1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kardoskút Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5945 Kardoskút, Március 15. tér 3.

(3) Az önkormányzat telephelye:

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kardoskut.hu

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kardoskút Község Önkormányzat képviselő-testülete.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a Kardoskúti Hírmondó.

5. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fent Homoróddaróc (Románia) és Homoródjánosfalva (Románia) településekkel.

(3) A település ünnepe a július hónapban tartandó Falunap.

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő rendes testületi ülésen köteles tájékoztatni.

8. § A község képviseletének szabályait a különböző rendezvényeken az 3. melléklet tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

10. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év november 30-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kérhet:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

11. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

12. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(2) Az alakuló ülés összehívására a polgármester jogosult, úgy, hogy a meghívó kiküldése és az alakuló ülés időpontja között legalább 2 napnak kell lennie.

(3) A Képviselő-testület a község életében jelentős események alkalmából ünnepi ülést tarthat, munkatervben előretervezetten vagy azon kívüli alkalomból is.

13. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, melyet a Polgármester lehetőség szerint a hónap utolsó hetének pénteki napjára hív össze.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

15. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti az ülést. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.

(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.

(3) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) és/vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).

(5) Az (2)-(3) pontban foglaltaktól eltérni csak a (7) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívása esetében lehet.

(6) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(7) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

16. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni:

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

(3) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendnél indokoltnak tartja.

(4) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést - a zárt ülés anyagának kivételével - meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

17. § (1) A nyilvános ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.kardoskut.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.

(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, vagy a www.kardoskut.hu internetes portálon történő közzététel értendő.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.

(5) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(6) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(7) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(8) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(9) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.

18. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 5 napon belül újra össze kell hívni.

19. § A polgármester ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai:

20. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre történő vételére vonatkozó javaslatával együtt.

21. § A napirendet a képviselő-testület általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

22. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főszabály szerint írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre – legkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát – indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó

(3) Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot vagy döntési lehetőségeket, azok várható hatásának leírását, továbbá indokolását. A második rész tartalmazza a konkrét döntés-tervezetet, szükség szerint az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével.

(4) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(5) A (4) bekezdésen kívül az (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

(6) A (4) bekezdésen túlmenően az (2) bekezdés c) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

(7) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével – előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyző az előterjesztésen aláírásával jelzi az előzetes törvényességi ellenőrzés elvégzését, továbbá az ülésen a tárgyalás során bármikor jelezheti a Képviselő-testületnek, ha a döntéshozatal során, vagy a meghozott döntésben jogszabálysértés észlel. Észrevételét a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

23. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt - a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően - legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

24. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt, vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.

(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.

25. § Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában kérhetnek szót.

26. § A jegyzőnek - a tanácskozás bármely szakaszában - kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.

27. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.

(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.

(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület a következő rendes ülésén napirendre tűzi.

(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testületvita nélkül dönt.

(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.

(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

28. § (1) A képviselő felvilágosítást kérhet szóban a képviselő-testületi ülésen vagy előzetesen írásban.

(2) A kérdezett személy – lehetőség szerint – a képviselő-testületi ülésen, vagy 15 napon belül köteles válaszolni.

(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.

29. § Az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után a polgármester:

30. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt szóban kiegészítheti.

(2) Az előadóhoz, szakértőhöz, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolnak.

(3) Bármikor szót kérhet:

(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő, a Képviselő-testület működési, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, vagy javaslatot.

(5) Ügyrendi kérdésben feltett szavazási javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

31. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(3) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra (zárszó) jogosult.

32. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) A választ követően a Polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti annak rögzítésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(5) Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(6) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) Szavazategyenlőség esetén a polgármester 5 perces szünetet rendel el, majd ismételten szavazásra teszi fel az előterjesztést. Ismételt szavazategyenlőség esetén nem születik döntés, az előterjesztést a napirendi pontok közül le kell venni.

33. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén az érintettség és annak kapcsán fennálló képviselői mulasztás kivizsgálására – ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot rendeli el, melynek lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság a vizsgálat eredményét, következmény érvényesítésre vonatkozó javaslatát a Képviselő-testület soron következő ülésén, az elfogadott napirendi pontok tárgyalását követően, az egyebek napirendi pontok között ismerteti.

34. § (1) A polgármester, illetve a polgármester érintettsége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület terjeszti.

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak.

(2) A megválasztott képviselők bármelyikének javaslatára a szavazást egy alkalommal lehet megismételni, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

36. § (1) A polgármester – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – név szerint szavazást rendel el a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

37. § (1) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazófülke és urna igénybevétele esetén a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.

38. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

39. § A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.

40. § A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről. A kiegészítést követően az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni. Ezt követően a polgármester a napirendi pontról külön vitát nyit. A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal résztvevők.

41. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(5) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

42. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a Jegyző felel.

(2) A képviselő-testület megbízhatja a rendelet-tervezet előkészítésével a bizottságot, vagy az e célra létrehozott különbizottságot.

(3) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a rendelet-tervezetet bizottság készíti elő.

(4) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.

(5) A jegyzőnek minden egyes rendelet-tervezetet véleményeznie kell.

(6) A jegyző feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés - amennyiben szükséges -megtörténjen.

(7) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző az önkormányzati hivatal épületében – a helyben szokásos módon – történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(8) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és Kardoskút község honlapján hozzáférhetően közzé kell tenni.

(9) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

43. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

44. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz függként kell csatolni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak a jegyző, illetve a jegyző által kijelölt önkormányzati hivatali köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik, valamint Kardoskút község hivatalos honlapján hozzáférhető módon közzéteszi. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni, közzétenni nem szabad.

(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell, a hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni.

46. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt fejthetik ki álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére vonatkozó szabályokat az közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, azzal, hogy a lakossági fórum nem testületi ülés, arról elegendő a résztvevő önkormányzati tisztviselők nevét, a tárgyalt témakört, a felszólalók nevét és az elhangzó felszólalások lényegét tartalmazó feljegyzést készíteni, melyet a polgármester, a jegyző és a feljegyzés készítője ír alá.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről annak időpontja előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatást kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melynek során gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

47. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselő köteles

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(4) Köteles rendszeresen kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.

48. § A települési képviselők esetleges járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

49. § (1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármester a Mötv. 68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan ügyben dönthet, amelyet a Mötv. 42. §-a nem említ.

(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan halaszthatatlan ügyben dönthet, amely a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és amelyet a Mötv. 42. §-a nem említ.

(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

50. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.

(3) Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

51. § (1) A bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottság.

(3) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(4) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

52. § (1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.

(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.

(3) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.

(4) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.

(5) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(6) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén az ügyrendi bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.

(7) A bizottság feladatkörét és létszámát az 4. melléklet tartalmazza.

53. § (1) A bizottság tagjai:

(2) A lemondott elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.

54. § (1) (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és a bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

55. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester az Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

56. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

57. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre, csanádapácai székhellyel, pusztaföldvári és kardoskúti kirendeltséggel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) Az Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. Az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. Az Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

58. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A Társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás és a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra a polgármester, alpolgármester, továbbá bármely képviselő vagy Bizottság elnöke, tagja, illetve maga a Bizottság javaslatot tehet. A képviselő-testületi döntést megelőzően ki kell kérni a Bizottság véleményét.

(4) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve törvényességi szempontból ellenőrzi.

(5) A Társulási Tanácsokban Kardoskút Község Önkormányzatát főszabály szerint a polgármester képviseli.

59. § (1) A Képviselő-testület az Orosházi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza az alábbi feladat- és hatásköröket:

(2) A Képviselő-testület a DAREH Önkormányzati Társulásra ruházza át az alábbi hatáskört: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-34. §-aiban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.

60. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

61. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kardoskút Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (X.31.) sz. önkormányzati rendelete