Gerendás Község Képviselő-testületének 1/2015. (I.26.) önkormányzati rendelet
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 07- 2019. 11. 26Gerendás Község Képviselőtestülete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Gerendás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § Gerendás község Önkormányzata e rendeletben határozza meg szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelezettségeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
3. § (1) A Képviselőtestület száma 7 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
4. § Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét rendeletben állapítja meg.
5. § Az önkormányzat által alapított kitüntetést és az adományozás rendjét rendelet szabályozza.
6. § Az önkormányzat hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn:
7. § (1) A lakosság helyben szokásos tájékoztatása a községháza hirdető táblája útján valósul meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatáson felül a tájékoztatás megtörténik a www. gerendas.hu honlapon is.
(3) Gerendás község Önkormányzatának hivatalos lapja: Gerendási Hírek
8. § Gerendás község ünnepe: Hársfafesztivál, minden év július hóban.
A képviselő-testület feladatai és hatásköre
9. § A képviselő-testület ellátja a jogszabály által megállapított, s az általa önként vállalt önkormányzati feladatokat. E feladatait az éves költségvetési rendeletében állapítja meg.
(2) Gerendás Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. § tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) önként vállalt feladatok meghatározása,
b) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő belépés, kilépés.
11. § (1) A képviselőtestület e rendelet 1. számú mellékletében szereplő hatásköreit a Polgármesterre ruházza.
(2) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
1.A képviselő-testület munkaterve, ülései
12. § (1) A képviselő-testület rendes üléseinek tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet készít.
(2) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, társadalmi szervezetektől, a szlovák nemzetiségi önkormányzat elnökétől, valamint az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.
(3) A tervezet összeállításánál figyelembe kell venni az Mötv-ben és egyéb vonatkozó jogszabályokban az önkormányzat és szervei feladataira vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontjait, az ülések napirendjét, a napirend előadóit, állásfoglalás szükségességét, a közmeghallgatás és falugyűlés időpontját, valamint ezek napirendjét.
(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselőknek;
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előadójának;
13. § (1) A képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint tartja.
(3) Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervében meghatározott számban tart. A polgármester a munkaterv szerinti napirendtől indokolt esetben eltérhet.
(4) Rendkívüli ülést az Mötv.44. §-ában meghatározott esetben össze kell hívni. A meghívás történhet sms-ben, telefonon is, az értesítést követő napra, napirend megjelöléssel.
(5) Rendkívüli ülés összehívható, ha a polgármester úgy ítéli meg, hogy a tárgyalandó napirendhalasztást nem tűr. A meghívás történhet a (4) bekezdésben foglaltak szerint is.
2. A képviselő-testületi ülések összehívásának rendje
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(3) Az ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés előtt 3 nappal kell kézbesíteni, vagy a meghívottak e-mail címére megküldeni.
(4) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni: a jegyzőt, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a napirend előadóját, a napirend által érintett személyeket, ha jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges, a helyi civil szervezetek, egyházak képviselőit, amennyiben a napirend érinti tevékenységüket.
3. Az ülések nyilvánossága, zárt ülés
15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének meghívóját az ülés időpontját megelőző 3. naptól az önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – kell közszemlére tenni.
(2) A hallgatóság az ülésteremben az erre a célra kijelölt helyet foglalhatja el. A napirendhez a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján hozzászólhat, az ülést azonban nem zavarhatja.
(3) A hallgatóság közötti rendzavarókat a polgármester figyelmezteti, s ha ez nem jár eredménnyel, a tanácskozás helyéről kiutasítja.
16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az érintett kérésére az Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) Zárt ülést rendelhet el az Mötv.46. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben, ha azt bármely képviselő, az előterjesztő, az ügyben érdekelt fél kéri.
17. § (1) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak, de ez nem sértheti a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló szabályokat.
(2) A zárt ülések előterjesztéseit az arra jogosultak kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmát jogosulatlan nem ismerhesse meg.
4. A képviselő-testület ülése, a tanácskozás rendje
18. § A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja – majd az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri - az ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére és megindokolja, ha az a tervezettől eltér.
19. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó vita előtt válaszol.
(3) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatról a képviselők vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel döntenek. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.
20. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától; a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ;
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
5. Előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:
a) tájékoztató
b) beszámoló
c) rendelet-tervezet
d) határozati javaslat
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére a jegyző jogosult, kivéve- a költségvetésről és zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet E rendelet tervezetek előterjesztője a polgármester.
(2a) Rendelet-tervezet előterjesztésére jogosult bármelyik képviselő olyan módon, hogy a jegyzőhöz nyújtja be az általa készített rendelet-tervezet szövegét, aki azt a képviselő-testület következő rendes ülésén törvényességi észrevételeivel kiegészítve előterjeszti. A képviselő határozati-javaslat előterjesztésére – a módosító javaslat kivételével – ugyanilyen módon jogosult.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult a képviselőtestület szervein túl:
a) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa érintett intézményt illetően,
b) azon rendészeti és egyéb közigazgatási szerv vezetője, akinek beszámolója, tájékoztatója jogszabályon alapuló kötelezettsége,
c) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(4) Az előterjesztést a jegyzőnek törvényességi véleményezés céljából be kell mutatni.
(5) Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni. Az előterjesztések ülésen történő kiosztását – sürgős esetben – a polgármester engedélyezheti, megtárgyalásáról a képviselő-testület dönt. Ebben az esetben a jegyzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az előterjesztést a képviselő-testületi ülésen törvényességi szempontból véleményezni tudja-e.
6. Kérdés, interpelláció
22. § (1) Kérdést az ülés megkezdését megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani.
(2) Az, akihez a kérdést intézték, lehetőség szerint a képviselőtestületi ülésen, vagy ha az nem lehetséges 15 napon belül köteles írásban válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a képviselőtestülettel nem kell elfogadtatni.
23. § (1) Interpelláció az a felvetés, melyben a képviselő valamilyen hibás, vagy helytelen gyakorlatot jelez. A képviselő bármilyen önkormányzati ügyben interpellálhat a képviselőtestület szerveihez.
(2) Az interpellált a képviselőtestületi ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(3) Az interpellált válasza után az interpellálónak viszontválaszra van lehetősége, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. A válasz elfogadásáról – ha az interpelláló azt nem fogadja el – a képviselőtestület vita nélkül dönt.
(4) Amennyiben a Képviselőtestület a választ nem fogadja el, úgy elrendeli annak vizsgálatát, melybe az interpelláló képviselőt is bevonja. A vizsgálatba szakértő is bevonható.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján a képviselőtestület a soron következő ülésen dönt.
(6) Az írásban benyújtott interpellációra adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadására a soron következő ülésen kerül sor.
7. A szavazás rendje, döntéshozatali eljárás, jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.
25. § (1) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.
26. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv.46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor, valamint a b) pont szerinti ügyekben, ha azt az érintett kéri.
27. § (1) A képviselőtestület név szerinti szavazást tart az Mötv.48. § (3) bekezdésében foglalt esetben.
(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.
(3) Név szerinti szavazás estén a jegyző ABC sorrendben olvassa a települési képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően hangos „igen”, ”nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. Jegyzőkönyv
29. § A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről külön jegyzőkönyv készül.
30. § (1) A jegyzőkönyv tartalmi elemeit az Mötv. 52. §-a, valamint e rendelet
31. § Zárt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben tartózkodnak az ülésen.
32. § (1) Az elfogadott rendeletet minden esetben a jegyzőkönyv mellékleteként kell a jegyzőkönyvhöz csatolni.
(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni.
a) eredeti példány irattárba kerül ülésenként lefűzve, jegyzői hitelesítéssel,
b) egy másolati példány beköttetésre kerül, polgármester részére kerül átadásra
c) egy másolati példány jegyzői munkapéldány.
(3) A jegyzőkönyvet elektronikus úton (njt) továbbítani kell a Békés Megyei Kormányhivatalnak törvényességi ellenőrzés céljából.
(4) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglalt betekintési jog biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyvek beköttetéséről, közzétételéről a jegyző gondoskodik
(6) Zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni, közzétenni nem szabad.
A képviselőtestület döntései, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük módja
33. § (1) A Képviselőtestület döntései:
a) önkormányzati rendelet
b) önkormányzati határozat
(2) Az önkormányzati rendeleteket az év elejétől kezdve folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a kihirdetésének napját, év hó nap megjelölésével, a következő formában:
A helyi önkormányzati képviselők
34. § (1) Az önkormányzati képviselők megbízatása keletkezésének és megszűnésének eseteit az Mötv. 28-31. §-a szabályozza.
(2) Az önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32-34. §-a határozza meg.
(3) Az önkormányzati képviselők feladataikat tiszteletdíj nélkül végzik.
(4) A képviselők e tisztségük ellátásával, kapcsolatos számlával igazolt költségei a polgármester igazolása alapján megtérítendő.
(5) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, annak eljárási szabályaival kapcsolatos rendelkezéseket az Mötv. 36-38. §-a tartalmazza.
A képviselő-testület szervei
1. A bizottság
35. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására állandó bizottságot hoz létre.
36. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működési szabályzatát a képviselő-testület állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.
37. § ) (1) A bizottság feladatai a feladatkörébe utalt ügyekben:
a) előkészíti a képviselő-testület döntéseit;
b) dönt az önkormányzati rendelettel a hatáskörébe utalt ügyekben;
c) szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását;
d) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat;
38. § (1) A bizottságok működési szabályzatukat maguk határozzák meg.
(2) A bizottság feladatát, hatáskörét ülésén gyakorolja.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
1. A tanácsnok
39. §
3.Polgármester
40. § A polgármester főbb feladatait az Mötv. 63-68. §-a tartalmazza.
41. § (1) A polgármester dönthet az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján;
a) élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása, elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a polgármester jogosult a költségvetés terhére átmeneti pénzügyi intézkedések megtételére is.
(3) A tett intézkedésről a soron következő ülésen a Képviselőtestületnek beszámolni köteles.
42. § A polgármester az Mötv.68. § (4) bekezdésében foglaltak alapján saját hatáskörben dönthet az önkormányzat vagyonát, költségvetését érintő ügyben a költségvetési tartalék terhére 500.000.-Ft értékhatárig.
4.Alpolgármester
43. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester a Képviselőtestület által – jogszabályi keretek között - meghatározott tiszteletdíjban és költségtérítésben részesül.
(3) A polgármester tartós akadályoztatása esetén – a polgármester megbízása nélkül – teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
5.Jegyző, aljegyző
44. § (1) A jegyző feladatait az Mötv.81. §-a és más jogszabályok tartalmazzák.
(2) A jegyző, aljegyző kinevezésére az Mötv. 82-83. §-ai, valamint a Gerendás Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kétsoprony Község Önkormányzatának Képviselő-testületével kötött megállapodásában foglaltak az irányadóak.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén - a betöltetlenség, ill. akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb 6 hónap - a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Hivatal olyan tisztségviselőjét bízza meg, aki a képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs, úgy más önkormányzati hivatal jegyzőjét bízza meg.
6.Közös önkormányzati hivatal
45. § (1) A képviselőtestület az Mötv.84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kétsopronyi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A közös hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
(4) A közös hivatal számára a polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározza az önkormányzat munkájának szervezésével, döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(5) A közös hivatal, belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét, részletes feladatait a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselőtestület határozattal hagy jóvá – Mötv. 67. § (1) d)pont –
7.A társulás
46. § (1) A helyi önkormányzatok társulásokra vonatkozó szabályait az Mötv. 87-95. §-ai szabályozzák.
(2) Gerendás Község Önkormányzata az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása, a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás és a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás tagja.
(3) Az Önkormányzatot a társulási üléseken a képviselő-testület által a tagjai közül delegált személy képviseli.
(4) A társulás keretében ellátott önkormányzati feladatokat a társulás megállapodás tartalmazza.
Lakossági fórumok
47. § (1) A képviselő-testület köteles évente legalább egyszer közmeghallgatást tartani.
(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét a tervezett időpont előtt 10 nappal közzé kell tenni a községháza hirdetőtábláján.
(3) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre lehetőség szerint azonnal kell válaszolni. Amennyiben ez nem lehetséges, a válaszadásra illetékes köteles 15 napon belül írásban válaszolni. A kérdésre adott válaszról a soron következő ülésen a képviselőtestületet tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, s a 28- § (7) bekezdése szerint kell eljárni.
48. § (1) A Képviselőtestület döntése alapján polgármester falugyűlést hívhat össze a lakosság közvetlen tájékoztatása, a falu lakosságának többségét érintő fontosabb döntések meghozatala előtt.
(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze, hirdetőtáblán történő meghívó kifüggesztésével, szórólappal, a meghívó honlapon történő közzétételével. A meghívót úgy kell elkészíteni, hogy arról a lakosság a gyűlést megelőző 5. napig értesüljön.
A Nemzetiségi Önkormányzat működése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
48/A. § (1) A Nemzetiségi Önkormányzat részére az Önkormányzat havonta igény szerint, harminckét órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel – különösen: íróasztallal, irodaszékekkel, íróeszközökkel, irattároló szekrénnyel, internetkapcsolattal rendelkező számítógéppel, nyomtatóval, vezetékes telefonkészülékkel – felszerelt irodahelyiségre a Kétsopronyi Közös Önkormányzati Hivatal Gerendási Kirendeltségén.
(2) Az Önkormányzat viseli az 1. pontban meghatározott helyiséghez, illetve a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökhöz kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat
a) az 1. pontban meghatározott helyiséget és tárgyi, technikai eszközöket kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti;
b) az 1. pont szerinti használati jogát az Önkormányzat érdekei figyelembe vételével gyakorolhatja, köteles megtartani az intézmény rendjét;
c) az 1. pont szerinti használati jogát másnak át nem engedheti.(4) Az Önkormányzat a Kétsopronyi Közös Önkormányzati Hivatal Gerendási Kirendeltsége útján munkaidőben biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához, illetve a testületi ülések előkészítéséhez (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) és a testületi döntések valamint a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséhez, valamint a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok, a működéssel és gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a feladatellátáshoz kapcsolódó költségek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – viselése mellett
Záró rendelkezések
49. § (1) E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2011.(II.17.) Kt. rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
I. Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság feladat- és hatásköre, működése
3. melléklet
1. függelék
2. függelék
módosította: 13/2015.(VIII.31.) 1.§. (2)-a, hatályos: 2015. szeptember 1-től