Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának 2023. évi költségvetéséről

Hatályos: 2023. 02. 16

Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.02.16.
Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának 2023. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-ában szereplő kötelezettségemnek megfelelően Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata 2023. évi költségvetését a csatolt mellékleteknek megfelelően 1.587.985.212 Ft bevétellel és ugyanennyi kiadással terjesztem Önök elé.
A rendelettervezet 1. mellékletben az Önkormányzat és intézményei bevételei kerültek részletezésre:
A melléklet I. fejezetében az intézmények működési bevételei szerepelnek (részletezve a 3. mellékletben):
Az önkormányzat működési bevételeinél az előző évi költségvetéshez képest az alábbi módosítások történtek: a tervezett vagyonátadás miatt az Alföldvíz Zrt. által fizetett bérleti díj 50 %-ával számoltunk, viszont számítunk a víztoronyra telepített eszközök utáni 2022. évi vagyonhasznosítási jutalék összegére. A mezőgazdasági tevékenység során előállított termények várható értékesítési bevételét a magasabb értékesítési árak alapján határoztuk meg.
Ezen a tevékenységen – területalapú támogatáson felül – 5 millió forint nyereséget várunk.
Az emelkedő rezsiköltségek miatt emeltük az orvosok által fizetendő költségátalány díját. Megtakarításaink csökkenése miatt előző évhez képest csak kisebb kamatbevétellel számolunk.
A Parkfürdő jegybevételi előirányzatát a 2022. évi tényszámokhoz mérten, 2023-ban 10 %-os jegyáremelés figyelembevételével állapítottuk meg. A büfé esetében a 2022. évi forgalom és az inflációs hatások alapján terveztünk. A tényszámok alapján a büfé árbevételre vetített árrése 41 %-os volt. A hőértékesítés bevételét a korábbi tényszámok alapján, a megemelt 4,5 Ft/MJ áron terveztük. A tervezésnél figyelembe vettük – a termálfűtésre időközben átállt – szociális otthon felé történő hőértékesítés bevételét. A többi bevételi tétel az előző év szintjén van.
A polgármesteri hivatal bevételeinél a tényszámokhoz igazítottuk a továbbszámlázott közműdíjak és a gépjárműhasználat bevételét. Az intézménynél nagyobb bevételi tételként jelenik meg a közvetített szolgáltatások bevétele. Ez egyrészt a bérbeadott ingatlanok rezsiköltsége, másrészt az egyes intézmények rezsiköltsége, azaz a számviteli szabályok betartása érdekében a továbbiakban az az intézmény fogja kifizetni a számlákat, akinek a nevére szól a rezsiszámla; a megfelelő összeg továbbszámlázásra kerül az ingatlant ténylegesen használó intézmény felé. A szabályos eljárásra, illetve könyvelésre a megalapozó felmérés során külön felhívták a figyelmünket. Egyes esetekben megoldás lehet a gáz- és villanyórák átírása, viszont a szolgáltatás várható ára bizonytalan, így az esetleges átíráskor nagy körültekintéssel kell eljárnunk.
A gondozási központ bevételeinél az előző évi tényszámok és a szociális étkeztetés érvényes térítési díja alapján kalkuláltunk.
A Nagyszénási Önkormányzati Óvoda és Könyvtár gyermekétkeztetési bevételénél a feladatmutatók megalapozó felmérésében szereplő létszámokkal és az ott közölt térítési díjakkal, kiadási tételekkel számoltunk.
A II. fejezetben a helyi adók, az átengedett központi adók és az egyéb sajátos bevételek szerepelnek:
A helyi adókon belül a helyi iparűzési adónál a jelenleg ismert 2021. év alapján bevallott adóalap és a 2022. évi aszálykár hatásának figyelembevételével terveztünk. Az adózóink 2021. évi adóalapja 8.314 millió forint volt, az ennek megfelelő 2,0 %-kal számított adó 166 millió forint, ezt korrigáltuk az inflációs hatással és az aszálykár miatti kieséssel. Az iparűzési adó összegét a tervezett adóbevétel és az előző évben biztosított kiegészítő állami támogatás tervezett visszafizetésével együtt kell vizsgálnunk. A két tétel egyenlege 147,5 millió forint, ami valamivel több mint az előző évi tervünk, viszont jelentősen elmarad a 2022. évi tényszámok szerinti bevételtől. A kommunális adó bevétele az előző évekhez képest növekedett, így valamivel magasabb összegű bevétellel számolunk. Az egyéb sajátos bevételeknél az előirányzatokat a tényszámokhoz igazítottuk.
A III. fejezetben az Önkormányzat működési célú költségvetési támogatásai és átvett pénzeszközei kerültek részletezésre:
Az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréből adódóan a támogatások az ellátott önkormányzati feladatokat nevesítetten támogatják, így támogatás van az önkormányzati hivatal fenntartására, zöldterület-gazdálkodásra, közvilágításra, közút és köztemető fenntartására, óvodai nevelésre, szociális feladatokra, közművelődési feladatokra, illetve szerepel egy összeg egyéb feladatok ellátása címén is. A 2023. évtől a köztemető fenntartására is a korábbi 100.000 Ft helyett nagyobb összeget kaptunk. Az eredeti 2022 júniusában jóváhagyott költségvetési törvény még nem számolt az energiaköltségek drasztikus emelkedésével, így a probléma részleges megoldására a megalapozó felmérés során került sor. Felmérték a közvilágítás, az óvoda és bölcsőde várható dologi kiadásait és ezen belül az energia és a vízszolgáltatás költségét is. Az ezen tevékenységek kapcsán rendelkezésre bocsátott összeg elégséges is a dologi kiadásaink kifizetésére, viszont semmilyen energia-kompenzációt nem kapott a polgármesteri hivatal, illetve a szociális és az egészségügyi terület. Elvben a gyermekétkeztetés támogatását is emelték energiakompenzáció alapján, de a támogatás teljes egészében nem fedi le a kiadásainkat. A bérjellegű támogatások költségvetési törvény szerinti emelkedése csak a bérminimumok 2022. január 1-i növekedését veszi figyelembe. A 2022. év elején az akkori minimálbér és a garantált bérminimum emelése kapcsán 34 millió forint kompenzációt kaptunk. Az idei év kompenzációjára vonatkozóan hivatalos információnk nincsen. Az önkormányzat általános feladatainak támogatása 7,3 millió forinttal, a köznevelési feladatok támogatása 19,2 millió Ft-tal emelkedett. Az adóerő-képességünk 2022. évi növekedése hatást gyakorol a szociális egyéb feladatok támogatására, így önkormányzatunk ezen a jogcímen 4,0 millió Ft-tal kevesebb támogatást kap mint az előző évben. A szociális szolgáltatások támogatásai csak 4,3 millió Ft-tal növekedtek. Ezen belül a bölcsőde támogatása nőtt nagyobb mértékben. A gyermekétkeztetés támogatása – a tervezett magasabb kiadások alapján – 12,4 millió Ft-tal növekedett. A kulturális feladatok támogatásánál gyakorlatilag az előző évi támogatási összeget kapjuk. Összességében a feladatalapú támogatásaink csak 42,5 millió forint összegben emelkedtek.
Szintén a III. fejezetben szerepelnek a minisztériumok költségvetéséből származó kötött felhasználású támogatások is. Az egészségbiztosítástól átvett pénzeszközök elsősorban a védőnői tevékenység tekintetében változtak, mivel ez év júliusától egy megyei intézmény- fenntartó veszi át a védőnői szolgálatot. Ennek megfelelően hat havi alaptámogatással és hét havi bértámogatással számoltunk.
A gyermekorvosi tevékenység finanszírozásában nincs elmozdulás. Az előző évi támogatások elszámolásánál idén – az óvatos igénylés miatt – ezévben a visszafizetés helyett többletbevételünk jelentkezett. Önkormányzatunknál a közcélú foglalkoztatás keretében jelenleg is nagyszámú alkalmazott dolgozik. A közcélú foglalkoztatásra vonatkozó folyamatban lévő szerződések, a 2023. évi startmunka-program és a közfoglalkoztatás várható bevételeit és kiadásait is figyelembe vettük költségvetésünkben. A közcélú foglalkoztatás ez évi bevételeinél a 2022. évben biztosított 5,0 millió Ft előleget le kellett vonnunk, illetve a startmunka-program kivételével 10 % önerőt kell biztosítanunk a közfoglalkoztatáshoz, ezért ennyivel kevesebb a közfoglalkoztatás támogatásának tényleges bevétele kisebb a kiadáshoz képest. Szintén ebben a fejezetben terveztük meg a bérminimumok emelkedése alapján várt központi támogatás összegét is.
A IV. fejezetben a felhalmozási és tőke jellegű bevételeknél 47,7 millió forint értékben ingatlaneladással számoltunk. A bevételek között szerepelnek az előző évben résztörlesztéssel értékesített ingatlanokra történő befizetések is.
Az idei évben finanszírozási bevételekkel nem számolunk, mivel a meglévő értékpapír-állományunk az előző évben visszaváltásra került, az ebből származó összeg a maradvány összegében jelenik meg.
A V. fejezetben a 2022. december 31-én fennálló költségvetési maradvány összege szerepel.
Az összes 610,9 millió forintos maradványból 523,0 millió a felhalmozási célú maradvány, amiből 494,3 millió az uniós elkülönített számlákon lévő összeg, 13,5 millió a volt ÁFÉSZ irodaház 2023. évi részlete, 15,2 millió a víziközmű és környezetvédelmi elkülönített számlák összege. A 87,9 millió forintos működési maradványból 18,3 millió a tárgyév támogatásainak előző évi megelőlegezése, 10,0 millió a termálvíz-hasznosításra felvett hitel óvadéka, 5 millió pedig a közfoglalkoztatás előlege. A fennmaradó összeg származik az előző évi megtakarításokból
A 2. mellékletben az önkormányzat és intézményei kiadásai kerültek tervezésre:
Az I. fejezeten belül a személyi juttatásoknál a korábbi évekhez hasonló helyzet áll fent: a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap az előző évekhez képest nem változott. Az egyes ágazati jogszabályok különböző bérezési lehetőséget biztosítanak a dolgozók számára: így a pedagógusoknak külön bértáblájuk és pótlékjuk van, a szociális és védőnői területen dolgozók különböző ágazati pótlékokat kapnak. A 2023. évre vonatozóan csak a pedagógusok bérpótléka emelkedett 10 %-os mértékben. A szociális és védőnői területek esetében a garantált bérminimum és minimálbér változásának megfelelő bérnövekedés volt.
A köztisztviselők számára a helyi önkormányzatok saját forrásaik terhére biztosíthatnak többletjuttatásokat. A köztisztviselőknél a bérminimumnak megfelelő, illetve az ezzel nem érintett dolgozónál 15 %-os béremeléssel számoltunk.
Szintén a bérminimumnak megfelelő, illetve 15 %-os emelés volt a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó dolgozóknál, a településüzemeltetés és a fürdő területén. A minimálbér 200.000 Ft/hó összegről 232.000 Ft/hó összegre nőtt. A garantált bérminimum 260.000 Ft/hó összegről 296.200 Ft/hó összegre emelkedett. Ez évben – forrás hiányában – jutalomkerettel nem számoltunk.
A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát a változatlan, 13,0 %-os szociális hozzájárulási adómérték alkalmazásával terveztük meg.
Az előző évi induló költségvetésünkhöz képest 113 millió forinttal nőttek a dologi kiadásaink.
A közvilágítás, a bölcsőde és az óvoda dologi kiadásai jelentősen növekedtek, viszont a dologi kiadásokkal közel azonos összegű támogatást is kaptunk, a bölcsőde esetében a támogatás összege valamivel magasabb is mint a várt kiadás. A fenti területeken tervezett dologi kiadásaink a támogatásokkal azonos összegben terveztük meg. A dologi kiadásoknál a legnagyobb változás a villamos energia- és földgáz-felhasználás kiadásainál van. Önkormányzatunknál a 2022-es induló árakhoz képest a villamos energia beszerzési ára 6,4-szeresére, a földgáz beszerzési ára 7,2-szeresére növekedett. Ezen a területen az előző évek fogyasztás adatai és a megemelkedett árak alapján terveztünk. A tervezés során figyelembe vettük a 2022. évben telepített napelemek várható áramtermelését is. A Parkfürdő és a közvilágítás villamos energia beszerzésére 2024. december 31-ig fixáras szerződésünk van 37,2, illetve 33,9 Ft/kWh vételáron. Az iskola felső tagozata és a napközi konyha földgáz szerződése 2023. szeptember 30-ig hatályos 3,56 Ft/MJ vételáron. Az áremelkedés hatására jelentősen nőttek a gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés kiadásai, ezen a területen a többletkiadásunk nem teljes egészében került finanszírozásra.
A polgármesteri hivatal dologi kiadásait jelentősen növeli az intézmények felé továbbszámlázandó rezsiköltség.
A Parkfürdő területén főként az üzemeltetési anyagok és a karbantartási kiadások területén emelkedtek a kiadásaink.
Az önkormányzat kiadásai között szereplő kamatkiadás, a fejlesztési hitel kamatát befolyásoló – jelenleg igen magas - bankközi kamat és a tőkeösszeg változása alapján került tervezésre. A kamatkiadásunk növekedése az előző évi induló összeghez képest 12,0 millió forint. A többi dologi kiadásnál az előző évi tényadatok alapján, 10-15 %-os áremelkedés figyelembevételével terveztünk.
A 2. melléklet I. 4. pontjában szereplő működési célú pénzeszköz-átadások a 4. mellékletben részletezésre kerülnek:
A társadalmi szervezetek támogatásainál az előző év szintjén terveztük meg a civil szervezetek és a sport támogatását. Az Orosházi Kistérségi Társulás és a DAREH Társulás felé fizetendő hozzájárulásokat a tényadatok és lakosságszám figyelembevételével terveztük.
A Kistérségi Társulásnál – az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása miatt - várhatóan csökkenni fog az ilyen jogcímen befizetett összeg, de az átállás időpontja nem ismert, így a teljes évi kiadással számoltunk. A kulturális központ támogatása az előző év előirányzatának szintjét 3,5 millió forinttal meghaladó összegben került tervezésre, illetve a költségvetés által biztosított kulturális bértámogatás összege külön soron szerepel a mellékleten. Előző évben ezt az összeget a kulturális központ közvetlenül kapta meg a központi költségvetésből.
Az ellátottak rendszeres és eseti pénzbeli ellátásait a tényadatok alapján terveztük.
A szemétszállítás kompenzálásánál a szolgáltató előző években kiszámlázta eddigi elmaradását, így ez évben a megszokott támogatási összeggel számolhatunk.
A II. fejezetben a felhalmozási kiadások között a beruházási kiadások soron kerültek tervezésre az uniós projektjeink, az óvodabővítés és az „Élhető település” projekt várható kiadásai. A tervezett összegek azonosak a projektek elkülönített pénzforgalmi számláin évvégével rendelkezésre álló összegekkel. Ezen felül számoltunk még a Mágocs-éri tolózár becsült kivitelezési költségével is. Az intézményeknél tervezésre kerültek a mindennapi működéshez szükséges 200 e Ft alatti, ún. kisértékű tárgyi eszközök beszerzései is. Az óvoda meglévő csoportszobáiba új bútorok beszerzését tervezzük, a csoportszobák berendezése részben az uniós projekt forrásaiból történik.
A felújítási kiadások soron egy az előző évről áthúzódó ivóvíz-rekonstrukció összege szerepel a kiadások között.
A III. fejezetben a tartalékok területén 5 millió Ft általános tartalékkal, illetve 5 millió Ft fejlesztési tartalékkal számolunk. A korlátozott felhasználású elkülönített számlákon kezelt pénzeszközöket: az óvadékban lévő összeget, valamint a víziközmű és környezetvédelmi számlák összegét tartalékként elkülönítjük.
A IV. fejezetben a finanszírozási kiadásoknál a 2022. évi támogatás megelőlegezési hitel visszafizetésével és a termálvíz-hasznosítási fejlesztési hitel 2023. évi törlesztőrészleteivel számoltunk.
Előterjesztésem 3. mellékletében az intézmények kormányzati funkciónkénti bevételeit, az 5. mellékletében az intézmények kormányzati funkciónkénti kiadásait részletezzük.
A 6. mellékletben a 2024-2026. évek költségvetésének várható számai kerülnek bemutatásra. A 7-10. mellékletek tájékoztató információkat tartalmaznak az önkormányzat gazdálkodásáról.
A 2023. évi költségvetés összeállításánál alapvető problémát a – részben az energia áremelkedés miatt - felgyorsuló infláció okozza. A KSH által közölt 2022. évi átlagos infláció 14,5 %-os, viszont az áremelkedés mértékét jobban tükrözi a 2022. december havi inflációs adat, ami 24,5 % volt. Az emelkedő áraknak megfelelően növekedtek a bérminimumok, így önkormányzatunknál is növekedtek a bérjellegű kiadások. Az energiaárak drasztikus növekedése és az inflációs hatások miatt a dologi kiadásainkat is magasabb összegben kellett terveznünk. A központi költségvetés eddig csak részterületeken tudott segíteni, a 2023. évi költségvetési törvény támogatási összegei a 2022 júniusában jóváhagyott szinten vannak. Eddig a bérminimumok 2023. évi emelkedésére a korábbi évekhez hasonló támogatást nem kaptunk. Az emelkedő beszerzési árak és az elmaradt támogatások tovább növelik az egyes kormányfunkciók veszteségeit, amit jelen helyzetben adóbevételeink sem tudnak kompenzálni. A költségvetésünk egyensúlyi helyzetét egyrészt a bérminimum emelkedésre biztosítandó központi támogatás, illetve ingatlaneladás beállításával tudtuk megteremteni.
Költségvetésünk több olyan elemet tartalmaz, aminek teljesítése bizonytalan és a korábbi években meglévő pénzügyi tartalékunk elfogyott, ezért évközben folyamatosan figyelnünk kell a költségvetés aktuális helyzetét és a szükséges beavatkozásokat meg kell tennünk.
Az önkormányzati gazdálkodás több területén át kell gondolnunk a feladatellátás módját, hogy költségvetésünk hosszú távú egyensúlyát meg tudjuk őrizni.
A rendeletalkotás indoka:
Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján a helyi önkormányzat meghatározza költségvetését és annak alapján önállóan gazdálkodik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 111. §-ának (2) bekezdése is rögzíti, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A helyi önkormányzatnak az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. §-a alapján költségvetési rendeletet kell alkotnia. A költségvetési rendelet tartalmi részét az Áht. 24. §-a és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 24. §-a szabályozza.
Előzetes hatásvizsgálat: a tervezett rendelet
társadalmi-gazdasági hatása: a költségvetési rendelet alapján biztosítható a helyi önkormányzatra háruló közigazgatási és közszolgáltatási feladatok ellátása. Részben a helyi költségvetési rendelet alapján biztosítható az állampolgárok Alaptörvényben meghatározott jogainak érvényesülése (szociális biztonság, testi-lelki egészség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés).
költségvetési hatása: megalkotásával biztosítható az önkormányzat tervszerű, egyensúlyban lévő költségvetése.
környezeti és egészségi következménye: a rendeletalkotással meghatározásra kerülnek az önkormányzat által ellátott egészségüggyel és településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok kiadásai és annak forrásai.
adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a rendelet hatályba lépésével kapcsolatos teendőket a jegyző látja el.
megalkotásának szükségessége: a költségvetési rendelet megalkotása az önkormányzat jogalkotási kötelezettsége.
megalkotása elmaradása esetén várható következmények: ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotnia.
alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy előterjesztésemet vitassa meg, és önkormány-zatunk 2023. évi költségvetését fogadja el.