Nagyszénás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete ( továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény)  11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I.

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkor-mányzat) vagyonára terjed ki, mely ingatlanokból, ingóságokból, pénzügyi eszközökből, társasági részesedésekből és vagyoni értékű jogokból áll. Ennek megfelelően a rendelet hatálya

kiterjed az alábbi vagyonelemekre:

1. az Önkormányzat és az  általa alapított és fenntartott költségvetési szervek, használatában lévő vagyonra
2. az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
3. az Önkormányzat vállalkozásba, gazdasági társaságba vitt vagyonára.

II.

Az Önkormányzat vagyona

2.§ (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben

szabályozottak szerint történik.

3.§ (1) A forgalomképtelen törzsvagyon elemeit, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont és  az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.  Önkormányzatunk nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont saját hatáskörben nem határoz meg. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyon részét képező vagyontárgyait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy  megterhelése, hasznosítása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

4.§ (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona  az amit törvény vagy az Önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként határoz meg.

(2) A  kötelező jelleggel korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolandó vagyon-elemeket és  vagyoni körre vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

 (3) Az Önkormányzat a kötelező jelleggel korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni elemeken túl további  korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni elemeket is meghatároz. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyonttárgy, vagyonrész esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e

rendeletben meghatározottak szerint történik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes üzleti vagyonná történő átminő-sítéséről a Képviselő-testület dönt. Az átminősítésnek akkor van helye ha az érintett vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

5.§ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon  amely nem tartozik a 3. §  (1) és a 4.§ (2) és (3) bekezdésének hatálya alá. Az ingatlannak minősülő üzleti vagyon felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának

átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba, gazdasági társaságba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) Az üzleti vagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárggyá történő átminősítéséről a Képviselő-testület dönt.

III.

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

6.§ (1) Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében -  törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat

1. a Képviselő-testület, továbbá átruházott hatáskörben
2. a Pénzügyi bizottság, valamint
3. a polgármester

gyakorolja.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlása magában foglalja a vagyontárgy birtoklásával, használatával, hasznainak szedésével és a vagyontárgy feletti rendelkezéssel - elidegenítés, megterhelés, más módon való hasznosítás - kapcsolatos jogosítványok gyakorlását, kötelezettségek vállalását.

7.§ (1) Az Önkormányzat vagyonának használói:

1. a Polgármesteri Hivatal

b) az Önkormányzat költségvetési szervei

c) Ntp. Nagyszénás Településszolgáltatási Kft.

(2) A vagyont használó szervezetek - a vagyontárgy alapfunkcióinak megtartásával - jogosultak:

1. a használatukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a  birtokvédelemre,
2. a vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására,
3. a használatukban lévő - kiselejtezett és további használatra alkalmatlan - ingó vagyontárgyak elidegenítésére.

(3) A vagyont használó  szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni.

 (4) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen közfeladat ellátása céljából bocsátja a  vagyont használó szervezetek részére

8.§ (1) Forgalomképtelen vagyontárgy csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben írt esetekben

és módon hasznosítható, illetve terhelhető meg.

(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosításáról vagy megterheléséről a Képviselő-testület dönt.

9.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai a nemzeti vagyonról szóló. törvényben írt esetekben és módon hasznosíthatóak, idegeníthetők el, terhelhetők meg vagy vihetők be társulásba

 (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről,  társulásba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak használatáról, illetve hasznosítási jogáról a Pénzügyi Bizottság dönt.

10.§ (1) Üzleti vagyon részét képező  vagyontárgy csak a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai alapján hasznosítható, idegeníthető el, terhelhető meg vagy vihető be társulásba, gazdasági társaságba.

(2) Az ingatlannak nem minősülő üzleti vagyon értékesítésére bruttó 1 millió Ft érték alatt a polgármester jogosult

(3) Az ingatlannak minősülő és az ingatlannak nem minősülő bruttó 1 millió Ft értéket elérő vagyontárgy értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az üzleti vagyon megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.

(5) Az üzleti vagyon - a Képviselő-testület döntése alapján – társulásba, gazdasági társaságba bevihető.

(6) Az Önkormányzat üzleti vagyonának használatáról, hasznosítási jogáról a polgármester dönt.

11.§ (1) A korlátozottan forgalomképes és a üzleti vagyon hasznosításáról a Képviselő-testületet évente egyszer tájékoztatni kell.

12.§ (1) Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet úgy, hogy bruttó 6.000.000 Ft nyilvántartási érték felett versenyeztetés útján kell az értékesítést lebonyolítani.

(2) A versenyeztetésnek nyilvánosnak kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenyeztetés során   a nemzeti vagyonról szóló törvényben leírt feltételekkel lehet.

(3) A Képviselő-testület a  versenyeztetés részletes szabályait külön határozatban állapítja meg.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról

szóló törvényben meghatározott módon lehet.

(2) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése az alábbi feltételekkel lehetséges:

1. A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, versenyeztetés útján is lehetséges.
2. A versenyeztetésnek nyilvánosnak kell lennie. A vagyon hasznosítási jogának átengedése a versenyeztetésen a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

14.§ (1) Az Önkormányzat saját felelősségére – a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak betartásával -vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona és korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba nem vihető be.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona a  - Képviselő-testület döntése alapján - vállalkozásba vihető.

15.§ (1) Az Önkormányzat költségvetési gazdálkodásában év közben időlegesen felhasználásra nem kerülő készpénzvagyon hasznosításáról a polgármester gondoskodik.

IV.

Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

16. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

1. 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt esetet - a Képviselő-testületet,
2. 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet – a

                   polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű

                   követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,

c)    értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,

d)    az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az

                    intézmény vezetőjét illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés

1.  b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a zárszámadás keretében köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
2. d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban

                  köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a zárszámadás keretében köteles

                  tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet

lemondani, ha:

1. az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
2. a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy

                  egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben

                  való behajthatóságára;

3. ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét  

      meghaladó költségekkel járna;

4. ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói

                  egyezség megkötésére került sor;

5. ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben

                  előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során

                  csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

6. ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem

                  lelhető fel.

.

V.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

17.§ (1) Az Önkormányzat  vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint az Önkormányzat intézményei tartják nyilván vagyonleltárukban. A teljes önkormányzati ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván

(2) Ha az Önkormányzat tulajdona ingatlannal gyarapodik, annak minősítésére a polgármester a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tenni. A Képviselő-testület döntése előtt a Pénzügyi Bizottság véleményét, álláspontját is ki kell kérni.

VI.

Záró rendelkezés

18.§ (1) E rendelet 2012. november 1.-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a

21/2007. (X.10.), a 26/2007. és a 8/2009. (III. 25.) Ör. számú rendelet.

19.§ (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, ez Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.