1. § E rendelet célja a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, valamint a települési pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályozása.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában felsorolt azon személyekre – figyelemmel az ott felsorolt feltételekre -, akik életvitelszerűen Orosházán élnek és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Köztemetés vonatkozásában az Orosházán elhunyt személyek esetében kell e rendelet szabályait alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre is, akik az ellátás igénybevételekor Orosháza közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás, vagy a köztemetési költség megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Orosháza város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel.

(4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

3. § (1) Orosháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) az Szt.-ben és az e rendeletben foglalt szociális igazgatási hatásköreit gyakorolják és feladatait végrehajtják:

• a) döntéshozó szervként: a képviselő-testület, a polgármester,
• b) döntés előkészítő és javaslattevő szervként a képviselő-testület bizottságai az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt munkamegosztás szerint,
• c) döntés előkészítő és végrehajtó szervként az Orosházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(2) Közreműködőként részt vesznek döntések előkészítésében és egyes szociális igazgatási határozatokban foglalt döntések végrehajtásában az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata Orosházán működő munkatársai és az Orosháza Városi Önkormányzat Egységes Szociális Központ munkatársai, amennyiben a határozatban foglalt döntés végrehajtása úgy látszik biztosítottnak. A települési támogatás felvételére − elszámolási kötelezettség terhe mellett − a fenti intézmények munkatársai feljogosíthatóak. A határozatban rendelkezni kell a közreműködő bevonásáról.

4. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az Szt.-ben és az e rendeletben a települési önkormányzatokhoz rendelt szociális igazgatási feladat- és hatásköröket az I. fokú eljárásban. Ez alól kivételt képez az Ö.r. 15. § (1) bekezdésben és a 40. §-ban foglalt méltányossági hatáskör.

5. § (1) E rendelet alkalmazásában

• 1. elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban − beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is −, valamint a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadékmennyiség, belvíz, villámcsapás) vagy tűz által bekövetkezett károsodás;
• 2. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában bekövetkezett rendkívüli esemény, így különösen a gyermek születése, haláleset, 3 hónapot meghaladó tartós betegség, súlyos fogyatékosság, baleset, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; rendkívüli élethelyzetűnek kell tekinteni az egyedülélőt, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőt, törvényes képviselőt;
• 3. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása szociális, családi, viszonyainak, lakás- és egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle.

(2) E rendeletben használt kifejezéseket és fogalom-meghatározásokat az Szt. 4. §-ában rögzített tartalomnak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni.

6. § (1) Az Szt. és az e rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokat az ellátást igénylő vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással eljáró meghatalmazott, illetve kiskorú, gyámság vagy gondnokság alá helyezett személyre tekintettel a szülő, vagy a törvényes képviselő kérheti a hivatalban az e rendelet 1 - 7. mellékleteiben foglalt formanyomtatványok felhasználásával.

(2) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. Ezt az elvet kell érvényesíteni a települési támogatással érintett háztartás vonatkozásában is.

(3) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző. Elvált kérelmező volt házastársával megegyező lakcíme esetén a lakás használatának megosztásáról szóló jogerős bírósági határozat bemutatása mellett tekinthető külön élőnek.

(4) Az elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet a kérelemhez mellékelni kell. Amennyiben bírósági vagy gyámhatósági eljárásra a gyermek elhelyezése kapcsán nem került sor, úgy a kérelmező nyilatkozata szükséges, hogy az előzőekben foglalt iratokkal nem rendelkezik.

7. § A polgármester által az Szt. 7. § (1) bekezdése alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás megtérítését az ellátás kifizetését követő 8 napon belül követelni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

8. § (1) Az Szt-ben és e rendeletben foglalt szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához és az ellátás felülvizsgálata alkalmával a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga, családtagjai, háztartásának tagjai jövedelmi viszonyairól, – ha a jogszabály kéri – vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, azokat igazolni a rendelkezésre bocsájtott 6. § (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelem benyújtásakor, felülvizsgálatkor, de legkésőbb a hivatal hiánypótlási felhívásában szereplő határidő betartásával.

(2) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja és a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A jövedelmigazolásokat a kérelmező és családja – vagy amennyiben a települési támogatás háztartás részére állapítható meg, a vele egy háztartásban élők – vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell. A jövedelem igazolására szolgál:

• a) munkabérből származó jövedelem és táppénz esetén a munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolás,
• b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles, adóhatóság vagy könyvelő által kiadott igazolás, ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartalma alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolás,
• c) nyugdíj, nyugdíjszerű, egyéb rendszeres pénzellátások esetén a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény, amennyiben a nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátás folyószámlára érkezik, a kifizető által kiállítot nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző havi bankszámlakivonat vagy banki igazolás,
• d) családtámogatási ellátások – kivéve azon ellátások, melyeket a hivatal nyilvántartásba betekintéssel meg tud állapítani − esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi postai szelvény, bankszámlakivonat,
• e) gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző havi postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás, ennek hiányában a kérelmező nyilatkozata,
• f) állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzellátás esetén az erről szóló határozat és az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonat vagy banki igazolás,
• g) bérbeadásból származó jövedelem eseten a bérleti szerződés,
• h) ösztöndíj esetén a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy a kifizető igazolása, amennyiben a nem tanköteles korú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató tanuló vagy hallgató ösztöndíjban nem részesül a közép- vagy felsőoktatási intézmény erről szóló igazolása,
• i) az ellátást kérő nyilatkozata, amennyiben rendszeres pénzbeli ellátással, jövedelemmel nem rendelkezik,
• j) a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a hivatal az Szt. által megjelölt szervezeteket és hatóságokat megkeresheti, továbbá:

• a) elrendelheti környezettanulmány készítését,
• b) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(4) E rendeletben szabályozott szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a hivatalt.

(5) Ha a lakhatási települési támogatás, a rendszeres települési támogatás és a gyógyszerkiváltás települési támogatás végleges döntéssel megállapításra került, a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától esedékes.

(6) Lakcímváltozás vagy a jogosult halála esetén a lakhatási települési támogatást a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A változás hónapjára járó támogatást a hivatal teljes összegben folyósítja.

(7) A hivatal illetékességét érintő lakcímváltozás vagy a jogosult halála esetén a rendszeres települési támogatást és a gyógyszer-kiváltás települési támogatását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A változás hónapjára járó rendszeres települési támogatást a hivatal teljes összegben folyósítja. A 3 hónapra előre kifizetett gyógyszer-kiváltás települési támogatása a jogosult szerzett joga, nem kell megtéríttetni.

(8) E rendelet alapján

• a) a végleges döntéssel megállapított, a jogosult halálának hónapjára járó, de a haláleset miatt fel nem vett rendszeres települési támogatást és pénzbeli ellátásként nyújtott lakhatási települési támogatást a jogosulttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér – egymást követő sorrendben – jogosult felvenni a haláleset hónapját követő hónap utolsó napjáig,
• b) a végleges döntéssel megállapított, a jogosult halálának hónapjára járó természetben nyújtott lakhatási települési támogatás az elhunyt jogosultat megilleti, azt a közüzemi számlájára történő utalással kell teljesíteni.
• c) az a) és b) pontban nem szabályozott, a jogosult halála miatt fel nem vett, végleges döntéssel megállapított települési támogatást a döntés véglegessé válását követő hat hónapon belül a jogosulttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér – egymást követő sorrendben – felveheti.

(9) Nem állapítható meg települési támogatás – elemi kár bekövetkezésének kivételével − annak a személynek,

• a) aki, illetve akinek a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagyonnal rendelkezik,
• b) aki bentlakásos szociális intézményben nyert elhelyezést.

(10) Nem állapítható meg a szociális biztonságot erősítő települési támogatás annak a személynek, aki, illetve akinek a családjában élő aktív korú személy – ide nem értve azon személyeket, akik egészségkárosodásuk okán rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, akik álláskeresési járadékban, vagy foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülnek − álláskeresőként álláskeresés céljából legalább három hónapja nem működik együtt az állami foglalkoztatási szervvel.

(11) A kérelmező, illetve a vele együtt élő aktív korú személy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettségének teljesítését az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

9. § E rendeletben szabályozott települési támogatások ügyintézési ideje 8 nap. Az Szt. 7. § (1) bekezdésben foglalt esetek azonnali ügyintézést igényelnek.

10. § (1) A pénzbeli ellátások közül

• a) a lakhatási települési támogatást és a rendszeres települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a jogosult folyószámlájára történő utalással, vagy postai úton,
• b) a temetési települési támogatás, a gyermekek rendkívüli települési támogatása, az átmeneti települési támogatás kifizetése a jogosult által megjelölt folyószámlára utalással történik, vagy − amennyiben a jogosult folyószámlát nem tud megjelölni − a kifizetés a hivatali segélypénztárban történik az ellátás megállapítója által megjelölt időpontban,
• c) a gyógyszer-kiváltás 35. § szerinti települési támogatásának folyósítása 3 havi rendszerességgel előre történik postai úton vagy a jogosult folyószámlájára történő utalással, az ellátás megállapítója által megjelölt hónapok 5. napjáig, első alkalommal a megállapító határozat véglegessé válását követő 5 napon belül.

(2) A pénzbeli ellátások közül az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt ellátásokat természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani, ha az a rendeltetési célt hatékonyabban szolgálja.

(3) Kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtott szociális ellátás a szemétszállítási települési támogatás, az adósságkezelési célú települési támogatás, a védőoltás települési támogatása, az életkezdési támogatás és a köztemetés.

(4) Ha a jogosult a végleges döntésből eredő készpénzben kifizetendő ellátási igényét a megjelölt kifizetési időpontban és az azt követő 8 napon belül nem érvényesíti, az ellátás megállapítója haladéktalanul megvizsgálja a jogérvényesítés elmaradásának okát, intézkedés szükségességét.

(5) A jogosult az e rendelet alapján a végleges döntéssel megállapított szociális ellátás iránti igényét a határozat véglegessé válása napját követő 6 hónapon belül érvényesítheti.

11. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználásának ellenőrzését a polgármester írásban rendelheti el, amennyiben gyanú merül fel az ellátás rendeltetésellenes felhasználására. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő 30 napon belül rendelhető el az ellenőrzés.

(2) A szociális ellátás nyújtását előkészítő ügyintéző a munkáját közvetlenül irányító vezető által kijelölt ügyintézővel együtt, az elrendelés napját követő 3 munkanapon belül megkezdi és lehetőség szerint lezárja a felhasználás ellenőrzését. A szociális ellátást igénybevevő személynek együtt kell működnie az ellenőrzést végzőkkel.

12. § Rosszhiszeműnek kell tekinteni a szociális ellátás igénybevevőjét, ha

• a) a jogosultságát érintő változás esetén elmulasztja 15 napon belüli bejelentési kötelezettségét,
• b) valótlan adatok közlésével vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult az ellátásra,
• c) az igénybe vett ellátásra való jogosultság felülvizsgálata alkalmával, vagy az ellátás felhasználásának ellenőrzése során nem együttműködő.

13. § Az Szt.-ben vagy az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy az Szt., illetve az e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

14. § (1) A megtérítés elrendelője a kötelezett személy méltányossági kérelmére a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és kamatának megfizetésére részletfizetést engedélyez, amennyiben az egy összegű megfizetés a kötelezett személy és családja megélhetését veszélyeztetné.

(2) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése az egy összegű megtérítés esetén veszélyeztetettnek, ha az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

(3) Részletfizetés engedélyezése esetén, kéthavi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben esedékessé válik, és kezdeményezni kell a végrehajtást.

15. § (1) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a kötelezett személy méltányossági kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és kamatát csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben a megtérítés a kötelezett személy és családja

• a) megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy
• b) egészségét veszélyeztető helyzetet idéz elő, vagy
• c) rendkívüli élethelyzetében szociális biztonságát veszélyezteti, vagy
• d) lakhatása megszűnését eredményezheti.

(2) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a méltányossági kérelem ügyében hozott döntése ellen a kötelezett fellebbezést nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése a megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha a megtérítés összegének legalább 2.000,- Ft/hó részletekben való megfizetése esetén maradó egy főre jutó havi jövedelmük nem érné el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) A szociálisan nehéz helyzet az (1) bekezdésben felsorolt ismérveinek halmozott előfordulása megalapozza a megtérítés összegének teljes elengedését.

16. § A 3. § (2) bekezdésében foglalt intézményeknek a szociális igazgatásban meghatározott közreműködői feladataik ellátásához, a krízishelyzetek kezeléséhez a költségvetés éves keretet biztosít a települési támogatás keretének terhére, elszámolási kötelezettség mellett, a mindenkori költségvetési rendelet kihirdetését követő 15 napon belül. Az elszámolási kötelezettségnek a tárgyév december 31. napjáig kell eleget tenni a hivatal pénztárában.

17. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátásként rendkívüli települési támogatást nyújt, melynek formái:

• a) gyermekek rendkívüli települési támogatása,
• b) átmeneti települési támogatás,
• c) rendszeres települési támogatás.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.

18. § (1) A képviselő-testület a gyermekek esetenkénti létfenntartási gondjainak enyhítésére, az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezése céljából a gyermekek rendkívüli települési támogatását nyújtja, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben
  • aa) a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy
  • ab) a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, vagy
  • ac) a nagykorúvá vált gyermek köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,
  • ad) a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermek nevelkedik;
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

(2) A gyermekek rendkívüli települési támogatására való jogosultságnak és a támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekek rendkívüli települési támogatását kérővel közös háztartásban élő valamennyi vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, a házastárs gyermekeit, a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermeket, valamint azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, illetőleg 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(3) A pénzbeli ellátásként nyújtott, gyermekek rendkívüli települési támogatásának összege alkalmanként

• a) az első gyermekre 7.500 forint,
• b) a második gyermekre 3.000 forint,
• c) a harmadik gyermekre 1.600 forint,
• d) a negyedik és minden további gyermekre 1.000-1.000 forint.

(4) A támogatásra okot adó körülményekre tekintettel a gyermekek rendkívüli települési támogatását természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, ha a támogatás

• a) védelembe vett gyermek részére került megállapításra, amely esetben a segélyező a Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálat munkatársa bevonásával gondoskodik a gyermekek rendkívüli települési támogatásának rendeltetésszerű felhasználásáról,
• b) célja a tankönyvek és tanszerek árának, a tandíjnak, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának, illetve egyéb, az iskoláztatással összefüggő ellátás térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása, amely esetekben a gyermekek rendkívüli települési támogatása a követelés jogosultjának a számlájára kerül átutalásra.

(5) A természetbeni ellátás formájában nyújtott gyermekek rendkívüli települési támogatásának pénzbeli ellenértéke alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(6) A gyermekek rendkívüli települési támogatása – a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel általában négy alkalommal nyújtható egy évben. További támogatást az Szt. 45. § (3)-(4) bekezdésében leírt szociális körülmények igazolt fennállása esetén kell nyújtani.

19. § (1) A képviselő-testület esetenként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, önmagukról vagy családjukról más módon gondoskodni nem tudószemélyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti települési támogatást nyújt.

(2) Átmeneti települési támogatásra az a család, illetve személy jogosult, amelynél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve az egyedülélő személy esetén 250 %-át.

(3) Kivételes méltányosságból a (2) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is nyújtható átmeneti települési támogatás. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen a létfenntartást veszélyeztető helyzetek és fizetési kötelezettségek halmozódása, úgy mint elemi kár, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása, tüzelővásárlás, közüzemi számlák kifizetése. A kérelmező a kivételes méltánylást érdemlő eset fennállását igazolni köteles.

(4) Az átmeneti települési támogatás – a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel általában négy alkalommal nyújtható egy évben. További támogatást az Szt. 45. § (3)-(4) bekezdésében leírt szociális körülmények igazolt fennállása esetén kell nyújtani.

(5) Nem részesülhet átmeneti települési támogatásban a 18. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti nagykorúvá vált gyermek a gyermekek rendkívüli települési támogatásának igénybe vétele esetén, kivéve, ha az átmeneti települési támogatás hiányában bekövetkeznek a (3) bekezdésben felsorolt feltételek, vagy veszélybe kerül vállalt tanulmányi kötelezettségének teljesítése.

(6) Az átmeneti települési támogatás összege alkalmanként legalább 2.000 forint és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos.

20. § (1) Elemi kár esetében az átmeneti települési támogatás a 19. § (6) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható

• a) a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükséges, a károsult személyi tulajdonát képező ingóságokban bekövetkezett kár enyhítésére és a személyazonosítást biztosító iratok pótlására szolgáló támogatás pénzben nyújtható a károsodás mértékéhez igazodóan, de legfeljebb 50.000 forint összegben, elszámolási kötelezettség nélkül;
• b) a károsult lakhatást biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár enyhítésére szolgáló, 50.000 forintot meghaladó összegű támogatás elsősorban természetbeni juttatás formájában nyújtható, feltéve, hogy a károsult az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja
  • ba) a természetbeni juttatás - kivételesen pénzbeli juttatás - rendeltetésszerű felhasználását,
  • bb) a bizonyító erejű dokumentumokkal (számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés) történő elszámolást a felhasználásról,
  • bc) a helyreállítási munkák elvégzésének, illetve a megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését,
  • bd) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a támogatás visszafizetését, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetését.

(2) Az elemi károsultak (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatására központi forrás biztosítása esetén kerülhet sor.

20/A. § (1) Szilárd tüzelőanyag – tűzifa, szén - vásárlása céljából nyújtott átmeneti települési támogatásra való jogosultság 19. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek meglétét azon háztartás vonatkozásában kell vizsgálni, amelyhez a kérelmező tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás ugyanazon lakásban csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják. Osztatlan közös tulajdon esetén a külön háztartás igazolására szolgál a lakáshasználat megosztásáról szóló szerződés vagy a közüzemi szolgáltató háztartásonként különböző fogyasztásmérőjének megléte. Kétség esetén helyszíni szemle megtartása szükséges a döntés előkészítése során.

(3) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás iránti kérelem évente két alkalommal, január 1. – február 28. és november 1. – december 31. között nyújtható be e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt. További kérelem az igénylésre meghatározott időtartam alatt abban az esetben terjeszthető elő és elégíthető ki ugyanazon jogosult esetében, ha vélelmezni lehet, hogy a szilárd tüzelőanyag vásárlása céljából nyújtott további átmeneti települési támogatás iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és háztartásának tagjai a 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt élethelyzetbe kerülnek.

(4) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás esetenként 20.000 forint, vagy azt megközelítő értékben nyújtott természetbeni juttatás.

21. § (1) Képviselő-testületi hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőszemélyek részére rendszeres települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként.

(2) Különösen akkor indokolt rendszeres települési támogatást nyújtani, ha a kérelmező

• a) önhibáján kívül átmenetileg nem rendelkezik jövedelemmel,
• b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (egészségi állapot, életkor, téli időszak miatt), továbbá
• c) nincs olyan közeli hozzátartozója, aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását.

(3) A rendszeres települési támogatás évente egy alkalommal, a támogatásra okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, havi összege 20.000 forint. Rendszeres települési támogatás ugyanazon személy részére nem állapítható meg az előző rendszeres települési támogatás lejártától számított 6 hónapon belül.

22. § A képviselő-testület az Szt. pénzbeli és természetbeni ellátásainak kiegészítéseként a személyek és családok, egyes esetekben háztartásaik szociális biztonságának erősítése érdekében, célhoz kötötten, települési támogatás keretében az alábbi támogatásokat nyújtja:

• a) lakhatási települési támogatás,
• b) szemétszállítási települési támogatás,
• c) adósságkezelési célú települési támogatás,
• d) gyógyszer-kiváltás települési támogatás,
• e) védőoltás települési támogatása,
• f) temetési települési támogatás.

23. § (1) A lakhatási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Támogatható lakhatási kiadások: áramdíj, gázfogyasztás díja, víz- és csatorna-használat díja, szemétszállítás díja, lakbér, albérleti díj, közös költség, tüzelőanyag költsége. Azon jogosult esetében, akinél előfizetéses gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. Ez alól kivétel az a jogosult, aki lakásbérleti szerződésből eredően lakbér fizetésére kötelezett és a részére megállapítható, a (10) bekezdésben foglalt módon kiszámított lakhatási települési támogatás összege nem éri el az 5.000,- Ft-ot. Ez esetben a lakhatási települési támogatást a lakbér megfizetéséhez kell nyújtani.

(3) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

• a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összeg 450 forint.

(8) A lakhatási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, lakásbérleti szerződésből eredő fizetési kötelezettség támogatása esetén 5000 forint, azzal, hogy a lakhatási települési támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.”

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

24. § (1) A lakhatási támogatást egy évre, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12. hónap végéig, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony fennállásának időtartamára kell megállapítani. A lakhatási települési támogatást évente meg kell újítani, ismételt megállapításához a kérelmezőnek új kérelmet kell előterjesztenie. Az ismételt megállapítás iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 2 hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt lakhatási települési támogatásra jogosult, amelynek összegét is a 23. §-ban foglalt szabályok alapján kell kiszámítani. Az adósságkezelés jogcímen nyújtott lakhatási települési támogatásban részesülő személy egyidejűleg további lakhatási települési támogatás megállapítására és folyósítására nem jogosult.

(3)^[1] A lakhatási települési támogatás kérelmezőjének jogosultsága megállapításához környezettanulmány lefolytatása szükséges. Ezen eljárási cselekményt a kérelmező tűrni köteles. A környezettanulmány célja a 23. §-ban meghatározott támogatási feltételek teljesülésének helyszínen történő vizsgálata. Amennyiben a kérelmező a környezettanulmány lefolytatását akadályozza, illetve magatartásával meghiúsítja, úgy az eljárás megszüntetésre kerül.

(4)^[2]

(5) Lakhatási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják.

(7)

(8) Nem állapítható meg lakhatási települési támogatás annak a személynek,

• a) akinek közüzemi díj-fizetési kötelezettsége vagy bérleti díj fizetési kötelezettsége nincs, és tüzelőanyag költsége sem támogatható,
• b) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja az ingatlanát,
• c) akinek a lakásbérleti, vagy a tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.

(9) A kérelmező közüzemi díj-fizetési kötelezettségét a nevére szóló szolgáltatási szerződéssel vagy nevére kiállított közüzemi számlával köteleles igazolni. A kérelmező bérleti díj fizetési kötelezettségét teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt bérleti szerződéssel köteles igazolni.

25. § (1) A lakhatási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt, amelyek az alábbiak:

• a) a 4. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
• b) a lakáshasználat jogcímének hitelt érdemlő igazolása, valamint
• c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá - a 25. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében - a közös képviselő 3. melléklet szerinti nyilatkozata szükséges.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatás keretében nyújtott lakhatási települési támogatás megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(4) A hivatal a (3) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a 8. melléklet szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

• a) a határozatot hozó szerv megnevezését,
• b) a határozat számát,
• c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,
• d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,
• e) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat,
• f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,
• g) a támogatás havi összegét,
• h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,
• i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(6) Amennyiben a lakhatási települési támogatás jogosultja társasházi fogyasztó, az adatszolgáltatás során az (5) bekezdés e) pontja tekintetében a társasház szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot kell megadni.

(7) A lakhatási települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában vagy részszámlában havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(8) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában vagy részszámlában külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással érintett lakás pontos címét - házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó jelöléssel - és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, a hivatal erre határozatban kötelezi.

(9) A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(10) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlában a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(11) A (10) bekezdés szerinti különbözeti összeget a (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő érvényesíti.

26. § Amennyiben az adósságkezelési célú települési támogatás megszűnése miatt megszűnik az adósságkezelés keretén belül nyújtott lakhatási települési támogatásra való jogosultság, hivatalból meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a 23. § (1) bekezdése szerinti lakhatási települési támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési határidőt az adósságkezelési célú települési támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani.

27. § (1) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(2) Ha a 23. § (1) bekezdés szerinti lakhatási települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik vagy szolgáltató váltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti - a 25. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő és a fogyasztó közti - elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató, illetve a közös képviselő a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

28. § (1) A lakásfenntartással kapcsolatos terhek csökkentésére a még meg nem fizetett tárgyévi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj részben vagy egészében történő kiegyenlítésére képviselő-testületi hatáskörben szemétszállítási települési támogatás nyújtható.

(2) Szemétszállítási települési támogatásra jogosultak azok a kérelmezők, akik esetében – figyelemmel a velük egy háztartásban élő személyekre is – az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• a) az egy főre számított havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 360 %-át és

b) a 70. életévüket betöltötték.

(3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) számlázási gyakorlatát figyelembe véve a szemétszállítási települési támogatás a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévének hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjára is megállapítható a tárgyév első negyedévében.

(4) A szemétszállítási települési támogatás összegének megállapítása a tárgyévi, vagy tárgyévet megelőző utolsó negyedév meg nem fizetett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj összegéről kiállított igazolás, vagy a Zrt. által kiállított, negyed éves számla, valamint az ahhoz tartozó, még be nem fizetett csekk bemutatása alapján történik. A támogatás természetbeni ellátásként kerül átutalásra a jogosultnak a Zrt.-nél vezetett számlájára.

(5) A szemétszállítási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.

29. § (1) A képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítése és lakhatási körülményeinek javítása érdekében adósságkezelési célú települési támogatást nyújt, amelynek keretében a jogosultak adósságcsökkentési támogatásban és 12 hónapon át adósságkezelési tanácsadásban részesülnek. Az adósságkezelési célú települési támogatás igénybevételének időtartamára a jogosultak lakhatási települési támogatásban is részesülnek az adósságkezelési célú települési támogatásról szóló határozat hatályba lépésének hónapja első napjától.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságkezelési tanácsadást az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálatának adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: adósságkezelési tanácsadó) biztosítja.

(3) Adósságkezelési célú települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy (a továbbiakban: adós), akinél az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át,
• b) a (6) bekezdésben meghatározott adósságai
  • ba) összességükben meghaladják az 50.000 forintot, és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy
  • bb) miatt a közüzemi szolgáltatást kikapcsolták,
• c) az adósnak vagy háztartása bármely tagjának nincs vagyona,
• d) az (5) bekezdés szerinti minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,
• e) vállalja az adósság és a megállapított adósságkezelési célú települési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben, vagy - a hitelezővel kötött megállapodással igazoltan - az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt részletekben,
• f) vállalja az együttműködést a hitelezővel és az adósságkezelési tanácsadóval,
• g) életvitelszerűen benne lakik az adóssággal érintett lakásban, és a lakhatása jogszerűségét igazolni tudja,
• h) a személyi igazolványa, illetve lakcímkártyája érvényes bejegyzéssel az adóssággal érintett lakáshoz köti.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában a fogyasztási egység vonatkozásában a 23. § (4)-(6) bekezdésében foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában:

• a) Minimális lakásnagyság az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően 2 személyig 2 lakószoba és minden további személy esetén személyenként további egy lakószoba. E rendelet alkalmazásában a félszoba is egy lakószobának minősül. A helyiség besorolását az határozza meg, hogy a kérelmező milyen rendeltetésre használja. Vitás esetben a kérelmező nyilatkozata és a helyszín megtekintése képezik a döntés alapját.
• b) Elismert minőségű az a lakás, amelynek becsült forgalmi értéke - kirívóan magas igényszintje miatt - nem lépi túl a vele azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakások helyben szokásos forgalmi értékét.

(6) Adósságkezelési célú települési támogatás nyújtható az alábbi adósság fajták rendezéséhez:

• a) vezetékes gázdíjtartozás,
• b) áramdíjtartozás,
• c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,
• d) szemétszállítási díjtartozás,
• e) központi fűtési díjtartozás (többlakásos lakóépületeknél, háztömböknél),
• f) közös költség hátralék,
• g) lakbérhátralék, ide értve a bizonyító erejű magánokiratba foglalt albérleti szerződéssel igazolt lakáshasználat során keletkezett albérleti díjhátralékot is,
• h) az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
• i) a kikapcsolt közüzemi szolgáltatás visszakapcsolásának költsége.

30. § (1) Nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban az, aki jogcím nélküli lakáshasználó.

(2) Az e rendeletbe foglalt feltételeknek megfelelő igényjogosultak közül előnyben kell részesíteni azt a személyt,

• a) akinek a háztartásában három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
• b) aki gyermekét egyedülálló szülőként neveli,
• c) akinek a háztartásában súlyosan fogyatékos személy él,
• d) aki átmeneti vagy tartós nevelésből a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül került ki,
• e) aki, illetve akivel egy háztartásban élők mindegyike betöltötte a 70. életévét,
• f) aki, illetve akivel egy háztartásban élők egyike sem rendelkezik keresőtevékenységgel.

31. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe vont adósság legfeljebb 90 %-a, a további – legalább - 10 % adósságrészt az adós köteles megfizetni. Az adósságcsökkentési támogatás összege legfeljebb 270.000 forint.

(3) Az adósságkezelésbe vonható adósságok összegének felső határa 300.000 forint. Amennyiben az adósságok összege meghaladja a kezelhető felső határt, az adósságkezelési célú települési támogatás akkor nyújtható, ha az adós vállalja, hogy egy összegben vagy a hitelezővel kötött előzetes megállapodás alapján megfizeti az adóssága és a kezelésbe vonható adósság felső határa közötti különbözetet.

(4) Nem vonható be az adósságkezelésbe az az adósság, amelynek behajtására végrehajtási eljárás van folyamatban. A végrehajtási eljárás felfüggesztése esetén az adósság kezelhető, amennyiben az e rendeletben foglalt többi feltétel teljesül.

32. § (1) Az adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmet az adósságkezelési tanácsadónál folyamatosan lehet benyújtani az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt dokumentumok egyidejű csatolása mellett. A vagyonnyilatkozathoz a 4. melléklet szerinti formanyomtatványt kell felhasználni.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásról szóló határozatot az adósságkezelési tanácsadó javaslatának figyelembe vételével készíti elő a hivatal az alábbi tartalommal:

• a) az adós személyi adatai,
• b) az adósságkezelésbe vont adósságok összege,
• c) az adósságcsökkentési támogatás összege, a folyósítás módja, az érintett hitelezők neve, címe, számlaszáma és az adós számla adatai adósságtípusonként,
• d) az adósságkezelés időtartama,
• e) az adós kötelezése arra, hogy a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kössön megállapodást az adósságkezelési tanácsadóval, és igazolja azt,
• f) az adós kötelezése arra, hogy a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kössön megállapodást a hitelezővel az adósság 10 % önrésze megfizetésének módjáról és igazolja azt, illetve a kezelhetőség mértékének a 31. § (3) bekezdésében foglalt felső határát meghaladó adósság esetén – a 10 % önrészen túl - a felső határt meghaladó adósságrész megfizetésének módjáról és igazolja azt,
• g) tájékoztatást arról, hogy az f) pontban foglalt megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettség alól az adós akkor mentesül, ha a döntés véglegessé válását követő 15 napon belül teljesíti a megállapodás tárgyát képező fizetési kötelezettségét és igazolja azt,
• h) tájékoztatást az adós mulasztásának jogkövetkezményeiről.

(3) Ha az adós elmulasztja a (2) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt határidőben a megállapodások megkötését, illetve a fizetési kötelezettségek teljesítését és azok igazolását, úgy az eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja újabb kérelmet adósságkezelési célú települési támogatás iránt az eljárást megszüntető a döntés véglegessé válását követő három hónap eltelte után nyújthat be.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás hitelezőkhöz történő átutalására egy összegben kerül sor 8 napon belül azt követően, hogy az adós a hivatalban igazolta a határozatban foglalt kötelezettségeinek teljesítését.

33. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást vissza kell téríteni, ha a jogosult

• a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe és megszegi az adósságkezelési tanácsadóval kötött megállapodást,
• b) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti,
• c) az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt visszatérítéstől számítva ugyanazon személy vagy háztartásának tagja 48 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.

(3) Az adósságkezelési célú települési támogatás 12 hónap időtartama alatt és az azt követő 24 hónapon belül ugyanazon személy vagy háztartásának tagja nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.

34. § (1) Az adósságkezelési tanácsadó feladata:

• a) döntés-előkészítés és javaslattétel az adóstól közvetlenül átvett adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmek ügyében,
• b) az adósságkezelési megállapodás megkötése az adóssal,
• c) havonkénti kapcsolattartás az adóssal az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt.

(2) Az adósságkezelési tanácsadó a döntés-előkészítés során:

• a) környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről, a lakáshasználati jogcímről,
• b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét, adósságtípusonként,
• c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását,
• d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére,
• e) vizsgálja az adósságkezelés várható eredményességét,
• g) javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósságok körére és összegére, adósságtípusonként.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, melynek kötelező tartalmi elemei:

• a) az adósságkezelési tanácsadó javaslata és az adós vállalása az adós háztartás fogyasztásának racionalizálására,
• b) tanácsadás felajánlása az adósnak a hitelezővel kötendő megállapodásához, az adós törlesztési kapacitásának kiszámítása az önrész teljesítéséhez,
• c) az adós hozzájárulása az adósságkezelési tanácsadó részére az adósságra vonatkozó információk és adatok nyilvántartásához, a változások követéséhez, az adósságkezelési megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kíséréséhez,
• d) az adós és az adósságkezelési tanácsadó havonkénti kapcsolattartásának szabályai az adósságkezelés időtartamára,
• e) az adósságkezelési tanácsadóval és a hitelezővel kötött megállapodások be nem tartásának jogkövetkezményei, az adós nyilatkozata a következmények tudomásul vételéről.

(4) A folyamatos kapcsolattartás során az adósságkezelési tanácsadó

• a) figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását,
• b) feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait,
• c) közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében,
• d) az adós egyetértésével preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében.

(5) Ha az adósságkezelési tanácsadó az adóssal való kapcsolattartása során arra okot adó körülményt észlel, haladéktalanul kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó döntés módosítását.

(6) Az adósságkezelési tanácsadó jogosult kezdeményezni a hivatalban az adós részére megállapított adósságkezelési célú települési támogatás megszüntetését és az adósságcsökkentési támogatás visszatérítésének elrendelését, ha arra okot adó körülményt észlel, illetve az adós nem működik együtt az adósságkezelési tanácsadóval.

(7) Az adósságkezelési célú települési támogatás eredményessége érdekében a hivatal és a tanácsadó folyamatosan együttműködik, az adósra vonatkozó adatok változásáról haladéktalanul értesítik egymást.

35. § (1) A képviselő-testület gyógyszer-kiváltás települési támogatását nyújtja kérelemre azon személy számára, aki az Szt. szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében a havi rendszeres gyógyszerszükséglet - beárazva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által közzétett, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek térítési díja alapján - eléri

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedülélő esetén 200 %-a,
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-a, egyedülélő esetén 300 %-a,
• c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a, egyedülélő esetén 350 %-a.

(2) A gyógyszer-kiváltás települési támogatása iránti kérelem a hivatalban nyújtható be a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt csatolandó dokumentumokkal egyidejűleg. A havi rendszeres gyógyszerszükséglet igazolását a kérelmezőnek a háziorvosától kell kérni, amelyben fel kell tüntetni a társadalombiztosítás által támogatott, havi rendszerességgel és tartósan szedett gyógyszerek nevét, a szükséges havi mennyiségét és a támogatással csökkentett vételárát. Az alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultság hiányát a járási hivatal 3 hónapnál nem régebben véglegessé vált, az alanyi vagy normatív közgyógyellátás iránti kérelmet elutasító határozatával kell igazolni.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek megfelel, részére egy évre gyógyszer-kiváltás települési támogatására való jogosultságot kell megállapítani. A támogatás mértéke a háziorvos igazolása alapján - a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek figyelembe vételével - a havi rendszeres gyógyszerszükséglet térítési díja, de összege legfeljebb havi 6.000 forint. A támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell megállapítani.

(4) A gyógyszer-kiváltás települési támogatást évente meg kell újítani, ismételt megállapításához a kérelmezőnek új kérelmet kell előterjesztenie. Az ismételt megállapítás iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 2 hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(5) A gyógyszer-kiváltás települési támogatása összegének felülvizsgálatára a jogosult kérelmére lehetőség van, amennyiben a jogosult egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, a támogatás megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest legalább 1.000 forinttal megváltozik. A gyógyszer-kiváltás települési támogatása összegének újbóli megállapítására – az egy évre megállapított jogosultság időtartamából még hátralévő időtartamra - abban az esetben kerül sor, ha a figyelembe vehető gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000 forintot eléri.

35/A. § (1) A védőoltás települési támogatás

• a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény hatálya alatt álló 0-18 éves korú gyermekek részére az agyhártyagyulladás, a rota vírus, a bárányhimlő elleni védőoltás költségeihez megelőlegezett hozzájárulás, továbbá
• b) a 65. életév feletti személyek részére a pneumococcus okozta megbetegedési veszély elhárítása célját szolgáló védőoltás költségeihez megelőlegezett hozzájárulás, amennyiben
  • ba) a személy, család egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori

36. § (1) Temetési települési támogatás nyújtható képviselő-testületi hatáskörben annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetés céljából - kérelmére - temetési települési támogatást kell megállapítani annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén annak 300%-át.

(3) A temetési települési támogatás összege 40.000,- forint.

(4) A temetési települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet benyújtani. A kérelmező az eltemettetést a nevére, a temetkezési szolgáltató által kiállított temetési számlával igazolja, melyet a temetkezési szolgáltató állított ki.

36/A. § (1) Az Önkormányzat életkezdési támogatást nyújt azon újszülöttnek, akinek anyakönyvezése időpontjában Orosháza város közigazgatási területén bejelentett lakóhelye van.

(2) Az életkezdési támogatás mértéke gyermekenként 18.000,- Ft.

(3) Az életkezdési támogatás gyermekenként egy alkalommal vehető igénybe.

36/B. § (1) Az életkezdési támogatás félévente egy alkalommal, ünnepélyes keretek között kerül átadásra.

(2) Az életkezdési támogatás pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

36/C. § Az életkezdési támogatás vonatkozásában e rendelet 6-16. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.

37. § A köztemetést az Orosházi Kórház vagy az eltemettetésre köteles, de arra nem képes vagy azt teljesíteni nem szándékozó személy kezdeményezheti.

38. § Az orosházi lakóhelyű, köztemetés útján eltemetett elhunyt esetében a hivatal az Szt. 48. §-a alapján jár el.

39. § (1) A 38. § b) pontjában foglalt megtérítés megfizetésére a kötelezett kérelmére részletfizetési kedvezményt kell nyújtani, ha az egyösszegű teljesítés a kötelezett megélhetését veszélyeztetné. A köztemetés költségére kamat nem számolható fel.

(2) Akkor tekinthető a kötelezett megélhetése a köztemetés költségének megtérítése esetén veszélyeztetettnek, ha a kötelezettnek, illetve családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A részletfizetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy kéthavi törlesztő részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben esedékessé válik és kezdeményezni kell a végrehajtást.

40. § A 38. § b) pontjában foglalt megtérítés csökkentésére vagy elengedésére a kötelezett méltányossági kérelmet nyújthat be a képviselő-testület bizottságához. A méltányossági kérelem elbírálása során a 15. § (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

41. § Ha az eltemettetésre kötelezett személy a köztemetés költségét megtérítette, a hivatal kérelemre intézkedik az ingatlan-nyilvántartásba a köztemetés költségének összegében bejegyzett hagyatéki teher törlése iránt.

42. § Köztemetésen egyházi búcsúztatásban közreműködő egyházi szervezetek szolgáltatási díja temetésenként 9.000 forint, amelyet az Önkormányzat a köztemetést végző temetkezési szolgáltatóhoz benyújtott számla alapján térít meg a temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással, a köztemetés többi költségének az átutalásával együtt. A temetkezési szolgáltató a jogosult egyházi szervezet részére az átutalt szolgáltatási díjat kifizeti.

43. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(1a) Életkezdési támogatásra a 2016. január 01. napjától született gyermekek jogosultak.

(2) Az egyes szociális ellátások feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosításáról szóló 2/2012. (II.06.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Hatályát veszti

• 1. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 26/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelet,
• 2. az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 22/2011. (X.24.) önkormányzati rendelet,
• 3. a rendszeres szociális segélyre jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködési kötelezettségéről szóló 23/2011. (X.24.) önkormányzati rendelet.

(4) A 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörben meghozott 23/2020. (III.20.) Polgármesteri határozat alapján a szociális támogatások vonatkozásában a rendszeres ellátások kérelem, illetve egyéb igazolások benyújtása nélkül 2020. március 23. napjával, a veszélyhelyzet megszűnését követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra, folyósítására kerülnek. Ezen rendelkezések a lakhatási települési támogatás, valamint a gyógyszer-kiváltás települési támogatás esetében érvényesülnek.