Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 05. 01Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Pusztaföldvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 14-17. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
1. A rendelet célja
1. § (1)2 A rendelet célja, hogy meghatározza Pusztaföldvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.
(2) A szabályozás célja továbbá az Önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. § (1)3 E rendelet szervi hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:
a) Ingatlanokra,
b) Ingó vagyontárgyakra,
c) Vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra,
d) Értékpapírokra.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére – ide értve a cserét is -, megterhelésére, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására.
(3)4 A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozik.
(4) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni a lakások és a nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, ha az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó külön önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
(5) E rendelet hatálya a költségvetési szervek gazdálkodási rendjét nem érinti.
3. § (1)5
(2)6
(3)7
(4)8
(5)9
(6)10
(7)11
(8)12
(9)13
(10)14
2. Az önkormányzati vagyon
4. § Az önkormányzati vagyon áll, a törzsvagyonból, valamint az üzleti vagyonból.
5. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség alapján:
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes vagyon,
c)15
(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek és a parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d) a levéltári anyagok,
e) a közterületi műalkotások,
f) mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy az önkormányzat Képviselő-testülete annak nyilvánít.
(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, alapítványba és vállalkozásba nem vihető.
(4) Korlátozottan forgalomképes vagyon:
a) Műemlékek, muzeális gyűjtemények és emlékek,
b) Közművek,
c) Önálló és részben önálló önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
d) Középületek,
e) Köztemetők,
f) Védett természeti területek,
g) Gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések,
h) Az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok, továbbá alapítványok használatában lévő vagyon,
i) Mindazon vagyon, amelyet jogszabály vagy az önkormányzat Képviselő-testülete annak nyilvánít.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendeletmódosítással lehet átminősíteni.
(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használatba adni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra használati vagy szolgalmi jogot alapítani csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.
(7) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonára haszonélvezeti jogot alapítani nem lehet.
(8) Az Önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és a – (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – semmilyen más módon nem terhelhető meg.
(9) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan a Képviselő-testület döntése alapján adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
(10) A Képviselő-testület az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát az 1991. évi XVI. Törvény feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében, koncessziós szerződés keretében a koncessziós szerződésekre irányadó szabályok szerit átengedheti. Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.
(11)16 Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, mely forgalomképes , így nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(12)17
(13) Az a vagyon, amely forgalomképes, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, egyéb módon hasznosítható, gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
(14) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az Önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
(15)18 Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező vagyonelemek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(16)19 Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képező vagyonelemek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(17)20 Az Önkormányzat üzleti vagyonát képező vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(18)21
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1)22 Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.
(2)23
(3)24
7. § (1)25 A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.
(2)26
(3)27
(4)28
(5)29
(6)30
(7)31
(8)32
(9)33
(10)34
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. §35 A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Pénzügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja, összhangban az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelettel.
9. § (1)36 Azonos vagyonelemre vonatkozó több tulajdonosi döntés egy időben történő meghozatalára az érintett döntésre jogosultak közül a legmagasabb szintű tulajdonosi joggyakorló jogosult.
(2)37 A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.
5. A vagyongazdálkodás irányelvei
10. § Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.
11. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi- gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a Képviselő-testület folytatja le a jegyző közreműködésével.
(3) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni.
(4) Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése esetén a befektetések hozamaként minimálisan a számlavezető pénzintézetnél a lekötési időre elérhető hozamot kell realizálni.
6. Vagyontárgy forgalomképességének megváltozása, átminősítése
12. § (1) Ha a vagyontárgy jelen rendelet 5. § szerinti rendeltetési célja megváltozik és a korlátozásnak a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes minősítését korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes minősítésre változtathatja (átminősítés).
(2) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő intézményektől vagy gazdasági társaságoktól az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat – a megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körbe kerül besorolásra.
13. § Az önkormányzati költségvetési szerv(ek) használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt, a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával egy időben, a további hasznosításról, adott esetben forgalomképessé nyilvánításáról.
14. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik.
(3) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van.
(5) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(6) A vagyonkezelő – a vagyonkezelési szerződés keretei között – jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.
(7) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket;
b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget;
c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget;
d) elszámolni a vagyonnal;
e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettséget.
(8) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (5)-(6) szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
15. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével;
b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt;
c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével;
d) a szerződés felmondásával;
e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével
f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével;
g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(2) A felmondási idő:
a) rendes felmondás esetén 6 hónap;
b) rendkívüli felmondás esetén – az (5) foglaltak kivételével – 1 hónap.
(3) A vagyonkezelési szerződés csak kivételesen, indokolt esetben mondható fel rendkívüli felmondással, így különösen akkor, ha
a) a vagyonkezelő a 14. §-ban foglalt kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy
b) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint 6 hónapja lejárttá válik,
c) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor,
d) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta.
(4) A vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással csak az Önkormányzat szüntetheti meg.
(5) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a kezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
(6) Az Önkormányzatnak a felmondás jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy a közszolgáltatási feladat folyamatos ellátása biztosított legyen.
(7) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog (1) a) és c) - g) pontjai és (8) bekezdés szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, ill. felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.
(8) Amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az Önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg, vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik, és az Önkormányzat a vagyonkezelői jog törlése iránt intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetben köteles a vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
16. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha
a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokba meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, ill. tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
17. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat, a vagyonkezelő adatait,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését,
c) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyak értékének megjelölését,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges korlátozások pontos megjelölését,
e) azt a közszolgáltatási feladatot, amelyre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történik,
f) a vagyonkezelésbe adott vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, illetve a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolási kötelezettség tartalmát,
g) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.
7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
18. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó forgalomképes, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értéke megállapításának módja:
a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;
b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár;
c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár;
d) ingatlanok nyilvánosértékesítés eljárás alapján történő értékesítése, illetve ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
e) ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése esetén igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi szakértői vélemény alapján;
f) ingatlan hasznosítása esetén a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerint vezetett ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték alapján.
(3) Ingatlanok nyilvános értékesítési eljárás alapján történő értékesítésre, ill. ingatlanok megterhelése esetén a Képviselő-testület döntést hozhat arról, hogy a versenyeztetési eljárással megbízott szervezet az érték megállapítása érdekében legalább két forgalmi értékbecslés elkészíttetésére adjon megbízást.
(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(5) A vagyontárgy értékének megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetben a forgalmi értékbecslésben – több értékbecslés beszerzése esetén, a legalacsonyabb forgalmi értéktől – ill. az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott értéktől lefelé nem lehet eltérni.
(6) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlannak, egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének a bérbe adása esetén az értéket a vagyontárgynak a költségvetési szerv – a számviteli szabályok szerint – könyveiben feltüntetett értéke alapján, egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének bérbeadása esetén értékarányosan kell megállapítani.
19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot alapítani a polgári jog szabályai szerint visszterhes szerződés útján lehet.
(2) A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg.
20. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy forgalomképességétől és értékétől függően kell megállapítani.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése, megterhelése, illetve hasznosítása a rendeletnek az értékhatár - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – irányadó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(3) A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.
(4) Arra vonatkozóan, hogy a több vagyontárgy egy vagyontömegnek, illetve egy birtoktestnek minősül-e, a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
8. Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása
21. § Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, ill. bármely más módon történő hasznosítása fő szabályként – a 22. §-ban foglalt kivételekkel – nyilvános versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
22. § Nyilvános versenyeztetési eljárás formái:
a) nyilvános pályázat
b) nyilvános árverés
23. § (1) Nem vonatkozik a nyilvános versenyeztetési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettség:
a) a bérbeadásra, használatba-adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, ill. jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik;
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással, vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan;
c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelésbe adására.
(2) Nem kell nyilvános versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén,
aa) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén a nettó 1 millió Forintot nem éri el,
ab) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a költségvetési törvényben meghatározott, a versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg, és a Képviselő-testület úgy dönt, hogy versenyeztetési eljárás nélkül történjen az értékesítés,
b) telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható,
c) költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, ill. egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra kerüli ingatlan, ill. az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének megállapított értéke nem haladja meg a nettó 10 millió Ft-ot,
d) ha a földrészleten lévő felépítmény tulajdonosa nem az Önkormányzat, és a földrészlet a felépítmény tulajdonosának részére kerül megvételre felajánlásra, feltéve, ha földrészlet egyedi forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott, a versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg,
e) közös tulajdonban lévő vagyontárgy önkormányzati tulajdonban lévő tulajdoni hányadának elidegenítése esetén, feltéve, ha az önkormányzati tulajdonú tulajdoni hányad értéke nem haladja meg a nettó 10 millió forintot.
(3) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a versenyeztetési eljárás lebonyolítására a Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatalt, a vagyont használó költségvetési szervet, ill. megbízási szerződés alapján önkormányzati vagyon kezelésével megbízott szervezetet hatalmazhatja fel.
24. § (1) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése az önkormányzati források biztosítása mellett a vagyont kezelő szervezetek számára kötelező.
(2) Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával kapcsolatban felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal, vagy a megbízási szerződés alapján vagyonkezelést végző szervezet látja el.
(3) A polgármester évente legalább egy alkalommal, a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Képviselő-testületnek a település vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.
(4) A polgármester figyelemmel kíséri a község vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, Képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, és a képviselő-testületi határozatok végrehajtása.
25. § (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az Önkormányzat intézményei a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.
(3) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
9. A nyilvános pályázat
26. § (1) Vagyonértékesítés, hasznosítás - a 23. §-ban foglaltak kivételével - nyilvános pályázati eljárás útján történhet.
(2) A nyilvános pályázat kiírása pályázati hirdetmény közzétételével történik.
(3) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati hirdetményben köteles meghatározni, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
(4) A pályázati hirdetmény tartalmazza:
a) a pályázati eljárást lebonyolító szerv nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét;
b) a pályázati eljárás útján értékesítendő, ill. hasznosítandó vagyontárgy megjelölését (pl.: helyrajzi szám, a művelési ág, ill. művelés alól kivett terület ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az ingatlan fekvésének helye – belterületen utca, házszám, közismert azonosító elnevezés - tartozékok, jellemző sajátosságok, tulajdoni hányad) valamint megtekintésének helyét és idejét,
c) értékesítés esetén a dolog kiinduló vételárát, ill. bérbeadás, bármely módon történő hasznosítás esetén a fizetendő ellenérték kiinduló összegét,
d) célhoz kötött értékesítés, hasznosítás esetén a megvalósítani kívánt cél megjelölését, az ezzel kapcsolatos egyéb szerződési feltételeket,
e) elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog fennállását, egyéb hasznosítási korlátozást,
f) a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
g) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
h) az ajánlati kötöttség időtartamát, ill. az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
i) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a – tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert,
j) az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,
k) az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével megkötni,
l) az ajánlat benyújtásának módját, helyét,
m) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson az ajánlattevők személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,
n) a pályázat elbírálásának módját.
(5) A pályázati hirdetményt ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára és meg kell jelentetni az Önkormányzat internetes honlapján.
(6) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni:
a) nettó 20.000.000 Ft értékhatárig kistérségi írott sajtóban, helyi televíziós képújságban, megyei napilapban,
b) nettó 20.000.000 Ft értékhatár felett helyi írott sajtóban, helyi televíziós képújságban, megyei napilapban, országos napilapban, internetes hirdetési adatbázisban.
(7) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a pályázati hirdetményt több alkalommal kell megjelentetni. A pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 15 nap, a (7) bekezdésben meghatározott esetben a minimális időtartam 30 nap legyen.
(8) Az (6)–(7) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, költségvetési szerv használatában lévő vagyontárgy bérbeadása, ingó vagyontárgy értékesítése, illetve hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt a helyi írott sajtóban és az Önkormányzat vagy a költségvetési szerv internetes honlapján egy alkalommal kell megjelentetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény megjelenése és az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő legalább 10 nap legyen. Ha a költségvetési szerv használatában lévő ingatlan egyes helyiségeit vagy természetben meghatározott részét l -l alkalommal adja bérbe, az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény megjelenése és az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő között a minimális időtartam 5 nap legyen.
10. A pályázati ajánlatok értékelésének eljárása
27. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati hirdetményben, ill. pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat a Képviselő-testületnek kell véleményezni.
(2) A Képviselő-testület az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, ill. összehasonlítása elvégezhető legyen.
(3) A Képviselő-testület köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.
(4) A pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok, és súlyozás alapján végzi a Képviselő-testület. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.
(5) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan:
a) a pályázati eljárás ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,
c) az ajánlat egésze értékelésének szempontjait,
d) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,
e) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolását.
11. A pályázati eljárás eredménytelensége
28. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:
a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,
c) az összességében legjobb ajánlat szempontjai alapján értékelendő pályázatra benyújtott legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna,
d) ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.
(2) Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a jelen rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, ill., ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
12. A szerződéskötés
29. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel a pályázati ártárgyalás, a jegyző előtti sorsolás, ill. a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni, kivéve, ha az értékesítendő, hasznosításra kerülő dolgot elővásárlási, előbérleti, vagy előhaszonbérleti jog terheli.
(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján – amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor - a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha az értékesítendő dolgot elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti jog terheli, a Ptk. szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, illetve a bérleti ajánlatnak az előbérletre jogosulttal történt joghatályos közlésétől számított, elővásárlási jog esetén 30, előbérleti jog esetén 15 nap elteltével kezdődik.
(4) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1), (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) Ha a pályázat nyertesével, ill. a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, és a tulajdonosi jogkör gyakorlója további versenyeztetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyeztetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.
(6) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.
13. Ingatlan értékesítése versenyeztetési eljárás nélkül
30. § (1) Ha az ingatlan egyedi forgalmi értéke az ingatlanvagyon-kataszter szerint nem haladja meg azt az értékhatárt, mely értékhatár felett a költségvetési törvényben meghatározottak szerint az értékesítésre csak versenyeztetési eljárás alapján kerülhet sor, és a vagyongazdálkodási irányelv alapján az ingatlan értékesítésre kijelölésre került, az ingatlan értékének meghatározása céljából igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt kell felkérni szakvélemény készítése céljából.
(2) Ha a szakvélemény szerint az ingatlan egyedi nettó forgalmi értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, jelen § szabályai szerint történhet az ingatlan értékesítése.
(3) Az értékesítési feltételeket tartalmazó hirdetményt, melyben az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben megjelölt forgalmi értékkel azonos vételár meghatározásra kerül, az Önkormányzat hirdetőtábláját, internetes honlapján, a helyi írott sajtóban, a helyi televíziós képújságban, továbbá megyei, országos napilapban közzé kell tenni.
(4) Az eladási hirdetménynek tartalmaznia kell a jelen rendelet 28. § (3) bekezdésének a), b), d), e), f), g), h), j), k), l), m) pontjában meghatározott adatokat az értelemszerű eltérésekkel.
(5) Az eladási hirdetményre tett ajánlattal kapcsolatosan jelen rendelet 30. §-ában meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.
(6) A szerződés megkötésére jelen rendelet 36. §-ában meghatározottak figyelembevételével akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő vételi ajánlatában a (3) bekezdésben meghatározott vételárral megegyezően vagy magasabb áron teszi meg szerződéskötési szándékát kifejező nyilatkozatát.
(7) Több azonos az (6) bekezdés szerinti ajánlat megtétele esetén a Képviselő-testület dönt, hogy az önkormányzati ingatlan értékesítése melyik ajánlattevő részére történjék.
(8) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzétett hirdetményre ajánlatot nem tettek, ismételt hirdetményt kell közzé tenni azzal, hogy az értékesítési hirdetményben az ingatlan vételárát az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékhez képest 5 %-kal alacsonyabb mértékben lehet megjelölni. Az új vételár megállapításáról a Képviselő-testület dönt.
(9) Amennyiben a (8) bekezdéssel megegyező tartalmú vételi ajánlat érkezik, a szerződés megkötésére jelen rendelet szabályainak figyelembevételével sor kerülhet.
(10) Amennyiben az ingatlan az 5 %-os árcsökkentés után sem értékesíthető 1 éven belül, a korábbi tapasztalatok figyelembevételével új értékbecslést kell elvégeztetni.
14. Összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok
31. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt:
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja /foglalkoztatottja/, amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, ill. amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója,
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha az összeférhetetlenségi kérdésben vita van, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből, ill. elbírálásából.
32. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére, ill. az ajánlattevő által igénybe vett szakértőre.
(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.
15. A nyilvános árverési eljárás lefolytatása
33. § (1) A nyilvános árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni. Az árverési hirdetmény tartalmazza:
a) ingatlan vagyontárgy esetében:
aa) e rendelet 28. § (3) bekezdés b) c), e), f), g) pontjában meghatározott adatokat az értelemszerű eltérésekkel,
ab) a vagyontárgy megtekintésének helyét és idejét.
b) ingó vagyontárgy esetén:
ba) a vagyontárgy leírását,
bb) a vagyontárgy megtekintésének helyét és idejét,
bc) a dolog kiinduló vételárát, ill. bérbeadás bármely módon történő hasznosítás esetén a fizetendő ellenérték kiinduló összegét,
bd) az árverési biztosíték mértékét és befizetésének módját.
c) az árverés helyét.
(2) Az árverési hirdetményt közzé kell tenni az Önkormányzat internetes honlapján, a helyi írott sajtóban, a helyi televíziós képújságban, a megyei napilapban, továbbá ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára. A tulajdonosi jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján az árverési hirdetményt közzé kell tenni országos napilapban is.
(3) Az árverés időpontját az árverési hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy az árverési hirdetmény közzététele és az árverés megtartásának napja között legalább 15 nap teljen el.
34. § (1) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10 %-át előlegként az Önkormányzat számlájára, legkésőbb az árverés megkezdéséig befizeti.
(2) Az árverést közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője közli a kiinduló árat (kikiáltási árat), és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.
(3) A licitálás az árverés vezetője által meghatározott licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló szerezte meg a vagyontárgy megvásárlásának, bérbevételének, vagy hasznosításának jogát.
(4) Az árverésen nem csökkenthető a kiinduló ár. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlatot tevő ajánló figyelmét fel kell arra hívni, amennyiben az árverési vevő a szerződést nem köti meg, a szerződés megkötésére vele is sor kerülhet.
(5) Az árverési vevővel a szerződést az árverést követi 15 napon belül meg kell kötni. Az árverési vevő által befizetett előleget be kell számítani a fizetendő árba. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 15 napos határidőn belül önhibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett előleg bánatpénzzé alakul, és azt elveszti.
(6) A befizetett előleget a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követi 15 napon belül, a többi árverezőnek az árverés befejezését követi 15 napon belül vissza kell fizetni.
(7) Az árverés sikertelen, ha:
a) nem tettek vételi ajánlatot,
b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő sem köt szerződést.
(8) Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen, ill. más versenyeztetési eljárásban nem vehet részt az, aki az előző árverésen árverési vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként a szerződést nem kötötte meg, vagy az árverési árat határidőn belül nem fizette meg.
(9) Az árverés lefolytatásáról a jelenlévő közjegyző okiratot készít, melyben tanúsítja:
a) az árverés lefolytatásának szabályszerűségét,
b) az árverésre jogosultak azonosító adatait,
c) a legmagasabb és az azt követi ajánlatot tevő szerződéskötéshez, ill. ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatait.
16. Forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
35. § (1)38 Közérdekű használati, vagy szolgalmi jog alapítása az 5. § (6) bekezdése alapján a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.
(3) A helyi közút és műtárgya hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak (terek, parkok, közterületi műalkotások, műemlék jellegű épületek, sportpályák) fenntartására, gondozására magánszemélyek, lakásszövetkezetek, civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek vagy költségvetési szervek határozott időre ellenszolgáltatás kikötése nélkül kötelezettséget vállalhatnak. A szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.
17. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
36. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használatba adni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, arra használati vagy szolgalmi jogot alapítani, továbbá a megszüntetésre kerülő költségvetési szerv által korábban használt vagyontárgyakra haszonkölcsön szerződést kötni vagy vagyonkezelői jogot alapítani csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók biztosítása mellett.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy – jogszabályi tilalom folytán – hitel biztosítékaként nem adható.
(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelheti a Képviselő-testület döntése alapján.
(4) Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok vagy az Önkormányzat megkötött szerződései alapján jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás, illetve az egyéb engedélyek beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.
37. § (1) Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződéssel bérbe adhatják. Az 5 évet meghaladó tartamú bérbeadásról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingó vagyontárgyak egymás közötti ingyenes átadására a Polgármester hozzájárulásával jogosultak.
(3) Az önkormányzati intézmények használatában lévő nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó értékű ingó dolgok értékesítésére a Képviselő-testület jogosult.
(4) A költségvetési szerv használatában lévő vagyon bérbeadásából és értékesítéséből származó bevétel felhasználására a költségvetési szerv jogosult.
18. Forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
38. § Forgalomképes önkormányzati vagyontárgy elidegenítéséről, hasznosításáról, megterheléséről; egy birtoktestet alkotó ingatlanok elidegenítéséről, hasznosításáról, megterheléséről a Képviselő-testület dönt – jelen rendelet 19. §-ában foglaltakra tekintettel.
19. A polgármester hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok
39. § A polgármester hatásköre:
a) az Önkormányzat öröklése esetén, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás esetén a Képviselő-testület dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén a polgármester intézkedik annak átvételéről,
b) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú, kisösszegű, behajthatatlan követelés törlése,
c) a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részlefizetés engedélyezése,
d) önkormányzati vagy intézményi tulajdonban lévő - nettó 200.000 Forintot meghaladó, de nettó 1.000.000 Forintot meg nem haladó forgalmi értékű - ingó vagyon elidegenítése,
e) intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának engedélyezése értékhatártól függetlenül,
f) az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonostól jogszabályban megkívánt nyilatkozat megtétele,
g) hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jog gyakorlása,
h) az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési, vagy terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogok gyakorlása,
20. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok
40. § A Képviselő-testület hatásköre:
a) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítése és használatba adása, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, a megszüntetésre kerülő költségvetési szerv által használt vagyontárgyakra haszonkölcsön szerződés megkötése vagy vagyonkezelői jog alapítása, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra használati jog vagy szolgalmi jog alapítása,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon jelzálogjoggal való megterhelése, a rendelet 5. § (9) bekezdése alapján,
c) forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítése, hasznosítása, megterhelése,
d) nettó 1.000.000,- Forint, vagy azt meghaladó forgalmi értékű ingó- vagy ingatlanvagyon megszerzése,
e) önkormányzati intézmény alapítása, vezetőjének kinevezése,
f) gazdasági társaság, illetve non-profit gazdasági társaság alapítása, a társaság alapító okiratának (társasági szerződésének) jóváhagyása,
g) a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában dönt a társasági szerződés módosításáról – kivéve, ha arra az Igazgatóság, ill. a Felügyeli Bizottság tagjainak, vagy a könyvvizsgáló személyének változása miatt kerül sor –, továbbá a törzstőke felemeléséről, leszállításáról, valamint a társaság más társasággal történő egyesülésének, beolvadásának, megszűnésének és más társasági formában történő átalakulásának elhatározásáról,
h) kizárólagos önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű és non-profit gazdasági társaság vonatkozásában dönt a társaság ügyvezető igazgatójának a kinevezéséről, felmentéséről,
i) az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával összefüggésben, az Önkormányzat tulajdoni részesedésére figyelemmel az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal – a legfőbb döntést hozó testület elé kerülő – a társaság alapító okiratának stratégiai jellegű - módosítása ügyében; az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal a társaság alaptőkéjének (törzstőkéjének) felemelése és leszállítása ügyében; az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába történő átalakulásának elhatározásáról; az Önkormányzat részvételével működő non-profit gazdasági társaság vonatkozásában állást foglal az ügyvezető igazgató kinevezéséről, felmentéséről,
j)39
k) a vagyonkezelői szerződés megkötése előtt a vagyontárgyak értékének meghatározása,
l)40
m) az összeférhetetlenséggel érintett személynek a pályázatok értékeléséből, ill. elbírálásából történő kizárása,
n) mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása.
21. Felajánlott vagyon elfogadása
41. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
(3) A vagyon értékét igazságügyi szakértő, illetve értékbecslő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Az érték megállapításánál a 18. § (2) az irányadó.
22. Az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törlése
42. § A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti, az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről a Képviselő-testület dönt.
23. Záró rendelkezések
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
44. § (1) E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 7/2013. (III.13.) számú rendelete.
(2)41 Hatályát veszti Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyon elemekről szóló 2/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete.
4. melléklet43
A bevezető a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (2) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (5) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (6) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (7) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (8) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (9) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (10) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontját a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (11) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (12) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (15) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (16) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (17) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (18) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (5) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (6) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (7) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (8) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (9) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (10) bekezdését a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § j) pontját a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § l) pontját a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (2) bekezdése a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte.