Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák szabályairól

Hatályos: 2013. 11. 01- 2013. 12. 31

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák szabályairól

2013.11.01.

Kardoskút Község Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben /továbbiakban: Sztv./ kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és ellátás átfogó szabályozására, a rászorultak folyamatos ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az e rendeletben megállapított ellátások - a sürgős szükség esetén nyújtandó átmeneti segély kivételével - a Kardoskút község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszeruen ott tartózkodó magyar állampolgárokat, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakat, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyeket illeti meg.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 7. §. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatásköröket

a.) a képviselő-testület;

b.) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az (1) bek. b.) pontja szerint hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek ügyében a képviselő-testület jár el.

3. § (1) Kardoskút Község Önkormányzata által nyújtott szociális ellátások formái:

a.) pénzbeli ellátások;

b.) természetbeni ellátások;

c.) személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

(2) A pénzbeli ellátások formái:

a.) időskorúak járadéka;

b.) rendszeres szociális segély;

c.) lakásfenntartási támogatás;

d.) ápolási díj;

e.) átmeneti segély;

f.) temetési segély.

(3) A természetbeni ellátások formái:

a.) lakásfenntartási támogatás;

b.) átmeneti segély;

c.) köztemetés;

d.) közgyógyellátási igazolvány;

e.) egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító igazolvány.

(4) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a.) családsegítés;

b.) szociális étkeztetés;

c.) házi segítségnyújtás.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érinto jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az Sztv-ben meghatározott eltérésekkel, és e rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet alapján megállapítható támogatásokat - a (3) bekezdés kivételével - az arra jogosult, illetve törvényes képviselője kérheti.

(3) Átmeneti segélyt a jogosult érdekében kérhet a családsegítő szolgálatot ellátó személy, továbbá hivatalból is kezdeményezhető a segély megállapítása.

5. § (1) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmek a Polgármesteri Hivatal gyámügyi és szociális főelőadójánál nyújthatók be.

(2) A szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint a szociális ellátások elbírálásához szükséges bizonyítékokat.

(3) Jövedelemigazolásra felhasználható bizonyítékok különösen az alábbiak:

munkáltató által kiadott jövedelemigazolás;

nyugdíjszelvény;

munkanélküli járadékról az azt megállapító határozat;

a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az azt folyósító szerv által kiadott igazolás;

gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata;

vállalkozó esetében az illetékes APEH-hoz adott - a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemalapjára vonatkozó bevallás.

(4) Az egyéb jövedelmeknél a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelméről.

(5) Kiadások igazolására felhasználható bizonyítékok különösen: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, gyógyszerköltség igazolása stb.

(6) Ha a szükséges okmányok nem állnak rendelkezésre és azok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, vagy nehézségekbe ütközik elfogadható a kérelmező írásban tett nyilatkozata.

(7) A kérelmező által közölt adatokat és tényeket, valamint a szociális helyzetet a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány során ellenőrizheti.

6. § (1) A megállapított pénzbeli támogatás folyósítása történhet:

a.) a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történő kifizetéssel;

b.) lakossági folyószámlára történő utalással.

(2) A kifizetés a tárgyhót követő hó 5. napján esedékes, amennyiben a kifizetés napja munkaszüneti napra esik, a kifizetést előtte kell teljesíteni.

7. § (1) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás, vagy az átmeneti segély célszerű és rendeltetésszerű felhasználása nem látszik biztosítottnak, a megállapított segély természetben is nyújtható.

(2) A lakásfenntartási támogatás a jogosult részére

a.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztésére,

b.) közüzemi díj /víz, gáz, villany/ kiegyenlítésére

közvetlen átutalással is megítélhető.

(3) A természetben nyújtott átmeneti segély célszerű felhasználásáról a családsegítő szolgálatot ellátó személy gondoskodik.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a Polgármesteri Hivatal gyámügyi és szociális főelőadója a jogosultság fennállását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - évenként felülvizsgálja és ennek tényét az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

9. § Az időskorúak járadékának megállapítása során az Sztv. 32/B-32/E. §.-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Rendszeres szociális segély

10. § A polgármester rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki az Sztv. 37/A. §-a alapján arra jogosult.

11. § (1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára foglalkoztatást szervez.

(2) A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(3) A foglalkoztatás lehet:

a.) közmunka;

b.) közhasznú munka;

c.) közcélú munka.

(4) A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi Központ Orosházi Kirendeltsége /továbbiakban: Munkaügyi Központ/ útján végzi.

(5) A (3) bekezdés szerinti munkavégzés a Polgármesteri Hivatal szervezésében valósul meg a polgármester irányításával.

12. § Az önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja.

Ha a kérelmező foglalkoztatását:

a) 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár.

b) a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem tudja biztosítani – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.

13. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal és a Munkaügyi Központtal együttműködni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy:

a.) az önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát és

b.) a segélyre való jogosultság feltételeinek vizsgálatában együttműködik, továbbá

c.) az önkormányzat illetőleg a Munkaügyi Központ által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja vagy

d.) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban részt vesz.

(3) A szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó programok szervezését az önkormányzat Családsegítő Szolgálata és a Munkaügyi Központ végzi.

(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozat rendelkezhet a (3) bekezdésben megállapított programban való részvételi kötelezettségről és annak szervezőjével való együttműködésről.

A határozatnak ez esetben tartalmaznia kell:

a.) együttműködésre kötelezett szervező megnevezése, címe;

b.) jelentkezési határidő;

c.) mulasztás következményei.

(5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére az alábbi programtípusokban való részvétel írható elő:

a.) tanácsadás;

b.) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás;

c.) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás;

d.) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahely keresést elősegítő technikák elsajátítása;

e.) személyes hatékonyság tréning.

(6) A program szervezője az együttműködésre kötelezett személy helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyénre szabott programot dolgoz ki, az 1. sz. melléklet szerinti tényezők figyelembe vételével.

(7) A program szervezője tájékoztatja az önkormányzatot:

a.) az együttműködésre kötelezett jelentkezéséről vagy annak elmulasztásáról;

b.) az együttműködési program lezárásáról és értékeléséről.

(8) A program szervezője jogosult az önkormányzat tájékoztatása mellett a programot módosítani, a program lezárásakor javaslatot tehet az együttműködésre kötelezett személy további együttműködésének módjára.

(9) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget az együttműködéssel érintett szerv, vagy személy köteles erről a körülményről a polgármestert tájékoztatni.

(10) Meg kell szüntetni az ellátását annak, aki a 13. §. (2) bekezdés c-d.) pontjaiban előírt együttműködési kötelezettségét megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

14. § (1) A Képviselő-testület lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek.

(2) A településen elismert minimális lakásnagyság:

a.) 2 személyig 2 lakószoba;

b.) 3 személy esetén 2 és fél lakószoba;

c.) 4 személy esetén 3 lakószoba;

d.) 5 személy esetén 3 és fél lakószoba;

e.) 6 személy esetén 4 lakószoba,

minden további személy esetén további fél lakószoba.

(3) Lakószoba az a helyiség, amelynek

a.) alapterülete a 6 m2-t meghaladja,

b.) külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal, vagy más anyagból készült ezzel egyenértékű fal,

c.) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára /folyosóra/ nyílik,

d.) melegpadlója van,

e.) fűthető,

f.) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt elismert minőségű az a lakás, amelynek becsült forgalmi értéke kirívóan magas igényszintje miatt nem lépi túl a vele azonos szobaszámú és komfort fokozatú lakások helyben szokásos forgalmi értékét.

15. § (1) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha:

a.) a lakásfenntartás indokolt havi költségei elérik vagy meghaladják a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, vagy

b.) a lakás fűtésére nyújtott támogatás esetén a lakás fűtésköltségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át és

c.) a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

(2) Költségeken

a.) az (1) bekezdés a.) pontja alkalmazásában az alábbiakat kell figyelembe venni:

lakbért vagy albérleti díjat;

a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét;

a szennyvízszippantás költségeit;

a villanyáram fogyasztás költségét legfeljebb 30 kWh/fő/hó mértékben;

a vízfogyasztás költségeit legfeljebb 5 m3/fő/hó mértékben;

a gázfogyasztás költségét maximum havi 300 m3/hó összegben, illetve nem gázfűtés esetén ezen összeghatárig egyéb tüzelőanyag költséget;

b.) az (1) bekezdés b.) pontja alkalmazásában a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő - maximum 7.000,- Ft/hó - költségének 1/6-át kell érteni.

(3) A közüzemi díjakat és a fogyasztás mértékét a kérelmező a benyújtását megelőző 12 hónap számláival igazolja.

(4) A bizonylatok 12 hónapra visszamenőleg történő benyújtásától a kérelmező érdekében, indokolt esetben el lehet térni. Eltérés esetén a kérelmezőt az ellátást megállapító határozatban kötelezni kell az időközben felmerült lakásfenntartási kiadásainak igazolására, amelynek elmulasztása esetén a támogatás megszüntethető.

16. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van, lakásfenntartási támogatás annak a lakásfenntartónak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltatók számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti.

17. § (1) A lakásfenntartási támogatás a 15. §. (1) bekezdés a.) pontja esetén egy évre, a (1) bekezdés b.) pontja esetén egy fűtési szezonra szól és havonta kerül folyósításra.

(2) Fűtési szezon: november-december-január-február-március -április hónapok.

(3) A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

18. § (1) A 15. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott esetben a lakásfenntartási támogatás mértéke, ha a háztartásban az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

a.) összegét nem haladja meg legfeljebb 3000,- Ft/hó;

b.) összegének 150 %-át, illetve egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg legfeljebb 2.500,- Ft/hó.

(2) A 15. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott esetben a lakásfenntartási támogatás mértéke, ha a háztartásban az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

a.) összegét nem haladja meg legfeljebb 3.500,- Ft/hó;

b.) összegének 150 %-át, illetve egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg 3000,- Ft/hó.

(3) A támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

19. § Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező és a háztartásában élő személyek:

a.) üdülő vagy üdülőtelek tulajdonnal rendelkeznek;

b.) a támogatott lakáson kívül további ingatlantulajdonnal rendelkeznek, kivéve ha ez az ingatlan az ingatlan nyilvántartásban is feltüntetett haszonélvező használatában áll;

c.) abban a lakásban, amelyre a lakásfenntartási támogatást kéri, legalább 30 napja nem tartózkodik, kivéve a gyógykezelés céljából egészségügyi intézményben tartózkodás esetét;

d.) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül együttműködést nem vállalónak minősülő munkanélküli.

Ápolási díj

20. § (1) A Képviselő-testület az Sztv. 40. §. és 41. §. (1) - (3) bekezdésében foglaltak alapján ápolási díjat állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - kizáró okok hiányában - méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozónak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj megállapításának feltételei:

a.) az ápolt és az őt gondozó hozzátartozója életvitelszerűen ugyanazon lakásban lakjon,

b.) és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(4) Ápolási díjjal elismerhető gondozási kötelezettség szempontjából a hozzátartozók sorrendje:

1. házastárs vagy élettárs;

2. vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek;

3. a gyermek házastársa;

4. a vérszerinti, örökbefogadó vagy nevelő szülő;

5. unoka és nagyszülő;

6. testvér,

7. testvér házastársa.

(5) A sorrendben később következő hozzátartozó gondozási tevékenysége esetén akkor állapítható meg az ápolási díj, ha a sorrendben őt megelőző együttlakó hozzátartozó

a.) egészségügyi ok miatt /a háziorvos igazolása alapján/ alkalmatlan a gondozásra;

b.) napi 4 órát meghaladó munkaviszonyban áll;

c.) nappali tagozaton iskolai tanulmányokat folytat;

d.) katonai szolgálatot teljesít.

(6) Az ápolási díj összege:

a.) az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b.) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(7) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42. §. (2) bekezdés a.)-e) pontjaiban meghatározott eseteken túl akkor is, ha az önkormányzatnak tudomására jut, hogy az ápolt olyan tevékenységet végez, amelyből vélelmezhető önmaga ellátásának képessége.

(8) Az ápolást, gondozást évente egyszer a helyszíni szemlén ellenőrizni kell, melynek tényét az ügyintéző az ügyiraton rögzíti.

Átmeneti segély

21. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó személyek részére a rendeletben foglaltak szerint átmeneti segélyt nyújt.

(2) A polgármester egyszeri átmeneti segélyben részesíti azt a rászorulót, rendkívüli élethelyzetbe került személyt, akinek élete, testi épsége, létfenntartása veszélyben van és a támogatás megítélés a képviselő-testület soros üléséig nem halasztható. Mértéke 1.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedhet.

22. § (1) Az átmeneti segély formái:

a.) egyszeri segélyként /eseti átmeneti segély/;

b.) havi rendszerességgel /tartós átmeneti segély/;

c.) krízissegély;

d.) kamatmentes szociális kölcsön.

(2) Átmeneti segélyben részesíthető különösen az a rászoruló személy, aki

a.) átmenetileg semmilyen ellátásban nem részesül, önhibáján kívül jövedelemmel nem rendelkezik;

b.) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott /pl: egészségi állapot, téli időszak stb. miatt/;

c.) nincs olyan közeli hozzátartozója, aki a napi létfenntartását biztosítani tudná.

(3) Átmeneti segélyre az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetében annak 150 %-át.

(4) Az átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható. A Képviselő-testület és a polgármester természetben nyújtott átmeneti segélyt biztosíthat annak a személynek, aki megfelel a 22. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(5) Természetben nyújtott átmeneti segély a(z):

a) élelmiszerutalvány,

b) gyógyszertámogatás,

c) közüzemi díj-hátralék törlesztéséhez hozzájárulás.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja esetén az élelmiszer, illetve a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval az önkormányzat előzetesen megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult jelentkezésekor az általa bemutatott élelmiszerutalványra, vagy gyógyszertámogatásra jogosító határozat bemutatása alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert, illetve gyógyszert a határozat szerinti összegben. Az (5) bekezdés c) pontja esetén a közüzemi-díjhátralék törlesztéséhez való hozzájárulás közvetlenül a szolgáltató részére történő átutalással vagy csekkbefizetés útján teljesíthető.

23. § (1) Eseti átmeneti segély évente legfeljebb két alkalommal adható és összege nem haladhatja meg egy naptári évben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Tartós átmeneti segély évente egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra állapítható meg és havi összege legalább 1.000,- Ft, legfeljebb pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.

24. § (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben /krízishelyzet/ a Képviselő-testület a 22. §. (3) bekezdésében foglalt feltétel hiányában, továbbá a 23. §-ban foglalt mértéket meghaladóan is átmeneti segélyt nyújthat a rászorult személynek, illetve családjának. /krízissegély/

(2) Krízishelyzet különösen:

a.) tartós betegség;

b.) a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár /elemi kár/.

(3) A krízissegély elsősorban természetbeni juttatás formájában állapítható meg, feltéve, hogy a kérelmező az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja:

a.) a természetbeni juttatás - kivételesen pénzbeli juttatás - rendeltetésszerű felhasználását;

b.) a bizonyító erejű dokumentumokkal /különösen számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés/ történő elszámolást a felhasználásról;

c.) a helyreállítási munkák elvégzésének illetve megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését;

d.) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a segély visszafizetését illetve pénzben ellenértékének megfizetését.

25. § (1) Az átmeneti segélyt a képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönként is nyújthatja, amelynek összege legfeljebb 300.000,- Ft. A kölcsönt legfeljebb 5 év alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(2) A kölcsön folyósítás feltételeiről a képviselő-testület döntését követően a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben a kölcsönnyújtás - az eset összes körülménye által indokolt - feltételekhez köthető.

(3) Amennyiben a jogosult ingatlan tulajdonnal rendelkezik, a kölcsön visszafizetésének biztosítására Kardoskút Község Önkormányzata javára, a jogosult ingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(4) Amennyiben az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a szerződést a polgármesternek fel kell mondani és a kölcsönt az adóstól egyösszegben kell visszakövetelni.

26. § (1) Tartós átmeneti segély iránti kérelmek esetén a Polgármesteri Hivatal az igénylőnél környezettanulmányt készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal más ügyben 6 hónapon belül már vizsgálta és nem feltételezhető azokban lényeges változás.

Temetési segély

27. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén annak 150 %-át.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 % -a, amelyeket számlával kell igazolni, de legfeljebb 12.000,- Ft..

(4) Kivételes méltányosságból a (3) bekezdésben foglalt összegnél nagyobb összegu temetési segély is megállapítható, de ez esetben sem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

28. § Kardoskút Község Polgármestere az elhunyt közköltségen történő eltemettetését az Sztv. 48. §-ában foglalt rendelkezések alapján rendelheti el.

Közgyógyellátás

29. § (1) A Képviselő-testület az Sztv. 50. §. (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl, méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetében 200 %-át és az igazolt havi gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja az egy főre eső havi jövedelem és rendszeres pénzellátás 20 %-át.

(2) A havi rendszeres gyógyszerszükségletről a szak-, vagy háziorvos által kiadott rendelvény alapján a tényleges gyógyszerköltséget a gyógyszertár igazolja.

Egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító igazolvány

30. § Kardoskút Község Polgármester az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapíthat meg az arra rászoruló személy részére az Sztv. 54. §-ában foglalt rendelkezések alapján.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

30. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák közül az alábbiakat biztosítja a Képviselő-testület:

a.) szociális étkeztetés;

b.) házi segítségnyújtás;

c.) családsegítés.

(2) Az (1) bekezdés a.) és b.) pontjában foglalt szociális alapellátásban részesülőknek a szolgáltatásért személyi térítési díjat kell fizetnie.

31. § (1) A szociális étkeztetésre, valamint a házi segítségnyújtásra való jogosultság megállapításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat a Képviselő-testület döntését követően a szociális és gyámügyi ügyintézo állapítja meg, amelyről írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

32. § (1) A szociális étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(2) A személyi térítési díj megállapításának alapja az élelmezés nyersanyag költségének, valamint az étkezéssel kapcsolatban felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege.

(3) Az élelmezési térítés összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, mely nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme egy napra eső /osztószám: 30/ összegének 25 %-át.

(5) A házi segítségnyújtás keretében biztosított házhoz történő ebédszállítás havi térítési díjának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3 %-a.

(6) A személyi térítési díj összegét a szociális és gyámügyi ügyintézo minden év március 1. napjáig felülvizsgálja, amelyről értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) E rendelet 2003. szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló, többször módosított 5/2000. (V. 04.) sz. ÖKT. Rendelet.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv., valamint a végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Kardoskút, 2003. augusztus 5.

1. melléklet

2. melléklet