Pusztaföldvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2025. 03. 01Pusztaföldvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Békés megyei kormányhivatal,, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, és a Körös –Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet célja Pusztaföldvár község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
2. § A helyi védelem célja Pusztaföldvár településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a település jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) Pusztaföldvár község helyi védelem alatt álló építészeti öröksége a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
4. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy e területeken belül különösen érvényesüljön:
5. § (1) A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
(2) A rendelet hatálya Pusztaföldvár község közigazgatási területén az építészeti környezet mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt
6. § E rendelet alkalmazásában:
1. cégér: a tevékenységre, foglalkozásra, az üzlet, szolgáltató hely nevére utaló, az épített környezet értékét növelő figurális épülettartozék;
2. cégtábla: vállalkozás azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál lévő felirat;
3. idejét múlt hirdetmény: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időponthoz, időpontokhoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, és az azon feltüntetett időponttól számított 30 nap eltelt, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében célját vesztette;
4. gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklám;
5. hirdetmény: cégér, cégtábla, hirdető-berendezés, molinó, reklámberendezés, gazdasági reklám, totemoszlop, útbaigazító-hirdetmény és választási hirdetmény;
6. helyileg védett épület: jelen rendeletben megjelölt ingatlanok;
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése,
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendeletalkotással (rendelet módosítással) dönt.
(2) Pusztaföldvár védett értékeit az 1. sz. melléklet tartalmazza
(3) A község egészére, illetve egyes területeire készülő településrendezési tervek készítése, aktuális felülvizsgálata során építészeti értékvizsgálati munkarészben értékelni kell jelen rendeletben védett építészeti értékek állapotát. A terv vagy tervmódosítás jóváhagyásra történő előkészítése során, azzal egy időben, a helyi védelem alá helyezés és a helyi védettség megszüntetése is lefolytatható, jelen rendelet módosításával.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
9. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kérelmezheti a polgármesternél.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kezdeményezés indoklását, az építmény megnevezését, a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám), továbbá fényképfelvételt.
(3) Hiányos kérelem esetén 8 napon belül hiánypótlási felhívást kell eljuttatni a kezdeményezőnek annak közlésével, hogy 15 nap áll rendelkezésre a hiánypótlásra.
10. § (1) A polgármester megbízottja / főépítész / a helyi védelem alatt álló építészeti értékekről – az értékvizsgálati dokumentáció naprakész kiegészítésével, aktualizálásával - nyilvántartást vezet, melynek szerves része a beérkezett védelem alá helyezési-, megszűnési kérelmek nyilvántartása.
(2) A polgármester megbízottja / főépítész / évente meghatározott időben beszámol az Önkormányzat Képviselő-testületénk az épített környezet/településkép állapotáról, és előterjeszti a változtatási kérelmeket, szakmai javaslattal alátámasztva.
(3) A (2) szerinti előterjesztés minimális tartalma
11. § (1) A helyi védelemre vonatkozó előterjesztésről a tulajdonosokat tájékoztatni kell, a partnerségi rendeletnek megfelelően, a helyi írott és elektronikus sajtó útján.
(2) A döntésről - e rendelet kivonatával együtt - írásban értesíteni kell:
a) a tulajdonost,
b) az illetékes Földhivatalt,
c) a megyei önkormányzati-, és megyei állami főépítészt
d) a Lechner Tudásközpontot.
(3) A döntést követően a védetté nyilvánított helyi építészeti értékeket - a tulajdonosok személyes adatainak ismertetése nélkül - a helyi lakosság tájékoztatása céljából a helyi sajtóban, az önkormányzat weboldalán be kell mutatni.
(4) A helyi védelem alá vont építészeti értéket – a tulajdonos hozzájárulása esetén - a védettségre utaló feliratú táblával kell ellátni.
12. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét – a tulajdonos hozzájárulása esetén - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) folyamatban lévő hatósági eljárással összefüggő kérelem esetén kezdeményezni kell az eljárás felfüggesztését az I. fokú építési hatóságnál az önkormányzati döntésig, jogerős hatósági döntéssel.
13. § (1) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
(2) A védelem feloldásának, a bontás engedélyének feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
(3) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
14. § (1) Indokolt esetben a polgármester megbízottja / főépítész / szakmai javaslatára a polgármester kezdeményezi egyes védett vagy védelemre méltó építészeti értékek (elemek) országos műemléki védelem alá helyezését
(2) Abban az esetben, ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a főépítésznek haladéktalanul gondoskodnia kell a változás helyi rendeletben való átvezetéséről (törlésről).
4. Az egyedi védelem meghatározása
15. §
A helyi egyedi védelem jegyzéke
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek, a védelemmel kapcsolatos szabályok
16. §
Tulajdonosi kötelezettség
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
17. § (1) Pusztaföldvár község településképi szempontból meghatározó területei jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, hordozó, ilyen jellemzőkkel bíró, lehatárolható településrészei:
a) központi településmag;
b) karakteres hagyományos falusias településrészek
(2) Pusztaföldvár község jellegzetes, jól elkülöníthető településkaraktert hordozó területei:
a) utcavonalon álló hagyományos falusias lakóterületek
b) előkertes falusias lakóterületek.
d) tájképvédelmi területek
e) egyéb területek
A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
18. § (1) A 17. § alatti, településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza
(2) A 17. § alatti, településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. számú melléklet 2. fejezete tartalmazza
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
19. § (1) Tilos a kialakult épített környezettől teljesen elütő homlokzati kialakítást eredményező anyaghasználat
(2) Tilos az épített környezettől egyértelműen elütő anyagú, rikító színű tetőhéjazat alkalmazása
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
20. §
Beépítés és telepítési módja tekintetében kötelező követelmények
21. § A jellemző szintszám vagy az épület legmagasabb pontja tekintetében kötelező követelmények:
(1) Településközpontban területeken: kötelezően maximum egy emeletes
(2) Hagyományos falusias területeken: kötelezően földszintes
(3) Előkertes falusias területeken maximum földszint + tetőtérbeépítéses
(4) Tájképvédelmi területeken: kötelezően földszintes
22. § (1) A kerti építmények és műtárgyak a központi településmagban takartan vagy a főépülettel, kerítéssel harmonizáló anyaghasználattal létesíthetők.
(2) A központi településmagban, és a hagyományos falusias területű településrészeken - a szomszédos épített környezet figyelembe vételével - az építészeti illeszkedés szabályait be kell tartani.
23. § (1) A központi településmag területén és a hagyományos falusias területeken, valamint a községen átmenő helyi főutak mentén
a) kizárólag a hagyományos építőanyagok használata megengedett (pl: vázas, homlokzati paneles, vagy előregyártott elemes épület nem),
b) tilos a lapostető alkalmazása (kivéve oldalszárny, hátsó épületszárny tetőteraszként való kialakítása),
c) minimum 30 fokos-, maximum 50 fokos hajlásszögű magastető létesíthető,
d) a közterület felé eső homlokzatokon tilos:
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § A 2. mellékletben bemutatott helyi védettségű terület ingatlanjain az épületek építésekor és felújításakor kötelező a 23. §-ban ismertetett előírások alkalmazása, továbbá a közterület felőli homlokzatokon és tetőfelületeken kerülendő a napelemek, és klímaberendezések elhelyezése
25. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület földrészletein, az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, és a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín, neonzöld, stb). Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
(2) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület földrészletein nem helyezhető el.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) Helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését értékvizsgálattól függően:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét e rendelet hatálybalépését megelőzően az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(5) A helyi védettségű épületek, építmények (1. melléklet 1. fejezet) felújításakor, átalakításakor, bővítésekor az eredeti /az eredetihez hasonló/ építészeti elemeket kell alkalmazni (kapuk, ablakok, tagozatok, felületképzések, stb.). A telken lévő egyéb épületeket a főépülettel harmonizáló építészeti kialakítással, jellemzően azonos anyaghasználattal kell kialakítani.
27. § A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmus hibája felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti, illetőleg egyéb művészi hatás jön létre.
28. § (1) Helyi védelem alatt álló épület
a) tetőfelületén reklámberendezés, antenna felépítmény nem helyezhető el,
b) egyéb közterületről látható homlokzatán reklámtábla, óriásplakát nem helyezhető el,
c) elő-, vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen (épületközben) reklám-, illetve hirdető berendezés nem helyezhető el,
d) épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték.
(2) Helyi védelem alatt álló épületen felirat önálló betűkkel kirakott betűfeliratként helyezhető el; felirati tábla hagyományosan a bejárat mellett általában intézmény megnevezés feltüntetésére szerelhető fel.
(3) Helyi védelem alatt álló épületre konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel “típus” jelleggel forgalmazott, vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül rögzített valamely cég, üzletlánc “tipizált” reklámhordozója.
(4) Helyi védelem alatt álló épület közterületi homlokzatára és tetőfelületére semmilyen gépészeti és elektromos berendezés (légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, napelem rendszer) nem szerelhető fel.
10. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Ha a hirdetmény elhelyezéséhez
a) a jogszabály alapján engedély szükséges, az adott eljárásra az abban foglaltak;
b) közterülethasználati megállapodás megkötése szükséges a közterület-használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Ha a hirdetmény bejelentési eljáráshoz kötött, a helyi településképi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
30. § (1) Az épületeken, építményeken elhelyezett hirdetmény kialakításának az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, elhelyezett hirdetménynek egymással és az építménnyel összhangban kell lennie, ugyanazon az épületen megjelenő különböző hirdetményeket össze kell hangolni, egységes információs rendszerbe kell foglalni.
(2) Hirdetmény még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját vagy egyéb meghatározó építészeti elemét.
(3) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok üvegezésén dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégtáblát, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 20%-át, vagy ha a dekoráció, felirat az építmény tervezett, engedélyezett, vagy bejelentéssel elfogadott része.
31. § (1) A választási kampány idején választási hirdetményt elhelyezni a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet.
(2) Az elhelyezett hirdetmény eredeti állapot megőrzése érdekében történő folyamatos karbantartása a hirdetmény tulajdonosa, vagy a reklámozó feladata és kötelessége.
32. § (1) A belterületen elhelyezhető hirdetmény, bejelentési eljárás nélkül:
a) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab önállóan létesítendő cégtábla legfeljebb oldalanként 2,0 m2 felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;
b) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab térbeli vagy festett betűkből álló felirat legfeljebb oldalanként 2,0 m2 felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;
c) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként 1 db 1 m2 méretet meg nem haladó nyomdatechnikai eszközzel előállított hirdetmény;
d) új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló felületének legfeljebb 20%-ára nyomtatott gazdasági reklám, molinó;
e) útbaigazító hirdetmény;
f) alkalmi kulturális, sport, idegenforgalmi, szórakoztató, egyházi, egészségvédelmi, gasztronómiai rendezvényekről tájékoztató hirdetmények 30 napnál nem hosszabb ideig, legfeljebb darabonként 4 m2 felülettel;
g) építési munkaterületen legfeljebb 12 m2 felületnagyságú, az építkezések, beruházások adatait tartalmazó tábla.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő hirdetményt elhelyezni rendelet szabályai szerinti bejelentési eljárás alapján lehet.
33. § A hirdetményt el kell távolítani, ha
a) nem e rendelet szabályainak megfelelően elhelyezett;
b) idejét múlt;
c) nem megfelelően karbantartott;
d) megszűnt vagy a tevékenységet szüneteltető tevékenységek érdekében kihelyezett;
e) a településképbe nem illeszkedő, jelen rendelet szabályai szerint.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
11. Rendelkezés a szakmai konzultációról
34. § (1) A polgármester / szakmai megbízottja / a településképi törvény értelmében szakmai konzultációt biztosít.
(2) Kötelező a településképi szakmai konzultáció
a) a központi településmag területén,
b) a helyi védettségű épületek esetében
c) a községbe bevezető, illetve átmenő közutak mentén,
d) a tájképvédelmi területen,
az Étv 33/A szerinti egyszerűsített bejelentési eljárások és közterületi homlokzat átalakítások esetében amennyiben nem kötődnek építési engedélyhez, továbbá a közterületi kerítés építések esetében.
A szakmai konzultáció részletes szabályai
35. § (1) A kötelező szakmai konzultációt a polgármester megbízottja /főépítész /végzi
(2) A polgármester a konzultációt az erre irányuló kérelem (3. melléklet) beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja
(3) A konzultációhoz minimálisan szükséges az adott helyszín vázlatos helyszínrajza, jellemző alaprajz, és jellemző homlokzat, utcakép
(4) A konzultáción ismertetni kell a településképi kézikönyv ajánlásait és a vonatkozó településképi követelményeket.
(5) A konzultáció eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, rögzítve benne a (4) alattiak lényegét és az építtető általi tudomásul vételt. A jegyzőkönyvet a jegyző /főépítész nyilvántartja, és elküldi az építési hatósághoz tájékoztatásul.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
36. § A polgármester településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban a megbízott főépítész szakmai véleménye alapján:
a) a központi településmag területén,
b) a községbe bevezető frekventált útvonalak belterületi szakasza mentén,
c) a helyi védett épületek és objektumok építési és felújítási tevékenységével kapcsolatban.
13. A véleményezési eljárás részletes szabályai
37. § (1) A véleményezési eljárásban az írásos kérelmet az építési engedély kérelmet megelőzően 1 példányban a polgármester részére kell címezni (lásd 3. melléklet). A kérelemhez kapcsolódóan az elektronikus tárhelyre (ÉTDR-re) feltöltendő építészeti-műszaki dokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 26/A. § (3) bekezdése szerinti munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (jellemző homlokzatot, utcaképet),
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(2) A véleményezési eljárás során vagy azt megelőzően a polgármester megbízottja /főépítész / kérelemre szakmai konzultációt biztosít.
38. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni kell
a) a beépítés, telepítés, épület tömeg, homlokzat és tetőzet (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést,
c) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat.
(2) Az épület tömegének és tetőzetének kialakításával való megfelelésnél vizsgálni kell, hogy
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése, kialakítása és összhangban van-e a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásaival,
c) a tervezett megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése (különösen: napelem) megfelelő-e a városképi megjelenésben,
d) a tetőzet kialakítása - hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei - megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(3) A határoló közterületekkel való kapcsolattal való megfelelésnél vizsgálni kell, hogy
a) milyen a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata, az
aa) nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre
39. § A központi településrészen, a bevezető főutak mentén, továbbá a helyi védettségű épületek esetében a (megbízott) főépítész szakmai véleménye alapján a polgármester településképi bejelentési eljárást - a továbbiakban: bejelentési eljárás - folytat le az alábbi építési engedélyezéshez nem kötött építési tevékenységekhez (kivéve az Étv. 33/A szerinti, lakóépülettel kapcsolatos építések eseteit).
1. az épület közterület felé néző vagy onnan látható homlokzatának megváltoztatása esetében,
1. meglévő építmény közterület felé néző homlokzati nyílászárójának cseréje, - anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől eltérő - valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) meglévő épület közterület felé néző vagy onnan látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, vagy megváltoztatása esetén
d) hirdetmény, cégfelirat, reklámfelirat elhelyezés esetén.
40. § (1) Az eljárás az építtető vagy megbízott tervezője által benyújtott kérelemre indul A bejelentést a polgármesterhez címezve 1 példányban papíralapon kell benyújtani (lásd 3. vagy 4. melléklet a kérelem tárgyától függően). A bejelentési eljáráshoz szükséges dokumentációt 1 példányban elektronikus adathordozón kell csatolni. A bejelentésnek és a dokumentációnak a Korm. r. 23. § (2) - (3) bekezdésében rögzítetteket kell tartalmaznia.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A bejelentéshez a meglévő állapot fotóját, és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni. Utóbbi minimális tartalma építési tevékenység esetén: helyszínrajz, közterületre néző homlokzati vázlatterv, utcaképi vázlatterv.
41. § (1) A polgármester a bejelentési eljárással kapcsolatos döntését a polgármester által megbízott főépítész készíti elő a Korm. r. 26./C. §-ában foglaltak szerint.
(2) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 40. §-ban meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység, a felirat, hirdetmény, reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a 20. §-30. §-ban megfogalmazott településképi követelményeknek,
b) megtiltja tervezett építési tevékenységet, a felirat, hirdetmény, reklám, reklámhordozó elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli elhelyezés jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg 40. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett tevékenység nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a 23. §-30. §-ban megfogalmazott településképi követelménynek.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és ha mulasztást észlel, vagy az építési tevékenységet, a reklám, reklámhordozó elhelyezését megtiltotta, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, települési kötelezési eljárást folytat le.
42. § A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva 1 év.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
15. A településképi kötelezési eljárás
43. § (1) A településképi követelmények sérelme esetén a polgármester az önkormányzat szerveként települési kötelezési eljárást folytat le, az Ákr. eljárási szabályai szerint:
(2) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr. szerint kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat vonatkozhat az építmény, építményrész:
a) települési követelménynek megfelelő helyreállításra
b) kiegészítésére
c) elbontására
d) környezetének rendezésére
16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
44. § (1) A településképi követelmények megszegése, vagy végre nem hajtása esetén építtető településképi bírsággal sújtandó
a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása
b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények be nem tartása
d) a döntés végre nem hajtása esetén.
(2) Az (1) pontban meghatározott esetekben a bírság felső határösszege
17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
45. § (1) A településképi bírság elrendelését követően a bírsággal sújtott 30 napon belül köteles befizetni a bírságot.
(2) Az átutalás határidőre történő elmulasztása esetén a bírság újabb határozattal emelhető, és behajtatható, a törvényes eszközökkel.
(3) Reklám, reklámhordozó elhelyezés esetén tapasztalt mulasztás és másodszori kötelezés/bírság befizetés elmulasztása esetén a polgármester értesíti a Békés megyei kormányhivatalt.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
46. § (1) Az Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védettségű épületek, településképi és területi védelemmel érintett épületegyüttesek, azok közterülettel határos épületrészeinek értékőrző felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit az értékvédelmi támogatásból (továbbiakban: támogatás) támogatja.
(2) Az (1) alatti épületek, épületrészek fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos kötelessége A tulajdonos pályázat útján az önkormányzattól utófinanszírozással működő, vissza nem térítendő támogatást igényelhet a rendelet hatálya alá tartozó épületek közterület felőli homlokzatának felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek részbeni fedezésére. A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.
(3) Támogatásban csak annak az épületnek a tulajdonosa részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz megfelelő önrésszel rendelkezik és a településképi szakmai szempontoknak megfelel. Önrészként készpénz, hitel, illetve a már elvégzett munkák számlával igazolt összege vehető figyelembe.
(4) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg 50%-a, de maximum bruttó 2 000.000 Ft.
(5) Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
(6) Minden pályázathoz be kell nyújtani:
a) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt, engedélyezéshez nem kötött munkák esetében homlokzati vázlattervet
b) kivitelező által készített költségvetést;
c) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
d) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot.
47. § (1) A pályázatokat évente augusztus 31-ig lehet benyújtani Pusztaföldvár község polgármesteréhez címezve
(2) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el szakmai szempontok figyelembevételével. Az elbírálásra a polgármester szakmai megbízottja /főépítész /tesz előterjesztést.
(3) A döntésről a pályázók a döntést követő 30 munkanapon belül írásban értesítést kapnak.
(4) A támogatást az alábbi erősorrend alapján kell megítélni:
48. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(2) A nyertes pályázó a pályázat elbírálásától számított 1 éven belül köteles elvégezni a helyreállítási, felújítási munkálatokat, elszámolni a költségekkel. A munkálatok elvégzését a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a pályázathoz beadott dokumentáció és költségvetés alapján, a kiállított eredeti számlák egyidejű bemutatása mellett, melyről jegyzőkönyv készül.
(3) A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatási összeg átutalására csak a felújítás megtörténtét követően, a Polgármesteri Hivatal által leigazolt számlák birtokában kerülhet sor a megítélt támogatási összeg erejéig.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
19. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések, hatályon kívül helyezés
49. § (1) Jelen rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) A hatálybalépés előtt keletkezett ügyeket a hatályos jog szerint kell alkalmazni.
Az 1. melléklet a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.