Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete

Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 30

Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III.20.) önkormányzati rendelete

Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 30

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az Önkormányzat és a Képviselő-testület

1. § Csorvás Város Önkormányzata önállóan - szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve - intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

1. Általános rendelkezések

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csorvás Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 5920 Csorvás, Rákóczi u. 17.

(3) Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület nagyságát és határait az 1. függelék tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). ¹A Képviselő-testület tagjainak a száma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság,

c) az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság,

továbbá

d) a társulás,

e) a Csorvási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és

f) a jegyző.

(3) A Képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 2. függelék, a bizottságok elnökeinek és tagjainak a névsorát a 3. függelék tartalmazza.

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi ünnepei, kitüntetései

4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat címere: álló csúcsos talpú kettéosztott címerpajzs. Felső kék mezőjében aranyszínű inggel fedett, három aranyszínű búzakalászt tartó kar. Alsó zöld mezőjében az "erdélyi hérics" aranyszínű virága.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: szabályos téglalap alakú, középen függőlegesen osztott, bal oldala halványkék, jobb oldala fehér színű, középen a város címere helyezkedik el. A címer alatt CSORVÁS felirat látható.

(4) A Képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a település jelképeit.

5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van. A körív felső részén, egy sorban az alábbi szöveg áll:

"Csorvás Város Önkormányzata”,

a körív alsó részén pedig a "Csorvás" településnév van feltüntetve.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere

van. A körív felső részén a "Polgármester", az alsó részén pedig a "Csorvás"

településnév felirat olvasható.

6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Nemzeti ünnepeinkről a Képviselő-testület ünnepi üléseken emlékezik meg.

(3)² Ünnepi ülésen kerül sor a "Csorvás Városért" emlékplakett és a díszpolgári cím valamint a Csorvás közösségi életének fejlesztéséért díj átadására, mely kitüntetések adományozásának feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az Önkormányzat helyi ünnepe a 2005. évi városavató évfordulója (augusztus 20.)

3. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

7. § (1)³ A Képviselő-testület a helyi érdekű közügyekben eljárva kapcsolatot tart fenn és együttműködik:

a) a Békés vármegyei önkormányzattal és más hazai települési önkormányzatokkal, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatokkal,

b) gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel,

c) a 4. függelékben felsorolt önszerveződő közösségekkel.

(2) Az Önkormányzat testvér-települési kapcsolatban áll a

a) romániai Uzon /Ozun/, a

b) szlovákiai Diószeg /Sladkovicovo/, és a

c) szerbiai Zenta /Felsőhegy Helyi Közösség/

település önkormányzatával.

(3)⁴ Az Önkormányzat tagja az Orosházi Kistérség Többcélú Társulásának, és a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásnak.

(4) Az Önkormányzat tagként támogatja, és szervein keresztül segíti az önkormányzatok érdekeinek képviseletét és védelmét a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében.

4. Az Önkormányzat feladata, hatásköre

8. § (1) Az Önkormányzat - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) és 21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - kötelező és önként vállalt feladat és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során - törvényben meghatározottak szerint - intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3)⁵ Az Önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzataival kötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint - biztosítja a működésükhöz szükséges feltételeket.

(4)⁶ Az Önkormányzat és a Csorvási Roma Önkormányzat között létrejött közigazgatási szerződést a jelen Rendelet 5. melléklete, az Önkormányzat és a Csorvási Szlovák Önkormányzat között létrejött közigazgatási szerződést a jelen Rendelet 6. melléklete tartalmazza.

9. § (1)⁷ Az Önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

a) a bentlakásos szociális intézményi ellátás szolgáltatása,

b) a testvérvárosi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése,

c) a Hérics Ház és Konferencia Központ üzemeltetésével az idegenforgalom és a konferenciaturizmus fejlesztése,

d) a Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport támogatása,

e) a Csorvási Sport Klub támogatása,

f) a Csorvási Híradó havonta történő kiadásával a helyi közélet színterének

biztosítása.

(2) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolását az 1.

melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, önszerveződő közösség álláspontjának ismeretében véleményt nyilvánít ill. kezdeményezést tesz a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, így különösen akkor, ha az adott ügy a településfejlesztéssel, és üzemeltetéssel a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával van kapcsolatban.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. Társadalmi-, gazdasági program.

10. § (1) A Képviselő-testület Társadalmi-, gazdasági program néven gazdasági programot fogad el. A Társadalmi-, gazdasági program tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A Társadalmi-, gazdasági programot a 5. függelék tartalmazza.

2. Munkaterv

11. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja - a Társadalmi-, gazdasági program végrehajtását is célzó - éves munkaterv. A polgármester a munkaterv tervezetét a Képviselő-testület elé terjeszti. A polgármester az előterjesztéskor tájékoztatást nyújt a munkaterv tervezetébe fel nem vett javaslatokról is, azok mellőzésének indokaival együtt. A munkatervet a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a Képviselő-testület tagja,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati intézmény vezetője,

f) az önkormányzat gazdasági társaságának ügyvezetői tisztséget betöltő vezetője,

g) a párt és az érdekképviseleti szerv,

h) a társadalmi szervezet, önszerveződő közösség, saját maga, vagy a Civilek Csorvásért Együttműködés szószólóinak útján,

i) a települési nemzetiségi önkormányzat.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a tárgyidőszak fő feladatainak meghatározása,

b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

c) a napirend előterjesztőjének /felelősének/ a megjelölése,

d) azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be,

illetőleg amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
e) az előterjesztések elkészítésének határidői,

f) a tárgyalandó napirend szerint illetékes, kötelezően meghívandók köre.

(4) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok előterjesztésének időpontjáról - ha azokról a Képviselő-testület nem határozott - a polgármester dönt.

(5) Az éves munkatervet a 6. függelék tartalmazza.

3. A Képviselő-testület ülése, az ülés összehívása

12. § (1) A Képviselő-testület - Munkaterv szerinti - rendes, és szükség szerint rendkívüli ülést tart. Rendkívüli ülés keretében ünnepi képviselő-testületi ülés is összehívható.

(2)⁸ A Képviselő-testület a Munkaterv szerinti üléseit - fő szabály szerint - a hónap utolsó hetének szerdai napján tartja. Az ülések rendszerinti helye a Csorvási Polgármesteri Hivatal /Csorvás, Rákóczi u. 17. sz./ házasságkötő terme.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze és vezeti.

A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése a Képviselő-testület korelnökének a feladata.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés napja előtt legalább 5 nappal megkapják. Ha valamely napirendhez nem áll rendelkezésre a kiküldéskor az írásbeli előterjesztés, akkor az e-mailben is továbbítható.

(5)⁹ A Képviselő-testület ülése írásbeli meghívó nélkül, rövid úton (pl. telefonon) 5 napon belüli időpontra is összehívható abban az esetben, amikor jogszabály, pályázati felhívás vagy egyéb kötelezően alkalmazandó előírás olyan határidőt szab a képviselő-testületi döntéshozatalra, ami csak ilyen megoldás alkalmazása mellett tartható. Az ülés összehívásának ez a lehetősége nem vonatkozik az Mötv. 44. §-a szerinti esetekre.

(6) Az írásbeli meghívó tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőinek megnevezését.

A meghívót a polgármester írja alá.

(7) A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és tervezett napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a Csorvási Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a meghívónak és az előterjesztéseknek a város honlapján (www.csorvas.hu) való elhelyezésével tájékoztatja.

(8) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandó:
a) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselője,
b) a településen működő és párt képviselője,
c) a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja,
d) az önkormányzati intézmény vezetője,

e) az önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetői tisztséget betöltő vezetője,
f) a jegyző munkáját közvetlenül segítő ágazati ügyintézők,

g) a Civilek Csorvásért Együttműködés szóvivői,

h) olyan helyi érdekű közügyekben való döntés kapcsán, amely jellegénél fogva a településen működő valamely gazdálkodó szervezet, intézmény, vagy önszerveződő közösség tevékenységi körében szélesebb réteg érdekeire lehet hatással, a döntést hozó képviselő-testületi ülésre - és azt megelőzően a döntést előkészítő illetékes bizottság ülésére is - az adott szervezet, intézmény, önszerveződő közösség képviselői.

(9) A képviselő-testületi ülésre részvételi joggal meghívót kap a Békés Megyei Hírlap képviselője.

(10) ¹⁰ Ha azt a napirend indokolja - különösen törvényességi észrevétel, vagy alkotmánybírósági kezdeményezés kapcsán - a polgármester a jegyzővel egyeztetve a Képviselő-testület ülésére meghívja a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét, vagy annak megbízottját.

(11) A polgármester a Képviselő-testület ülésére meghívhatja a választókerület országgyűlési képviselőjét, a város díszpolgárait, valamint más olyan személyeket, akiknek a jelenlétét az ülésen fontosnak tartja.

4. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai.

13. § (1) A Képviselő-testület ülése - fő szabály szerint – nyilvános, azon bármely nagykorú állampolgár részt vehet, és a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

(2) A polgármester a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

a) megállapítja, hogy az ülést a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,

b) ismerteti az igazoltan, valamint az előzetes bejelentés nélkül távolmaradt képviselők neveit, majd megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet az ülés teljes időtartamán keresztül folyamatosan figyelemmel kísér,

c) előterjeszti az ülés napirendjének tervezetét,

d) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(3) Sürgősségi indítványként valamely kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a települési képviselő,

e) a jegyző, és

f) a települési nemzetiségi önkormányzat testülete.

A sürgősségi indítvány szóban és írásban is előterjeszthető, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 2. nap 15 óra 30 percig, de a sürgősség okát indokolni kell.

Ha a polgármester vagy a települési képviselő ellenzi az ügynek az adott, aktuális ülés napirendjére történő felvételét, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani, és arról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy dönt arról, hogy a javaslat tárgyalását mikorra, melyik ülésre tűzi napirendre.

5. Az előterjesztés

14. § (1) A munkatervbe felvett a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató előterjesztésnek minősül. A Képviselő-testület ülésére előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Sürgősségi indítvány esetén a polgármester engedélyezi az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat ülésen történő kiosztását.

(2) A Képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester, a polgármester által meghatározott ügyben,

c) a települési képviselő,

d) a jegyző,

e) a Képviselő-testület bizottsága,

f) a polgármesterrel és a jegyzővel egyeztetve az önkormányzati és nem önkormányzati szerv vezetője a szerv képviseletében eljárva.

(3) Az előterjesztés első részében kell meghatározni és ismertetni:

a) az előterjesztés címét és tárgyát,

b) az előterjesztéshez vezető előzményeket,

c) a tárgykört rendező jogszabályokat,

d) az előkészítésben résztvevők nevét és véleményét,

e) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és megindokolják a döntéshez előterjesztett javaslatot, valamint

f) az előkészítés során elhangzott, de a döntési javaslat kialakításánál figyelembe nem vett véleményeket.

Az előterjesztés második részében kell egyértelműen megfogalmazni a határozati javaslatot, vagy ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, az alternatívákat, a végrehajtásért felelős megnevezését és a teljesítési határidő megjelölését.

(4) Az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság megtárgyalja, de a bizottság elnöke és tagjai - belátásuk szerint - már az előterjesztés elkészítésben is részt vehetnek.

6. A tanácskozás rendje

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A napirend előadója a vita előtt az előterjesztést szóban kiegészíti, majd ezt követően kerül sor a bizottsági vélemények, észrevételek ismertetésére.

(3) Az előadóhoz a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának tagja, valamint az ülésre tanácskozási joggal meghívott kérdést intézhet, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(4) A vita során a hozzászólások sorrendje a következő:

a) települési képviselő,

b) tanácskozási joggal meghívott,

c) az ülésen megjelent állampolgár.

(5) A napirend előadója a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a napirend előadója a javaslatát módosítja vagy kiegészíti, a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására települési képviselő tehet javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(7) A vita lezárása után, de még a szavazás előtt, a napirend előadója - kérelmére - szót kap. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében, települési képviselő kérésére a polgármester szünetet rendelhet el. Végső esetben a szünet tartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Sürgősségi indítvány tárgyalásakor, ha azt települési képviselő kéri, a polgármester egy esetben szünetet rendel el.

(9) A szavazás megkezdéséig a napirend előadója, illetve települési képviselő javasolhatja az ügy napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(10) A települési képviselő javaslatot tehet a következő ülésen tárgyalandó napirendre, amiről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

7. Szavazás

16. § (1) A polgármester a vita lényegének összefoglalását követően az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és a kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt.

(2) A Képviselő-testület nyílt szavazással hozott döntéseinél a települési képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést rendelhet el.

(4) Titkos szavazás tartásáról - a települési képviselő javaslatára - a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel határoz.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság gondoskodik.

A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna és szavazóhelyiség igénybevételével történik.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény írja elő. A Képviselő-testület elrendelheti a név szerinti szavazást a polgármester, vagy a települési képviselő javaslatára nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel.

(7) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők neveit, akik a nevük elhangzása után "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

8. Rendeletalkotás

17. § (1) A Képviselő-testület jogszabály-alkotási hatáskörét önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) megalkotásával gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület rendeletalkotását - amennyiben azt törvény nem írja elő kötelező jelleggel - kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a szabályozásra javasolt tárgykör szerint illetékes képviselő-testületi bizottsággal és a jegyzővel egyeztetve a Képviselő-testület elé terjeszti. A törvény által kötelezően előírt önkormányzati rendeletalkotás esetének kivételével, a rendeletalkotás szükségességének kérdésében a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.

(4) A Képviselő-testület dönt arról, hogy a rendelet-tervezet előkészítésével valamelyik bizottságát, egy külön erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságot, külső szakértőt, vagy a jegyzőt bízza meg. A rendelet-tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület elveket, szempontokat állapít meg.

(5) A rendelet tervezetét a Csorvási Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint illetékes köztisztviselői készítik el, a jegyző irányításával.

A Csorvási Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a rendelet-tervezetet más /képviselő-testületi bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő/ készíti el.

A rendelettervezetet a Képviselő-testület ülésén történő előterjesztése előtt legalább 7 nappal közzé kell tenni a Polgármester Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján. A rendelettervezettel kapcsolatos észrevételek, javaslatok írásban a Képviselő-testület – rendelettervezetet megvitató – ülésének napján, délelőtt 10 óráig a jegyzőhöz nyújthatók be, illetve szóban a Képviselő-testület – rendelettervezetet megvitató – ülésén terjeszthetők elő.

(6) A rendelet tervezetét a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményezi.

(7) A rendelet tervezetét - véleményével együtt - a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé, és tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, utalva egyidejűleg a mellőzés indokaira is.

(8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(9) A rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a Csorvási Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik. A megalkotott rendeletet az önkormányzat honlapján (www.csorvas.hu) is közzé kell tenni.

(10) A jegyző az egyes rendeletekhez előzetes és utólagos hatásvizsgálatot készít, ezen kívül szükség szerint, de legalább választási ciklusonként vizsgálja a rendeletek hatályosulását, és ha indokoltnak tartja, javaslattal él a Képviselő-testülethez a rendelet módosítására, kiegészítésére, hatályon kívül helyezésére, vagy új rendelet alkotására.

(11) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni az alábbiak szerint:

”Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének

../20...(.. a rendelet kihirdetése hónapjának a száma, római számmal . .. a rendelet kihirdetése napjának a száma, arab számmal .)

önkormányzati rendelete

/a rendelet címe/”

Az önkormányzati rendelet rövidítése:” ../20...(.. a rendelet kihirdetése hónapjának a száma, római számmal ., .. a rendelet kihirdetése napjának a száma, arab számmal .) Ör.”

9. Határozathozatal

18. § (1) A Képviselő-testület a határozatait naptári évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni az alábbiak szerint:

”Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének

../20...(.. a határozathozatal hónapjának a száma, római számmal . .. a határozathozatal napjának a száma, arab számmal .)

határozata”

A Képviselő-testület határozatának rövidítése: ../20...(.. a határozathozatal hónapjának a száma, római számmal . .. a határozathozatal napjának a száma, arab számmal .) KT. határozat”

(2) A Képviselő-testület határozatairól a Csorvási Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A Képviselő-testület határozatáról - kivonat formájában - a határozat meghozatalától számított 15 napon belül értesíteni kell az annak végrehajtásában érdekelteket.

(4) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról

b) a sürgősségi indítvány felvételéről a napirendbe,

c) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről tett polgármesteri tájékoztató elfogadásáról,

d) az ügyrendi és eljárási kérdésekről,

e) a név szerinti szavazás elrendeléséről,

f) a zárt ülés elrendeléséről.

10. Az ülés rendjének fenntartása

19. § A Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáért az ülés vezetője /a polgármester, a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, ill. a Képviselő-testület korelnöke/ a felelős. E körben az ülés vezetője a következő jogosítványokkal rendelkezik:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki nem lényegretörő, illetőleg a tárgytól eltér, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ. Kirívó, vagy ismételt esetben a szót megvonhatja.

b) Rendre utasítja azt, aki a települési képviselőhöz, illetőleg a Képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Figyelmezteti, rendre utasíthatja, továbbá az ülésterem elhagyására kötelezheti a rendzavarást tanúsító - nem települési képviselő – jelenlévőt.

d) Javaslatot tehet a Képviselő-testületnek az ülés félbeszakítására, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ebben az esetben a félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

11. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

20. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről készített jegyzőkönyv mellett külön jegyzőkönyvet kell készíteni a titkos szavazásról, amelyet a titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke és tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyv - az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmazza:

a) a távolmaradt települési képviselő nevét,

b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket, az arra vonatkozó polgármesteri

intézkedéseket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a tárgyalt írásos előterjesztések,

d) a szóbeli előterjesztés írásos határozati javaslata,

e) a döntésnél kisebbségben maradt, írásban benyújtott vélemény, javaslat,

f) az önkormányzati rendelet hivatalos szövege.

(4) A települési képviselő kérheti egy-egy napirendi pont szó szerinti jegyzőkönyvezését.

(5) A Képviselő-testület üléseinek előterjesztéseibe, az ülések jegyzőkönyveibe - a zárt ülés előterjesztései és jegyzőkönyvei kivételével - az állampolgárok a Csorvási Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek. A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek őket érintő részébe az érintettek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek betartásával tekinthetnek be.

(6) A jegyzőkönyveket – külön a nyilvános és külön a zárt ülés jegyzőkönyveit – mellékleteikkel együtt évente be kell köttetni. A zárt ülés jegyzőkönyveit a Csorvási Polgármesteri Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten, elzárt helyen kell tárolni.

12. Közmeghallgatás, lakossági fórum

21. § (1) Közmeghallgatás alkalmával a kérdések és a közérdekű javaslatok írásban is benyújthatók, három nappal a közmeghallgatás időpontját megelőzően.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a lakosságot a település hirdetőtábláin és a város honlapján elhelyezett, valamint a minden lakóházhoz eljuttatott értesítés útján kell tájékoztatni.

(3) A közmeghallgatás során az egyes hozzászólások időtartama 5 percnél több nem lehet.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott, és azonnal meg nem válaszolható közérdekű kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálása a tárgykör szerint illetékes képviselő-testületi bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület tájékoztatja a kérdéssel, kezdeményezéssel illetve javaslattal élőt, és ha a válasz szélesebb réteg érdeklődésére is számot tarthat, a település érintett lakossági csoportját is.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a helyi képviselő-testület és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítésére, tárolására és kezelésére a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályozás az irányadó.

22. § (1) A települési képviselő kezdeményezheti lakossági

fórum tartását

a) a jelentősebb döntések előkészítése,

b) az állampolgárokkal, valamint a társadalmi szervezetekkel való párbeszéd fenntartása céljából.

(2) A lakossági fórum megtartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A lakossági fórumra a közmeghallgatás szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy jegyzőkönyv helyett feljegyzés készül.

23. § (1) A közmeghallgatás és a lakossági fórum időpontjáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A közmeghallgatás és a lakossági fórum helye a Csorvás, Petőfi S. u. 12. szám alatti színházterem.

III. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

24. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság,

b) Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság.

(2) a) ¹¹A Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság 5 tagból áll. A bizottság elnökét és 2 tagját a települési képviselők közül kell megválasztani. A bizottság további 2 tagjává nem települési képviselő választható meg.

b) Az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság 5 tagból áll. A bizottság elnökét és 2 tagját a települési képviselők közül kell megválasztani. A bizottság további 2 tagjává nem települési képviselő választható meg.

(3) A bizottság nem települési képviselő tagjainak személyére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester

b) a bizottság tagja,

c) a települési képviselő,

d) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

e) az önkormányzati intézmény vezetője,

f) az önkormányzat gazdasági társaságának ügyvezetői tisztséget betöltő

vezetője,
g) a településen működő nemzetiségi önkormányzat elnöke,

h) a településen működő társadalmi szervezet, önszerveződő közösség vezetője, a

társadalmi szervezet, az önszerveződő közösség képviseletében.

(4) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre ad hoc jellegű feladat ellátására.
Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig tart. Az ideiglenes bizottság nem települési képviselő tagjává lehetőség szerint olyan személyt kell megválasztani, aki a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkezik.

(5) A bizottságok a feladataik ellátásához állandó vagy ideiglenes jelleggel külső szakértők közreműködését vehetik igénybe.

(6) A bizottságok működésének feltételeit a Csorvási Polgármesteri Hivatal tevékenységi kör szerint illetékes köztisztviselője biztosítja.

25. § (1) A bizottságok a feladatkörükben:

a) döntenek a jogszabályokban feladat- és hatáskörükbe utalt ügyekben,

b) kezdeményezik, előkészítik, illetve véleményezik a nem általuk kezdeményezett és/vagy előkészített, de a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket, önkormányzati rendelet-tervezeteket,

c) szervezik a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) ellenőrzik a Csorvási Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntései

előkészítésére és végrehajtására vonatkozó munkáját,

e) fejlesztési tervet, illetve koncepciót dolgozhatnak ki,

f) kezdeményezhetik valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

g) ellátják a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatot.

(2) Az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság saját előterjesztéseként nyújtja be a Képviselő-testülethez az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót.

(3) A Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság saját előterjesztéseként nyújtja be a Képviselő-testülethez

a) a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,

b) a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseiről szóló beszámolót,

c) a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseiről szóló tervet,

d) a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról szóló tájékoztatót, és

e) a Környezetvédelmi Program felülvizsgálatát.

(4) Csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Képviselő-testület Munkatervében szereplő önálló napirendek.

(5) A bizottságok a végzett tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok feladat és hatásköreinek részletes felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

26. § (1)¹² A bizottságok elsősorban a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva

üléseznek, de üléseik szükség szerint is összehívhatóak.

A Képviselő-testület munkatervéhez igazodva a bizottságok – július hónap kivételével – kéthavonta üléseznek, rendszerint

a) az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság a

hónap utolsó hetének keddi napján,

b) a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság a hónap utolsó hetének

hétfői napján.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a települési képviselő bizottsági tagok közül az elnök által felkért személy hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság ülését – az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - össze kell hívni,

a) a Képviselő-testület döntése alapján

b) a jegyző indítványára,

c) a települési képviselők, vagy az adott bizottsági tagok

egynegyedének

írásban benyújtott indítványára a benyújtástól számított 8 napon belüli időpontra.

27. § (1) A bizottság ülésén tanácskozási joga van:

a) a jegyzőnek /aljegyzőnek/;

b) a Civilek Csorvásért Együttműködés szóvivőjének;

c) a Csorvási Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes köztisztviselőjének; továbbá

d) annak, akit a bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívott.

(2) A bizottságok kötelesek egymást a feladatkörükbe tartozó ügyekben tájékoztatni.

(3) A bizottságok együttes ülése is kezdeményezhető, erről a két bizottsági elnök dönt. Együttes ülés esetén a határozatképességet, és a döntések meghozatalánál a szavazati arányt a bizottsági elnökök a saját bizottságaiknál külön-külön vizsgálják. Az együttes ülés vezetéséről a bizottsági elnökök egymás között állapodnak meg.

(4) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat azokban az ügyekben, amelyeket a Képviselő-testület is zárt ülésen tárgyal, illetve tárgyalhat.

28. § Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottságok kötelesek a Képviselő-testület igénye szerinti időpontban, de naptári évente legalább egy alkalommal beszámolni a Képviselő-testületnek.

29. § A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

IV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő

1. A polgármester

30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester felelős a Képviselő-testület és szervei eredményes működéséért. Ennek érdekében:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságot,

b) figyelemmel kíséri és segíti a települési képviselők és a Képviselő-testület bizottságainak munkáját,

c) részt vesz a képviselő-testületi bizottságok ülésein, segíti a munkájukat,

d) szervezi és irányítja a Képviselő-testület kapcsolattartását a megyei önkormányzattal és más települési önkormányzatokkal,

e) gondoskodik a társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel való együttműködés folyamatosságáról,

f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

g) meghatározza az alpolgármester részletes feladatait és koordinálja tevékenységét,

h) dönt a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban olyan pályázatok

benyújtásáról - továbbá aláírja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -,

amelyekhez önerőt nem kell biztosítani, azzal, hogy döntéséről a Képviselő-

testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(2) A polgármester köteles a Képviselő-testület igénye szerinti időpontban, de naptári évente legalább egy alkalommal beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról. A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester hivatali munkaidőben (hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig) fogadja az állampolgárokat panaszos és egyéb ügyeikben.

2. Az alpolgármester

31. §¹³ A Képviselő-testület két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)¹⁴

(3)¹⁵

3. A települési képviselő

32. § (1) A települési képviselő főbb jogai a jogszabályokban foglaltakon túl, hogy

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében,

b) a jegyző közreműködése mellett betekintési jogot gyakorolhat a Csorvási Polgármesteri Hivatal munkájába,

c) fogadóórát tarthat a választópolgárok számára, és ehhez igényelheti a Csorvási Polgármesteri Hivatal technikai közreműködését,

d) a települési képviselő tiszteletdíjra jogosult, melyet külön önkormányzati rendelet állapít meg.

(2) A települési képviselő főbb kötelességei a jogszabályokban foglaltakon túl, hogy

a) képviselje a választópolgárok érdekeit,

b) a megbízatásához méltó magatartás tanúsítson,

c) a legjobb tudása szerint vegyen részt a Képviselő-testület munkájában,

d) a távolmaradását előzetesen jelentse be a polgármesternek, a képviselő-testületi bizottság elnökének,

e) a tudomására jutott titkot megőrizze,

(3) A Képviselő-testület a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként a települési képviselő megállapított tiszteletdíját, a bejelentés elmulasztásáról való tudomásszerzéstől számított 4 hónap időtartamra 25 %-kal csökkenti.

(4) A Képviselő-testület - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - az Mötv.-ben és az SzMSz-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő települési képviselő tiszteletdíját a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 8 hónap időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(5) A települési képviselő az általa tett, és a települési képviselői jogviszonyának a megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottságnak adhatja át.

V. Fejezet

A Csorvási Polgármesteri Hivatal

33. § (1) A Csorvási Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése és székhelye:

„Csorvási Polgármesteri Hivatal”

5920 Csorvás, Rákóczi u. 17. sz.

(2) A Csorvási Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik, és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

(3) A Csorvási Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei:

a) Kabinet Iroda,

b) Hatósági Iroda,

c) Pénzügyi- és Gazdasági Iroda,

d) Városfejlesztési- és Városüzemeltetési Iroda.

(4) A Csorvási Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 7. függelék tartalmazza.

VI. Fejezet

A jegyző, az aljegyző

34. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Csorvási Polgármesteri Hivatal működésével összefüggő feladatok ellátásáról,

b) gondoskodik a Képviselő-testület és szervei működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) Az aljegyző a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző feladatait, és gyakorolja a jegyző hatásköreit.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátására és a hatáskörök gyakorlására a Hatósági Iroda vezetője jogosult, illetve köteles.

VII. Fejezet.

Az Önkormányzat költségvetése és vagyona

35. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről két fordulóban tárgyal.

(2) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési

irányelvek, továbbá az önkormányzat kötelező és szabadon választott feladatainak elemzése alapján a Képviselő-testület előterjesztést fogad el, melyben

a) számításba veszi a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit;

b) meghatározza a kiadási szükségleteket, valamint azok célszerű és gazdaságos

teljesítésének alternatíváit; és

c) egyezteti a szükséges igényeket és célkitűzéseket a számításba vehető lehetőségekkel.

(3) A második fordulóban tárgyalja a Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési

rendelettervezetét.

(4) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti el és egyezteti a költségvetési

szervek vezetőivel. A jegyző az egyeztetések írásban rögzített eredményét a rendelettervezettel együtt átadja a polgármesternek, aki a jelzett dokumentumokat - a bizottsági elnökök megkeresése útján –a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság elé terjeszti.

36. § Az Önkormányzat vagyonát, annak hasznosítását, és az azzal való rendelkezés

feltételeit külön rendelet szabályozza.

37. § A Képviselő-testület az Önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön

jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint - szerződés alapján - külső szakmai vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével biztosítja.

VIII. Fejezet.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

38. §¹⁶ A Képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet.

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2015. március 23-án lép hatályba.

(2) A Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet rövidítése: Önkormányzati SzMSz.

40. § Hatályát veszti a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő- testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet, a hatáskörök gyakorlásának átruházásáról szóló 13/1991.(X.18.) önkormányzati rendelet, a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő- testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelet, 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, 13/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelet, 15/2014.(X.24.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet¹⁷

2. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADAT-ÉS HATÁSKÖREI

A Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság:

1) Figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását; indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását.

2) Részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatában.

3) Vizsgálja és elemzi az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát.

4) Javaslatával segíti a képviselő-testületi döntést az általános- és céltartalékok felhasználásáról.

5) Részt vesz a pénzügyi kihatású testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésében.

6) Részt vesz az intézmények kihasználtságának vizsgálatában, ennek függvényében javaslatot tehet költségvetésük és tevékenységük módosítására.

7) Javaslattal él az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjának megállapítására.

8) Vizsgálja a helyi adó bevezetésének szükségességét; a megállapított adó mértékére, fizetési feltételeire stb. javaslatot tesz.

9) Véleményezi az önkormányzati támogatás iránti kérelmeket.

10) Közreműködik az idegenforgalmi lehetőségek feltárásában.

11) Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzati vagyon hasznosítását, ennek keretében például az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítését, vagy az önkormányzat ingatlanszerzését.

12) Közreműködik az önkormányzat vállalkozói vagyona hasznosításának előkészítésében.

13) Véleményezi önkormányzati költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését.

14) Előkészíti, illetve véleményezi az önkormányzati beruházásokra kiírt pályázatokat, részt

vesz a pályázatok elbírálásában.

15) Segíti a helyi vállalkozókat az érdekeik összehangolt megfogalmazásában és megjelenítésében.

16) Elősegíti a munkahelyteremtést, a helyi információs bázis működtetését, intelligens település létrehozását.

17) Koordinálja az önkormányzati utak építését, karbantartását.

18) Véleményezi a termőföldnek ingyenes tulajdonbavételét.

19) Véleményezi a földrajzi nevek megváltoztatását, közigazgatási határ-kiigazításokat.

20) Állást foglal a mezei őrszolgálat létesítése ügyében.

21) Előkészíti az önkormányzati lakások bérbeadását.

22) Elkészíti a helyi környezet állapotának alakulásáról szóló tájékoztatót.

23) Részt vesz a helyi környezetvédelmi program előkészítésében, felülvizsgálatában.

24) Előkészíti a helyi jelentőségű természeti és építészeti értékek védetté nyilvánítását.

25) Előkészíti a helyi hulladékgazdálkodási tervről szóló rendeletet.

26) Előkészíti a helyi hulladékgazdálkodási tervben foglalt feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót.

27) Előkészíti a településszerkezeti terv felülvizsgálatát.

28) Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének felülvizsgálatát.

29) Kivizsgálja és döntésre előkészíti a települési képviselők és a választott tisztségviselők személyét érintő összeférhetetlenségi ügyeket, és más, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyéb személyi döntéseket.

30) Nyilvántartja kezeli, őrzi és vizsgálja, ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát.

A Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság Képviselő-testülettől átruházott hatáskörei:

1) Dönt az önkormányzati termőföldek haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról.

Az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság:

1) Részt vesz a szociális igazgatás és szociális ellátások megvalósulása ellenőrzésében, javaslatok kidolgozásával segíti az e tevékenységi körben működő intézmények jobb feladatellátását.

2) Állást foglal tevékenységi területét érintő intézmények létrehozásában, megszüntetésében, átszervezésében, névhasználatában.

3) Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, feladat- és hatáskörébe tartozó rendelet-tervezeteket.

4) Figyelemmel kíséri a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását; indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását.

5) Részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatában.

6) Állást foglal a tevékenységi területéhez tartozó intézmények vezetőinek a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyzeti és munkaügyi kérdéseiben.

7) Megvitatja és véleményezi az intézmények szakmai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, a szolgáltatások színvonalát.

8) Véleményt nyilvánít az intézmények gazdálkodásáról és működéséről.

9) Aktív részvétellel, és véleménynyilvánítással segíti a Képviselő-testületet az intézményekben végzett, a törvényesség biztosítása keretében folyó ellenőrző munkájában. 10) Véleményt nyilvánít művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésről, áthelyezésről, lebontásáról.

11) Támogatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a társas életre szerveződő közösségek tevékenységét.

12) Támogatja a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, a művészeti értékek létrehozását és megőrzését.

13) Állásfoglalás kialakításával segíti a Képviselő-testületet a helyi testnevelési és sportfeladatok, valamint fejlesztési célok meghatározásában

14) Aktív részvétellel, és véleménynyilvánítással segíti a lakossági életmódjavító célok

megvalósítását.

15) Figyelemmel kíséri és segíti a fiatalok egészséges életmódra nevelését, szociális helyzetét.

16) Kezdeményezi, elősegíti az ifjúság művelődési, sportolási és szabadideje kulturált eltöltési lehetőségeinek megteremtését.

17) Figyelemmel kíséri az ifjúság nevelésének, oktatásának helyi színvonalát, a gyermek-, és ifjúságvédelem helyzetének alakulását.

18) Lebonyolítja a titkos szavazást.

19) Átveszi a képviselőtől a képviselői jogviszonyának a megszűntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát.

20) Ellátja a képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.

Az Egészségügyi-, Szociális-, Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság Képviselő-testülettől átruházott hatásköre:

Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében a támogatások odaítéléséről. /16/2001.(XI.5.) Ör. 5. § (1)/

3. melléklet¹⁸

A POLGÁRMESTER KÉPVISELŐ-TESTÜLETTŐL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

A szociális igazgatás körében:

1. Dönt a települési támogatások iránti kérelmek tárgyában. (14/2021.(XII.9.)ÖR. 2. § (3)

2. Elrendeli a köztemetést, engedélyezi a köztemetés költsége megtérítésének méltányosságból való mérséklését, elengedését. (14/2021.(XII.9.)ÖR. 2. § (3) és a 19. §)

3. Dönt a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás megtérítése, méltányosságból való elengedése, mérséklése, részletekben való megfizetése tárgyában. (14/2021.(XII.9.)ÖR.7. § (5)-(7) bek)

4. Dönt abban az esetben, ha az ellátást igénylő ill. törvényes képviselője a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetőjének az ellátás nyújtásával, a térítési díj fizetésével kapcsolatos döntését vitatja. (1993.évi III.tv. 94/A. § (3) bek. valamint a 14/2021.(XII.9.)ÖR 2. § (3) bek.)

A pénzügyi igazgatás körében:

5. Kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére az önkormányzatot követő sorrendben.

6. Kiadja a nyilatkozatot az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.

Egyéb ügykörben

7. Dönt a közterület használati engedély iránti kérelmek tárgyában. (11/1994.(VI.9.) Ör. 2. § (1) bek.)

8. Dönt a közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata tárgyában.

9. Dönt a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban olyan pályázatok benyújtásáról - továbbá aláírja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önerőt nem kell biztosítani, azzal, hogy a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

4. melléklet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTEREK, AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK, ÉS A KÜLSŐ BIZOTTSÁGI TAGOK, VALAMINT A HOZZÁTARTOZÓIK VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELÉRŐL ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI RENDRŐL

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:

Mötv.) 39. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a polgármester, az alpolgármesterek, a helyi önkormányzati képviselők, valamint a külső bizottsági tagok a megválasztásuktól számított 30 napon belül, ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül külön vagyonnyilatkozati dokumentum kitöltésével vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

A polgármester, az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők, valamint a külső bizottsági tagok vagyonnyilatkozatait a Pénzügyi-, Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván, kezeli és ellátja az ellenőrzéssel összefüggő feladatokat.

Amennyiben a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a fent említett határidőig nem tesz eleget, az Mötv. 39. § (2) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

A Bizottság vagyonnyilatkozattal összefüggő feladatai:

I. vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele;

II. vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése;

III. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása.

I. Vagyonnyilatkozatok hivatalos átvétele:

1. A polgármesteri/alpolgármesteri/képviselői/külső bizottsági tagi vagyonnyilatkozatot, és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és az átvételkor lepecsételésre kerülő borítékban kell leadni. A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság elnöke veszi át, aki a borítékra rávezeti a nyilatkozatot tevő személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat nyilvántartó számát.

2. A vagyonnyilatkozatok egy példánya a Bizottságnál marad, másik példányának megőrzéséről a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett gondoskodik, különös tekintettel egy esetleges ellenőrzési eljárás lehetőségére is.

3. A vagyonnyilatkozat átadásakor a nyilatkozattételre kötelezett tételes írásbeli igazolást kap a vagyonnyilatkozat átvételéről.

II. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése

1. A Bizottság a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők, valamint a külső bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, továbbá a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett iratokat.

2. A Bizottság zárt lemezszekrényben őrzi a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a külső bizottsági tagok valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát.

3. A lemezszekrény kulcsa a jegyzőnél kerül elhelyezésre.

III. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok lebonyolítása

1. A polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a külső bizottsági tagok vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító, részletes adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az ezekbe történő betekintést a Bizottság elnöke biztosítja.

2. A hozzátartozó nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

3. A Bizottság kizárólag akkor jogosult a vagyonnyilatkozatokba betekinteni, ha ellenőrzésre irányuló bejelentés, kezdeményezés indul. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

4. Az eljárást írásban kell kezdeményezni, a kezdeményező nevének és értesítési címének, valamint a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok megjelölésével. Ha a kezdeményező a nevét és az értesítési címét nem adja meg, a Bizottság csak a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékok hitelt érdemlősége esetén indítja meg az eljárást.

5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, továbbá a bejelentés alapjául szolgáló bizonyítékokat, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

6. Eljárás megindítása esetén a Bizottság elnöke erről a bejelentést követő három munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja az érintetett, és egyidejűleg felhívja a bejelentéssel kapcsolatos adatok hitelt érdemlő okirati bizonyítására. A tájékoztatást követően az érintett nyolc napon belül köteles vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyra vonatkozó azonosító adatokat a Bizottság elnökének benyújtani. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

7. A Bizottság az eljárást zárt ülésen folytatja le, amelyről szó szerinti jegyzőkönyv készül. A Bizottság bizonyításra vonatkozó eljárási cselekményei a hitelt érdemlő okiratok beszerzéseire irányulhatnak. A Bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított második rendes

ülésén lezárja az eljárást és annak eredményéről a soron következő ülésén - az ügy eldöntéséhez szükséges dokumentumok benyújtásával - tájékoztatja a Képviselő-testületet. A közgyűlés az eljárás lezárásáról indokolással ellátott határozattal dönt.

8. A Képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

5. melléklet¹⁹

6. melléklet²⁰

Módosította a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2019.(X.24.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos:2019. X. 24.-től.

A 6. § (3) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 7. § (1) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 7. § (3) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 8. § (3) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Megállapította a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2019.(X.24.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos:2019. X. 24.-től. A 8. § (4) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 9. § (1) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Módosította a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2018.(XII.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos:2018. XII. 22.-től.

⁹

A 12. § (5) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 12. § (10) bekezdése a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

¹²

Módosította a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2021.(II.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos:2021. II. 19-től.

¹³

¹⁴

Hatályon kívül helyezte a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2019.(X.24.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan:2019. X. 24.-től.

¹⁵

¹⁶

¹⁷

Az 1. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 3. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Az 5. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 6. melléklet a Csorvás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.