Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának 2024. évi költségvetéséről
Hatályos: 2024. 02. 29Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.02.29.
Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának 2024. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
INDOKOLÁS A 2024. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSHEZ
Tisztelt Képviselő-testület!
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-ában szereplő kötelezettségemnek megfelelően Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata 2024. évi költségvetését a csatolt mellékleteknek megfelelően 1.271.047.671 Ft bevétellel és ugyanennyi kiadással terjesztem Önök elé.
A rendelettervezet 1. mellékletben az önkormányzat és intézményei bevételei kerültek részletezésre:
A melléklet I. fejezetében az intézmények működési bevételei szerepelnek (részletezve a 3. mellékletben):
Az önkormányzat működési bevételeinél az előző évi költségvetéshez képest az alábbi módosítások történtek: a bérleti díj bevételeknél az idei évtől nem számolhatunk az Alföldvíz Zrt vagyonhasznosítási jutalékával. A mezőgazdasági tevékenység során előállított termények várható értékesítési bevételét az előző évi tényszámokhoz képest magasabb összegben határoztuk meg. Ezen a tevékenységen – területalapú támogatáson felül – 4 millió forint nyereséget terveztünk. A kamatbevételt a csökkenő kamatszint figyelembevételével határoztuk meg. A Parkfürdő jegybevételi előirányzatát a teljesévi 2023. évi tényszámokhoz mérten, a 2024. évi kétszer 10 %-os jegyáremelés figyelembevételével állapítottuk meg. A büfé esetében a 2023. évi forgalom és az inflációs hatások alapján terveztünk. A tényszámok alapján a büfé árbevételre vetített árrése 41 %-os volt. A hőértékesítés bevételét a korábbi tényszámok alapján a 4,5 Ft/MJ áron terveztük. A többi bevételi tétel az előző év szintjén van. A polgármesteri hivatal bevételeinél a tényszámokhoz igazítottuk a továbbszámlázott közműdíjak és a gépjárműhasználat bevételét. Az intézménynél nagyobb bevételi tételként jelenik meg a közvetített szolgáltatások bevétele. Ez egyrészt a bérbeadott ingatlanok rezsi költsége, másrészt a számviteli szabályok betartása érdekében a továbbiakban az az intézmény fogja kifizetni a számlákat, akinek a nevére szól a rezsiszámla és a megfelelő összeg továbbszámlázásra kerül az ingatlant ténylegesen használó intézmény felé. Egyes esetekben megoldás lehet a gáz- és villanyórák átírása, viszont a szolgáltatás várható ára bizonytalan, így az esetleges átíráskor nagy körültekintéssel kell eljárnunk. A gondozási központ bevételeinél az előző évi tényszámok, a gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés érvényes térítési díja alapján kalkuláltunk. A Nagyszénási Önkormányzati Óvoda gyermekétkeztetési bevételénél a feladatmutatók megalapozó felmérésében szereplő létszámokkal és az ott közölt térítési díjakkal, kiadási tételekkel számoltunk.
A II. fejezetben a helyi adók, az átengedett központi adók és az egyéb sajátos bevételek szerepelnek:
A helyi adókon belül a helyi iparűzési adónál a jelenleg ismert 2022. év alapján bevallott adóalap figyelembevételével terveztünk. Adózóink 2022. évi adóalapja 8.905 millió forint volt, az ennek megfelelő 2,0 %-kal számított adó 178,1 millió forint, ez megfelel a 2024. március hónapra kivetett adóelőleg kétszeres összegének. Várhatóan a mezőgazdasági termelők kedvezőbb évet zárnak, mint a 2022-es aszályos év volt, illetve az inflációs hatások is emelhetik az adóalapokat, viszont ezen tényezők hatását a májusban beadandó adóbevallások alapján tudjuk megállapítani. Országos átlagban a GDP kisebb csökkenésével számolnak, így nekünk is óvatosan kell terveznünk. A kommunális adó bevételénél és az egyéb sajátos bevételeknél az előirányzatokat a tényszámokhoz igazítottuk.
A III. fejezetben az önkormányzat működési célú költségvetési támogatásai és átvett pénzeszközei kerültek részletezésre:
Az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréből adódóan a támogatások az ellátott önkormányzati feladatokat nevesítetten támogatják, így támogatás van az önkormányzati hivatal fenntartására, zöldterület-gazdálkodásra, közvilágításra, közút és köztemető fenntartására, óvodai nevelésre, szociális feladatokra, közművelődési feladatokra, illetve szerepel egy összeg egyéb feladatok ellátása címén is. 2023. évtől a köztemető fenntartására is a korábbi 100.000 Ft helyett nagyobb összeget kapunk. Az önkormányzat általános feladatainak támogatása 11,1 millió forinttal, a köznevelési feladatok támogatása főként a pedagógus bérek emelkedése miatt 40,3 millió Ft-tal emelkedett. Az adóerő-képességünk 2023. évi növekedése hatást gyakorol a szociális egyéb feladatok támogatására, így önkormányzatunk ezen a jogcímen valamivel kevesebb támogatást kap, mint az előző évben. A szociális szolgáltatások támogatásai csak 16,5 millió Ft-tal növekedtek. A gyermekétkeztetés támogatása az előző évi módosított költségvetéshez képest 12,6 millió Ft-tal növekedett. A kulturális feladatok támogatásánál gyakorlatilag az előző évi támogatási összeget kapjuk. Összességében a feladatalapú támogatásaink az előző évi induló összeghez képest 72,8 millió forint összegben emelkedtek.
Szintén a III. fejezetben szerepelnek a minisztériumok költségvetéséből származó kötött felhasználású támogatások is. Az egészségbiztosítástól átvett pénzeszközöknél a feladatátadás miatt már nem számoltunk a védőnői szolgálat támogatásával. A gyermekorvosi tevékenység finanszírozásában annyi változás van, hogy a szolgálat finanszírozásán belül az alapdíj megszűnt, helyette valamivel kisebb összegben további teljesítményalapú finanszírozást kapunk. Az előző évi támogatások elszámolásánál idén – az évközi óvatos igénylés miatt – ez- évben is a visszafizetés helyett többletbevételünk jelentkezett. Önkormányzatunknál a közcélú foglalkoztatás keretében jelenleg is nagyszámú alkalmazott dolgozik. A közcélú foglalkoztatásra vonatkozó folyamatban lévő szerződések és a 2023. évi startmunka-program és a közfoglalkoztatás várható bevételeit és kiadásait is figyelembe vettük költségvetésünkben. A közcélú foglalkoztatás ez évi bevételeinél a 2023. évben biztosított 5,3 millió Ft előleget le kellett vonnunk. Szintén ebben a fejezetben terveztük meg a szociális ágazati pótlékot.
A IV. fejezetben a felhalmozási és tőke jellegű bevételeknél 12,0 millió forint értékben a szükségtelenné vált járműveink értékesítésével, 32,0 millió forint értékben ingatlaneladással számoltunk. Szintén ebben a fejezetben terveztük meg a civil szervezetek felhalmozási célú támogatásait és a lakástámogatások visszafizetését is.
A V. fejezetben a 2023. december 31-én fennálló költségvetési maradvány összege szerepel.
Az összes 200,4 millió forintos maradványból 92,5 millió forint a felhalmozási célú maradvány, 107,9 millió forint a működési célú maradvány. A működési maradványból 18,9 millió forint a tárgyév támogatásainak előző évi megelőlegezése, 10,0 millió forint a termálvíz-hasznosításra felvett hitel óvadéka, 5,3 millió forint pedig a közfoglalkoztatás előlege és 11,7 millió forint összegben tartalmazza az uniós projektek áthozott dologi kiadásait is. A fennmaradó összeg származik az előző évi megtakarításokból és többletbevételekből.
A 2. mellékletben az önkormányzat és intézményei kiadásai kerültek tervezésre:
Az I. fejezeten belül a személyi juttatásoknál a korábbi évekhez hasonló helyzet van: a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap az előző évekhez képest nem változott. Az egyes ágazati jogszabályok különböző bérezési lehetőséget biztosítanak a dolgozók számára: így a pedagógusok az új életpálya törvény alapján kapják a juttatásokat, a szociális és védőnői területen dolgozók különböző ágazati pótlékokat kapnak.
A pedagógusoknál nagyobb mértékű, a szociális területen, az óvodai és a nevelési, oktatási munkát segítők esetében a garantált bérminimum és minimálbér változásának megfelelő bérnövekedés volt. A köztisztviselők számára a helyi önkormányzatok saját forrásaik terhére biztosíthatnak többletjuttatásokat. A köztisztviselőknél a bérminimum változásának megfelelő, illetve az ezzel nem érintett dolgozónál 10 %-os béremeléssel számoltunk. A településüzemeltetés és a fürdő területén dolgozóknál szintén a bérminimumnak megfelelő 10 %-os, illetve a minimálbérnek megfelelő 15 %-os emelés történt. A minimálbér 232.000 Ft/hó összegről 266.800 Ft/hó összegre emelkedett. A garantált bérminimum 296.000 Ft/hó összegről 326.000 Ft/hó összegre emelkedett. Ez évben az induló költségvetésünkben is számoltunk jutalomkerettel.
A pedagógusoknál nagyobb mértékű, a szociális területen, az óvodai és a nevelési, oktatási munkát segítők esetében a garantált bérminimum és minimálbér változásának megfelelő bérnövekedés volt. A köztisztviselők számára a helyi önkormányzatok saját forrásaik terhére biztosíthatnak többletjuttatásokat. A köztisztviselőknél a bérminimum változásának megfelelő, illetve az ezzel nem érintett dolgozónál 10 %-os béremeléssel számoltunk. A településüzemeltetés és a fürdő területén dolgozóknál szintén a bérminimumnak megfelelő 10 %-os, illetve a minimálbérnek megfelelő 15 %-os emelés történt. A minimálbér 232.000 Ft/hó összegről 266.800 Ft/hó összegre emelkedett. A garantált bérminimum 296.000 Ft/hó összegről 326.000 Ft/hó összegre emelkedett. Ez évben az induló költségvetésünkben is számoltunk jutalomkerettel.
A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát a változatlan, 13,0 %-os szociális hozzájárulási adómérték alkalmazásával terveztük meg.
Az előző évi induló költségvetésünkhöz képest - főleg az energiaköltségek csökkenése miatt - 12,6 millió forinttal csökkentek a dologi kiadásaink. A gázenergia ára a 2023. évi indulóárakhoz képest 53 %-kal, a villamos energia ára 60 %-kal csökkent. A Parkfürdő és a közvilágítás villamosenergia beszerzésére 2024. december 31-ig fixáras szerződésünk van 37,2, illetve 33,9 Ft/kWh vételáron. A vízdíjaknál különválasztották a lakossági, illetve a közületi vízdíjakat, és közületi díjakat átlag 225 %-kal megemelték. Ezen felül a csatlakozási átmérő függvényében havi alapdíjat is kell fizetnünk. A vízdíjak emelkedése főként a Parkfürdőnél okoz kiadás-növekedést.
A polgármesteri hivatal dologi kiadásain belül jelentős összeg az intézmények felé továbbszámlázandó rezsiköltség. A Parkfürdő területén főként az üzemeltetési anyagok és a karbantartási kiadások területén emelkedtek a kiadásaink. Költségvetésünk tartalmazza a visszasajtoló kút – esedékes - bruttó 10 millió forint összegű karbantartási költségét is.
Az önkormányzat kiadásai között szereplő kamatkiadás a fejlesztési hitel kamatát befolyásoló bankközi kamat és a tőkeösszeg változása alapján került tervezésre.
Az önkormányzat kiadásai között szereplő kamatkiadás a fejlesztési hitel kamatát befolyásoló bankközi kamat és a tőkeösszeg változása alapján került tervezésre.
A kamatkiadásunk csökkenése az előző évi induló összeghez képest 9,8 millió forint. A többi dologi kiadásnál az előző évi tényadatok alapján, 10-15 %-os áremelkedés figyelembevételével terveztünk.
A 2. melléklet I. 4. pontjában szereplő működési célú pénzeszköz-átadások a 4. mellékletben részletezésre kerülnek:
A társadalmi szervezetek támogatásainál az előző év szintjén terveztük meg a civil szervezetek és a sport támogatását. Az Orosházi Kistérségi Társulásnak fizetendő hozzájárulásokat a társulás által közölt adatok alapján terveztük. A kulturális központ támogatása az előző év előirányzatának szintjét 9,8 millió forinttal meghaladó összegben került tervezésre, illetve a költségvetés által biztosított kulturális bértámogatás összege külön soron szerepel a mellékleten. Az ellátottak rendszeres és eseti pénzbeli ellátásait a tényadatok alapján terveztük.
A II. fejezetben a felhalmozási kiadások között a beruházási kiadások soron kerültek tervezésre az uniós projektjeink, az „Élhető település” projekt és az egészségügyi projekt beruházásnak minősülő kiadásai. Az óvodabővítés és előző két projekt dologi kiadásnak minősülő költsége a dologi kiadásoknál a megfelelő kormányfunkción kerültek tervezésre. A tervezett összegek közel azonosak a projektek elkülönített pénzforgalmi számláin évvégével rendelkezésre álló összegekkel. Ezen felül számoltunk még a Mágocs-éri tolózár becsült tervezési és kivitelezési költségével is. Az intézményeknél tervezésre kerültek a mindennapi működéshez szükséges 200 e Ft alatti ún. kisértékű tárgyi eszközök beszerzései is.
A felújítási kiadások soron az egészségügyi projekt felújításnak minősülő kiadásai, a bölcsődei kapuk és kerítés felújítása, valamint a Bánki Donát utca felújítása kerültek feltüntetésre.
A III. fejezetben a tartalékok területén 5 millió Ft általános tartalékkal, illetve 5 millió Ft fejlesztési tartalékkal számolunk. A korlátozott felhasználású elkülönített számlákon kezelt pénzeszközöket: az óvadékban lévő összeget, valamint a környezetvédelmi számlák összegét tartalékként elkülönítjük.
A IV. fejezetben a finanszírozási kiadásoknál a 2023. évi támogatás megelőlegezési hitel visszafizetésével és a termálvíz-hasznosítási fejlesztési hitel 2024. évi törlesztő részleteivel számoltunk.
Előterjesztésem 3. mellékletében az intézmények kormányzati funkciónkénti bevételeit, az 5. mellékletében az intézmények kormányzati funkciónkénti kiadásait részletezzük.
A 6. mellékletben a 2025-2027. évek költségvetésének várható számai kerülnek bemutatásra. A 7-10. mellékletek tájékoztató információkat tartalmaznak az önkormányzat gazdálkodásáról.
Önkormányzatunk a 2023. évi magas adóbevétel következtében viszonylag nagyösszegű szabad maradványösszeggel zárt, viszont ennek ellenére költségvetésünk egyensúlyi helyzetét ingatlanértékesítés, illetve járműeladás beállításával tudtuk csak egyensúlyba hozni.
A költségvetésünk helyzetét javíthatja, hogy az iparűzési adó tekintetében óvatosan terveztünk, illetve az óvodabővítési projekt kivitelezési költségeinek növekedése alapján kérelmet adtunk be többletkiadásunk támogatás formájában történő megtérítésére. A fentiek alapján az ingatlan- eladás tényleges realizálásáról év közben kell majd döntenünk.
A rendeletalkotás indoka:
Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján a helyi önkormányzat meghatározza költségvetését és annak alapján önállóan gazdálkodik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 111. §-ának (2) bekezdése is rögzíti, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A helyi önkormányzatnak az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. §-a alapján költségvetési rendeletet kell alkotnia. A költségvetési rendelet tartalmi részét az Áht. 24. §-a és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 24. §-a szabályozza.
Előzetes hatásvizsgálat: a tervezett rendelet
társadalmi-gazdasági hatása: a költségvetési rendelet alapján biztosítható a helyi önkormányzatra háruló közigazgatási és közszolgáltatási feladatok ellátása. Részben a helyi költségvetési rendelet alapján biztosítható az állampolgárok Alaptörvényben meghatározott jogainak érvényesülése (szociális biztonság, testi-lelki egészség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés).
költségvetési hatása: megalkotásával biztosítható az önkormányzat tervszerű, egyensúlyban lévő költségvetése.
környezeti és egészségi következménye: a rendeletalkotással meghatározásra kerülnek az önkormányzat által ellátott egészségüggyel és településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok kiadásai és annak forrásai.
adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a rendelet hatályba lépésével kapcsolatos teendőket a jegyző látja el.
megalkotásának szükségessége: a költségvetési rendelet megalkotása az önkormányzat jogalkotási kötelezettsége.
megalkotása elmaradása esetén várható következmények: ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotnia.
alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak.