1. § (1) A rendelet célja a közterületek elnevezésére, azok jelölésére és az azokhoz csatlakozó ingatlanok megjelölésére vonatkozó helyi szabályok megállapítása a közterületi tájékozódás, illetőleg az ingatlant használó személyek elérhetősége érdekében.

(2) A rendelet tárgyi hatálya

• a) a város területén közterületként nyilvántartott ingatlanok elnevezésével, az elnevezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárási szabályokra, továbbá
• b) elnevezett közterületekhez csatlakozó, önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott beépítetlen ingatlanok számozásának, valamint az előbbi feltételeknek megfelelő beépített ingatlanok házszámának (a továbbiakban együtt: házszám) megállapítására, illetőleg a házszám feltüntetési módjára

terjed ki.

(3) A rendeletet az érintett ingatlan tulajdonosok kérelme alapján megfelelően alkalmazni kell a magánutak elnevezésére, magánutakhoz csatlakozó ingatlanok házszámának megállapítására.

(4) Az egyes épületek, ingatlanok egyedi házszámának megtartása mellett eligazító jelleggel a 16. § (3) bekezdés szerinti összevont házszám is alkalmazható épülettömbök legkisebb és legmagasabb házszámozású épületein. Ilyen esetben az összevont házszám táblája nyíllal jelöli a növekvő, illetve csökkenő házszám irányát is.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Utcanév: olyan földrajzi név, mely a város közigazgatási területén jelöli az utat, az utcát, a teret, a lakótelepet, a parkot, a közt, a sétányt, a fasort, a körutat, a dűlőt, a sort, stb. Az utcanév előtagból és utca jelentésű utótagból áll.
• 2. Településrész név: földrajzi név, a városon belül történelmileg, vagy új beépítéssel kialakult területek, és összefüggő területegységek neve.
• 3. Tulajdonos: az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdonosa, vagy aki bármilyen jogcímeken az ingatlant használja, birtokolja, azzal rendelkezni jogosult.

3. § (1) Minden közterületet el kell nevezni. A lakótelepek épületei közötti szerviz-utakat, továbbá a mezőgazdasági célú dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(2) Új közterület nevét – magánutak kivételével – közterületként való bejegyzését követően, egy éven belül meg kell állapítani.

(3) Ha egy közterület a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik, egységes közterületként megszűnik, az elkülönült közterületrészeknek az elkülönüléstől számított egy éven belül más nevet kell adni.

(4) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterületszakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

4. § (1) Az új utcanév elnevezéseknél betűk, vagy számjegyek nem helyettesíthetik az utcaneveket.

(2) Meglévő utcanevet az új elnevezéseknél nem szabad felhasználni.

5. § (1) Az utcanév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre.

(2) A közterület elnevezésekor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket, az emlékállító utcanevekkel szemben.

6. § (1) Személyről közterületet elnevezni halála után legalább 10 év elmúltával lehet.

(2) Személyről elnevezett utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, vagy ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha a személy felvett nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása, vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez az utcanévben is feltüntethető.

7. § (1) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

• a) akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend,
• b) aki tudomány, művelődés, sport vagy társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett, vagy alkotott, s ezáltal személyének az emléke megőrzésre méltó,
• c) akinek a város életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Orosháza város egészének vagy egy részének fejlődéséhez.

(2) Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

8. § (1) Közterület elnevezését bárki kezdeményezheti.

(2) A közterület elnevezésének megváltoztatására a 4-7. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

9. § (1) Orosháza közterületi neveiről utcanévjegyzéket kell vezetni.

(2) Az utcanévjegyzék tartalmazza:

• a) az esetleges településrész-nevet,
• b) az utcanév elő- és utótagját,
• c) az elnevezés időpontját,
• d) az elnevezést megállapító szerv nevét és határozata számát,
• e) az elnevezés, névváltoztatás, indokát,
• f) a korábbi utcanévre vonatkozó adatokat.

10. § (1) A közterület megszüntetésével külön döntés nélkül az utcanév is megszűnik.

(2) A megszűnt közterület nevét az utcanévjegyzékben továbbra is fel kell tüntetni, jelölve a megszűnés okát és idejét.

11. § (1) A településrész elnevezésére a közterület elnevezési szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A településrész nevek védettek.

(3) A településrész nevekről nyilvántartást kell vezetni.

12. § (1) Az utcanév-tábla kivitele: 3 mm vastag műanyag- alumínium alapanyagú szendvicspanel; fehér színű alappal, fekete színű nyomtatott vagy festett kivitelű kerettel és felirattal; a tábla felső harmadán stilizált motívumok között hiteles alakban, a méretarányok és színek betartásával, Orosháza város címerével, nyomtatott vagy festett kivitelben.

(2) Az utcanév-tábla mérete: 60 cm x 20 cm, és 45 cm x 20 cm.

(3) Az utcanév-tábla feliratának tartalma: utcanév, valamint adott helyszínnek megfelelően egy önálló házszám, vagy tömb, illetve utcarész esetén a kezdő és végszám, közte a számozás irányát mutató nyíllal. A felirat nyomtatott nagy és kisbetűkkel készül.

13. § Az utcanév-táblát

• a) az utca kezdetén, végén,
• b) minden betorkolló utcánál sarkonként minden utca felől, továbbá az egyoldalról betorkolló közterület tengelyében az átellenes oldalon is, valamint
• c) lakótelepi tömbön

ki kell helyezni.

14. § (1) Az utcanév-tábla elkészítéséről, elhelyezéséről és pótlásáról az önkormányzat saját költségvetése terhére gondoskodik.

(2) Az utcanév-táblát kerítésen, házfalon, vagy ennek hiányában külön tartószerkezeten - jól látható helyen - kell elhelyezni.

(3) Az érintett ingatlan tulajdonosa az utcanév-tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(4) Reklámot utcanév-táblán elhelyezni nem lehet. Reklámot utcanév-tábla körül csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne zavarja az utcanév-tábla tájékoztató jellegét.

15. § (1) E rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontjának és a (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanokat házszámmal kell ellátni (a továbbiakban: házszámozás). Egy ingatlan – e rendeletben meghatározott kivételekkel – egyetlen házszámot kaphat. Egy közterületen több azonos házszámot megállapítani, illetőleg megjelölni nem lehet.

(2) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(3) Ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlan közlekedési csatlakozása határozza meg. A közlekedési csatlakozás szempontjából meghatározó az a közterület, amelyről az ingatlan használóinak többsége gyalogosan beközlekedik. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosainak a rájuk irányadó szabályok szerinti többségi nyilatkozatát kell alapul venni a meghatározó közterület kijelölése kérdésében. A nyilatkozat megtételére az erről szóló felhívás kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre.

(4) Amennyiben egy lakóépület önálló rendeltetési egységei különböző lépcsőházakból közelíthetők meg, - függetlenül a telek megoszthatóságától - lépcsőházanként önálló házszámot kell megállapítani.

16. § (1) A házszámot arab számmal kell kifejezni a következők szerint:

• a) A számozást a kialakult állapothoz illeszkedően, amennyiben ez nem alkalmazható, akkor a magasabb rendű út felől kell kezdeni. A közterület bal oldalán lévő ingatlanok 1. sorszámmal kezdődően folyamatos páratlan számozást, a jobb oldalán fekvő ingatlanok 2. sorszámmal kezdődően folyamatos páros számozást kapnak.
• b) A tér, a köz, a park és más körszerű számozást igénylő közterületen az ingatlanok számozása - a kialakult számozáshoz illeszkedően ha ez nem alkalmazható a Polgármesteri Hivatalhoz legközelebb eső becsatlakozó közterületet alapul véve - a bal oldalon 1. sorszámmal kezdődően folyamatosan halad az óramutató járásával egyező irányba.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jelölésre a számkeret felhasználása miatt nincs lehetőség - különösen a házszámozott telkek hatósági felosztásával kialakult önálló ingatlanok esetében - az ingatlan házszámát az arab számhoz alátöréssel betűjelet alkalmazva kell kifejezni. Ilyen esetben - a hosszú magán- és kétjegyű mássalhangzók kivételével - az abc kis betűit kell „a” betűvel kezdődő sorrendben alkalmazni. Az alátörések lehetőség szerint az alapszámot követően kerülnek kiosztásra.

(3) Amennyiben a házszámozási eljárás során - különösen a telekegyesítés, városrendezés, új építészeti, illetőleg műszaki megoldás, vagy a közterület elnevezésének változása miatt - a meglévő házszámok összevonása válik szükségessé, az eredeti házszámok szélső értékeinek kötőjellel történő jelölésével összevont házszámot kell megállapítani.

(4) A már megállapított házszám megváltoztatására - átszámozás - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eseteken túl csak olyan rendezetlen állapot megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlan azonosítását akadályozza.

17. § (1) A házszámozást

• a) az érintett ingatlan tulajdonosa, közös tulajdonban álló ingatlan esetén bármelyik tulajdonostárs,
• b) társasház esetében a közös képviselő,
• c) lakásszövetkezeti ingatlan esetében a lakásszövetkezet képviseletére jogosult személy kérheti.

A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, tulajdonosát, továbbá a házszámozási kérelem okát.

(2) Új közterület kialakításakor az eljárást hivatalból kell megindítani. Ilyen esetben az eljárás a közterület ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről rendelkező jogerős határozat hivatali átvételével veszi kezdetét.

(3) A tényállás tisztázásához be kell szerezni:

• a) az érintett ingatlan térképmásolatát,
• b) hiteles tulajdoni lap másolatot,
• c) a 15. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

(4) A házszámozási eljárásban minden esetben helyszíni szemlét kell lefolytatni.

18. § (1) A házszámot

• a) az ingatlan közterületről jól látható épületének homlokzatán, vagy az ingatlan bejárati ajtaján, kapuján, kerítésén,
• b) beépítetlen ingatlan esetében a kerítésen, vagy ingatlan más műszaki objektumán

kell elhelyezni.

(2) A házszám, illetve a helyrajzi számtábla beszerzéséről és annak közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, és annak karbantartásáról, pótlásáról az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan új házszámát jelölő házszám elhelyezésével egyidejűleg az ingatlantulajdonos köteles a régi házszámot eltávolítani.

(4) Azon a belterületi építési telken, melyen épület nem áll, a jelölés a helyrajzi szám kihelyezésével is történhet.

18/A. § (1) Azzal szemben, aki

• a) utcanév-táblát eltakar, vagy bármely más módon tájékoztató jellegét megszünteti,
• b) utcanév-táblát jogosulatlanul kihelyez vagy eltávolít
• c) házszámtábla vagy helyrajzi-számos tábla kihelyezését, illetve karbantartását, pótlását elmulasztja a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.) meghatározott szankció szabható ki.

(2) Közigazgatási bírság szankcióként történő alkalmazása esetén az elkövetővel szemben tízezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ügyekben az eljárás lefolytatásával kapcsolatos hatáskört Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át.

(4) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései irányadók azzal, hogy az eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a rendelkezések megsértését természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

19. § (1) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

• a) a településrész név megállapítása,
• b) közterület elnevezése, az elnevezés megváltoztatása.

(2) Az elnevezés, illetve névváltoztatás indokoltságát a Társadalmi Kapcsolatok Bizottság előzetesen véleményezi.

20. § A Képviselő-testület döntéséről értesíteni kell a közintézményeket, az ingatlan-nyilvántartó szerveket, a helyi személyi adat és lakcímnyilvántartót továbbá ingatlan-nyilvántartó szerveket, valamint a közüzemi szolgáltatókat, továbbá a közterületek új megnevezéséről, illetve a régiek megváltoztatásáról a helyben szokásos módon értesíteni kell a lakosságot.

21. § (1) Orosháza város jegyzőjének hatáskörébe tartozik a házszám megállapítása.

(2) A határozatot közölni kell az érintett tulajdonosokkal. A jogerős határozat megküldésével értesíteni kell a helyi személyi adat és lakcímnyilvántartót, továbbá ingatlan-nyilvántartó szerveket is.

22. § (1) E rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépése nem érinti a közterületek jelenlegi elnevezését.

(3) Abban az utcában, ahol a rendelet hatálybalépését megelőzően a rendeletben szabályozott rendtől eltérő számozás alakult ki és ez a rendelet hatálybalépésének időpontjában jogos érdeket nem sért, a fennálló sorszámozást változatlanul kell hagyni.

(4) Hatályát veszti Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének az utcanév- és házszámtáblák kihelyezéséről szóló 22/2008. (XI.14.) számú rendelete.