1. § (1) A rendelet hatálya Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkor-mányzat) vagyonára terjed ki, mely ingatlanokból, ingóságokból, pénzügyi eszközökből, társasági részesedésekből és vagyoni értékű jogokból áll. Ennek megfelelően a rendelet hatálya kiterjed az alábbi vagyonelemekre:

• a) az Önkormányzat és az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek, használatában lévő vagyonra
• b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
• c) az Önkormányzat vállalkozásba, gazdasági társaságba vitt vagyonára.

2. § Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint történik.

3. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon elemeit, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont és az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg. Önkormányzatunk nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont saját hatáskörben nem határoz meg. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyon részét képező vagyontárgyait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy megterhelése, hasznosítása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

4. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az amit törvény vagy az Önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként határoz meg.

(2) A kötelező jelleggel korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolandó vagyonelemeket és vagyoni körre vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat a kötelező jelleggel korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni elemeken túl további korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni elemeket is meghatároz. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyonttárgy, vagyonrész esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes üzleti vagyonná történő átminősítéséről a Képviselő-testület dönt. Az átminősítésnek akkor van helye ha az érintett vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon amely nem tartozik a 3. § (1) és a 4. § (2) és (3) bekezdésének hatálya alá. Az ingatlannak minősülő üzleti vagyon felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba, gazdasági társaságba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) Az üzleti vagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárggyá történő átminősítéséről a Képviselő-testület dönt.

6. § (1) Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat

• a) a Képviselő-testület, továbbá átruházott hatáskörben
• b) a Pénzügyi bizottság, valamint
• c) a polgármester

gyakorolja.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlása magában foglalja a vagyontárgy birtoklásával, használatával, hasznainak szedésével és a vagyontárgy feletti rendelkezéssel - elidegenítés, megterhelés, más módon való hasznosítás - kapcsolatos jogosítványok gyakorlását, kötelezettségek vállalását.

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonának használói:

• a) a Polgármesteri Hivatal
• b) az Önkormányzat költségvetési szervei
• c) a Nagyszénási Kulturális Központ Nonprofit Kft.
• d) a Békéscsabai Tankerületi Központ

(2) A vagyont használó szervezetek - a vagyontárgy alapfunkcióinak megtartásával - jogosultak:

• a) a használatukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére,

8. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgy csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben írt esetekben és módon hasznosítható, illetve terhelhető meg.

(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosításáról vagy megterheléséről a Képviselő-testület dönt.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai a nemzeti vagyonról szóló törvényben írt esetekben és módon hasznosíthatóak, idegeníthetők el, terhelhetők meg vagy vihetők be társulásba

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, társulásba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak használatáról, illetve hasznosítási jogáról a Pénzügyi Bizottság dönt.

10. § (1) Üzleti vagyon részét képező vagyontárgy csak a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai alapján hasznosítható, idegeníthető el, terhelhető meg vagy vihető be társulásba, gazdasági társaságba.

(2) Az ingatlannak nem minősülő üzleti vagyon értékesítésére bruttó 1 millió Ft nyilvántartási érték alatt a polgármester jogosult

(3) Az ingatlannak minősülő és az ingatlannak nem minősülő bruttó 1 millió Ft nyilvántartási értéket elérő vagyontárgy értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az üzleti vagyon megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.

(5) Az üzleti vagyon - a Képviselő-testület döntése alapján – társulásba, gazdasági társaságba bevihető.

(6) Az Önkormányzat üzleti vagyonának használatáról, hasznosítási jogáról a polgármester dönt.

11. § A korlátozottan forgalomképes és a üzleti vagyon hasznosításáról a Képviselő-testületet évente egyszer tájékoztatni kell.

12. § (1) ^{Hatályon kívül helyezte a} 16/2017. (X.25.) önkormányzati rendelet^.

(2) ^{Hatályon kívül helyezte a} 16/2017. (X.25.) önkormányzati rendelet^.

(3) A Képviselő-testület a versenyeztetés részletes szabályait külön határozatban állapítja meg.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.

(2) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése az alábbi feltételekkel lehetséges:

• a) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, versenyeztetés útján is lehetséges.
• b) A versenyeztetésnek nyilvánosnak kell lennie. A vagyon hasznosítási jogának átengedése a versenyeztetésen a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

14. § (1) Az Önkormányzat saját felelősségére – a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak betartásával -vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona és korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba nem vihető be.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona a - Képviselő-testület döntése alapján - vállalkozásba vihető.

15. § Az Önkormányzat költségvetési gazdálkodásában év közben időlegesen felhasználásra nem kerülő készpénzvagyon hasznosításáról a polgármester gondoskodik.

16. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

• a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c), e) és f) pontban foglalt esetet - a Képviselő-testületet,
• b) 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet – a polgármestert, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
• c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,
• d) az Önkormányzat intézményénél fennálló követelés esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét,
• e) elévült helyi adótartozás esetében a jegyzőt,
• f) egyéb elévült követelés esetén a polgármestert illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés

• a) b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a zárszámadás keretében köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
• b) d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a zárszámadás keretében köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

• a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
• b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
• c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
• d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
• e) ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
• f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint az Önkormányzat intézményei tartják nyilván vagyonleltárukban. A teljes önkormányzati ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletalapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván

(2) Ha az Önkormányzat tulajdona ingatlannal gyarapodik, annak minősítésére a polgármester a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tenni. A Képviselő-testület döntése előtt a Pénzügyi Bizottság véleményét, álláspontját is ki kell kérni.

18. § E rendelet 2012. november 1.-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 21/2007. (X.10.), a 26/2007. és a 8/2009. (III. 25.) Ör. számú rendelet.

19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, ez Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.