Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2005. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 12. 22- 2025. 02. 28

Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2005. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár község Helyi Építési Szabályzatáról

2017.12.22.

Pusztaföldvár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében Pusztaföldvár község igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a Szabályozási Tervet, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása
1. §
Jelen rendelet hatálya Pusztaföldvár község igazgatási területre terjed ki.
2. §
(1) 1A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyes földrészletek felhasználása, telekalakítás és rendezés, valamint mindennemű építési tevékenység
- jelen rendelet (HÉSZ)
- az e rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terv, mint a rendelet 5. melléklete (együtt és a továbbiakban: Terv), - és az Országos Építési Követelmények (OTÉK) együttes alkalmazásával engedélyezhető.
(2) A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részein területet felhasználni, a beépítésre szánt területeken építési telket alakítani, a beépítésre nem szánt területeken telket alakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni,- az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett -, csak az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási tervben és jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) A település bel- és külterületének lehatárolását az (1) bekezdésben említett Szabályozási Terv tartalmazza
3. §
(1) A 2. §-ban megnevezett Terv kötelező szabályozási elemeit maradéktalanul érvényesíteni szükséges. Ezen elemek módosítása a rendezési terv felülvizsgálatát követő képviselőtestületi jóváhagyással (önkormányzati rendeletmódosítással) történhet.
(2) A Terven jelölt kötelező szabályozási elemek:
• Belterület határa
• Beépítésre szánt terület határa
• Szabályozási vonal
• Építési övezetek megnevezése, határai, az övezeti előírások
• Övezeti határ
• Védőterület határa
• Természeti területek és azok védőövezete határai
• Régészeti lelőhely határa
• A védett épületek, egyéb művi értékek, értékvédelmi terület, utcaképi védelem megjelölése
• Országos és helyi jelentőségű táji emlék megjelölése
• Helyi jelentőségű természeti érték megjelölése
(3) Az irányadó elemeket értelemszerűen kell alkalmazni az építésügyi hatósági eljárás során; azoktól térbeli eltérés lehetséges.
Irányadó szabályozási elemek:
• Kiépítendő forgalmi csomópont
• Kerékpárút nyomvonala
• Fásítás
(4) A telekalakításoknál a meglévő telekhatárt irányadónak kell tekinteni.
4. §
(1) 2Hatályon kívül helyezve.
(2) 3Hatályon kívül helyezve.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából:
a/ kézműipari létesítmény (kamarai meghatározás szerint)
- az az üzem, ahol 40 főnél kevesebb az alkalmazott és a termelés nem automatizált.
b/ vegyes forgalmú utca
- az az egységes felülettel burkolt közterület, ahol a gépjármű forgalom a kerékpáros/gyalogos forgalomtól nem elkülönített, c/ főépület a közterülethez közvetlenül vagy elökerttel csatlakozó épület.
d/ üzemi gazdasági épület: vállalkozói célú (nem önellátást szolgáló) állattartó ill. műhely épület.
II. Fejezet
AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
5. §
(1) A beépítésre szánt terület - a tervezett felhasználás szerint - a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:
a/ Lf 1, Lf2, jelű falusias lakóterületek
b/ Vt jelű településközpont vegyes terület
c/ Gksz jelű kereskedelmi-gazdasági terület
dl Gip jelű ipari gazdasági terület
el Gm jelű külterületi gazdasági (majorsági) terület
f/ Kjelű különleges területek
(2) A beépítésre nem szánt területek:
a/ Kö jelű közlekedési területek
b/ E jelű erdőterületek
cl Z jelű zöldterületek
dl Mái jelű általános mezőgazdasági terület
el Má2 jelű általános-turisztikai mezőgazdasági terület
f/ Má3 jelű általános-természeti mezőgazdasági terület
g/ Mk jelű kertes mezőgazdasági terület
h/ V jelű vízgazdálkodási terület
ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK
6. §
(1) 4Hatályon kívül helyezve.
(2) A közterületként igénybe veendő területen, ezen belül a közlekedési területek (illetve ezek bővítése, szélesítése) céljára igénybe veendő telkeken csak a tervezett felhasználásnak megfelelő közcélú (mély-) építési tevékenység folytatható. Kerítést az új közterületi határra kell építeni.
(3) Ahol a Terv a területfelhasználás megváltozását írja elő, telekalakítási és építési tevékenység csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(4) Átmeneti területhasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a tervezett területfelhasználás megvalósíthatóságát nem akadályozza, vagy azt nem teszi költségessé
TELEKALAKÍTÁSOK
7. §
(1) A külterületi dúlőutak megadott szabályozási szélessége (18 m) telken belüli művelési ág váltás határaként kétoldali fásítás esetére értelmezendő
(2) A dúlőutak egyoldali fásítása esetén (bármely oldalon) az (1) alatt értelmezett szabályozási szélesség 14 m
8. §
(1) Telekosztás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a keletkező telkek mindegyike kielégíti az övezetre előírt méreteket, és az egyéb övezeti előírások is teljesülnek (beépítettség).
(2) Már kialakult helyzetben akkor is engedélyezhető az építés, ha a telekméretek nem felelnek meg az övezeti előírásnak, de ugyanakkor az általános szabályok betarthatók. Már beépített építési telken is engedélyezni lehet az építést, ha a régi helyett új épület létesül és az összes egyéb előírás betartható. Ez esetben - a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával - 4m oldalkert is kialakítható.
(3) A kialakítható és beépíthető új építési telkek minimális szélessége:
* oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, ill. megfelelő szélességű telek két önálló telekre való megosztása esetén, továbbá zártsorú beépítésnél 14 m
* szabadonálló beépítési mód esetén 20 m,
A TELKEK BEÉPÍTÉSE, AZ ÉPÍTÉSI HELY
9. §
(1) Az élőkért a környezetben uralkodó beépítésnek megfelelően határozandó meg. Ettől függően utcavonalon álló, vagy elökertes beépítés szerint kell elhelyezni az épületeket.
(2) A hátsókért minimális mérete a főépületre vonatkozóan 6 m, kivéve, ha a Terv ettől eltérő építési határvonalat határoz meg. Állattartó épület csak a főépület mögötti sávban, a hátsókertben építhető.
(3) Garázs épület, szín, egyéb tároló épület - a tűzoltó szakhatóság előzetes hozzájárulása esetén - nyílás nélküli tűzfallal a hátsókerti telekhatárra illeszthető, illetve az oldalkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos beépítés ezt lehetővé teszi. Utóbbi esetben a főépülettel harmonizáló építészeti megjelenést kell biztosítani.
(4) Az oldalkert minimális mérete az OTÉK előírásai szerint, kivéve jelen szabályozás előírásait.
(5) Oldalhatáros beépítés esetén a fő- és egyéb épületeket arra az oldalhatárra kell illeszteni, amely a tömbben kialakult uralkodó beépítésnek felel meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a szomszédos beépítés ezt nem teszi lehetővé; ez esetben az előirt beépítési mód az építési helyre értelmezendő.
(6) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető.
(7) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű, e rendelet jóváhagyása előtt kialakult építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a tervezett alapfunkció az övezeti előírásnak megfelel. Ez esetben - a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával - 4m oldalkert is kialakítható.
(8) Az egyes építési övezetekben a szintterület-sűrűségi értékek tekintetében az OTÉK előírásait kell alkalmazni.
(9) A nem közterülethez kapcsolódó épülettől (főépülettől) különálló épületek építménymagassága a főépülettől eltérő lehet, de az övezetre előirt maximális értéket nem haladhatja meg.
(10) Azokban az övezetekben, ahol az övezeti előírások között kétféle beépítés szerepel, épületek mindkét beépítési mód szerint elhelyezhetők.
(11) Állattartó épület az építési övezetekben a helyi környezetvédelmi rendeletnek megfelelően a 4. sz. melléklet szerint létesíthető.
(12) Az épületek állékonysága és repedésmentessége érdekében az alapozás és a felmenő szerkezet között méretezett vasbeton talpkoszorút kell tervezni és kivitelezni.
III. Fejezet

AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
LAKÓTERÜLETEK

10. § (1) A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján. Más rendeltetés esetén is az övezeti előírásoknak meg kell felelni, további feltétel a tevékenységre vonatkozó szakhatósági engedély(ek) megléte.

(2) A lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

Lf JELŰ FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK

11. § (1) Az övezeti besorolásokat és ahhoz tartozó övezeti előírásokat, beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) A szintterületsűrűség max. 0,5, a zöldfelület aránya min. 40%

(3) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

(4) Kialakult övezetben - az övezetre előírt értéken belül - a környezetben kialakult homlokzatmagassághoz és beépítési módhoz igazodóan helyezhetők el a közterülettel határos, vagy ahhoz előkerttel csatlakozó (fő)épületek.

(5) Az állattartási épület kifutóját, vagy az erre a célra szolgáló hátsókertet lehatároló kerítést az állattartó épület részeként kell figyelembe venni.

Vt JELŰ TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

12. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) A szintterületsűrűség max. 1,0; a zöldfelület mértéke min. 10 %.

(3) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

(4) A településközpont vegyes építési övezet lakóépületek, továbbá intézményi, kereskedelmi, szálláshely szolgáltatási és egyéb, funkciók elhelyezésére szolgálnak.

Gksz JELŰ KERESKEDELMI-GAZDASÁGI TERÜLETEK

13. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) Az övezet környezetet nem zavaró gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál, az OTÉK szerint. Más rendeltetésű építmény építése esetén is az övezeti előírásoknak meg kell felelni.

(3) A szintterületsűrűségi érték max. 1,0; a zöldfelület aránya min 20%.

(4) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

Gip JELŰ IPARI-GAZDASÁGI TERÜLETEK

14. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) Az övezet olyan gazdasági, ipari épületek és tevékenységek elhelyezésére szolgál, amelyek nagyságrendje, tevékenysége a megengedett mértéken belüli hatású a környezetére, korszerű technológiát alkalmaz.

(3) Iparterület beépithetöségi lehetősége max. 50 %.

(4) A szintterületsűrűség max. 1,0: a zöldfelület aránya min. 25%

(5) Az építés engedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.

Gm jelű KÜLTERÜLETI (MAJORSÁGI) GAZDASÁGI TERÜLETEK

15. § (1) 5A beépítettség legfeljebb 30%-os lehet, a beépítési mód szabadonálló. A zöldfelület aránya min. 25%. A telekterület min. 2000 nm. A szintterületsűrűség max. 1,0.

(2) 6Az övezetben elhelyezhetők:

a) a növénytermesztés építményei,

b) az állattartást és az állattenyésztés építményei,

c) a halászat építményei,

d) az a), b) és c) pontokban ismertetett létesítményekhez kapcsolódó termékfeldolgozás- és tárolás építményei,

e) az a), b), c) és d) pontokban ismertetett létesítményekhez kapcsolódó szociális- és irodaépület, f) telephelyenként egy szolgálati lakás.

(3) az épületek legnagyobb építménymagassága 7.5 m lehet,

(4) az üzemi építmények magassága technológiai okból (kivételes esetben) max. 30,0 m lehet, de ezt a hátrányos megjelenést fásítással kell enyhíteni.

(5) 7Hatályon kívül helyezve.

(6)8 Az övezetben keletkező szennyvizek tisztításáról és elhelyezéséről, a keletkező hulladékok ártalmatlanításáról a vonatkozó általános jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(7) 9Hatályon kívül helyezve.

(8) A külterületi majorokat fasorral kel körbeültetni.

(9) 10Hatályon kívül helyezve.

11(10) Telken belüli kivett erdőterület és a véderdő a zöldfelületbe beszámítandó.
Ksp, Krt Krt, Kb, Kü, Kt JELŰ KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
Ksp JELŰ KÜLÖNLEGES SPORT TERÜLET

16. § (1) A Ksp jelű területen:

-szabadidős sport létesítmények és azokhoz tartozó kiszolgáló üzemviteli épületek
-öltözőépületek
-vendéglátóegységek
-klubépületek
helyezhetők el.
(2) Az (1) szerinti épületeket a telken egységes építészeti kilakítással kell megvalósítani.
(3) A szintterületsűrűség max. 0,2; a zöldfelület aránya min. 60%.
(4) Az építésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.
Krt JELŰ KÜLÖNLEGES REKEÁCIÓS-TURISZTIKAI ÖVEZET

17. § (1) A Krt jelű különleges rekreációs-turisztikai övezet üdülőtábor, camping és rekreációs létesítmények elhelyezésére szolgál

(2) A területen az alaprendeltetést szolgáló üzemviteli fogadóépület, fözö-tisztálkodó épület és szállásépületek (építmények) helyezhetők el, egységes építészeti megoldással. Szabadtéri sportpálya a területen belül kialakítható.

(3) Beépítési mód szabadonálló, az építménymagasság max 3,5 m, a beépítettség max.10% lehet.

(4) A szintterületsűrűség max. 0,2; a zöldfelület aránya min. 60%.
(5) Az épitésengedélyezés feltétele a telkek részleges közművesitettsége.
Kt JELŰ KÜLÖNLEGES TEMETŐ TERÜLET
18. §
(1) A Kt jelű különleges területen a temetkezéshez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben max 10% beépítettséggel helyezhetők el épületek.
(3) A szintterületsűrűség max. 0,2; a zöldfelület aránya min. 60%.
(4) 12Hatályon kívül helyezve.
Kü JELŰ KÜLÖNLEGES KÖZÜZEMI TERÜLET

19. § (1) Az övezet a város ellátását szolgáló vízi közmű, és gázenergia létesítmények telephelyeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építések engedélyezése az övezetben a speciális ágazati szabályok és az OTÉK együttes alkalmazásával történik.

(3) A tervezett szennyvíztisztító telephely védőtávolsága 500 m, amin belül lakóépület nem építhető; egyéb épület, építmény engedélyezése az érintett szakhatóságok szakvéleménye alapján lehetséges.

Kb JELŰ KÜLÖNLEGES BÁNYÁSZATI TERÜLET

20. § (1) A Kb jellel lehatárolt bányászati területen belül a térszínen az övezeti előírásoknak megfelelően hasznosítható a terület.

(2) 13Hatályon kívül helyezve.

Kö JELŰ KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK
21. §
(1) A közlekedési és közmű terület az országos és helyi közutak, mindezek csomópontjai, gépjármű várakozóhelyek, a járdák, sétányok, kerékpárutak, továbbá a közmüvek és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) 14Hatályon kívül helyezve.
(3) Az út tengelyvonalától mérten és azzal párhuzamosan 100,0-100,0 m védőterületet kell biztosítani:
• A jelenlegi 4428 j., főútként tervezett Battonya - Mezökovácsháza - Orosháza - (Szentes) útpálya mentén
(4) Az út tengelyvonalától mérten 50,0-50,0 m védőterületet kell biztosítani:
a tervezett. Orosháza-Gerendás összekötő út mentén
• a 4429 j. Orosháza - Csanádapáca összekötő út külterületi szakasza mentén
• a 4452 j. Pusztaföldvár - 4428 j. út külterületi szakasza mentén
• a tervezett Pusztaföldvár - Gádoros összekötő út mentén
22. §
(1) Az új tervezésű utak szabályozási szélességét a Terv tartalmazza. Az utak építési területén belül, ill. a szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(2) Az Má-1 tanyás mezőgazdasági övezetben övezetben meglévő és kialakult földrészletek megközelítését közterületről vagy közterülethez kapcsolódó magánútról (nyúlvány) kell biztosítani:
a. / egy földrészletet megközelítő magánút szélessége min. 6.00 m.
b. / több földrészletet megközelítő magánút szélessége min. 8.00 m.
(3) A mezőgazdasági dűlőutak szabályozási szélessége kétoldali fásítás esetén 18 m, egyoldali fásítás esetén 14 m. A szabályozási szélesség a művelési ág váltás határáraként is értelmezhető.

23. § (2)

(1) Kereskedelmi, szolgáltatási, igazgatási, oktatási, egészségügyi létesítményekhez a szükséges parkolószám vagy annak egy meghatározott hányada - építési engedély terv alapján - közterületen is biztosítható, amennyiben az űt szélessége, a közlekedés biztonsága ezt megengedi.
(2) Az OTÉK-ban meghatározott létesítendő parkolóhely-mennyiség 50%-ban csökkenthető, amennyiben a ténnyleges és vérható gépjárműforgalom és kerékpárforgalom arányával ez igazolásra kerül, továbbá a kerékpártárolás feltételeiről megfelelő férőhellyel gondoskodnak.
(3) A tervezett parkolók fásításánál az OTÉK előírásait (4 parkoló /1 db fa) kell betartani. A tervezett növénytelepítéseket a létesítmények építésével egy időben kell megvalósítani, lehetőleg túlkoros (2x iskolázott 8/10 cm törzs-körméretű) fák telepítésével.
(4) Kerékpárforgalmi utak tervezett nyomvonalát irányadónak kell tekinteni, ettől az adottságok részletes vizsgálatára alapozva el lehet térni.
Zk JELŰ ZÖLDTERÜLETEK

24. § (1) A Zk jelű közparkok, beépítésre nem szánt területek, melyeken csak a pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, köztéri építmények helyezhetők el.

(2) A zöldfelületeket, zöldterületeket, közparkokat és védőerdőket a szabályozási terv határolja el és tünteti fel.

(3) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, legalább az állagmegóvás erejéig a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

Ev JELŰ ERDŐTERÜLETEK, fásítások

25. § (1) Az Ev jelű, beépítésre nem szánt védöerdő területen építmény nem helyezhető el.

(2) erdő művelési ágban nyilvántartott területen új telek nem alakítható ki.

(3) Erdőterületen az OTÉK és az erdőtörvény által meghatározott keretek között lehet létesítményt elhelyezni.

(4) 15Hatályon kívül helyezve.

(5) Major, tanya udvar körül legalább három oldalról fasort kell létesíteni, mely a tulajdonos feladatát képezi. Új tanya, birtokközpont esetén ez a használatba vétel feltétele.

(6) Vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén csak a helyi természeti adottságnak megfelelő fásítás végezhető

(7) A fásításoknál az alföldi tájra jellemző tájhonos fafajokat kell telepíteni.

V. JELŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

26. § (1) A tavak, a csatornák, ezek medre és partja a vízgazdálkodási területi kategóriába tartoznak.

(2) Vízgazdálkodási területek, vizmedrek, ill. csatornák partéiéitól, töltések alapvonalától számított 6,0-6,0 m szélességű szabad sávot kell biztosítani, a vizmedrek gépi karbantartása céljából.

(3) 16Hatályon kívül helyezve.

MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ TERÜLETEK

27. § (1) A mezőgazdasági övezetekben elsődlegesen a mezőgazdasági termelést szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek az alábbi övezetekre tagozódnak.

Mái általános tanyás mezőgazdasági terület
Má2 falusi vendéglátás tanyás mezőgazdasági terület
Má3 mezőgazdasági terület természeti övezet
Mk mezőgazdasági terület - kiskert övezet
(3) Az övezetekben lakóház létesíthető (kivéve M3 övezetet), ha az alábbi feltételek biztosítottak:
-A létesítendő lakóház szerkezeti kialakítása, helyiségeinek elrendezése alkalmas az állandó ottlakásra.
-Ivóvíz és elektromos energia biztosítására, valamint szennyvíz és hulladék elhelyezésére az építtető írásban nyilatkozik, és a megoldásra vonatkozó terveket csatolja az engedély kérelemhez, a nyilatkozatban foglaltak teljesítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
-Hiteles térképmásolat bizonyítja a terület útról való megközelíthetőségét,
-A vezetékes telefonkapcsolat 2 km-en belül biztosított, vagy mobil-telefon összeköttetésről írásban nyilatkozik az építtető.
- az alapfokú ellátás a területről jármüvei 30 percen belül elérhető és biztosítható.
(4) 17Hatályon kívül helyezve.
Mái ÖVEZET

28. § (1) Az övezetben 6000 (ill. szőlő, gyümölcsös, kert művelés esetén 3000) m2-t elérő földrészleten új lakóépület és egyéb épület 3 % beépítettséggel létesíthető.

(2) Új tanya építésekor a telken belül tanyaudvar céljára szolgáló művelés alól kivett alakítható ki - a földhivatal földvédelmi engedélyezését követően. Ez a földrészlet (tanyaudvar) új tanya esetében min. 400 m2, de nem lehet több 6000 m2 ingatlanig a telek felénél, 6000 m2 felett a telek 1/5-énél. A földrészlet beépítettsége maximum 40 % lehet.

(3) Birtokközpont meglévő, vagy új tanyán kialakítható, az OTÉK általános feltételei szerint.

(4) Az épületek telepítését, elhelyezését és építészeti megfogalmazását úgy kell kialakítani, hogy az alföldi hagyományokra alapozva a táji adottságokhoz illeszkedjen.

(5) 18A beépítési mód szabadonálló; az előkert mérete 0 m, vagy a fölötti méretű lehet, az illeszkedési és védőterületi szabályok figyelembe vételével. Tanyaudvar úszó formában elhelyezhető, ez esetben az épület a művelési ág váltás határára illeszkedhet.

(6) A lakóépületek magassága max. 5,5 m, a gazdasági épületeké max 10 m, a különleges technológiát jelentő építményeké 30 m.

Má2 ÖVEZET

29. § (1) Az övezetben az Mái szabályai alkalmazhatók azzal az eltéréssel, hogy a terület a falusi vendéglátás célterülete; a tanyákon panzió funkció, vendégszobák elhelyezhetők.

(2) Az övezet tanyaépitésre alkalmas telkein szakszerűen leegyeztetett „mintatanyát” kell kialakítani, ahol a lakófunkciók, a vendéglátási funkciók és a gazdasági funkciók harmonikus építészeti élettérként valósulnak meg.

(3) Az övezetben min 10 000 m2-es telkek alakíthatók ki.

Má3 ÖVEZETBEN

30. § (1) Az övezet a gyep, nádas művelési ágú, illetve új gyepesítésre kijelölt mezőgazdasági terület; a meglévő természeti állapotot fenn kell tartani.

(2) Az övezetben telket felosztani nem lehet kivéve - amennyiben más megoldás nincsen - a közcélú területfelhasználást (pl. közút céljára).

(3) Az övezetben épület nem létesíthető, egyéb építmény csak indokolt esetben műszaki infrastruktúra, illetve a terület rendelésének megfelelően létesíthető.

(3) Gyepesítésre kijelölt területen olyan gyeppel borított külterjes fenntartásra alkalmas zöldfelületek alakíthatók ki, ahol a szükséges tereprendezési munkálatok elvégezhetők, illetve a pihenést és rekreációs-turisztikai tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, köztéri építmények elhelyezhetők.

Mk JELŰ KERTES MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET
31. §
(1) Kertes mezőgazdasági övezetben az OTÉK szerinti létesítmények helyezhetők el, a 29,30. §-ban foglaltak szerint.
(2) A területen a telkek tovább nem oszthatók.
IV. Fejezet

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

32. § Az előírások szempontjából közmű, ill. védőterületek, a közművek tengelyvonaltól számítottan:

a. / elektromos távvezeték:
20 kV: 6,0 - 6,0 m
b. / MÓL Rt.: olaj-és gázkút körül: 50.0 m
szénhidrogén vez. - "GOÜ" 28.0-28.0 m kondenzátum vez. - "K” 15.0-15.0 m gázvezeték (NA 200) "G" 15.0-15.0 m
c. / ellátó gázvezeték: - "GE" 9.0-9.0 m
d. / regionális vízvezeték: "V“5.0-5.0m

33. § (1) A közmüveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállitóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra, a kerítésbe építve,vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(4) Az ivóvíz beszerzését biztosító vízmútelep belső és külső védőövezetén belül szennyező anyagot, hulladékot tárolni nem lehet.

(5) A városrészek belvízmentesítésére belvízlevezető csatornákat kell kiépíteni, biztosítani kell ezek elhelyezhetőségét.

(6) A „Dózsa" vízbázis területén tisztítatlan szennyvízelhelyezés, egyéb talajszennyezést okozó tevékenység nem engedélyezhető. Az üzemen kívüli kutakat be kell tömíttetni, új kút fúrása nem engedélyezett.

34. § (1) A település vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok mentén - a meglévő és tervezett szakaszokon - szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz:

belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5-2,5 m szükséges, összesen max. 8,0 m.
(2) A földgáz távvezeték-hálózat biztonsági övezete méretét az üzemi nyomástól, a vezeték átmérőjétől, továbbá a MÉH által hitelesített biztonsági tényezőtől függően, a vezetékrendszer üzemeltetőjével egyeztetett és előirt méretűre kell megállapítani.
(3) A hírközlési kábelek kötései nem kerülhetnek szilárd burkolat alá; szükséges esetben kiváltás, vagy szekrény építés szükséges.
(4) Tartalék védőcső elhelyezése szükséges az optikai és helyi kábelek út alá kerülő szakaszai mellé. Ha a védőtávolság nem biztosítható, az úttükör és a kábelek közé védőbeton szükséges.
(5) Biztosítani kell, hogy a korszerűsítés, átépítés során csak földalatti elektromos és távközlési vezetékek épüljenek a helyi értékvédelmi területeken
V. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

35. § (1) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés¬megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre előirt környezetvédelmi határértékeket.

(2) Az állattartást, a növénytermesztést, az ipari szolgáltatást ellátó közművesítés meghatározására az építési engedélyezési eljárás keretében kell, hogy sor kerüljön.

(3) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat-köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(4) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

36. § (1) Nyílt vízfelszínek (tavak, csatornák, természetes vízfolyások) partélétől számított 50,0 m-en belül:

a. / állattartási épület, III. annak kifutója nem létesíthető,
19b. / Hatályon kívül helyezve.
(2) 20Hatályon kívül helyezve.
(3) Pusztaföldvár keleti területe kiemelten érzékeny, mint a felszín alatti vizminöségvédemi terület. E területen
nem engedélyezhető olyan tevékenység, amely az ivóvízbázist veszélyezteti, belterületen teljes közművesitettség , külterületen korszerű közműpótló az építés engedélyezés feltétele.
(4) 21Hatályon kívül helyezve.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
37. §
22Hatályon kívül helyezve.
ÁLLATTARTÁS

38. § (1) Állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az érvényben lévő környezetvédelmi rendelet előírásait is be kell tartani.

Az épületektől való, betartandó védőtávolságokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Falusias lakóterületi övezetben 1000 m2 alatti telkeken és településközpont vegyes terülen a (4) és (5) bek.figyelembevételével csak önellátás céljára szolgáló baromfiól, kisállat építménye helyezhető el.
(3) Falusias lakóterületen, ill. mezőgazdasági területen, 1000 m2-t elérő, ill. min.45 m mélységű telkeken üzemi állattartó épület létesíthető, amennyiben az illetékes szakhatóságok hozzájárultak.
(4) Állattartó gazdaságok esetében a tartható állatok mennyisége az illetékes szakhatósági állásfoglalás alapján engedélyezhető, a tartási mód függvényében:
a. / új állattartó telep létesítése esetén,
b. / meglévő állattartó telep bővítése vagy mezőgazdasági üzem profilváltása esetén.
SZENNYVÍZELHELYEZÉS

39. § (1) A beépítésre szánt területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. E tekintetben az OTÉK-ot kell alapul venni.

(2) Addig, amíg szennyvíz csatorna hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett építés. A közcsatorna hálózat kiépítését követő egy éven belül azonban ezekre az ingatlanokra nézve kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.

(3) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés. Pl. a zárt szennyvíztároló berendezésen kívül, megvalósíthatósági tanulmányterv alapján, kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés építése is engedélyezhető laza beépítésű környezetben,külterületen.

(4) A közcsatornába kerülő szennyvíz minőségének minden alkalommal meg kell felelni a vonatkozó rendelet előírásainak. Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig ügy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(5) 23Hatályon kívül helyezve.

(6) 24Hatályon kívül helyezve.

TALAJ VÉDELME

40. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

-a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
-a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
(2) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen (Mái övezetben), amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásitás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védöfásitást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.
(4) A (3) bekezdésben említett védöfásitást területelegyesen kell elvégezni, az elegyítés módját és a fafajtákat a talajadottságoknak továbbá a táji jellegzetességeknek megfelelően kell kiválasztani.
(5) A külterület burkolt- és dűlőutak mentén tájjellegű fafajták telepítése:
a. / a hiányzó fásítás pótlása,
b. / fásítás hiánya esetén a fásítás az önkormányzat és a mindenkori tulajdonos feladata.
(6) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol területfelhasználás megváltozik, a felszíni vízbázisok védelme érdekében, illetve a terület nitrát érzékenysége miatt fel kell számolni lehetséges talajszennyező forrásokat (pl.: árnyékszék, hígtrágya, trágya, lerakók a tanyákon belül stb).
LÉGSZENNYEZÉS

41. § (1) 25Hatályon kívül helyezve.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.

ZAJ ELLENI VÉDELEM

42. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

Pusztaföldváron a zajterhelési határértékek:
Gyűjtő és forgalmi utak, laza beépítés:
Nappal: 60dB(A)
Éjjel: 50dB(A)
(2) Lakóterületet zavaró zajos tevékenység nem folytatható, a zaj és rezgésterhelési határérték nem léphető túl.
RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

43. § (1) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely szakhatóságként működik közre az eljárásban. A földmunkával járó fejlesztések, beruházások esetén a veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni.

(2) Az országos jelentőségű földvár területe törvény által ex lege védett, nem építhető és nem fásitható be; gyepfelülettel borítható, a régészeti lelőhelyek területén kívül előkerült régészeti emlék, lelet esetében a munkákat fel kell függeszteni, az önkormányzat jegyzőjét értesíteni.

Pusztaföldvár igazgatási területén az ismert régészeti lelőhelyekkel érintett földrészletek helyrajzi számát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM:

44. § (1) 26Hatályon kívül helyezve.

(2) 27Hatályon kívül helyezve.

(3) 28Hatályon kívül helyezve.

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM, TELEPÜLÉSKÉP

45. § 29Hatályon kívül helyezve.

46. § (1) 30Hatályon kívül helyezve.

(2) 31Hatályon kívül helyezve.

(3) 32Hatályon kívül helyezve.

(4) 33Hatályon kívül helyezve.

47. § 34Hatályon kívül helyezve.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) A létesítmények tervezése, engedélyezése kivitelezése során a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani.

(2) a megközelítési, mentesítési és menekítési utakra, területekre vonatkozó általános jogszabályokat és előírásokat be kell tartani.

51. § 35Hatályon kívül helyezve.

1

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

2

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

3

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

4

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

5

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

6

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

7

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

8

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

9

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

10

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

11

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

12

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

13

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

14

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

15

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

16

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

17

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

18

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

19

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

20

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

21

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

22

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

23

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

24

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

25

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

26

A hatálybalépés időpontja 2016.10.16.

27

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

28

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

29

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

30

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

31

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

32

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

33

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

34

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.

35

A hatálybalépés időpontja 2016.06.16.

36

A hatálybalépés időpontja 2017.12.22.