10. §

11. § (1) Az övezeti besorolásokat és ahhoz tartozó övezeti előírásokat, beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) A szintterületsűrűség max. 0,5, a zöldfelület aránya min. 40%

(3) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

(4) Kialakult övezetben - az övezetre előírt értéken belül - a környezetben kialakult homlokzatmagassághoz és beépítési módhoz igazodóan helyezhetők el a közterülettel határos, vagy ahhoz előkerttel csatlakozó (fő)épületek.

(5) Az állattartási épület kifutóját, vagy az erre a célra szolgáló hátsókertet lehatároló kerítést az állattartó épület részeként kell figyelembe venni.

12. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) A szintterületsűrűség max. 1,0; a zöldfelület mértéke min. 10 %.

(3) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

(4) A településközpont vegyes építési övezet lakóépületek, továbbá intézményi, kereskedelmi, szálláshely szolgáltatási és egyéb, funkciók elhelyezésére szolgálnak.

13. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) Az övezet környezetet nem zavaró gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál, az OTÉK szerint. Más rendeltetésű építmény építése esetén is az övezeti előírásoknak meg kell felelni.

(3) A szintterületsűrűségi érték max. 1,0; a zöldfelület aránya min 20%.

(4) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

14. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) Az övezet olyan gazdasági, ipari épületek és tevékenységek elhelyezésére szolgál, amelyek nagyságrendje, tevékenysége a megengedett mértéken belüli hatású a környezetére, korszerű technológiát alkalmaz.

(3) Iparterület beépithetöségi lehetősége max. 50 %.

(4) A szintterületsűrűség max. 1,0: a zöldfelület aránya min. 25%

(5) Az építés engedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

15. § (1) a beépítettség legfeljebb 30 %-os lehet, a beépítési mód szabadonálló. A zöldfelület aránya min. 25%. A telekterület min 2000 m2. A szintterületsűrűség max. 1,0; a zöldfelület aránya min. 25%

(2) a területen az OTÉK 29. § (1) bekezdésben felsorolt bármilyen gazdasági épület létesíthető.

(3) az épületek legnagyobb építménymagassága 7.5 m lehet,

(4) az üzemi építmények magassága technológiai okból (kivételes esetben) max. 30,0 m lehet, de ezt a hátrányos megjelenést fásítással kell enyhíteni.

(5) a gazdaság irányításához, működtetéséhez az engedélyt kérő nyilatkozata alapján készenléti jelleggel, szolgálati lakóépület, az üzemi épületektől megfelelő védőtávolságok megtartásával létesíthető, - mely távolságokat a szakhatóságok határozzák meg.

(6) az üzem területén keletkező szennyvizek tisztítását és elhelyezését, a hulladékok tárolását és kezelését, az engedélyezési, ill. műszaki tervek szerint kell biztosítani; a káros áthatású, vagy ilyenektől védendő építmények közötti védőtávolságot, az ezektől engedélyezhető beépítést az általános építési szabályok, különösen OTÉK-ban foglaltak alapján, az érintett szakhatóságok véleményét kikérve lehet engedélyezni.

(7) Az üzemi telephelyek környezetében lakóház (tanya) akkor helyezhető el, ha a káros környezeti hatások igazoltan nem állnak fenn. A majorban kialakult rendeltetések és üzemi tevékenység, és az alkalmazott technológia alapján kell az üzemek szükséges védőtávolságait meghatározni és a kialakult környezetüket figyelembe venni, az illetékes szakhatóságokkal való előzetes egyeztetés során. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség mindenképp megkeresendő.

(8) A külterületi majorokat fasorral kel körbeültetni.

(9) Nem mezőgazdasági rendeltetésű létesítmények telepítése esetén a beépítés feltételeinek tisztázására, a technológia bemutatására elvi engedélyezési terv szükséges.

16. § (1) A Ksp jelű területen:

17. § (1) A Krt jelű különleges rekreációs-turisztikai övezet üdülőtábor, camping és rekreációs létesítmények elhelyezésére szolgál

(2) A területen az alaprendeltetést szolgáló üzemviteli fogadóépület, fözö-tisztálkodó épület és szállásépületek (építmények) helyezhetők el, egységes építészeti megoldással. Szabadtéri sportpálya a területen belül kialakítható.

(3) Beépítési mód szabadonálló, az építménymagasság max 3,5 m, a beépítettség max.10% lehet.

19. § (1) Az övezet a város ellátását szolgáló vízi közmű, és gázenergia létesítmények telephelyeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építések engedélyezése az övezetben a speciális ágazati szabályok és az OTÉK együttes alkalmazásával történik.

(3) A tervezett szennyvíztisztító telephely védőtávolsága 500 m, amin belül lakóépület nem építhető; egyéb épület, építmény engedélyezése az érintett szakhatóságok szakvéleménye alapján lehetséges.

20. § (1) A Kb jellel lehatárolt bányászati területen belül a térszínen az övezeti előírásoknak megfelelően hasznosítható a terület.

(2) A MOL Rt. kezelésében lévő bányatelek területén mindennemű építési engedélyezés és egyéb műszaki tevékenység a MÓL Rt. előzetes hozzájárulása esetén végezhető.

23. § (2)

24. § (1) A Zk jelű közparkok, beépítésre nem szánt területek, melyeken csak a pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, köztéri építmények helyezhetők el.

(2) A zöldfelületeket, zöldterületeket, közparkokat és védőerdőket a szabályozási terv határolja el és tünteti fel.

(3) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, legalább az állagmegóvás erejéig a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

25. § (1) Az Ev jelű, beépítésre nem szánt védöerdő területen építmény nem helyezhető el.

(2) erdő művelési ágban nyilvántartott területen új telek nem alakítható ki.

(3) Erdőterületen az OTÉK és az erdőtörvény által meghatározott keretek között lehet létesítményt elhelyezni.

(4) Az erdészeti tevékenységhez az Erdöfelügyelet engedélyét kell kérni és az erdőtervben foglalt telepítési előírások minden esetben figyelembe veendők.

(5) Major, tanya udvar körül legalább három oldalról fasort kell létesíteni, mely a tulajdonos feladatát képezi. Új tanya, birtokközpont esetén ez a használatba vétel feltétele.

(6) Vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén csak a helyi természeti adottságnak megfelelő fásítás végezhető

(7) A fásításoknál az alföldi tájra jellemző tájhonos fafajokat kell telepíteni.

26. § (1) A tavak, a csatornák, ezek medre és partja a vízgazdálkodási területi kategóriába tartoznak.

(2) Vízgazdálkodási területek, vizmedrek, ill. csatornák partéiéitól, töltések alapvonalától számított 6,0-6,0 m szélességű szabad sávot kell biztosítani, a vizmedrek gépi karbantartása céljából.

(3) A belvízrendezést érintő, öntözési és meliorációs munkák, továbbá vízkivételi gödröket érintő tevékenységek csak létesítési vízjogi-engedély alapján végezhetők.

27. § (1) A mezőgazdasági övezetekben elsődlegesen a mezőgazdasági termelést szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek az alábbi övezetekre tagozódnak.

28. § (1) Az övezetben 6000 (ill. szőlő, gyümölcsös, kert művelés esetén 3000) m2-t elérő földrészleten új lakóépület és egyéb épület 3 % beépítettséggel létesíthető.

(2) Új tanya építésekor a telken belül tanyaudvar céljára szolgáló művelés alól kivett alakítható ki - a földhivatal földvédelmi engedélyezését követően. Ez a földrészlet (tanyaudvar) új tanya esetében min. 400 m2, de nem lehet több 6000 m2 ingatlanig a telek felénél, 6000 m2 felett a telek 1/5-énél. A földrészlet beépítettsége maximum 40 % lehet.

(3) Birtokközpont meglévő, vagy új tanyán kialakítható, az OTÉK általános feltételei szerint.

(4) Az épületek telepítését, elhelyezését és építészeti megfogalmazását úgy kell kialakítani, hogy az alföldi hagyományokra alapozva a táji adottságokhoz illeszkedjen.

(5) A beépítési mód szabadonálló, min. 10 m előkerttel. Tanyaudvar úszó formában elhelyezhető, ez esetben az épület a művelési ág váltás határára illeszkedhet.

(6) A lakóépületek magassága max. 5,5 m, a gazdasági épületeké max 10 m, a különleges technológiát jelentő építményeké 30 m.

29. § (1) Az övezetben az Mái szabályai alkalmazhatók azzal az eltéréssel, hogy a terület a falusi vendéglátás célterülete; a tanyákon panzió funkció, vendégszobák elhelyezhetők.

(2) Az övezet tanyaépitésre alkalmas telkein szakszerűen leegyeztetett „mintatanyát” kell kialakítani, ahol a lakófunkciók, a vendéglátási funkciók és a gazdasági funkciók harmonikus építészeti élettérként valósulnak meg.

(3) Az övezetben min 10 000 m2-es telkek alakíthatók ki.

30. § (1) Az övezet a gyep, nádas művelési ágú, illetve új gyepesítésre kijelölt mezőgazdasági terület; a meglévő természeti állapotot fenn kell tartani.

(2) Az övezetben telket felosztani nem lehet kivéve - amennyiben más megoldás nincsen - a közcélú területfelhasználást (pl. közút céljára).

(3) Az övezetben épület nem létesíthető, egyéb építmény csak indokolt esetben műszaki infrastruktúra, illetve a terület rendelésének megfelelően létesíthető.

(3) Gyepesítésre kijelölt területen olyan gyeppel borított külterjes fenntartásra alkalmas zöldfelületek alakíthatók ki, ahol a szükséges tereprendezési munkálatok elvégezhetők, illetve a pihenést és rekreációs-turisztikai tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, köztéri építmények elhelyezhetők.

32. §

33. § (1) A közmüveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállitóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra, a kerítésbe építve,vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(4) Az ivóvíz beszerzését biztosító vízmútelep belső és külső védőövezetén belül szennyező anyagot, hulladékot tárolni nem lehet.

(5) A városrészek belvízmentesítésére belvízlevezető csatornákat kell kiépíteni, biztosítani kell ezek elhelyezhetőségét.

(6) A „Dózsa" vízbázis területén tisztítatlan szennyvízelhelyezés, egyéb talajszennyezést okozó tevékenység nem engedélyezhető. Az üzemen kívüli kutakat be kell tömíttetni, új kút fúrása nem engedélyezett.

34. § (1) A település vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok mentén - a meglévő és tervezett szakaszokon - szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz:

35. § (1) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés¬megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre előirt környezetvédelmi határértékeket.

(2) Az állattartást, a növénytermesztést, az ipari szolgáltatást ellátó közművesítés meghatározására az építési engedélyezési eljárás keretében kell, hogy sor kerüljön.

(3) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat-köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(4) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

36. § (1) Nyílt vízfelszínek (tavak, csatornák, természetes vízfolyások) partélétől számított 50,0 m-en belül:

38. § (1) Állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az érvényben lévő környezetvédelmi rendelet előírásait is be kell tartani.

39. § (1) A beépítésre szánt területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. E tekintetben az OTÉK-ot kell alapul venni.

(2) Addig, amíg szennyvíz csatorna hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett építés. A közcsatorna hálózat kiépítését követő egy éven belül azonban ezekre az ingatlanokra nézve kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.

(3) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés. Pl. a zárt szennyvíztároló berendezésen kívül, megvalósíthatósági tanulmányterv alapján, kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés építése is engedélyezhető laza beépítésű környezetben,külterületen.

(4) A közcsatornába kerülő szennyvíz minőségének minden alkalommal meg kell felelni a vonatkozó rendelet előírásainak. Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig ügy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(5) A zárt szennyviztározó medencéből az összegyűjtött, szippantott szennyvizeket engedéllyel rendelkező folyékony hulladékártalmatlanító telepre lehet szállítani.

(6) Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem lehet. A vonatkozó előírások szerint csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

40. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

41. § (1) . Légszennyező forrásokra vonatkozóan határértéket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapít meg.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.

42. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

43. § (1) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely szakhatóságként működik közre az eljárásban. A földmunkával járó fejlesztések, beruházások esetén a veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni.

(2) Az országos jelentőségű földvár területe törvény által ex lege védett, nem építhető és nem fásitható be; gyepfelülettel borítható, a régészeti lelőhelyek területén kívül előkerült régészeti emlék, lelet esetében a munkákat fel kell függeszteni, az önkormányzat jegyzőjét értesíteni.

44. § (1) természeti területen, és védett természeti terület védőövezetében mindennemű tevékenység folytatásához, művelési ág váltáshoz, építéshez az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyifelügyelősé, és a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Szarvas) hozzájárulása szükséges.

(2) A helyi táji értékek megőrzendők, megjelölendők. Környezetükben az építések engedélyezése a táji érték figyelembe vételével történhet.

(3) A 3. sz. mellékletben szereplő védett helyi természeti értékek megőrzendők, nyilvántartásba veendők, megjelölendők. Környezetükben az építések engedélyezése a táji érték figyelembe vételével történhet.

45. § (1) A szabályozási terven védettként megjelölt, jelen rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket az 1 .sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) alatti helyi védettségű épületet, építményt érintő építés, átalakítás, felújítás esetében építészeti karakterüket megőrzendő épületet érintő építések, valamint esetében az épületek felújításakor, átalakításakor, bővítésekor az eredeti /az eredetihez hasonló/ építészeti elemeket kell alkalmazni /kapuk, ablakok, tagozatok, felületképzések, stb./. A telken lévő egyéb épületeket a főépülettel harmonizáló építészeti kialakítással, jellemzően azonos anyaghasználattal kell kialakítani.

(3) Az (1) alatti épületek szomszédos telkein (amennyiben nem védettek) a főépület építésekor, átépítésekor a védett épülethez hasonló épülettömegü, karakterű épület létesíthető

(4) Helyi értékvédelmi területen, és utcaképi védelemmel érintett építéseknél az építések engedélyezése esetében a építészeti összhangot utcaképpel kell igazolni. Ehhez a közvetlen szomszédos épületeket bemutató (fotót, rajzot, montázst) kell benyújtani, az építészeti illeszkedés igazolása érdekében.

(5) Helyi értékvédelmi területen a védett épületekkel arányos tömegű-, és főbb építészeti elemeit tekintve hagyományőrző homlokzatformálású új épületek /nyílásarányok, nyílásritmus, felületképzések/ engedélyezhetök.

(6) A község építési hagyományaitól idegen lapostetös épület nem engedélyezhető, még ideiglenes jelleggel sem.

(7) A meglévő lapostetös épületek legfelső födémszerkezetének felújítása esetén a magastetős átalakítást kell szorgalmazni.

46. § (1) A helyi értékvédelmi területtel határos közterületeken, földkábeles elektromos hálózat kiépítése engedélyezhető.

(2) A községkép védelme érdekében a város közigazgatási területén - köz - és magánterületen egyaránt - a hirdetési és reklámcélú építmény, szerkezet és tábla építése, ill. elhelyezése vagy átalakítása, továbbá épülethomlokzati festés, falra szerelt vitrin, gáz és villany szekrény, klíma berendezés építési engedélyhez között tevékenység.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

47. § A közterületen elhelyezhető építményekkel (buszváró, árusító v. egyéb rendeltetésű pavilon) szembeni elvárások:

(1) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m, legnagyobb alapterület: 6,0 m2, az építményt magastetős kialakítással (20-45 fok), környezetbe illő módon kell elhelyezni.

(2) A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, közmű alépítménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészet! előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

50. § (1) A létesítmények tervezése, engedélyezése kivitelezése során a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani.

(2) a megközelítési, mentesítési és menekítési utakra, területekre vonatkozó általános jogszabályokat és előírásokat be kell tartani.

51. § Aki e rendeletben foglaltakat megsérti, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható; valamint a külön rendelet szerinti építésrendészeti szankció szerint büntethető.