)     Az épületek közterületről látható felületén nem jelenhet meg fém hullámlemez, bitumenes zsindely, kék cserép, nem szabályos kontúrú kőlap burkolat.

(3)     A sajátos építmények, műtárgyak színezése a közterületen vagy annak határán, nem lehet egyetlen szín neon változata sem.

II. fejezet

 Településképi szempontból meghatározó területek szabályozása

5. §(1)Az 1. mellékleten jelölt, a jellemzően utcavonalra nem merőleges telekosztású területeken az alábbiakat kell betartani:

1. A fő funkciójú épület utcafelőli homlokzata legalább 60%-ban az utcafronton kell hogy álljon, a homlokzat ezen szakasza 6 és 8 méter közötti hosszúságú lehet. A főfunkciójú épületet oldalhatárra kell tenni, főgerincének az építőmezsgyével párhuzamosnak kell lennie.
2. Az épületek csak magas tetősek lehetnek, cserép fedéssel.
3. Az utcai homlokzaton, a lábazaton kívüli homlokzati felületnek legalább 10%-ban tégla vagy téglalap burkolatúnak kell lennie.
4. A közterület magánterületi határvonalak nem változtathatóak.
2. 
   

1. Új légvezeték nem építhető.
2. Energia-termelésű szélerőmű és napelem park nem létesíthető.
3. A területen semmilyen reklám, vagy reklámhordozó nem helyezhető el.

III. fejezet

A helyi védelem célja

6. §    (1)     Az épített és táji környezet fenntartása a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat területén található kiemelkedő építészeti és táji értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2)     A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, köz- és műtárgyak, növények számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

7. §    (1)     A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során a más jogszabályban meghatározott szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

1. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
2. Nem létesíthető fém kémény.
3. Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
4. Védett épület bővítése esetén a bővítmény tetőhajlásszögének és homlokzati anyaghasználatának illeszkedni kell a védett épületrészhez.

(2)     A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé.

1. megfelelő homlokzati anyaghasználat,
2. tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,
3. a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,
4. a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása.

(3)     A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a meglévő épülethez illeszkedő bővítését.

(4)     Helyi védelem alatt álló épületek és alkotások jegyzékét a
3. melléklet tartalmazza. A területi védelem alatt álló terület az
1. melléklet jellemzően utcavonalra nem merőleges telekosztású területe.

A település tájba való megjelenésére vonatkozó szabályok

8. §    (1)     A bel- és külterületen a közlekedési utak és vasút melletti fasorok nem szüntethetők meg.

(2)     A 6 m-nél szélesebb mezőgazdasági utakon egy sor fa telepíthető.

Helyi védettség alá helyezés szabályai

9. §    (1)     Helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetése bármely természetes személy vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve tervművelet keretében is lehet javaslatot tenni.

(2)     A helyi védelemre vonatkozó kezdeményezésnek ki kell térnie a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklására, valamint a nyilvántartáshoz szükséges adatokat is tartalmaznia kell.

(3)     A helyi védelem megszűnik, ha

1. A helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
2. A helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap.
3. A helyi védett érték helyrehozatala a tulajdonos és az önkormányzat anyagi lehetőségét meghaladja.

A védett építmények fenntartásának, felújításának
támogatása

10. §  (1)     A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggő – a védettség miatti többletköltségekre – a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2)     Önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja
3. a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, a településképi bejelentési eljárás szabályait megsértve, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

IV. fejezet

A településkép érvényesítési eszközök

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

11. §  (1)     A szakmai konzultáció nem kötelező.

(2)     A településképi konzultáció lefolytatásához a 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.

A településképi véleményezés

12. §  (1)     Véleményezésre az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek és a közhasználatú épületek engedélyköteles terveit kell benyújtani az 5. melléklet szerint.

(2)     A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

A településképi bejelentési eljárás

13. §  (1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló épületeken alábbi építési engedélyhez nem kötött tevékenységekhez az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás megjelenésének megváltoztatása, valamint a reklámok és reklámhordozók megvalósítását megelőzően az 6. melléklet felhasználásával.

(2)     A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

A településképi kötelezés

14. §  (1) A településképi követelmények megszegőjének a polgármester felhívja figyelmét és végzésben határidőt szab meg a helyreállításra, vagy tevékenység megszüntetésére.      

(2) Az (1) bekezdés szerinti felszólítás határidejének lejárta után a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően a polgármester 50.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

15. §E rendelet kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

16. §E rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti a 18/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelet

48. § (2) bekezdése

2. melléklete

Gádoros, 2018. december 19.

1. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó terület

(belterület) lehatárolása

2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó terület

lehatárolása (külterület)

3. melléklet: Helyi védettség alatt álló épületek

4. melléklet: Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció
(kérelem minta)

5. melléklet: Településképi véleményezési kérelem (minta)

6. melléklet: Településképi bejelentési dokumentáció kérelem (minta)