Gerendás Község Képviselőtestülete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2018. 03. 27- 2021. 09. 28

Gerendás Község Képviselőtestülete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

2018.03.27.

Gerendás Község Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv. ) 3. § (1) bekezdés 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban Htv.) 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alaptörvény, 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:

a) Gerendás Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő dologra;

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

d)az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára,

e) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

(továbbiakban: önkormányzati vagyon)

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, ezen önkormányzati vagyonelemek szabályozása külön rendeletekben történik.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

1. Az önkormányzat vagyona

2. § Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

1. Törzsvagyon

3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon lehet:

a) forgalomképtelen törzsvagyon, és

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.

(2) ^[1]

(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon:

a) nem idegeníthető el,

b) nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemet az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy jelen önkormányzati rendelet annak minősít.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

a) közművek,

b) középületek, sportpályák és sportcélú létesítmények.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket az 2. melléklet tartalmazza.

(4) ^[2] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon e rendelet módosításával az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

2. Üzleti vagyon

6. § . (1)^[3] Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, továbbá az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, gyarapodását szolgálja.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vagyon értékelése

7. § (1) ^[4] Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv.-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni, figyelemmel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. évi Kormány rendelet rendelkezéseire.

(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a Közös Hivatal a Mötv. 110. §-ában meghatározottak szerint tartja nyilván.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltárnak külön kell tartalmazni a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, a vagyonkimutatást zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

(6) ^[5]

8. § (1) A vagyon értékének megállapítása:

a) A vagyon értékének megállapítására a forgalmi (piaci) érték az irányadó.

b) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

c) Az ingatlan vagyon értékét – elidegenítés, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet –egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 3 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható. Az ingatlan vagyon értékét egyéb hasznosítás esetén az infláció mértékével megemelve kell meghatározni.

d) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

e) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

f) Az Önkormányzat vagyonának nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a ingatlan vagyon esetén értékbecslő által megállapított, ingó vagyon esetén szokásos piaci értéken vehető figyelembe.

4. Vagyongazdálkodási terv

9. § (1)Az Önkormányzat öt évre szóló középtávú és tíz évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,

b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

5. Önkormányzati vagyon hasznosítása

10. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés:

a) tulajdon-átruházás,

b) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását,

c) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

d) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

e) gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

f) a b-c) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,

g) a vagyon átlátható gazdasági társaságba apportként történő bevitele,

h) a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,

i) vagyonszerzés,

j) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

k) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.

11. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

6. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon tekintetében nettó 1.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó/képviselő-testültet jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) – (8) bekezdése alapján lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, követelésekre valamint a fizetési kötelezettségekre.

(6) Az önkormányzati ingatlan vagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítése természetes személyek részére történhet.

(2) Az Önkormányzat a lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítésére, és az ehhez nyújtandó támogatási formákról külön rendeletben rendelkezik.

7. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása

14. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.

15. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

16. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

17. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

18. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

8. A felajánlott vagyon elfogadása

20. § Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, feltéve, hogy az önkormányzat képes a vagyonhasznosításra járó kötelezettségek teljesítésére.

9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

21. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

22. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

23. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzati követelések elengedése

24. § (1) ^[7] Az önkormányzat és költségvetési szervei – a kis összegű követelések kivételével – csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléseiről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló, vagy a követelések végrehajtásával megbízott ügyvéd által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti az Önkormányzat Képviselő-testülete külön döntés alapján.

(2) ^[9] A kis összegű követelések részbeni, vagy teljes elengedését a Képviselőtestület a polgármesterre átruházza. A követelés elengedése előtt dokumentáltan legalább 3 alkalommal meg kell kísérelni a követelés beszedését.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § E rendeletben nem szabályozottakat a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni.

26. § (1) E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

Gerendás Község Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 6/2010. (VII.5.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listája

Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
		Földterületek
1	622	Apponyi u.földterület
2	088/162	Szabadidőpark földterülete
3	088/162	Erdő földterülete
4	088/113	Labdarugópálya földterülete
5	558	Damjanich u. földterület
6	584	Luther u. földterület
7	460, 622	Apponyi u. földterület
8	61,62,63,76	Petőfi u. földterület
9	85,86	Dózsa u. földterület
10	123	Rákóczi u.földterület
11	20,147	Bajcsy Zs. u. zöldterület
12	219	József A. u. földterület
13	5, 99, 186, 225	Táncsics u. földterület
14	245,255	Liszt F. u. földterület
15	264/14, 265	Ady E. u. földterület
16	270/25,274/2,292	Jókai u. földterület
17	183,198,302,303,373	Arany J. u. földterület
18	396	Hársfa u. földterület
19	413	Móra u. földterület
20	440	Hunyadi u. földterület
21	460	Apponyi u. földterület
22	445/2	Mokri S. u. földterület
23	461,463	Kossuth u.földterület
24	467	Fürdő u. földterület
25	504,506	Áchim u. földterület
26	481,482, 512	Széchenyi u. földterület
27	507,528	Bem u. földterület
28	1031	Belterületi földút (Apponyi u. vége)
29	075	Külterületi földút (Csorvás-Alsó)
30	044/58	Külterületi földút (Orosházi határ)
31	017	Sűrűsor földterület
32	616	Belterületi földút (Ált.iskola melletti út)
33	536	Átjáró (Damjanich-Bem u. között
34	565	Átjáró (Luther u. - Damjanich u. között)
35	592	Átjáró (Fürdő - Luther u. között)
36	016/18	Szemétlerakó
37	088/158	Csicsely tó melletti erdő és kivett út
38	089	Szent sor - külterületi földút
39	03/9	Külterületi földút
40	04	Külterületi földút
41	05/7	Külterületi földút
42	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
43	06	Külterületi földút
44	07	Külterületi földút
45	09	Külterületi földút
46	014/42	Külterületi földút
47	015	Külterületi földút
48	016/27	Külterületi földút
49	016/30	Külterületi földút
50	016/31	Külterületi földút
51	016/49	Külterületi földút
52	019/6	Külterületi földút
53	021	Külterületi földút
54	023	Külterületi földút
55	024/23	Külterületi földút
56	025	Külterületi földút
57	027	Külterületi földút
58	034/12	Külterületi földút
59	034/29	Külterületi földút
60	034/51	Külterületi földút
61	037	Külterületi földút
62	042	Külterületi földút
63	045	Külterületi földút
64	046	Külterületi földút
65	047/14	Külterületi földút
66	051	Külterületi földút
67	055	Külterületi földút
68	058	Külterületi földút
69	059/5	Külterületi földút
70	060	Külterületi földút
71	062	Külterületi földút
72	064	Külterületi földút
73	066/23	Külterületi földút
74	066/46	Külterületi földút
75	066/49	Külterületi földút
76	066/72	Külterületi földút
77	066/93	Külterületi földút
78	067/2	Külterületi földút
79	081	Külterületi földút
80	087	Külterületi földút
81	088/91	Külterületi földút
82	088/111	Külterületi földút
83	088/138	Külterületi földút
84	091	Külterületi földút
85	093	Külterületi földút
86	095	Külterületi földút
87	088/162	Szabadidőpark (Csicsey-tó mellett)
88	088/162	Szélerőmű
Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
89	088/162	Csicsey tó partrendezés
90	088/162	Labdarugópálya
91	622	Apponyi u. atlétika pálya
92	622	Kézilabdapálya
93	373,183,198,302,333	Arany János utca kövesút
94	445/2	Mokri u. kövesút
95	481, 482, 512	Széchenyi u. kövesút
96	270/25, 292, 274/2	Jókai u. kövesút
97	245, 255	Liszt F. u. kövesút
98	123	Rákóczi u. kövesút
99	558	Damjanich u. kövesút
100	413	Móra F. u. kövesút
101	460	Apponyi u. kövesút
102	528, 507	Bem József u. kövesút
103	467	Fürdő u. kövesút
104	440	Hunyadi u. kövesút
105	584	Luther u. kövesút
106	396	Hársfa u. kövesút
107	219	József Attila u. kövesút
108	85, 86	Dózsa Gy. u. kövesút
109	76, 62	Petőfi u. kövesút
110	147, 20	Bajcsy u. kövesút
111	5, 99, 186, 225	Táncsics u. kövesút
112	017	Sűrűsori kövesút
113	5, 99, 186, 225	Táncsi Mihály utca
114	245, 255	Liszt Ferenc utca
115	265, 264/14	Ady Endre utca
116	270/25, 274/2, 292	Jókai Mór utca
117	373, 183, 198, 302, 303	Arany János utca
118	396	Hársfa utca
119	413	Móra Ferenc utca
120	440	Hunyadi utca
121	460	Apponyi György utca
122	445/2	Mokri Sámuel utca
123	461, 463	Kossuth utca
124	467	Fürdő utca
125	504, 506	Áchim utca
126	481, 482, 512	Széchenyi utca
127	528, 507	Bem József utca
128	558	Damjanich utca
129	584	Luther Márton utca
130	61, 63, 76	Petőfi Sándor utca
131	85, 86	Dózsa György utca



Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
		Egyéb építmények
132	147, 20	Bajcsy-Zsilinszki utca
133	219	József Attila utca
134	402	Belterületi közút
135	901	Belterületi közút (Szabó darálóig)
		Erdők
136	088/162	Erdő nyár, akác (2012.pályázat)
137	088/162	Erdő akác (START)

2. melléklet

A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listája

Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
		Épületek
1	1	Tűzoltószertár
2	1	Istálló
3	1	Mázsaház
4	464/8	Egészségügyi Központ
5	465	Művelődési ház
6	617	Általános iskola
7	424	Móra u. 10. lakóház
8	1	Polgármesteri Hivatal
9	79	Petőfi u. 18. lakóház
		Egyéb építmények
10	184	Temető járda
11	1	Polgármesteri hivatal járda
12	464/8	Egészségház út-járda
13	617	Általános iskola járda
14	465	Kossuth u.20. út-járda, bejáró
15	220	Tartalék temető kerítés
16	184	Temetőkapu
17	617, 1	Kerékpártároló
18	466	Strandfürdő
19	99	Buszváró
20	264/15	Buszváró
21	264/15	Buszváró
22	465	Falukemence
23	08/40, 016/74	Öntözőkút
24	464/8	Garázs
25	466	Malomkert
		Földterületek
26	1	Polgármesteri Hivatal földterülete
27	464/8	Egészségház földterülete
28	617	Általános iskola földterülete



Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
		Földterületek
29	465	Művelődési ház földterülete
30	220	Tartalék temető földterülete
31	184	Temető földterülete

3. melléklet

A üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak tételes listája

Sorszám	Ingatlan helyrajzi száma	Megnevezés Utca/házszám
		Telkek
1	270/26	Jókai utcai építési telek
2	270/27	Jókai utcai építési telek
3	270/31	Jókai utcai építési telek
4	270/32	Jókai utcai építési telek
5	32	Ady u. 1. telek
6	615/6	Beépítetlen földterület Fürdő u. (Rajtár J. mellett)
7	615/7	Beépítetlen földterület Fürdő u. (Gázfogadó)
8	623	Beépítetlen földterület (Fürdő u. Rajtár J. mell. üres)
		Földterületek
9	088/115	Szántó 0,25 ha
10	08/35	Szántó 0,4246 ha
11	044/46	Szántó 0,5449 ha
12	090/3	Szántó 0,5755 ha
13	1061	Zártkert Fürdő u. végén
14	133	Orvosi lakás, Rákóczi u. 2. földterülete
		Épületek
15	133	Orvosi rendelő és lakás
		Egyéb építmények
16	133	Garázs, Rákóczi u. 2.
17	133	Rákóczi u. 2. járda-bejáró

4. melléklet

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

1. A versenyeztetési eljárás típusai:

a) a nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás,

b) a nyilvános vagy zártkörű árverés és

c) a versengő ajánlatkérés.

2.¹ A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű

versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás

eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van

lehetőség.

1. Licit útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

1. Minden ingatlant érintő döntés előkészítése során kötelező az ingatlanról forgalmi értékbecslést készíttetni.

1. Az ingatlanok forgalmi értékének megállapításáról elfogadható:

a. a Közös Hivatal adóhatóságának értékbecslése bruttó 2 000 000 Ft értékhatárig,

b. független ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése, amennyiben ezek három hónapnál nem régebbi érték megállapítást tartalmaznak a döntés meghozatalának időpontjában.

II. fejezet

Az elidegenítés módja

1. Nyílt licites eljáráson mindenki részt vehet, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. A licitet a jegyző, akadályoztatása esetén helyettese vezeti, melyről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül.

1. Zárt borítékos pályázat esetén az nyújthat be ajánlatot, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja, és - amennyiben van ilyen - a részletes pályázati dokumentumot megvásárolta.

A zárt borítékban benyújtott ajánlatokat nyilvánosan kell felbontani, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni az ajánlatok fő adatait.

Az ajánlatok felbontását és rendszerezését a jegyző végzi.

1. A II. 2. pontban szabályozott esetekben az értékesítési munkacsoport felügyeli az eljárást, és hirdeti ki a pályázat eredményét.

A munkacsoport akkor hozhat érdemi döntést, ha annak legalább 3 tagja jelen van, és ezen belül a hivatal dolgozói kisebbségben vannak. A munkacsoport döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

1. Az Értékesítési Munkacsoport tagjai:

- Polgármester,

- Alpolgármester

- Jegyző

- Közös Hivatal pénzügyi gazdasági ügyintézője,

1. A II. 1. pont szerinti nyílt licites eljárásra az Értékesítési Munkacsoport tagjait meg kell hívni.

III. fejezet

A licit eredményének megállapítása

1. Nyílt licit esetén a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő a nyertes. Az eredmény kihirdetésére a helyszínen azonnal sor kerül.

1. Zárt borítékos pályázat esetén az összességében legelőnyösebb vételi ajánlatot tevő a nyertes. Az eredmény kihirdetésére a pályázati kiírás szerinti időpontban kerül sor.

1. A licites eljárás eredménytelen, ha a legalacsonyabb nettó eladási áron érvényes ajánlat nem érkezett.

1. A pályázati kiírás feltételeinek megállapítása a Képviselő-testület hatásköre.

1. A pályázati feltételek minimális tartalmi követelményei a következők:

a.) nyílt licites eljárás esetén:

- a legalacsonyabb nettó eladási ár, bérleti díj megjelölése,

- a fizetési feltételek meghatározása,

- a meghirdetés módja,

- a licit és az eredményhirdetés helye és ideje,

- az ingatlan megtekintésének időpontja.

b.) zárt borítékos pályázat esetén az a.) pontban szereplő adatokon túl:

- az áron kívüli mérlegelési szempontok sorrendje és azok súlya,

- a borítékbontás időpontja és helye.

1. A pályázat lebonyolítását követően a munkacsoport döntése szerinti nyertes pályázóval az adásvételi, bérleti szerződést, a képviselő-testület döntését követően a Polgármester köti meg.

IV. fejezet

Ingatlan értékének megállapítása

1. Ingatlan vásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében az I. 4-5. pontok szerinti értékbecslést kell beszerezni.

módosította: 17/2014 (X.2.) ör. 8 §-a, hatályos: 2014.10.03-tól.