Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja azon helyi szabályozás megállapítása, amely településképi, városrendezési, környezetvédelmi, köznyugalmi, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározza a közterületek rendjét és a rendeltetéstől eltérő közterület-használatot.

2. §^[1] (1) E rendelet területi hatálya - a piac- és vásártér kivételével - kiterjed Orosháza város közigazgatási határain belül található közterületre.

(2) A közterületek három területi kategóriára tagozódnak, melyek leírását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki

a)      választás, népszavazás alkalmával a hivatalos hirdetményekre, a kampányidőszakban a választási hirdetőtáblák használatára, valamint

b)      a gyülekezési jogról szóló törvényben szabályozott esetekre

c)      a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozottakra.

3.§ ^[2], ^[3] E rendelet alkalmazásában:

1.      cégér: a tevékenységre, foglalkozásra, az üzlet, szolgáltató hely nevére utaló, az épített környezet értékét növelő figurális épülettartozék,

2.      cégtábla: vállalkozás azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál lévő felirat,

3.      címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg más egyéb adatait feltüntető tábla vagy névtábla,

4.      gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklám,

5.      hangosreklám: közterületen, hangosító berendezés alkalmazásával megvalósuló reklám,

6.      hirdetmény: cégér, cégtábla, címtábla, gazdasági reklám, hangosreklám, hirdető-berendezés, hirdetőtábla, megállító tábla, molinó, reklámberendezés, plakát, reklámtábla, totemoszlop, útbaigazító-hirdetmény,

7.      hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, fény- vagy hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet,

8.      kitelepülő pult, stand: termék bemutatására, tevékenység népszerűsítésére alkalmas, közterületre ideiglenesen kihelyezett bútor, emelvény,

9.      közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában meghatározott terület,

10.    közterületi kiskereskedelmi tevékenység: mozgóbolt, mozgóárusítás, automatából történő kereskedés, üzlet előtti árusítás, valamint az ezeken kívüli közterületen folytatható, kiskereskedelmi tevékenység,

11.    megállító tábla: 1 m²-t meg nem haladó méretű, mobil információs célú berendezés,

12.    molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

13.    önkormányzati közterület: azon közterületek, amelyek felett az önkormányzat tulajdonosként vagy szerződés alapján használóként rendelkezni jogosult,

14.    piac: a Könd utcán lévő Vásárcsarnokhoz tartozó kerítéssel elzárt terület,

15.    plakát: ragasztással rögzíthető, papíron vagy más hordozóanyagon megjelenő reklám,

16.    reklámberendezés: reklámtábla, reklámszekrény, reklámoszlop, közművelődési célú hirdetőoszlop, reklámszerkezet, kereskedelmi-, gazdasági szolgáltató hely iránymutató jelzése, molinó, zászló, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra,

17.    reklámcédula: A/4-es lapnagyságnál kisebb méretű papír alapú nyomtatvány, mely valamely áru, vállalkozás, rendezvény vagy termék népszerűsítését szolgálja,

18.    üzemképtelen jármű

18.1. hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,

18.2. baleset következtében megsérült és a helyszínről főútvonalon 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított jármű,

18.3. műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű,

19.    reklámtábla: valamely áru vagy vállalkozás reklámozását szolgáló, épületen, építményen elhelyezett eszköz, beleértve a fényreklámot is,

20.    társadalmi rendezvény: közterületen tartandó kulturális-, sportjellegű vagy társadalmi igényeket kiszolgáló alkalmi rendezvény.

21.    totemoszlop: fa, műanyag vagy fém felületű címjelző- és cégjelző hirdetmény, amely nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordoz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, vagy vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm,

22.    útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója

22.1. idegenforgalmi eligazítás (várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop), vagy

22.2. közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás (tájékoztató táblák, szerkezetek), vagy

22.3. egyéb közérdekű tájékoztatás (az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sport programokról, gazdasági, kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek, molinó, zászló),

23.      vásártér: a Csorvási úton lévő állatvásártér.

2. A közterületek használata

4. § A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően, jogszabályban meghatározott célra és módon - állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon és ingyenesen használhatja.

5. § Tűzijáték és pirotechnikai kellékek közterületen - kivéve a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott szilveszter előtti időszakban a nem önkormányzati közterületet - nem árusíthatóak.

6. § (1) Tilos - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a szeszesital fogyasztása

a)      Orosháza város közterületein,

b)      a helyi közforgalmat lebonyolító autóbuszokon,

c)      a beépítetlen, bárki által megközelíthető ingatlanokon.

(2) A tilalom nem terjed ki

a)      az üdülőterületekre, az erdőterületekre, a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,

b)    a közterület-használati megállapodással rendelkező vendéglátó üzlet kerthelyiségére vagy teraszára nyitvatartási időben, valamint

c)       a közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvényekre a rendezvény engedélyezett ideje alatt, továbbá az év utolsó és első napjára.

7. § ^[4], ^[5] (1) Nem helyezhető el

a)        plakát a közvilágítási kandeláberen, valamint a város területén lévő dísz- és járdavilágító kandeláberen,

b)        plakát közvetlenül

ba)      épületen,

bb)      építményen: kerítésen, buszvárón, telefonfülkén, vezetéktartó oszlopon,

bc)      fán vagy cserjén

kivéve a közművelődési célú hirdetőoszlopot.

(2) Reklámcédulák közterületen történő elhelyezése, közterületre dobása vagy szórása tilos.

(3) Cégér, címtábla, cégtábla az épület vagy vállalkozás használatában álló ingatlanon helyezhető el.

8. § Ömlesztett építőanyag az I. és II. övezetben közterületen csak kalodában, fólia alátéttel tárolható.

9. § (1) Üzemképtelen és forgalomból kivont jármű - ha a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet másként nem rendelkezik - közterületen nem tárolható.

(2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű, valamint autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény – ha a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló rendelet másként nem rendelkezik - közterületen nem tárolható.

10. § Közterület nem használható

1.       termék bemutatására, reklámozására és értékesítésére, amennyiben az zajos, környezetszennyező, bűzös, - a tűzijáték kivételével - tűz- és robbanásveszélyes, vagy a lakókörnyezet nyugalmát zavaró,

2.        város- vagy utcaképbe nem illeszkedő, helyi építési szabályzatnak, közegészségügyi-, tűzrendészeti-, közlekedési- és más biztonsági feltételeknek nem megfelelő épület, építmény, berendezés, egyéb tárgy - karó, kő, autógumi - elhelyezésére,

3.     épület, építmény elhelyezésére, ha a környező ingatlanoknak az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát korlátozza,

4.        tüzelőanyag 48 órát meghaladó tárolására,

5.        göngyöleg üzlethelyiség előtti 4 órát meghaladó elhelyezésére, 4 óra időtartamot meghaladó árurakodásra,

6.        sátorgarázs létesítésére.

3. Rendeltetéstől eltérő használat formái, módja

11. § A közterületet rendeletetéstől eltérően használni - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehet.

12. §^{[6] [7]}Közterületet rendeletetéstől eltérően használni a következő célokra lehet:

1.      kereskedelmi és szolgáltató tevékenység:

1.1.   közterületi kiskereskedelmi tevékenység;

1.2.   kerthelyiség, terasz kialakítása;

1.3.   a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség;

1.4.   kereskedelmi árut tartalmazó automata telepítése és abból történő kereskedés.

2.      reklám- és hirdetőtevékenység,

2.1.   közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény,

2.2.   hirdető-berendezés hirdetési felületre számítva,

2.3.   hangosreklám,

2.4.   kereskedelmi termék reklámcélú bemutatása önállóan vagy kitelepülő pulton, standon,

2.5.   reklámcédula személyes átadása.

3.      sport-, kulturális, társadalmi rendezvények tartása,

4.      építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék tárolása, építési munkaterületek kialakítása,

5.      nyomvonal-jellegű létesítmények és berendezéseik kiépítése, karbantartása, postai és távközlési létesítmények és berendezések elhelyezése (távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény), pénzkiadó automata elhelyezése,

6.      a köztisztasággal, hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése,

7.     

8.      mutatványos, utcazenész, pantomim, élőszobor és cirkuszi tevékenység végzése,

9.      közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok, üzletek előtti kerékpártartó elhelyezése,

10.      tűzijáték.

13. § (1) A rendeltetésétől eltérő célra használni az önkormányzati közterületnek

a)      a közút területét képező részét (a továbbiakban: más célú igénybevétel) közútkezelői hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás),

b)      a közút területén kívüli részét (a továbbiakban: közterület-használat) a polgári jog szabályai szerint közterület-használati megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján lehet.

(2) A megállapodás iránti kérelmet a közterület-használat megkezdését megelőzően legalább 5 munkanappal, a szükséges mellékletekkel együttesen kell benyújtani.

(3) A hozzájárulás megadását, vagy a megállapodás megkötését annak kell kezdeményeznie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni vagy az építtetőnek, kivéve a nyomvonalas létesítmények építési és fenntartási munkáit, mely esetben a kérelmet csak a létesítmények tulajdonosa, üzemeltetője nyújthatja be.

(4) Megállapodáshoz kötött közterület-használat esetén, megállapodás hiányában a közterület-használat nem kezdhető meg.

14. § (1) A megállapodás megkötéséről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a polgármester dönt.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemről a közutak igazgatásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően a közút kezelője dönt.

(3) Ha az önkormányzati közterületet építési engedélyhez kötött 5 m²-t meghaladó alapterületű vagy felületű építmény elhelyezése céljából kívánják igénybe venni, a használathoz képviselő-testületi döntés és annak alapján területbérleti vagy földhasználati szerződés megkötése szükséges.

4. Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység

15. § (1) Kerthelyiség, terasz vendéglátóegységhez kapcsolódóan, önálló kiszolgálópult nélkül alakítható ki és üzemeltethető.

(2) Kerthelyiség, terasz kialakítása céljára önkormányzati közterületet lehet biztosítani a benyújtott léptékhelyes helyszínrajz (M=1:100, M=1:250) alapján a városi főépítész támogató véleménye alapján azzal, hogy nem burkolt területre történő kerthelyiség, terasz kialakítására kizárólag megfelelő dobogó elhelyezésével kerülhet sor.

(3) A kerthelyiség, terasz kerítése mobil szerkezet vagy – az érintett területen fekvő közmű-üzemeltetők hozzájárulása esetén - növényzet lehet.

16. § (1) Kereskedelmi árut tartalmazó automata telepítésére csak az épülethez szorosan kapcsolódva saját üzlet előtt, vagy az üzlet tulajdonosának írásos hozzájárulásával kerülhet sor, ha a gyalogosforgalmat nem akadályozza, továbbá ha az nem esik a külső épületsíkon kívül.

(2) Az automata közvetlen közelében, 3 méteren belül szemétgyűjtő edényt kell elhelyezni, melyet naponta az automata üzemeltetőjének üríteni kell.

5. Reklám- és hirdetőtevékenység

17. § ^[8] Orosháza város közigazgatási területén hirdetményt, hirdető-berendezést, reklámberendezést elhelyezni vagy közzétenni kizárólag

a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény;

b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet;

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § és;

d) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet

előírásainak figyelembe vételével és településképi bejelentési eljárás alapján lehetséges.

18. § ^[9]

6. Építőanyag tárolása és építési munkaterület

19. § (1) Közterület építési munka végzésének céljára az építkezés tartamára vehető igénybe.

(2) Építési anyag önkormányzati közterületen csak abban az esetben tárolható, ha a telken belüli tárolására nincs hely.

7. A közterület-használati megállapodás megkötése iránti kérelem

20. § ^[10] (1) A megállapodás megkötése iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) e rendelet 2. mellékletét képező nyomtatványon nyújtható be.

(2)

(3)

21. § (1) Nem kell megállapodás iránti kérelmet benyújtani:

a)      üzlethomlokzat, kirakatszekrény, cégér, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,

b)      tüzelőszállítás során elfoglalt közterület-használathoz és az építési anyag közterületen történő tárolásához, ha az 48 óra időtartamot nem haladja meg, s a közlekedést nem akadályozza,

c)      reklámot nem tartalmazó üzleti védőtető, előtető kihelyezéséhez,

d)      hulladék szervezett gyűjtése esetén a hulladék szolgáltató általi begyűjtése napján és az azt megelőző nap 18 órától a hulladék ideiglenes elhelyezéséhez,

e)      üzleti szállítás vagy rakodás esetén a göngyölegek 4 órát meg nem haladó elhelyezésére, árurakodásra,

f)       háztartási hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék rendszeres gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény elhelyezésére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a közterület-használat kezdő időpontját haladéktalanul a 3. melléklet szerinti nyomtatványon írásban be kell jelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közterületet használó személyt vagy szervezetet az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettsége megszegése esetére terhelik a 26. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények.

8. A közterület-használati megállapodás

22. § (1) A megállapodást megkötő felek:

a)      Orosháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) nevében a polgármester,

b)      a megállapodás megkötését kezdeményező

ba)    természetes személy,

bb)    jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén aláírásra jogosult személy, illetve együttes aláírási jogosultság esetén az aláírásra jogosult személyek

(a továbbiakban: közterület-használó).

(2) A megállapodás másra nem ruházható át.

(3) Amennyiben több kérelmező azonos területre kérelmezi megállapodás megkötését, úgy - amennyiben e rendelet feltételeinek megfelel - a kérelmet korábbi időpontban benyújtó kérelmezővel köthető megállapodás.

(4) A megállapodás megkötését meg kell tagadni, ha

a)      olyan kérelmet nyújt be, mely e rendelet szerint nem teljesíthető,

b)      a kérelemhez benyújtásakor nem csatol minden az elbíráláshoz szükséges mellékletet.

(5) A megállapodás megkötésének megtagadása esetén a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

23. § A megállapodás megkötése nem mentesíti a közterület-használót a jogszabály által előírt egyéb nyilvántartásba vétel, engedély, hozzájárulás beszerzése alól.

24. § (1) A megállapodás megkötése során e rendeletben foglaltakon túl figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben foglaltakat, a Helyi Építési Szabályzatot, a környezetvédelmi, a településképi és műemlékvédelmi követelményeket, valamint a közterületen folytatható tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A polgármester

a)        a Szabadság tér használatához kapcsolódó vagy

b)        e rendeletben meg nem nevezett közterület-használati formák esetében

a közterület-használati kérelmeket egyedileg bírálja el.

25. § (1) A jogszabályokban, a kérelemben, valamint a tevékenység folytatására jogosító engedélyekben foglaltakra figyelemmel a megállapodás:

a)        meghatározott időre,

b)        megállapított feltétel bekövetkeztéig vagy

c)         határozatlan időre

köthető.

(2) A határozott időre létrejött megállapodás, a közterület-használónak a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére - a feltételek változatlan fennállása esetén - meghosszabbítható.

26. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)      a megállapodást megkötő felek nevét,

b)      a megállapodást megkötő felek egyéb azonosító adatait:

ba)    természetes személy esetén lakcímét, születési helyét, idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolvány számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát;

bb)    jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén a székhelyét (telephelyét), a képviselő nevét, cégbejegyzés, bírósági nyilvántartásba vételének számát, bankszámlaszámát, adószámát,

c)      a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a megállapodás milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

d)      a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

e)      közterület-használati díj mértékét, megfizetésének módját és határidejét; mentesség esetén a mentesség okát,

f)       a megállapodás megszűnésének eseteit,

g)      a szerződéses jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

h)      a megállapodásban foglaltak megszegése esetén a jogkövetkezményeket.

(2) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a közterület-használó köteles a helyreállítás költségét megfizetni, valamint az Önkormányzatot ért kárt megtéríteni a felszólítástól számított 15 napon belül.

(3) Ha a közterület-használat következtében a közterületben hiba keletkezik, a közterület-használó a közterületet tartozékaival együtt mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani, ahányszor a hiba kiújul. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a tulajdonos jogosult a közterület-használó felelősségére és költségére elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását.

(4) A megállapodás megkötését követően a közterület-használó köteles a közterületen végzett tevékenységére vonatkozóan minden lényeges körülményről, azok változásáról (így különösen a tevékenységre jogosító engedély lejártáról, visszavonásáról) a másik félnek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatást nyújtani.

27. § (1) A megállapodás megszűnik:

a)      a megállapodásban meghatározott idő elteltével,

b)      a megállapodásban rögzített feltétel bekövetkezésével,

c)      a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása miatti felmondással,

d)      a nem természetes személy közterület-használó jogutód nélküli megszűnésével,

e)      természetes személy közterület-használó halálával,

f)       rendes felmondással,

g)      rendkívüli felmondással.

(2) A megállapodás megszűnése esetén a közterület-használó saját költségén - kártalanítási igény nélkül - köteles a közterületet eredeti állapotába helyreállítani.

28. § (1) A határozatlan időre kötött megállapodást bármelyik fél indoklás nélkül, a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal legalább 15 nap felmondási idővel, bármely hónap utolsó napjára felmondhatja.

(2) A megállapodás írásban rendkívüli felmondással bármikor megszüntethető, ha:

a)      a közterületen folytatott tevékenység végzésére jogosító okirat érvényessége megszűnik,

b)      a közterület-használó a megállapodásban a közterület-használatra, vagy az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat megsérti,

c)      közérdekből - kártalanítási igény kizárásával - írásbeli indoklással. Közérdeknek minősül a cél, ha a társadalom vagy az egyének szélesebb körének érdekeit szolgálja.

(3) Rendkívüli felmondás esetén a felmondási idő 3 nap, mely alatt a közterület-használó köteles gondoskodni a közterület kiürítéséről és az eredeti állapot helyreállításáról. Az eredeti állapot helyreállítására - amennyiben az jelentős mértékű munkavégzést igényel és a polgármester hozzájárul – 8 nap halasztás adható.

29. § (1) Az önkormányzati közterület rendeltetéstől eltérő célú használata esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet 4. melléklete szerinti mértékű közterület-használati díjat kell fizetni.

(2) A közterület-használati díj előre esedékes, melyet az alábbiak szerint kell megfizetni:

a)      eseti jellegű közterület-használat esetén a megállapodás megkötésekor egy összegben,

b)      folyamatos vagy ismétlődő közterület-használat esetén:

ba)    30.000,- Ft-ig a megállapodás megkötésekor egy összegben,

bb)    a 30.000,- Ft feletti részt havi vagy negyedévi részletekben.

(3) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egész napnak és minden megkezdett m²  egész m²-nek számít.

(4) A közterület-használat mértékének meghatározásánál az elfoglalt közterület vízszintes vetületét, hirdető-berendezés esetén annak hirdetési felületét kell számításba venni.

(5) A megállapodás megszűnése esetén a megfizetett közterület-használati díjjal el kell számolni.

9. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

30. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni, ha a közterület-használat:

a)      a katasztrófavédelem, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentőszolgálatok részéről a jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében történik,

b)      az önkormányzattal kötött szerződések, megállapodások teljesítéséhez

szükséges.

10. A közút nem közlekedési célú igénybevétele

31. § Amennyiben a közút nem közlekedési célú igénybevétele a rendszeres gépjárműforgalmat akadályozza, úgy az igénybevétel megkezdésének és a megszűnésének várható befejezési időpontjáról a tervszerű igénybevétel esetén 8 nappal, rendkívüli esetben az igénybevétel megkezdésével egyidejűleg az igénybevevőnek értesítenie kell a katasztófavédelmet, a mentőket, a rendőrséget, autóbusz-közlekedési útvonal esetén a szolgáltatást ellátókat, valamint az érintett terület lakóit.

32. § (1) A közút burkolt területének felbontása esetén a helyreállítást azonos nemű anyagból kell elvégezni, aszfaltburkolat esetén a technológiai előírásoknak megfelelően a felületet érintő:

a)      20 % alatti igénybevétel esetén az igénybevett rész eredeti állapotát kell helyreállítani, úgy, hogy az igénybevett terület méretein túlmenően 20-20 cm-rel meghaladóan az adott út burkolatával megegyező anyagú új, minimum 5 cm vastagságú aszfaltréteggel kell ellátni,

b)      20-50%-os egy közlekedési sávban - esetlegesen szakaszosan – történő igénybevétel esetén az igényevett rész szerkezetének helyreállításán túlmenően a teljes sávszélesség záró rétegét kell helyreállítani összefüggően az adott út burkolatával megegyező anyagú, minimum 5 cm vastagságú aszfaltréteggel kell ellátni,

c)      50%-nál nagyobb - esetlegesen szakaszos - igénybevétel esetén az igénybevett rész szerkezetének helyreállításán túlmenően a teljes burkolatszélességet az adott út burkolatával megegyező anyagú, minimum 5 cm vastagságú aszfaltréteggel kell ellátni,

d)      hosszirányú felbontás esetén - függetlenül a felbontott felület nagyságától - az érintett szakasz eredeti rétegszerkezetének helyreállításán túlmenően

da)    amennyiben az út burkolatának szélessége maximum 5 méter, az útburkolat szélességének megfelelő teljes felületét új, minimum 5 cm vastagságú aszfalttal kell ellátni,

db)    amennyiben az útburkolat szélessége az 5 métert meghaladja, az útburkolat teljes szélességének 50 %-át - maximum 6 métert - minimum 5 cm vastagságú aszfaltréteggel kell ellátni, a nyomvonal mentén a régi aszfaltréteg lemarásával.

(2) A közlekedési területek bontására november 15. és március 15. között időszakban csak különösen indokolt esetben: balesetveszély, életveszély elhárítása, tulajdon védelme esetén kerülhet sor.

(3) Útalapok kivitelezése előtt a leágazó közművezetékek lehetőség szerinti kiépítését el kell végezni.

(4) A helyi közút igénybe vevőjének:

a)      gondoskodni kell a folyamatos munkavégzésről,

b)      kötelessége a használt területet tisztán tartani,

c)      a bontási munkálatokból használható törmelék, föld, hulladék és szemét meghatározott helyre történő folyamatos elszállítását meg kell szerveznie,

d)      a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintre kell feltöltenie,

e)      a műszaki átadás-átvételi eljárás során a teherbírás vizsgálatáról szóló mérések, jegyzőkönyvek eredményeit a föld azonnali vagy 6 napon belüli tömörítését Trγ 85%-ra el kell végeznie és az erről készült műbizonylatot be kell mutatnia,

f)          az igénybe vett rész tekintetében a munkálatokat úgy kell elvégeznie, hogy annak befejezését követően - amennyiben újabb igénybevételre nem kerül sor - három évig kötelezettséget vállaljon a tekintetben, hogy a közút rendeltetésszerű használata legalább ugyanolyan minőségben biztosított legyen, mint a munkálatok megkezdését megelőzően.

33. § A közút más célú igénybevétele esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 4. mellékletben meghatározott mértékű igénybevételi díjat kell fizetni.

34. § A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén a közterület-használatra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

11. A közterület jogellenes használatának jogkövetkezményei

35. § A közterület megállapodáshoz kötött, de megállapodás nélküli, vagy attól eltérő használata esetén a közterületet jogosulatlanul használó a megállapodás megkötésére jogosult felhívására köteles a további használatot megszüntetni, a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani, valamint a 4. melléklet szerinti pótdíjat megfizetni.

12. Záró rendelkezések

36. § (1) E rendelet  - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. július 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 37. §-a a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

37. § (1) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 72. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

          „[A Képviselő-testület a következő döntési hatásköröket ruházza át a polgármesterre:]

…,

12.         közterület-használati megállapodás megkötése.”

(2) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1. pontja a következőkkel egészül ki:

[„1.         Orosháza Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:]

…

38. § (1) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete 14. § 11. d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„[A közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti, aki

…

          11. közterületen]

…

d)           tüzelőanyagot vagy építési anyagot 48 órát meghaladóan engedély nélkül tárol,

e)           göngyöleget üzlethelyiség előtt 4 órát meghaladóan tárol,

…”

(2) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete 14. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

 „[A közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti, aki

…;

14.         megállapodáshoz kötött közterület-használatot megállapodás hiányában kezd meg.”

39. § (1) Hatályát veszti Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat rendjéről szóló 11/2009. (V.14.) számú rendelete.

(2) Hatályát veszti Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete 14. § 2. pontja.