Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete10/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelete
Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 25
Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete10/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelete
Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.10.25.
I. Fejezet
A rendelet hatálya Gádoros Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Gádoros Nagyközség Önkormányzata
a) székhelye: Gádoros, Kossuth u. 16.
b) e-mail címe: gadoros@gadoros.hu
c) internet címe: www.gadoros.hu
(2) Az önkormányzat hivatala: Gádorosi Polgármesteri Hivatal
(3) Gádoros Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(4) Az önkormányzat működését a község közigazgatási területén gyakorolja, melynek leírását a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.
(5) Gádoros Nagyközségben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A települési és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatát együttműködési megállapodás rögzíti, amely a rendelet 3. mellékletét képezi.
(6) Az önkormányzat aktív részese a kistérségi együttműködésnek.
(1) Gádoros Nagyközség címere: hegyestalpú pajzs, melynek széle aranyszínű. A címer-pajzs négy arányos részre tagolódik. Bal oldalon felül kék mezőben fehér színű stilizált gádort, alul fehér mezőben szürke színű szőlőfürtöt tartó kéz. Jobb oldalon felül, fehér mezőben sárga színű búzakalász, az alsó mezőben kék és fehér színnel hétszer vágott.
(2) Gádoros zászlója: a zászlóalap – arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap – két egyenlő szélességű kék és fehér színű vízszintes sávból áll. A zászlón az első harmad vonalától a második harmad vonaláig foglal helyet a önkormányzat címere, melyet a település nevét arany hímzéssel feltüntető felirat boltoz.
A lobogó arányaiban, sávozásában megfelel a zászlónak, a címerpajzs azonban – a téglalap rövidebb oldalához viszonyítottan – álló helyzetben foglal helyet.
(3) Az önkormányzat jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.
(4) Jogszabályban meghatározott ügyekben az országcímerrel ellátott önkormányzati, polgármesteri és polgármesteri hivatali pecsétet kell alkalmazni.
Egyéb esetben az önkormányzat és a polgármester községi címerrel ellátott pecsétet használhat, így
a) a testület által adományozott okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő okmányokon.
(5) A Polgármesteri Hivatal pecsétje kör alakú, középen a Magyarország címerével, „Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala” körirattal.
A település nemzetközi és testvértelepülési kapcsolatai
Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
a) a romániai Torja községgel,
b) a magyarországi Uppony községgel,
c) a szerbiai Kishegyes községgel.
II. Fejezet
A Képviselő-testület feladatai, szervezeti egységei, telephelyei
(1) Alaptevékenységek
|
Alaptevékenység megnevezése |
Kormányzati funkció |
1. |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011130 |
2. |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
013210 |
3. |
Köztemető fenntartás és működtetés |
013320 |
4. |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013340 |
5. |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelységek, irodák, más ingatlanok hasznosítása, nem szociális bérlakás) |
013350 |
6. |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016010 |
7. |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
016020 |
8. |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
016080 |
9. |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041231 |
10. |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041232 |
11. |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041233 |
12. |
Országos közfoglalkoztatási program |
041236 |
13. |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
041237 |
14. |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
042130 |
15. |
Erdőgazdálkodás |
042220 |
16. |
Vadgazdálkodás |
042320 |
17. |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045160 |
18. |
Piac üzemeltetés |
047120 |
19. |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
047410 |
20. |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
051040 |
21. |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
052020 |
22. |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
052080 |
23. |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
063020 |
24. |
Közvilágítás |
064010 |
25. |
Zöldterület-kezelés |
066010 |
26. |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
066020 |
27. |
Háziorvosi alapellátás |
072111 |
28. |
Fogorvosi alapellátás |
072311 |
29. |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074031 |
30. |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
074032 |
31. |
Környezet-egészségügyi feladatok |
076061 |
32. |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081030 |
33. |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
082061 |
34. |
Idősek nappali ellátása |
102031 |
35. |
Demens betegek nappali ellátása |
102032 |
36. |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104037 |
37. |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
104042 |
38. |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
106010 |
39. |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
106020 |
40. |
Szociális étkeztetés |
107051 |
41. |
Házi segítségnyújtás |
107052 |
42. |
Szociális szolgáltatások igazgatása |
109010 |
(2) Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek:
|
Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek |
Szakfeladat száma |
1. |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013340 |
2 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelységek, irodák, más ingatlanok hasznosítása, nem szociális bérlakás) |
013350 |
3. |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
042130 |
4. |
Lakáshoz jutást segítő támogatások |
061030 |
5. |
Zöldterület-kezelés |
066010 |
6. |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081030 |
7. |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
106010 |
(3) Önkormányzat szervezeti egységei, telephelyei
Szervezeti egység megnevezése |
Szervezeti egység |
címe |
telefonszáma |
Védőnői szolgálat |
5932 Gádoros, Kossuth u. 27. |
68/490-810 |
Karbantartó részleg |
5932 Gádoros, Kossuth u. 1. |
|
Szociális tevékenység |
5932 Gádoros, Fő u. 30. |
68/490-079 |
Helytörténeti gyűjtemény |
5932 Gádoros, Kossuth u. 15.
5932 Gádoros, Kossuth u. 18.
5932 Gádoros, Iskola u. 19. |
|
(4) Önkormányzat társulás által ellátott feladatai
Tevékenység megnevezése |
Társulás neve |
Térségfejlesztési feladatok |
Orosházi Kistérség Többcélú Társulása |
(5) Önkormányzat vállalkozás által ellátott feladatai
Tevékenység megnevezése |
Működtető neve |
I. számú háziorvosi rendelő |
|
II. számú háziorvosi rendelő |
Dr. Kishonti András vállalkozó orvos |
Házi gyermekorvosi rendelő |
Dr. Nagy Irén vállalkozó orvos |
Fogorvosi szolgálat |
Dr. Hajdu Ilona vállalkozó orvos |
Települési hulladékkezelés |
DAREH Bázis Zrt. |
Köztemető üzemeltetés |
Tótkomlósi Naplemente Kft. |
(6) Önkormányzat részvétele közhasznú és gazdasági társaságban
Gazdasági társaság megnevezése |
Részvétel jogcíme |
Alföldvíz ZRt. |
1990. évi LXV. törvény
alapján a volt tanácsi (közüzemi) vállalatok átalakulása jogcímén |
Gádorosi Idősekért Alapítvány |
Gádoros Nagyközség Önkormányzata által alapított közhasznú szervezet |
Gádoros Sportjáért Alapítvány |
Gádoros Nagyközség Önkormányzata által alapított közhasznú szervezet |
Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulás Orosháza (DAREH) |
Tulajdoni részhányad |
III. Fejezet
A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
5. § (1) Az önkormányzat polgári jogviszonyból eredő követelései behajtásának rendjéről szóló 15/2004. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésében átruházott hatáskör gyakorlója 15.000 Ft összeget meg nem haladó követelések esetében a követelések leírása tekintetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
a) 8-14. §-ában meghatározott települési támogatás
b) 15. §-ában meghatározott köztemetés
c) 35. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi térítési díjak behajtása, mérséklése, elengedése ügyekben a polgármester a hatáskör gyakorlója.
b) a 15. § (1) bekezdésében meghatározott nem törzsvagyon körébe tartozó 500.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingóvagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése, bérbeadása, használatba adása és gazdasági társaságba történő bevitele
esetében az átruházott hatáskör gyakorlója a polgármester.
(5) A polgármester a (2)-(3) bekezdésben meghatározott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente egy alkalommal, míg a (4) bekezdés szerinti ügyekben hozott döntéseiről a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
IV. Fejezet
A Képviselő-testület működése
6. § (1) Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterből és 6 képviselőből áll.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze, illetve vezeti.
(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára meghatározza a településfejlesztés főbb céljait, feladatait.
(2) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A tervezet előkészítése a polgármester feladata. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, a tárgyévet megelőző év december 31-ig.
(3) A munkaterv
az ülésnapok várható időpontjait,
a napirendek címét, előterjesztőjét,
az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok megnevezését
tartalmazza
A Képviselő-testület ülései
(1) Az önkormányzati képviselők és a polgármester választást követő 15 napon belül a polgármester köteles összehívni a Képviselő-testület tagjait.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármester és képviselők megbízólevelét.
(4) A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. A polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok a Képviselő-testület előtt tesznek esküt.
(5) A Képviselő-testület az alakuló ülésén, a polgármester előterjesztése alapján alpolgármestert választ, megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait.
(1) Rendes ülés a munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.
(2) A Képviselő-testület saját munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(1) Rendkívüli ülés a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.
(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni a polgármester, képviselők egy negyedének, illetve a Képviselő-testület bizottságának a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, valamint az
Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti polgármesteri kezdeményezésre.
(3) A
(2) és
(3) bekezdésben foglalt esetekben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban minden esetben közölni kell.
(4) A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(1) A Képviselő-testület minden évben legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a község polgárai közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontját, napirendjeit a kábeltelevízióban, a Gádorosi Híradóban, illetőleg plakátokon – a polgármester legalább 8 nappal előtte meghirdeti.
(3) A közmeghallgatás vezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetésének szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy először az érdeklődő helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői tehetik meg helyi közügyeket érintő kérdéseiket, javaslataikat. A közmeghallgatás megtartásához a képviselők többségi jelenléte szükséges.
(4) A Képviselő-testület közmeghallgatást tart:
a) a következő évi költségvetés elfogadását megelőzően,
b) községrendezési terv elfogadását megelőzően,
c) ha a képviselők 1/3-a vagy a lakosok 5 %-a kéri.
A Képviselő-testület ülésezési szabályai
A Képviselő-testület összehívása
(1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a 7. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A Képviselő-testületet össze kell hívni e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
(3) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval, az előterjesztések csatolásával (amennyiben bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve) kell összehívni.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat internetes honapján történő közzétételével kell értesíteni.
(5) A Képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön túl – tanácskozási joggal meg kell hívni
a) a Békés megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját,
b) a jegyzőt,
c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) a napirendi pontok előadóit,
f) a lakosság összeszerveződő közösségeit a tevékenységi körüket érintő témákhoz,
g) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban.
h) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(6) A napirendek előterjesztéseit a (6) bekezdés a)-g) pontjaiban felsoroltaknak kell megküldeni, az alábbiak szerint:
a) teljes körűen kell megküldeni a napirendek előterjesztéseit az (5) bekezdés a)-c) pontjaiban felsoroltaknak
b) az (5) bekezdés d)-h) pontjaiban felsoroltaknak csak azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirendi pont tárgyalásához a meghívásuk kapcsolódik.
A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet, és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy rendelhet el.
(4) A zárt ülés elrendelésére a polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
A rendkívüli ülés napirendje
Rendkívüli ülésen kizárólag a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.
(1) A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban/e-mailen kiküldött meghívó szerint.
(2) A tárgysorozat elfogadása előtt
a) a polgármester, képviselő és a jegyző – megfelelő indoklással – javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, előterjesztések napirendről történő levételére.
b) az előterjesztőnek – megfelelő indok esetén – joga van a napirendről levetetni az előterjesztést,
c) a tárgy szerinti illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy napirendjére vette ugyan, de döntést nem hozott.
(1) A polgármester, képviselő és a jegyző javaslatot tehet meghívóban nem szereplő sürgősségi előterjesztés napirendre vételére, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(3) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testületi ülést.
(4) Amennyiben az indítvány ennek megfelel, a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid, legfeljebb 2 perces megindokolására.
(5) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, soron kívül, vita nélkül dönt az előterjesztés tárgyában.
(6) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
A képviselők a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.
(1) Az interpelláció olyan magyarázat kérésére irányuló kérdés, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy valamely az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.
(2) Az interpellációra a választ lehetőség szerint a Képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.
(3) Ha az interpellációs válaszadás a Képviselő-testületi ülésen történik, az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb 2 percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület erről vita nélkül dönt.
(4) Amennyiben a válaszadás írásban történik, annak elfogadásáról az interpelláló képviselő a Képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik, majd a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Nem kerül sor az interpelláció és a választ ismertetésére, ha az a képviselők számára írásban kiosztásra került. Ha az interpelláló nincs jelen a testületi ülésen a tárgyalást el kell napolni.
(5) Amennyiben a testület a választ elutasítja, a polgármester elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.
(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, melyet a képviselő a Képviselő-testületi ülésen maximum 3 percben ismertethet.
(2) A Képviselő-testület ülésén a kérdés ismertetését követően arra érdemi választ kell adni. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a válasz legkésőbb 15 napon belül írásban is megadható. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(3) A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a Képviselő-testület pedig nem dönt.
(4) A képviselői kérdés tárgyalása során vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
(1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, mely a Képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul.
Az előterjesztést törvényességi ellenőrzésre az ülést megelőző 14 nappal kell a jegyzőhöz leadni, kivéve a sürgősségi előterjesztést.
A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések első oldalának felső részén nagy betűkkel fel kell tüntetni. „ZÁRT ÜLÉS ANYAGA”.
(2) Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása előtt az érintettet nyilatkoztatni kell, kéri-e zárt ülés tartását. A nyilatkozatot az előterjesztéshez csatolni kell. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén a Képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalja a napirendet.
(3) Előterjesztés benyújtására
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselő
e) a Képviselő-testület által felkért más személy
jogosult.
(4) Rendelettervezetet a polgármester, az önkormányzati képviselő és a jegyző terjeszthet elő.
(5) Az előterjesztés írásban vagy szóban történhet.
A költségvetési, gazdálkodási kérdésekben, továbbá a Képviselő-testület által át nem ruházandó kérdésekben csak írásos előterjesztés alapján hozható döntés.
(6) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Első rész: a tárgy pontos meghatározása
aa) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e korábban is az önkormányzat napirendjén, ha igen, milyen döntés született, (és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása),
ab) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
ac) a tárgykört rendező jogszabályok,
ad) a meghozandó döntés indokainak bemutatása.
b) A második rész a határozati javaslatokat tartalmazza, a felelős(ök) és a határidő megjelölésével.
(7) A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülés kezdetéig. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
a) A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll.
Az eltérő tartalmú határozati javaslatot külön-külön kell megfogalmazni.
b) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését, és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejére tett javaslat „azonnal”, „folyamatos”, „értelem szerint”, vagy naptári nap szerinti megjelölést használhat. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is.
(1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogosítványa:
a) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha ez a munkatervtől eltér, bejelenti, ha valamely napirendi ponttal kapcsolatban a bizottság az előterjesztéshez észrevételt kíván tenni.
b) A Képviselő-testület vita nélkül dönt az előterjesztett napirendi javaslat elfogadásáról, és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről.
c) A Képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló jelentésről.
d) A polgármester minden előterjesztés és az ezzel kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni.
e) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
f) Az idő túllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót.
g) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyezhet.
h) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
i) A vita lezárása vagy a hozzászólások korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra. A polgármester összefoglalójában a vita lényegét tömören összegzi, érdemben kitér az előterjesztésektől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
j) Bármelyik képviselő illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
k) Az adott napirenddel kapcsolatos módosító indítványok közül először az utolsóként elhangzottat bocsátja szavazásra a polgármester. Amennyiben valamelyik módosító indítvány megkapja a határozat érvényességéhez szükséges számú szavazatot, a többi módosító indítvány külön nem bocsátandó szavazásra.
l) A Képviselő-testületi tagok igenlő vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásokban, illetőleg tartózkodhatnak a szavazástól.
m) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat meghatározását nem tartalmazó előterjesztések,
b) az informális jelentés tudomásul vételéről,
c) interpellációra adott válasz,
d) név szerinti szavazás elrendelésére irányuló indítvány, és
e) a napirend
elfogadásáról.
23. § A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is.
Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja a testületi ülést, egyszeri figyelmeztetés után a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.
24. § A szabályzat elismeri a személyes megjegyzés intézményét. A polgármester a vita lezárása után lehetőséget ad személyes megjegyzésre annak, aki a vitában az ellene szóló és sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
A személyes megjegyzés időtartama legfeljebb 2 perc.
25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.
b) Rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
c) Indítványozza a 26. §-ban foglalt széksértés megállapítását. Az indítvány elfogadása esetén amennyiben az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyeik bele zárt ülést rendel el, és elsősorban azt a kérdést teszi fel, hogy az illető büntetendő-e. Ha a többség „igennel” szavazott javaslatot tesz a széksértés 26. § (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményei valamelyikének alkalmazására, és azt bocsátja szavazásra.
(2) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalából számított 3 hónapon belül bejelenti, a Képviselő-testület dönt az érintett képviselő kizárásáról. Amennyiben a Képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyet újratárgyalja.
(3) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(4) A polgármester végső eszközként elhagyja az elnöki széket. Ez a tény a tanácskozás félbeszakadását eredményezi, melynek következménye az ülés elnapolása.
(1) Az a Képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés jogait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg az ülést meg nem követi – széksértést követ el.
(2) A széksértés elkövetése esetén a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában megállapítja a széksértés tényét a képviselőhöz méltatlan magatartásnak vagy sértő kifejezés(ek)nek konkrét megjelölésével.
(3) A széksértés jogkövetkezményeként a Képviselő-testület az alábbi döntéseket hozhatja:
a) kimondja, hogy az illető képviselő-testületi tag – továbbiakban beleértve az alpolgármestert és a bizottsági elnököket is – viselkedése méltatlan a képviselői megbízatáshoz,
b) a települési képviselőt megillető tiszteletdíj összege az ülést követő hónapban 20 %-kal csökkent mértékben kerüljön kifizetésre,
c) a települési képviselőt megillető tiszteletdíj összege az ülést követő 3 hónapban 25 %-kal csökkentett mértékben kerüljön kifizetésre,
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt döntés a további pontokban foglaltak bármelyikével együttesen is meghozható.
27. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően minősített többség szükséges a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben való döntéshez.
(1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd attól függően, valamely javaslat megkapta-e a szükséges többséget – az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) az
Mötv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nyílt szavazással hozza.
(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A szavazás kézfeltartással történik. A kézfeltartás elmulasztása tartózkodásnak minősül.
(1) A név szerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat és a jegyzéket átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.
(2) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.
(1) A Képviselő-testület az alpolgármester választása esetén titkos szavazást tart az
Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak esetén titkos szavazást rendelet el.
(2) A szavazás – a bélyegzővel ellátott – szavazólapon, szavazófülke vagy alkalmas hivatali helyiség és urna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazásnál a Képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén egyszerű szótöbbséggel elnököt választ a Képviselő-testület.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazólapra felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet.
32. § (1) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
b) a szavazás helyét és napját, kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,
f) a szavazás eredményét.
(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(4) A polgármester kihirdeti a titkos szavazás eredményét.
(1) A testület nyílt üléséről 3, zárt üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
a) A nyílt ülés jegyzőkönyveiből:
aa) az eredeti példányt irattárazni kell,
ab) egy példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
ac) egy példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán,
b) A zárt ülés jegyzőkönyveiből:
ba) az eredeti példányt irattárazni,
bb) a második példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének
bd) egy példányt évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán
(2) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót az előterjesztés(ek) 1 példányát és mellékleteiket, az elfogadott rendeleteket, jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), azt, hogy nyilvános vagy zárt ülés, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
b) a határozatoknál a végrehajtásért felelős személy nevét, illetve a végrehajtás határidejét,
(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület által alkalmanként felkért két képviselő hitelesíti.
A Képviselő-testület pót-jegyzőkönyvhitelesítőt is választhat.
(5) Az állampolgárok a Képviselő-testület dokumentumait – a zárt ülés jegyzőkönyvét kivéve – a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetik meg. Az állampolgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről tájékoztatni kell a községi könyvtárban. A tájékoztatásról a jegyző gondoskodik.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
Népszavazás, népi kezdeményezés
A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
A Képviselő-testület községfejlesztési, községrendezési és lakosságot érintő más fontos kérdésekben a közvélemény tájékoztatása és a lakosság véleményének megismerése érdekében esetenként dönt különböző fórumok szervezéséről.
(1) A képviselőt az Mötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő:
a) A Képviselő-testület által rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.
b) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését; a jegyző erre köteles 15 napon belül érdemi választ adni.
c) Bármelyik bizottság ülésén tanácskozási joggal, amelyik bizottságnak tagja, annak döntéshozatalában is részt vehet.
d) A képviselők fogadóóráikat az általuk előre meghirdetett helyen és időben tartják.
(3) A képviselő főbb kötelezettsége különösen:
a) Köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában.
b) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
d) A személyes érintettség bejelentése.
e) Tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.
f) Amennyiben képviselői fórumot hív össze, arról a polgármestert értesíteni köteles.
(4) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege
Én (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak
Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
Bizottságokra vonatkozó általános szabályok
(1) A bizottság munkaterv alapján, illetőleg a Képviselő-testület üléséhez igazodóan működik.
(2) A Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági tárgyalást követően nyújthatók be. Ezeket a bizottsági munkaterv összeállításánál a bizottság köteles figyelembe venni.
(3) A bizottság ülései nyíltak, azonban az
Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben zárt ülést tart, illetve tarthat.
A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.
(4) A zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat az alábbi létszámmal hozza létre:
a) Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság
b) Szociális, Kulturális, Egészségügyi és Sport Bizottság
c) Települési Értéktár Bizottság
A Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság három, a Szociális, Kulturális, Egészségügyi és Sport Bizottság öt, valamint a Települési Értéktár Bizottság három tagból áll.
(2) A Képviselő-testület egy-egy téma részletes feltárására, megvizsgálására, előterjesztés előkészítésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
A bizottságok feladatát, hatáskörét a Szabályzat
1. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.
(4) A bizottságok munkájukról választási ciklusonként legalább egy alkalommal, átruházott hatáskörük gyakorlásáról legalább évenként beszámolnak a Képviselő-testületnek.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket tartalmazza. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvekre egyebekben alkalmazni kell a megfelelő változtatásokkal (kizárásról a bizottság dönt) a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. (Távollétében a bizottság ügyrendje, illetőleg az elnök által adott alkalmi megbízás az irányadó.)
(1) A polgármester főállású.
(2) A polgármester a jogszabályban foglaltakon túlmenően:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
e) évenként beszámol a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörei gyakorlásáról.
(3) A polgármester feladatait és hatásköreit a Szabályzat
2. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester gyakorolja a jegyző felett a munkáltatói jogokat, míg az intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A polgármester szerdán 8.00-12.00-ig tart fogadóórát.
40. § (1) A polgármester szabadság iránti igényét a képviselő-testületi ülésen jelenti be. Két képviselő-testületi ülés között sürgős esetben szabadságra történő távozását a jegyzőnek jelenti be az alpolgármester egyidejű tájékoztatása mellett, melyről a következő rendes képviselő-testületi ülésen utólag beszámol.
(2) A polgármesternek a Pttv. 5. §-ában meghatározott mértékű szabadságát az esedékesség évében kell kiadni.
(3) A polgármester előre tervezhető szabadsága kivételét a Képviselő-testület engedélyezi.
(4) A polgármester az előre nem tervezhető, igénybe vett szabadsága mértékéről az utólagos jóváhagyás érdekében a szabadság kivételét követő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A tárgyévet követő hónap végéig a Képviselő-testület megállapítja a polgármester tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem vett szabadsága mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.
(6) A polgármesternek tisztsége megszűnése esetén, az adott ciklusban az önkormányzatnál eltöltött idővel arányos, ki nem vett szabadságát pénzben meg kell váltani, melyet az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
Amennyiben polgármesteri tisztségért jelöltként indul, a szabadság pénzbeni megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a polgármesteri tisztséget más jelölt nyeri el. Ez esetben a tisztség megszűnését követő 8 napon belül kell a ki nem vett szabadságot megváltani.
(1) A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
Az alpolgármester ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.
(3) Az alpolgármestert tiszteletdíj illeti meg.
(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester minden hónap első péntekén 13 órától 14 óráig tart fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban.
(5) Az alpolgármester megbízásának visszavonásáról a Képviselő-testület a 31. §-ban szabályozott titkos szavazással dönt.
(1) A bizottságok elnökeit, tagjait a települési képviselőket tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a Képviselő-testület állapítja meg rendeletben.
(2) Amennyiben a bizottsági tag legalább három alkalommal igazolatlanul távol marad a bizottsági ülésről, a bizottság elnöke az utolsó hiányzást követő első testületi ülésen kezdeményezi, bármely Képviselő-testületi tag kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a mulasztó személy bizottsági tagságának megszüntetését.
Igazolatlan távollétnek minősül, ha a bizottsági tag az ülést megelőzően nem jelzi távolmaradását az ok megjelölésével.
(1) A jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés törvényességéről.
(2) A jegyző és az igazgatási csoportvezető együttes távolléte esetén a helyettesítő a jegyző által megbízott személy.
(3) A jegyző szerdán 8.00-16.00-ig tart fogadóórát.
A hivatal szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
A Polgármesteri Hivatal az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.
III. Fejezet
Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg.
Az önkormányzat költségvetése
A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről, zárszámadásáról rendeletet alkot.
47. § (1) A Képviselő-testület költségvetését legalább két fordulóban tárgyalja, első fordulóban:
a) elemzi a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket, a kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait,
b) számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
c) meghatározza a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
d) egyezteti az igényeket a célkitűzéseket a lehetőségekkel, felállítja a szükségletek sorrendjét,
e) jelzi a döntés több évre szóló hatásait.
második, és további fordulóban:
közmeghallgatás után a jogszabályok által előírt részletezésben tárgyalja a költségvetést a testület.
(2) A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet kerül a Képviselő-testület elé, melynek tartalmát jogszabály határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság közreműködésével. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.
(3) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.
V. Fejezet
(1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, saját tevékenységét, működését és szervezetét, saját cselekvési programját
a) A határozat jelölése
Gádoros Nagyközség Képviselő-testülete ……/200… . (hó: római számmal, nap: arab számmal) KT határozata
b) A normatív határozat jelölése
ba) Gádoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete,
bb) a határozat sorszáma arab számmal,
bc) a „/” jel,
bd) a határozat közzétételének évét arab számmal,
be) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal, és napját arab számmal,
bf) a Képviselő-testület megjelölésének rövidítését : „KT”,
bg) a „határozata” kifejezést, és
bh) a normatív határozat címét
foglalja magában.
c) A rendelet jelölése: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének arab számmal sorszám …../év, (római számmal hó …., arab számmal nap ….) önkormányzati rendelete.
50. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását
c) Képviselő-testület bizottsága,
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezésének előkészítéséről, főbb elveiről.
A rendelet szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok rendjét.
(4) A meghatározott előkészítés után a rendelettervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt.
A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.
51. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg Az önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre.
A rendelet kihirdetettnek a kifüggesztés napján tekinthető.
(3) A Szabályzat 3. sz. függeléke tartalmazza a hatályos önkormányzati rendeleteket.
(4) A rendelet-tervezet csak előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(5) A rendelet-tervezet előterjesztésében be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit
V. Fejezet
Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása érdekében tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének.
(1) Ez a rendelet 2019. augusztus 16-án lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
10/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A szabályzat mellékletei:
1. melléklet A bizottságok feladatáról, hatásköréről
2. melléklet A polgármester részletes feladatairól
3. melléklet a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás
(3) A szabályzat függelékei:
1.) Gádoros Nagyközség közigazgatási területe
2.) A Képviselő-testület tagjainak névsora
3.) Hatályos rendeletek kimutatása
(4) A jegyző gondoskodik a szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről.
(6) A szabályzat a Polgármesteri Hivatal 9. számú helyiségében tekinthető meg.