Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) – (3) bekezdésében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítész hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, továbbá a kulturális örökség védelméért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet céljai, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§ (1) E rendelet célja Orosháza város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b)  településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)  településképi követelmények meghatározásával;

d)  településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e)  településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) E rendelet célkitűzése továbbá a város történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, valamint a város arculati értékeinek védelme érdekében a hirdetmény, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló szabályozási rend megalkotása.

2.§ A helyi védelem célja Orosháza város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme a város jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3.§ (1) Orosháza város helyi védelem alatt álló építészeti öröksége a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

4.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy e területeken belül érvényesüljön:

a) a kedvező harmonikus utcakép alakítása;

b) a helyi építési hagyományok átörökítése;

c) a város története során kialakult, értéket jelentő településkép védelme;

d) az egyedi építészeti értékek, építészeti elemek megőrzése.

5.§  E rendelet alkalmazásában:  

1.         idejét múlt hirdetmény: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időponthoz, időpontokhoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, és az azon feltüntetett időponttól számított 30 nap eltelt, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében célját vesztette;

2.         Gyopárosfürdő városrész: Szélső utca - Dessewffy utca – Kosztolányi utca - Szentetornyai út – Gyopárosi út – Gomba utca – Barátság utca - Kisszik utca – Őszirózsa utca – Gyopárosi út - Szentesi út által határolt terület;

3.         hirdetmény: cégér, cégtábla, reklámhordozó, molinó, reklámhordozót tartó berendezés, gazdasági reklám, totemoszlop, útbaigazító-hirdetmény és választási hirdetmény;

4.         védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak (pl. köztéri szobrok), berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket az Önkormányzat döntésével védetté nyilvánított;

5.         ingatlan: az önálló ingatlanok helyrajzi-számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló rendeletnek megfelelően kialakított egység;

6.         molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

7.         totemoszlop: fa, műanyag vagy fém felületű címjelző- és cégjelző hirdetmény, amely nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordoz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, vagy vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm;

8.         választási hirdetmény: a választási eljárásról szóló törvény szerinti hirdetmény;

9.         városba bevezető frekventált útvonalak:

9.1.          Békéscsaba felől a 474 jelű Csorvási út,

9.2.          Szarvas felől a 4404 jelű Szarvasi út,

9.3.          Gádoros felől a 4407 jelű Gádorosi út,

9.4.          Szentes felől a 4406 jelű Szentesi út,

9.5.          Hódmezővásárhely felől a 474 jelű Vásárhelyi út,

9.6.          Mezőkovácsháza felől a 4429 jelű Aradi út,

9.7.          Tótkomlós felől a 4427 jelű Bajcsy-Zsilinszky utca;

10.       védelem alatt álló belterület:

10.1. a szabályozási terven jelölt történelmi városrész terület és a területet lehatároló utcák mindkét oldala,

10.2.   a városba bevezető főbb utak mellett fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei,

10.3.   Gyopárosfürdő városrész és a területet lehatároló utcák mindkét oldala,

10.4.   helyileg védett épület.

11.       védett épület, építmény közvetlen környezete: a védett épülethez, építményhez tartozó ingatlanra terjed ki.

12.       védett épület, építmény tágabb környezete: a védett épülettel szomszédos ingatlanokra, közterületekre, a zavartalan érvényesülést biztosító építészeti és tájképi környezetre terjed ki.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. Építészeti értékek helyi védelmének és a védelem alá helyezés általános szabályai

6.§  Az építészeti értékek helyi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) feladata:

a) különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése.

7.§ (1) A városi főépítész a helyi védelem alatt álló építészeti értékekről nyilvántartást vezet, melynek szerves része a beérkezett védelem alá helyezési-, megszűnési kérelmek nyilvántartása.

(2) Orosháza város helyi védettségű építészeti értékeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kérelmezheti Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez (a továbbiakban: képviselő-testület) vagy Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) intézett kérelemben.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kezdeményezés indoklását, az építmény megnevezését, a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám), továbbá fényképfelvételt.

9.§ (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy megszüntetésre irányuló képviselő-testületi előterjesztés szakmai előterjesztője a városi főépítész.

10.§ (1) A helyi védelemre vonatkozó előterjesztésről a tulajdonosokat tájékoztatni kell, a partnerségi rendeletnek megfelelően, a helyi írott és elektronikus sajtó útján.

(2) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása esetén, életveszélyes állapot fennállása vagy a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdekre tekintettel szüntethető meg.

(3) A döntésről - e rendelet kivonatával együtt - írásban értesíteni kell:

a) a tulajdonost;

b) az illetékes Földhivatalt;

c) a megyei önkormányzati és megyei állami főépítészt;

d) a Lechner Tudásközpontot.

(4) A döntést követően a védetté nyilvánított helyi építészeti értékeket - a tulajdonosok személyes adatainak ismertetése nélkül - a helyi lakosság tájékoztatása céljából a helyi sajtóban és Orosháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) weboldalán be kell mutatni.

(5) A helyi védelem alá vont építészeti értéket – a tulajdonos hozzájárulása esetén - a védettségre utaló feliratú táblával lehet ellátni.

11.§ Orosháza város egészére, illetve egyes területeire készülő településrendezési tervek készítése, aktuális felülvizsgálata során építészeti értékvizsgálati munkarészben értékelni kell e rendeletben védett építészeti értékek állapotát. A terv vagy tervmódosítás jóváhagyásra történő előkészítése során, azzal egy időben, a helyi védelem alá helyezés és a helyi védettség megszüntetése is lefolytatható, e rendelet módosításával.

12.§ (1) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontására engedély csak a védelem feloldása után adható ki, kivéve az igazolt életveszély esetét. A védelem feloldásának, a bontás engedélyének feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.

(3) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatás - támogató általi - igazolt felhasználását követő 10 éven belül.

13.§ (1) Indokolt esetben a városi főépítész szakmai javaslatára a polgármester kezdeményezi egyes védett vagy védelemre méltó építészeti értékek országos műemléki védelem alá helyezését.

(2) Abban az esetben, ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a városi főépítésznek haladéktalanul gondoskodnia kell a változás átvezetéséről és a helyi védelem megszüntetéséről.

3. Az egyedi védelem meghatározása

14.§ Az egyedi védelem kiterjed Orosháza város jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó

a) építményekre, építményrészletekre;

b) egyedi tájértékre, növényzetre;

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek, a védelemmel kapcsolatos szabályok

15.§ (1) Az 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles karbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

16.§ (1) Orosháza város településképi szempontból meghatározó területei:

a) a kisvárosias és mezővárosias jellemzőkkel bíró történelmi Belváros;

b) a nagyvárosias jellemzőkkel rendelkező Városmag.

(2) Orosháza város jellegzetes, jól elkülöníthető településkaraktert hordozó területei:

a) kertvárosias jellemzőkkel bíró Gyopárosfürdő városrész;

b) nagyvárosias jellemzőkkel rendelkező lakótelepek;

c) kisvárosias, kertvárosias jellemzőkkel bíró lakóparkok, kistársasházas területek;

d) falusias-kertvárosias lakóterületek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

17.§ (1) Tilos a kialakult épített környezettől teljesen elütő homlokzati kialakítást eredményező anyaghasználat.

(2) Tilos az épített környezettől egyértelműen elütő anyagú, rikító színű tetőhéjazat alkalmazása.

(3) A Történelmi Belváros és a Városmag területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetőek el.

(4) A város további területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetőek.

7. Az országos és helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

18.§ (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület földrészletein, az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek. Homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra és vakolatokra jellemzők.

(2) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület földrészletein nem helyezhető el.

(3) A törvény erejénél fogva védett kunhalmok 100 m-es környezetében az (1) és (2) bekezdések rendelkezései alkalmazandók.

8. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19.§ (1) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megőrzésével kell megoldani.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) az egésznek és részleteinek külső geometriai formái, azok rész- és befoglaló méretei,

b) eredeti anyaghatás egészében és részleteiben,

c) ha ismert, eredeti színhatás, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatás,

d) eredeti épülettartozékok és felszerelések.

(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét e rendelet hatálybalépését megelőzően az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(5) Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet a víz- elvezető rendszert is beleértve legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni, illetve fenntartani.

20.§ A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmus hibája felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti, illetőleg egyéb művészi hatás jön létre.

21.§ (1) Helyi védelem alatt álló épület

a) tetőfelületén reklámberendezés, antenna felépítmény nem helyezhető el;

b) egyéb közterületről látható homlokzatán reklámtábla, óriásplakát nem helyezhető el;

c) elő-, vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen (épületközben) reklám-, illetve hirdető berendezés nem helyezhető el;

d) épülethomlokzatán 2 m²-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték.

(2)  Helyi védelem alatt álló épületen felirati tábla csak hagyományosan a bejárat mellett általában intézmény megnevezés feltüntetésére szerelhető fel.

(3) Helyi védelem alatt álló épületre konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel “típus” jelleggel forgalmazott, vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül rögzített valamely cég, üzletlánc “tipizált” reklámhordozója.

(4) Helyi védelem alatt álló épületre közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés - légtechnikai készülék, parabola antenna, mikrohullámú antenna - nem szerelhető fel.

9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

22.§ (1) Ha a hirdetmény elhelyezéséhez jogszabály alapján engedély szükséges, az adott eljárásra az adott jogszabályban foglaltak, amennyiben közterület-használati megállapodás megkötése szükséges, a közterület-használat rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Ha a hirdetmény bejelentési eljáráshoz kötött, akkor az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

23.§ (1) Az épületeken, építményeken elhelyezett hirdetmény kialakításának az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, elhelyezett hirdetménynek egymással és az építménnyel összhangban kell lennie, ugyanazon az épületen megjelenő különböző hirdetményeket össze kell hangolni, egységes információs rendszerbe kell foglalni.

(2) Hirdetmény még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját vagy egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok üvegezésén dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégtáblát, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 20%-át, vagy ha a dekoráció, felirat az építmény tervezett, engedélyezett, bejelentett része.

24.§    A választási kampány idején választási hirdetményt elhelyezni a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet.

25.§    Az elhelyezett hirdetmény eredeti állapot megőrzése érdekében történő folyamatos karbantartása a hirdetmény tulajdonosa, vagy a reklámozó feladata és kötelessége.

26.§    (1) Történelmi Belvároson és a Városmagon kívüli helyszíneken, belterületen elhelyezhető hirdetmény:

a) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab önállóan létesítendő cégtábla legfeljebb oldalanként 2,0 m² felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;

b) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab térbeli vagy festett betűkből álló felirat legfeljebb oldalanként 2,0 m² felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;

c) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként 1 db 1 m² méretet meg nem haladó nyomdatechnikai eszközzel előállított hirdetmény;

d) új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló felületének legfeljebb 20%-ára nyomtatott gazdasági reklám, molinó;

e) információs vagy más célú berendezés;

f) alkalmi kulturális, sport, idegenforgalmi, szórakoztató, egyházi, egészségvédelmi, gasztronómiai rendezvényekről tájékoztató hirdetmények 30 napnál nem hosszabb ideig, legfeljebb darabonként 4 m² felülettel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő hirdetményt elhelyezni e rendelet szabályai szerinti településképi bejelentési eljárás alapján lehet.

27.§    Történelmi Belvárosban, és a Városmagban hirdetményt elhelyezni a 26. §-ban meghatározott módon, méretben és darabszámban kizárólag e rendelet szabályai szerinti településképi bejelentési eljárás alapján lehet.

28.§    A hirdetményt el kell távolítani, ha

a)        nem e rendelet szabályainak megfelelően elhelyezett;

b)        idejét múlt;

c)         nem megfelelően karbantartott;

d)         megszűnt vagy a tevékenységet szüneteltető tevékenységek érdekében kihelyezett;

e)        a városképbe nem illeszkedő.

10. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29.§ (1) Egy épületen több azonos típusú fogyasztói célú elektronikus hírközlési eszköz elhelyezési szándéka esetén előzetesen vizsgálandó az egyesített kialakítás (közös antennával több felhasználó kiszolgálásának) lehetősége. Ilyen esetben több antenna csak akkor helyezhető el, ha az egyesített kialakítás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene.

(2) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.

(3) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.

(4) Elektronikus hírközlési eszköz – a fogyasztói célú, és az Önkormányzat által működtetett Wi-Fi sugárzó elektronikus hírközlési eszközök kivételével - nem helyezhető el műemléken, helyi védelem alatt álló épületen, helyi védelem alatt álló területen, illetve fenti ingatlanok 300 m sugarú védőövezetén belül.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

30.§ A városi főépítész kérelemre településképi szakmai konzultációt biztosít a történelmi Belvárost, a Városmagot, Gyopárosfürdőt, valamint az 5. § 9. pontjában szereplő, városba bevezető útvonalakat érintő egyszerűsített bejelentési eljárások és közterületi homlokzat átalakítások esetében, amennyiben nem kötődnek építési engedélyhez.

12. A szakmai konzultáció részletes szabályai

31.§ (1) A szakmai konzultációt a városi főépítész az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja.

(2) A szakmai konzultációra irányuló kérelemhez csatolni szükséges az adott helyszín vázlatos helyszínrajzát, jellemző alaprajzát és jellemző homlokzatról készült fényképfelvételt.

(3) A szakmai konzultáció és az arról emlékeztető készítésének felelőse a városi főépítész, helyszíne az Orosházi Polgármesteri Hivatal (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.).

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

32.§ A polgármester településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban a városi főépítész szakmai véleménye alapján,

a) nettó 1.000 m² –t meghaladó épületek létesítése vagy bővítése esetén;

b) helyi védelemben részesülő épületek érintő átalakítás, bővítés esetén;

c) a történelmi Belváros területén;

d) a Városmag területén;

e) az 5. § 9. pontjában meghatározott városba bevezető frekventált útvonalak mentén.

33.§ (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosának kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A polgármester a településképi véleményt a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.

34.§ (1) A véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni kell

a) a beépítés, telepítés, épület tömeg, homlokzat és tetőzet (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását;

d) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat.

(2) Az épület tömegének és tetőzetének kialakításával való megfelelésnél vizsgálni kell, hogy

a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez;

b) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése, kialakítása és összhangban van-e a e rendelet előírásaival;

c) a tervezett megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben;

d) a tetőzet kialakítása - hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei - megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.

(3) A határoló közterületekkel való kapcsolattal való megfelelésnél vizsgálni kell, hogy:

a)    milyen a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata;

aa)    nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)  figyelembe veszi-e azt az igényt, hogy a telek közterületről lehetőség szerint csak egy kapubehajtóval legyen megközelíthető,

ac)  amennyiben nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ad) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

ae) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló és közterületet érintő beavatkozásokra;

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

35.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le jelen rendeletben felsorolt építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek nem minősülő építési tevékenységekkel, építési munkákkal kapcsolatban a városi főépítész szakmai véleménye alapján,

a) a történelmi Belváros területén;

b) a Városmag területén;

c) az 5. § 9. pontjában meghatározott frekventált útvonalak mentén.

d) a helyi védelemben részesülő épületek ingatlanja területén.

36.§ A rendelet hatálya alá tartozó területen - a városi főépítész szakmai véleménye alapján - a polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le

a)   az építési engedéllyel építhető építmény közterület felé néző vagy onnan látható homlokzatának megváltoztatása esetében;

b) meglévő építmény közterület felé néző vagy onnan látható homlokzati nyílászárójának anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;

c)   meglévő épület közterület felé néző vagy onnan látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, vagy megváltoztatása esetén,

d)  nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű közterület felé néző vagy onnan látható kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;

e) nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, közterület felé néző vagy onnan látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén;

f)  közterület felé néző vagy onnan látható önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot;

g) közterület felé néző vagy onnan látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése vagy elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

h)  közterület határán álló kerítés építése esetén;

i)   közterületen pavilon, vendéglátóipari terasz, közművek földfeletti létesítményeinek építése, elhelyezése esetén;

j)  közterület felé néző vagy onnan látható önálló elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén;

k)  szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén;

l) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén;

m) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közterületről látható hirdetmény, hirdető-berendezés, reklámberendezés Orosháza város közigazgatási területén való elhelyezése esetén.

37.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez a Korm. rendeletben meghatározott formában és tartalommal, a jelen rendelet 36. §-a szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

38.§ A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számított 1 év, amely kérelemre meghosszabbítható.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás szabályai

39.§ (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében önkormányzati hatósági döntéssel hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint folytatja le.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

40.§ (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el. A helyszíni bírság összege 5.000 forinttól 100.000 forintig terjedhet.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi követelmények be nem tartása;

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

41.§ (1) Az Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit az értékvédelmi támogatásból (a továbbiakban: támogatás) támogatja.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos kötelessége. A tulajdonos pályázat útján az Önkormányzattól utófinanszírozással működő, vissza nem térítendő támogatást igényelhet a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek értékőrző felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek részbeni fedezésére. A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.

(3) Támogatásban csak annak a helyi védettség alatt álló épületnek a tulajdonosa részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz megfelelő önrésszel rendelkezik és a felújítás, rekonstrukció e rendelet 8. alcímében leírt szakmai szempontoknak megfelel. Önrészként készpénz, hitel, illetve a már elvégzett munkák számlával igazolt összege vehető figyelembe.

(4) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg 50%-a.

(5) Az országos védettségű (műemlék) épületek támogatására nincs lehetőség.

(6)Támogatást igényelni tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére nem lehet.

42.§ (1) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a)    a pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám);

b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot, bejelentéshez kötött munka esetén az építési hatóság nyilvántartásba vételéről szóló döntését;

c)   fényképdokumentációt az épület jelenlegi állapotáról;

d)   az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;

e) amennyiben a pályázó nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos(ok) szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazását;

f)    a pályázatban szereplő munka megvalósítására vonatkozó költségvetést;

g)   a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

h)  a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;

i)   előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel;

j)   a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja b) és c) alpontjában felsorolt szervezetek közé tartozó pályázó nyilatkozatát arról, hogy átlátható szervezetnek minősül.

(2) Társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében az általános feltételeken túl szükséges mellékelni:

a) a lakóközösség közgyűlési határozata arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást valamennyien igénybe kívánják venni;

b) a szerződéskötésre vonatkozó, a tulajdonostársak képviseletére jogosító meghatalmazást;

c) amennyiben bármely tulajdoni hányad jelzálogjoggal, illetve elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, úgy a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas nyilatkozata arról, hogy az Önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez hozzájárul.

43.§ (1) A pályázatot évente augusztus 31-ig lehet benyújtani a képviselő-testületéhez címezve az Orosházi Polgármesteri Hivatalnál.

(2) A beérkezett pályázatot a Képviselő-testület Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága javaslatára a képviselő-testület bírálja el szakmai szempontok figyelembevételével.

(3) A pályázat elbírálására vonatkozó előterjesztés szakmai előterjesztője a városi főépítész.

(4) A döntésről a pályázót a döntést követő 30 munkanapon belül írásban értesítést kap.

44.§ (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

(2) A nyertes pályázó a pályázat elbírálásától számított 1 éven belül köteles elvégezni a helyreállítási, felújítási munkálatokat, elszámolni a költségekkel. A munkálatok elvégzését az Orosházi Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a pályázathoz beadott dokumentáció és költségvetés alapján, a kiállított eredeti számlák egyidejű bemutatása mellett, melyről jegyzőkönyv készül.

(3) A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatási összeg átutalására csak a felújítás megtörténtét követően az Orosházi Polgármesteri Hivatal által leigazolt számlák birtokában kerülhet sor a megítélt támogatási összeg erejéig.

X. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés

45.§ (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti:

a)  a helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelet 5. - 18. §-a, valamint az 1. melléklete;

b)  a hirdetmény, hirdető-berendezés létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet;

c) a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 28/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelet;

d) az önkormányzati tervtanácsról és működésének rendjéről szóló 23/2001. (XI. 07.) Ör. számú rendelet.