Pusztaföldvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (IV.1.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2023. 09. 01Pusztaföldvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (IV.1.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a rendelet 11. §-ában foglalt szabályokra vonatkozóan a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek településrendezési, műemlékvédelmi, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterülethasználatot, továbbá a falragaszok elhelyezésének szabályait.
2. Rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Pusztaföldvár község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden használóra, természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön törvények által szabályozottan, az ott feljogosítottak javára közérdekből alapított szolgalmi és más használati jogokra (gáz, víz, csatorna, villamos energia, közműves berendezések elhelyezése).
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a nem önkormányzat által megvalósításra kerülő beruházások során felmerült területhasználatra.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
b) Játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem.
c) Játszótéri eszköz: játszótéren elhelyezett olyan eszköz, beleértve az alkotórészeket és a szerkezeti elemeket is, amelyet gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak.
d) Sporteszköz: az egészséges életmódhoz hozzásegítő, a fizikai erőnlétet elősegítő fitnesz és kondigépek.
e) Alkalmi árusítás: néhány napos (legfeljebb 20 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.
f) Árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható, földalatti közművek nélküli, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.
g) Mozgó árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett –mobil vagy hordozhatóárusítóhelyre illetve berendezésre alapozott kereskedelmi tevékenység.
h) Üzemképtelen jármű: A hatósági engedéllyel és/vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű.
i) Lakossági apróhirdetés: Lakosságtól eredő, valamely ingó-, ingatlan vagyontárgy, állat értékesítésére, beszerzésére, felkutatására irányuló írásbeli felhívás.
j) Hirdető-berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában megfogalmazott információs vagy más célú berendezés.
k) Önkormányzati hirdető-berendezés: az önkormányzat által elhelyezett a j) pontban meghatározott berendezés.
l) Plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 2. pontjában meghatározott falragasz.
m) Reklámtábla: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott reklámhordozó.
4. A közterület-használat engedélyezése
4. § (1) A közterületnek a rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges, az engedélyezési eljárásban átruházott hatáskörben a polgármester jár el.
(2) A közterület-használat engedélyezése önkormányzati hatósági eljárás keretében történik.
(3) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
1. a közterület fölé 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, légkondicionáló berendezés, üzleti védőtető (előtető) 50 cm-ig, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,
2. mobil elárusító fülke, pavilon elhelyezésére,
3. létesítményekhez szükséges gépkocsi várakozóhely kizárólagos használata céljából,
4. figyelmeztető, tájékoztató tábla elhelyezésére,
5. önálló hirdető-berendezés elhelyezésére
6. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, 7. felvonulási épület, konténer elhelyezésére,
8. alkalmi és mozgó árusításra,
9. vendéglátó-ipari előkert céljára,
10. kitelepülés céljára, idényjellegű árusításra, üzleti szállítás, ill. rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
11. kiállítás, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára
12. javító, szolgáltató tevékenység végzéséhez,
13. kerékpártároló kihelyezésére, létesítésére,
14. szeméttároló kihelyezésére közületek részére,
15. zöldfelület igénybevételére,
16. közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata elhelyezésére.
(4) Nem kell közterület-használati engedély
a) közút, járda és a zöldterület építésével, javításával fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,
b) díszítés célú tárgyak (pl.: virágláda, virágkosár) elhelyezéséhez,
c) az önkormányzat vagy az önkormányzati hivatal által létesített, illetve más hatósági eljárásban engedélyezett közcélú, közterületi létesítmények és köztárgyak (tömegközlekedési várakozóhelység, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák stb.) elhelyezésére,
d) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének, irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
e) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,
f) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához.
(5) Nem adható közterület-használati engedély
a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve eseti rendezvények alkalmával tűzijáték - gyakorlására, szeszesital forgalmazására – kivéve eseti rendezvények alkalmával -, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, nem vendéglátó-ipari egységhez kapcsolódó, kizárólag szeszes-ital forgalmazására,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
c) a község és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,
d) sátorgarázs létesítésére,
e) olyan tevékenység folytatására, vagy árucikk forgalmazására, amely jogszabályi tilalomba ütközik (pld. üzletek működéséről szóló jogszabály, jövedéki törvény stb.),
f) lakosság nyugalmát zavaró, közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
g) közterületre engedély nélkül épített burkolatok, parkolók, közúti csatlakozás stb.. fennmaradásához,
h) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű közúton, illetve közterületen való tárolásához,
i) Az h) pontban foglalt rendelkezést kell alkalmazni azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókar, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.
5. § (1) Közterületen a szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik:
a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére,
b) vendéglátó üzletek előkertjére,
c) vendéglátó üzlet homlokzatával érintkező közterületen érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező területre.
5. Az engedély iránti kérelem
6. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(3) A közterület- használati engedély iránti kérelmet a Rendelet 1. Melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani a polgármesternek címezve, személyesen, postai-, vagy elektronikus úton.
(4) A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő – és jogi személy esetén a felelős ügyintéző – nevét és állandó lakóhelyének, székhelyének, telephelyének címét, telefonszámát, adóazonosító számát,
b) közterület- használat célját és időtartamát,
c) a közterület- használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását (m2 - ben),
d) közterületen folytatni kívánt tevékenység rövid leírása (anyaga, rögzítés módja, elhelyezni kívánt tárgyak, stb..) a gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, működési engedély) ismertetését,
e) ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, e munka legfontosabb jellemzőinek leírása a munka pontos helyének megjelölésével
(5) Az engedély iránti kérelem beadása a közterület- használat megkezdésére nem jogosít.
(6) Hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.
6. Az engedély megadása
7. § (1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az Országos Településrendezés és Építési Követelményeket, a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) foglaltakat, a hatályos önkormányzati rendeleteket, a településképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket.
(2) A közterület-használati iránti kérelem ügyében Pusztaföldvár Községi Önkormányzata Képviselő-testülete nevében, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(3) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(4) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó-, székhely-, telephelyének címét,
b) a közterület- használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a tevékenység meghatározását vagy építmény megnevezését, amely a közterülethasználattal megvalósul,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
e) az engedély megszűntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,
g) olyan jogszabályi vagy helyi rendeletben meghatározott kikötések, melyeket a közterület használata során be kell tartani,
h) a közterület használatával járó járulékos költségek (pl. víz, energia) megfizetésének módját.
(5) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka – és egészségvédelemi előírásokban foglaltak szerint történhet.
(6) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben- szükség szerintelő kell írni a közterület felöli oldalon a településképi követelményeket kielégítő kerítés (palánk) létesítését.
(7) A közterület használó köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni.
(8) Az engedély csak az engedélyest, magánszemély esetén annak alkalmazottját és segítő családtagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület használatára.
(9) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen vagy hirdető-berendezésen a nevét, vagy az engedély számát (kereskedő esetében a székhelyet is) látható helyen és módon feltüntetni.
(10) A közterület-használati engedélyekben utalni kell arra, hogy azok közérdekből kártalanítási kötelezettség nélkül bármikor visszavonhatók.
(11) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) az érdekelt és érintett ingatlanok tulajdonosaival,
b) kérelmezővel,
c) polgármesteri hivatal Pénzügyi Irodájával,
d) rendezvény esetén rendőrhatósággal.
(12) A közterület-használati engedély jogosultja csak az engedélyben meghatározottak szerint végezheti a tevékenységet.
(13) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni.
7. A közterület-használati hozzájárulás megszűnése
8. § (1) Az engedély megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
b) a hozzájárulásban megállapított feltétel bekövetkeztével,
c) visszavonással,
d) a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályban foglaltak megsértése miatt rendkívüli visszavonással,
e) a jogosult halálával, cselekvőképessége elvesztésével, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével, a közterületen folytatott tevékenységre szóló jogosultság megszűnésével,
f) a közterület használatára jogosult részéről történő, határidő lejárta előtti megszüntetésre irányuló szándékának bejelentésével azon időponttól, amikor a közterületet az eredeti állapot helyreállításával visszaadja.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető. A meghosszabbítás kérelmezésére és az ennek alapján adott hozzájárulásra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A közterület-használat megszűnésekor az engedélyesnek az eredeti állapotot helyre kell állítania.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
Járművek közterületen tárolásának szabályai
9. § Az üzemen kívül helyezett, műszaki érvényesség nélküli, vagy üzemképtelen járművet mellékútvonalon közterületen engedély nélkül a KRESZ 59. § (3) bekezdése alapján legfeljebb 10 napig szabad tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani
9. Önkormányzati hirdető-berendezések vonatkozó szabályok
10. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon falragaszok, hirdető-berendezések elhelyezése tilos.
(2) Az önkormányzati hirdető-berendezéseken kizárólag önkormányzati hirdetés, tájékoztatás, az önkormányzati intézmények hirdetése, tájékoztatója, valamint lakossági apróhirdetés helyezhető el.
10. A közterületi filmforgatási célú használatára vonatkozó szabályok
11. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület használat vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot.
(3) A közterület használat naponta 7.00 és 21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat.
(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, a természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül biztosítani kell.
11. Közterület – használati díj mértéke és fizetésének módja
12. § (1) Az engedélyes a közterület- használatáért díjat köteles fizetni.
(2) Az engedélyes a közterület – használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni, vagy az engedélyező hatóság a szüneteltetéshez az engedélyes kérelmére hozzájárul.
(3) Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vízszintes vetület alapterületét kell figyelembe venni.
(4) A létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
(5) A számítás szempontjából minden töredék m2 egy egész m2 -nek számít.
(6) Reklámtáblák, hirdető-berendezések, cég-, címtáblák és kifeszített transzparensek, zászlók felületének kiszámításánál a hirdető felület területét kell figyelembe venni
(7) A közterületi- használati díjat napi, havi, évi díjtételekben kell meghatározni.
a) A közterület – használati díj mértékét a rendelet 2. számú Melléklete tartalmazza.
b) A mellékletben nem szereplő és meg nem jelölt közterület- használatáért a díjat arányosítással vagy hasznosítás alapján kell meghatározni.
c) A közterület-használati díjtételekre az Általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kell a forgalmi adót megfizetni.
d) A közterület-használati díjat éves használat esetén félévente a kibocsátott számlán feltüntetett határidőben, az egy hónapot meghaladó használati díj esetében havonta, az egyéb díjakat előzetesen egy összegben kell a közterülethasználatra vonatkozó hozzájárulás átvételekor az önkormányzat részére megfizetni.
12. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
13. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság írásbeli felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli, vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő közterület – használati díj megfizetésére kell kötelezni.
(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére- a hatóság a közterület- használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
(4) Ha a közterületet a használó nem állítja helyre, úgy az egyéb jogkövetkezményeken túl költségére és veszélyére az engedélyező hatóság a helyreállítást elvégezteti.
(5) A közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen.
13. Díjkedvezmény és mentesség lehetőség
14. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a szobrok, emlékművek, dísz kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a vegyes funkciójú, a közlekedést, a zöldfelületek, a növényzet védelmét, pihenési, köztisztasági célokat szolgáló köztárgyak elhelyezése, valamint a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;
b) Pusztaföldvár Községi Önkormányzat költségvetéséből finanszírozott közintézmények építési és felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használat után;
c) A „40 Aranykoronás Ünnep” rendezvényhez kapcsolódó közterület-használattal járó programok esetében;
d) közcélú (pl.: jótékonysági, környezetvédelmi, egészségvédelmi, kulturális és sport) rendezvények esetében.
14. Hatályba léptető és záró rendelkezések
15. § Jelen önkormányzati rendelet 2019. május 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használat rendjéről szóló 15/2013. (V.02.) sz. önkormányzati rendelet.
15/A. § Pusztaföldvár, 2019. március 26.
A 2. melléklet a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.