1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Gádoros Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat hivatala: Gádorosi Polgármesteri Hivatal

(3) Gádoros Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4) Az önkormányzat működését a község közigazgatási területén gyakorolja, melynek leírását a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

(5) Gádoros Nagyközségben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A települési és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatát együttműködési megállapodás rögzíti, amely a rendelet 3. mellékletét képezi.

(6) Az önkormányzat aktív részese a kistérségi együttműködésnek.

2. § (1) Gádoros Nagyközség címere: hegyestalpú pajzs, melynek széle aranyszínű. A címer-pajzs négy arányos részre tagolódik. Bal oldalon felül kék mezőben fehér színű stilizált gádort, alul fehér mezőben szürke színű szőlőfürtöt tartó kéz. Jobb oldalon felül, fehér mezőben sárga színű búzakalász, az alsó mezőben kék és fehér színnel hétszer vágott.

(2) Gádoros zászlója: a zászlóalap – arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap – két egyenlő szélességű kék és fehér színű vízszintes sávból áll. A zászlón az első harmad vonalától a második harmad vonaláig foglal helyet a önkormányzat címere, melyet a település nevét arany hímzéssel feltüntető felirat boltoz. A lobogó arányaiban, sávozásában megfelel a zászlónak, a címerpajzs azonban – a téglalap rövidebb oldalához viszonyítottan – álló helyzetben foglal helyet.

(3) Az önkormányzat jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.

(4) Jogszabályban meghatározott ügyekben az országcímerrel ellátott önkormányzati, polgármesteri és polgármesteri hivatali pecsétet kell alkalmazni. Egyéb esetben az önkormányzat és a polgármester községi címerrel ellátott pecsétet használhat, így

(5) A Polgármesteri Hivatal pecsétje kör alakú, középen a Magyarország címerével, „Gádoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala” körirattal.

3. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

4. § (1) Alaptevékenységek

5. § (1) ⁸ Az önkormányzat polgári jogviszonyból eredő követelései behajtásának rendjéről szóló 15/2004. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésében átruházott hatáskör gyakorlója 50.000 Ft összeget meg nem haladó követelések esetében a követelések leírása tekintetében a Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság.

(2) A pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodás nyújtó szociális ellátásokról szóló 2/2015. (III. 1.) önkormányzati rendelet

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2014. (V. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások ügyében a hatáskör gyakorlója a polgármester.

(4) Az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 2/2012. (III. 2.) önkormányzati rendelet

(5) A polgármester a (2)–(3) bekezdésben meghatározott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente egy alkalommal, míg a (4) bekezdés szerinti ügyekben hozott döntéseiről a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

6. § (1) Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterből és 6 képviselőből áll.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) ¹² A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság elnöke hívja össze, illetve vezeti.

8. § (1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára meghatározza a településfejlesztés főbb céljait, feladatait.

(2) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A tervezet előkészítése a polgármester feladata. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(3) A munkaterv az ülésnapok várható időpontjait, a napirendek címét, előterjesztőjét, az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok megnevezését tartalmazza.

9. § (1) ¹³ Az önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a polgármester köteles összehívni a Képviselő-testület tagjait.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármester és képviselők megbízólevelét.

(4) A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. A polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok a Képviselő-testület előtt tesznek esküt.

(5) A Képviselő-testület az alakuló ülésén, a polgármester előterjesztése alapján alpolgármestert választ, megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait.

10. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.

(2) A Képviselő-testület saját munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

11. § (1) Rendkívüli ülés a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni a polgármester, képviselők egy negyedének, illetve a Képviselő-testület bizottságának a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, valamint az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti polgármesteri kezdeményezésre.

(3) A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban minden esetben közölni kell.

(4) A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

12. § (1) A Képviselő-testület minden évben legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a község polgárai közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját, napirendjeit a kábeltelevízióban, a Gádorosi Híradóban, plakátokon – a polgármester legalább 8 nappal előtte meghirdeti.

(3) A közmeghallgatás vezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetésének szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy először az érdeklődő helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői tehetik meg helyi közügyeket érintő kérdéseiket, javaslataikat. A közmeghallgatás megtartásához a képviselők többségi jelenléte szükséges.

(4) A Képviselő-testület közmeghallgatást tart:

13. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a 7. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A Képviselő-testületet össze kell hívni e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(3) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval, az előterjesztések csatolásával (amennyiben bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve) kell összehívni.

(4) ¹⁴ A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat internetes honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(5) A Képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön túl – tanácskozási joggal meg kell hívni

(6) A napirendek előterjesztéseit a (6) bekezdés a)-g) pontjaiban felsoroltaknak kell megküldeni, az alábbiak szerint:

14. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet, és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy rendelhet el.

(4) A zárt ülés elrendelésére a polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

15. § Rendkívüli ülésen kizárólag a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

16. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban/e-mailen kiküldött meghívó szerint.

(2) A tárgysorozat elfogadása előtt

17. § (1) A polgármester, képviselő és a jegyző javaslatot tehet meghívóban nem szereplő sürgősségi előterjesztés napirendre vételére, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testületi ülést.

(4) Amennyiben az indítvány ennek megfelel, a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid, legfeljebb 2 perces megindokolására.

(5) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, soron kívül, vita nélkül dönt az előterjesztés tárgyában.

(6) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, hányadik napirendként.

18. § A képviselők a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.

19. § (1) Az interpelláció olyan magyarázat kérésére irányuló kérdés, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy valamely az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.

(2) Az interpellációra a választ lehetőség szerint a Képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.

(3) Ha az interpellációs válaszadás a Képviselő-testületi ülésen történik, az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb 2 percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület erről vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a válaszadás írásban történik, annak elfogadásáról az interpelláló képviselő a Képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik, majd a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Nem kerül sor az interpelláció és a választ ismertetésére, ha az a képviselők számára írásban kiosztásra került. Ha az interpelláló nincs jelen a testületi ülésen a tárgyalást el kell napolni.

(5) Amennyiben a testület a választ elutasítja, a polgármester elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

20. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, melyet a képviselő a Képviselő-testületi ülésen maximum 3 percben ismertethet.

(2) A Képviselő-testület ülésén a kérdés ismertetését követően arra érdemi választ kell adni. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a válasz legkésőbb 15 napon belül írásban is megadható. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.

(3) A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a Képviselő-testület pedig nem dönt.

(4) A képviselői kérdés tárgyalása során vitának helye nincs.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, mely a Képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul. Az előterjesztést törvényességi ellenőrzésre az ülést megelőző 14 nappal kell a jegyzőhöz leadni, kivéve a sürgősségi előterjesztést. A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések első oldalának felső részén nagy betűkkel fel kell tüntetni. „ZÁRT ÜLÉS ANYAGA”

(2) Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása előtt az érintettet nyilatkoztatni kell, kéri-e zárt ülés tartását. A nyilatkozatot az előterjesztéshez csatolni kell. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén a Képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalja a napirendet.

(3) Előterjesztés benyújtására

(4) Rendelettervezetet a polgármester, az önkormányzati képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(5) Az előterjesztés írásban vagy szóban történhet. A költségvetési, gazdálkodási kérdésekben, továbbá a Képviselő-testület által át nem ruházandó kérdésekben csak írásos előterjesztés alapján hozható döntés.

(6) Az előterjesztés főbb elemei:

(7) A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülés kezdetéig. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

22. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogosítványa:

23. § (1) A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is.

(2) Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja a testületi ülést, egyszeri figyelmeztetés után a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.

24. § (1) A szabályzat elismeri a személyes megjegyzés intézményét. A polgármester a vita lezárása után lehetőséget ad személyes megjegyzésre annak, aki a vitában az ellene szóló és sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(2) A személyes megjegyzés időtartama legfeljebb 2 perc.

25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalából számított 3 hónapon belül bejelenti, a Képviselő-testület dönt az érintett képviselő kizárásáról. Amennyiben a Képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyet újratárgyalja.

(3) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

(4) A polgármester végső eszközként elhagyja az elnöki széket. Ez a tény a tanácskozás félbeszakadását eredményezi, melynek következménye az ülés elnapolása.

26. § (1) Az a Képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés jogait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet és az ülést meg nem követi – széksértést követ el.

(2) A széksértés elkövetése esetén a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában megállapítja a széksértés tényét a képviselőhöz méltatlan magatartásnak vagy sértő kifejezés(ek)nek konkrét megjelölésével.

(3) A széksértés jogkövetkezményeként a Képviselő-testület az alábbi döntéseket hozhatja:

(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt döntés a további pontokban foglaltak bármelyikével együttesen is meghozható.

27. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően minősített többség szükséges a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben való döntéshez.

28. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd attól függően, valamely javaslat megkapta-e a szükséges többséget – az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) az Mötv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nyílt szavazással hozza.

(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

29. § A szavazás kézfeltartással történik. A kézfeltartás elmulasztása tartózkodásnak minősül.

30. § (1) A név szerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat és a jegyzéket átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.

(2) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

31. § (1) A Képviselő-testület az alpolgármester választása esetén titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak esetén titkos szavazást rendelet el.

(2) A szavazás – a bélyegzővel ellátott – szavazólapon, szavazófülke vagy alkalmas hivatali helyiség és urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál a Képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén egyszerű szótöbbséggel elnököt választ a Képviselő-testület.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazólapra felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet.

32. § (1) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A polgármester kihirdeti a titkos szavazás eredményét.

33. § (1) A testület nyílt üléséről 3, zárt üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót az előterjesztés(ek) 1 példányát és mellékleteiket, az elfogadott rendeleteket, jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület által alkalmanként felkért két képviselő hitelesíti. A Képviselő-testület pót-jegyzőkönyvhitelesítőt is választhat.

(5) Az állampolgárok a Képviselő-testület dokumentumait – a zárt ülés jegyzőkönyvét kivéve – a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetik meg. Az állampolgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről tájékoztatni kell a községi könyvtárban. A tájékoztatásról a jegyző gondoskodik.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

34. § A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

35. § A Képviselő-testület községfejlesztési, községrendezési és lakosságot érintő más fontos kérdésekben a közvélemény tájékoztatása és a lakosság véleményének megismerése érdekében esetenként dönt különböző fórumok szervezéséről.

36. § (1) A képviselőt az Mötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő főbb kötelezettsége különösen:

(4) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege: Én (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.

37. § (1) A bizottság munkaterv alapján a Képviselő-testület üléséhez igazodóan működik.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági tárgyalást követően nyújthatók be. Ezeket a bizottsági munkaterv összeállításánál a bizottság köteles figyelembe venni.

(3) A bizottság ülései nyíltak, azonban az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben zárt ülést tart, illetve tarthat. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.

(4) A zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

38. § (1)² A Képviselő-testület a következő bizottságokat az alábbi létszámmal hozza létre:

(2) A Képviselő-testület egy-egy téma részletes feltárására, megvizsgálására, előterjesztés előkészítésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottságok feladatát, hatáskörét a Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.

(4) A bizottságok munkájukról választási ciklusonként legalább egy alkalommal, átruházott hatáskörük gyakorlásáról legalább évenként beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket tartalmazza. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvekre egyebekben alkalmazni kell a megfelelő változtatásokkal (kizárásról a bizottság dönt) a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. (Távollétében a bizottság ügyrendje, illetve az elnök által adott alkalmi megbízás az irányadó.)

39. § (1) A polgármester főállású.

(2) A polgármester a jogszabályban foglaltakon túlmenően:

(3) A polgármester feladatait és hatásköreit a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester gyakorolja a jegyző felett a munkáltatói jogokat, míg az intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

(5) A polgármester szerdán 8.00-12.00-ig tart fogadóórát.

40. § (1) A polgármester szabadság iránti igényét a képviselő-testületi ülésen jelenti be. Két képviselő-testületi ülés között sürgős esetben szabadságra történő távozását a jegyzőnek jelenti be az alpolgármester egyidejű tájékoztatása mellett, melyről a következő rendes képviselő-testületi ülésen utólag beszámol.

(2) A polgármesternek a Pttv. 5. §-ában meghatározott mértékű szabadságát az esedékesség évében kell kiadni.

(3) A polgármester előre tervezhető szabadsága kivételét a Képviselő-testület engedélyezi.

(4) A polgármester az előre nem tervezhető, igénybe vett szabadsága mértékéről az utólagos jóváhagyás érdekében a szabadság kivételét követő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A tárgyévet követő hónap végéig a Képviselő-testület megállapítja a polgármester tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem vett szabadsága mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.

(6) A polgármesternek tisztsége megszűnése esetén, az adott ciklusban az önkormányzatnál eltöltött idővel arányos, ki nem vett szabadságát pénzben meg kell váltani, melyet az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Amennyiben polgármesteri tisztségért jelöltként indul, a szabadság pénzbeni megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a polgármesteri tisztséget más jelölt nyeri el. Ez esetben a tisztség megszűnését követő 8 napon belül kell a ki nem vett szabadságot megváltani.

41. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.

(3) Az alpolgármestert tiszteletdíj illeti meg.

(4) ¹⁸ A társadalmi megbízatású alpolgármester minden hónap első péntekén 12 órától 13 óráig tart fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban.

(5) Az alpolgármester megbízásának visszavonásáról a Képviselő-testület a 31. §-ban szabályozott titkos szavazással dönt.

42. § (1) A bizottságok elnökeit, tagjait a települési képviselőket tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a Képviselő-testület állapítja meg rendeletben.

(2) Amennyiben a bizottsági tag legalább három alkalommal igazolatlanul távol marad a bizottsági ülésről, a bizottság elnöke az utolsó hiányzást követő első testületi ülésen kezdeményezi, bármely Képviselő-testületi tag kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a mulasztó személy bizottsági tagságának megszüntetését. Igazolatlan távollétnek minősül, ha a bizottsági tag az ülést megelőzően nem jelzi távolmaradását az ok megjelölésével.

43. § (1) A jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés törvényességéről.

(2) A jegyző és az igazgatási csoportvezető együttes távolléte esetén a helyettesítő a jegyző által megbízott személy.

(3) A jegyző szerdán 8.00-16.00-ig tart fogadóórát.

44. § A hivatal szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá. A Polgármesteri Hivatal az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.

45. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg.

46. § A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről, zárszámadásáról rendeletet alkot.

47. § (1) A Képviselő-testület költségvetését legalább két fordulóban tárgyalja, első fordulóban:

(2) A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet kerül a Képviselő-testület elé, melynek tartalmát jogszabály határozza meg.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) ¹⁹ A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el a Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság közreműködésével. A Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

(3) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

49. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, saját tevékenységét, működését és szervezetét, saját cselekvési programját

50. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezésének előkészítéséről, főbb elveiről.

A rendelet szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok rendjét.

(4) A meghatározott előkészítés után a rendelettervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

51. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg Az önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetettnek a kifüggesztés napján tekinthető.

(3) A Szabályzat 3. sz. függeléke tartalmazza a hatályos önkormányzati rendeleteket.

(4) A rendelet-tervezet csak előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(5) A rendelet-tervezet előterjesztésében be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit

52. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása érdekében tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének.

53. § (1) Ez a rendelet 2019. augusztus 16-án lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A szabályzat mellékletei: 1. melléklet A bizottságok feladatáról, hatásköréről. 2. melléklet A polgármester részletes feladatairól. 3. melléklet a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás.

(3) A szabályzat függelékei: 1.) Gádoros Nagyközség közigazgatási területe. 2.) A Képviselő-testület tagjainak névsora. 3.) Hatályos rendeletek kimutatása

(4) A jegyző gondoskodik a szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről.

(6) A szabályzat a Polgármesteri Hivatal 9. számú helyiségében tekinthető meg.