A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52. (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a bevezető rész a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. A Jszr. hivatkozott alcíme pontosan, kötelező jelleggel meghatározza a bevezető rész tartalmi elemeit és azok sorrendjét. A Jszr. rendelkezései kógensek, azoktól eltérni nem lehet.

Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) felhatalmazáson alapul, a felhatalmazó rendelkezést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (3) bekezdése tartalmazza. A felhatalmazáson alapuló önkormányzati rendelet esetében a bevezető rész tartalmi követelményeit a Jszr. 55. § (1) bekezdése és (5) bekezdése határozza meg.

Az Ör. bevezető része a fenti kritériumokkal nem volt összhangban, a tartalmi elemek sorrendje és azok szövegezése nem megfelelő, a felhatalmazó és a feladatkört megállapító rendelkezések megjelölése pontatlan. Ezekre tekintettel szükséges a bevezető részének módosítása.

A közterület elnevezése, illetve a címképzés vonatkozásában az Mötv. és a központi címregiszterről és címképzésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KCR rendelet) egyértelműen meghatározza, hogy az önkormányzat közigazgatási területén található mely ingatlanokra terjed ki a képviselő-testület, illetve címképzés esetén a jegyző hatásköre.

A Mötv. 14/A. § (1) bekezdése szerint: „Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.” A KCR rendelet 2. § (1) bekezdés a)-f) pontja pedig felsorolja azokat az ingatlantípusokat, amelyeket címmel kell ellátni.

A fenti Mötv. előíráshoz képest az Ör. a tárgyi hatályt eltérően szabályozta, ugyanakkor önkormányzati rendelet a Mötv.-vel ellentétes rendelkezést nem állapíthat meg, tekintettel arra, hogy a törvény magasabb szintű jogszabálynak minősül az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése alapján. A koherens szabályozás érdekben szükséges hatályon kívül helyezni az Ör. 3. § (1) bekezdését.