a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet, valamint egyes közigazgatási szabályszegések szankcióit tartalmazó egyes önkormányzati rendeletek módosításáról

Általános indokolás

1.

A Békés Megyei Kormányhivatal 2021. évi ellenőrzési munkaterve szerint elvégezte a megyében a közösségi együttélést szabályozó önkormányzati rendeletek célvizsgálatát.

A vizsgálat főbb szempontjai a következők voltak:

A Kúria Önkormányzati Tanácsának és az Alkotmánybíróságnak a közösségi együttélés szabályozására vonatkozó, Magyar Közlönyben megjelent döntései irányadó jogértelmezése.

Kiemelten a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó és a tulajdonnal való rendelkezést korlátozó feltételeket érintő rendelkezések.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben rögzített – ismert - szabályok alkalmazása.

A rendeleteknek a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben jegyzőknek előirt közzétételi kötelezettségére, továbbá

a rendeletalkotásra felhatalmazást adó Mötv. 8. § (2) bekezdésének és a 143. § (4) d) pontjának való megfelelés.

A Kormányhivatal Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete által megalkotott a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi környezet védelméről szóló 25/2004. (X.11.) Ö.r. számú rendelet kapcsán élt szakmai segítségnyújtással.

A szakmai segítségnyújtás érintette még a temetőkről és a temetkezésről szóló 14/2008. (VIII.04.) számú rendelet, a közterületek elnevezésének rendjéről, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 8/2015. (III.30.) önkormányzati rendelet, valamint az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 14/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseit is.

A leírtak alapján - elfogadva a szakmai segítségnyújtásban foglaltakat - javaslom az érintett önkormányzati rendeletek tervezet szerinti módosításait.

Részletes indokolás:

1. §-hoz: A helyi környezet védelméről szóló 25/2004. (X.11.) Ö.r. számú rendelet 4. §-a rögzíti: „Az egyes ingatlanok tisztántartásáról, gondozásáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni."

A magánszférához fűződő jogot az Alaptörvény VI. cikke és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:42. §-a védelemben részesíti.

Az Alkotmánybíróság a 32/2013. (Xl.22.) AB határozatában értelmezte a magánszférához való jogot és annak viszonyát az emberi méltósághoz való joghoz.

Az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján az önkormányzati rendelet 4. §-a a lakókörnyezet rendezettsége keretében az ingatlantulajdon egészére (a lakásra is) mint a magánszféra területére állapít meg alapjogot korlátozó feltételt.

A rendelkezés pontosítása a szakmai segítségnyújtás alapján megtörtént, mivel a tulajdonos számára az ingatlan egészére (beleértve a lakóingatlant is) általánosságban nem írható elő tisztántartási kötelezettség, azonban a lakáson kívüli beépítetlen területrész (kert) gondozása érdekében már megállapítható konkrét előírás, például gyommentesítés.

2-3. §-okhoz: A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a csapadékvízelvezető csatornák az önkormányzat tulajdonát képezik, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 7. § (4) bekezdés g) pontja értelmében az önkormányzat feladata az árkok fenntartása.

A Vgt. meghatározza, hogy a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége; ezen túl részletezi - többek között - az önkormányzatok, valamint az ingatlan tulajdonosa (használója) feladatát.

Kormányrendeletekben kerültek szabályozásra a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok, valamint a vizek kártételei elleni védekezés szabályai.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény tartalmazza az ár- és belvízvédelmi szabálysértés tényállását.

Tekintettel a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekre a helyi környezet védelméről szóló 25/2004. (X.11.) Ö.r. számú rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontja, 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontja átalakításra kerül.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésére tekintettel a 18. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül.

4. §-hoz: A szakmai segítségnyújtásban írtak alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 5. alcímében foglalt rendelkezések hatályon kívül helyezésével egyidőben szükséges azokat a temetőkről és a temetkezésről szóló 14/2008. (VIII. 4.) önkormányzati rendeletben újraszabályozni, mivel ennek hiányában a köztemető rendjével kapcsolatos előírások nem betartathatóak, illetve a szabályszegések nem szankcionálhatóak.

5. §-hoz: A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2. és 3. §-ainak pontosított rendelkezéseit tartalmazza.

A 2. §-ban jelenleg a közigazgatási bírság legkisebb összege ötezer forintban van meghatározva, azonban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 12. §-a alapján a kiszabott bírság összege nem lehet alacsonyabb, mint az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg. Ezt az összeget az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdése tízezer forintban állapítja meg.

A 3. §-ban foglalt hatásköri rendelkezés pontosítása megtörtént, mivel a jelenlegi rendelkezés a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó hatáskört ruházza át csak a jegyzőre, míg a Szankció tv. 2. § (3) bekezdés a)-e) pontja alapján alkalmazható közigazgatási szankciók: figyelmeztetés, közigazgatási bírság, tevékenység végzésétől történő eltiltás, elkobzás.

6. §-hoz:

a) A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben és a helyi környezet védelméről szóló 25/2004. (X.11.) Ö.r. számú rendeletben a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályszegések párhuzamosságára tekintettel,

b) az Alaptörvényben, a Ptk-ban, Btk-ban, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben, valamint az egyéb ágazati jogszabályok alapján (a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet),

c) a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésére tekintettel,

d) a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.024/2020/4. számú és Köf.5.011/2020/5. számú határozatában, valamint az Alkotmánybíróság a 32/2013. (Xl.22.) AB határozatában foglaltakra tekintettel

a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben több rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.

7. §-hoz: A szakmai segítségnyújtásban írtak alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 6. alcímében foglaltak hatályon kívül helyezése esetén szükséges a rendelkezéseket a közterületek elnevezésének rendjéről, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 8/2015. (III. 30.) önkormányzati rendeletben újraszabályozni.

8. §-hoz: A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben 9. alcímének hatályon kívül helyezésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 14/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

9. §-hoz: A rendelet hatályba lépésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

10. §-hoz: A rendelet egyes alcímei vonatkozásában jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

A rendelettervezet hatásai:

1. Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások:

Társadalmi hatása: a jogszabályi párhuzamosságok elkerülésével a jogkövető magatartáshoz az önkormányzati rendeleteink egyértelmű keretet adnak.

Gazdasági és költségvetési hatások nincsenek.

2.Környezeti és egészségi következmények:

Környezeti és egészségi következmények nincsenek.

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

Adminisztratív terhek nincsenek.

4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei:

A rendelettervezet megalkotása a szakmai segítségnyújtás alapján kötelező.

5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezetei, tárgyi és pénzügyi feltételek:

Személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek adottak.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2020. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

Tekintettel a rendeletmódosítás társadalmi hatására jelen önkormányzati módosító rendelet vonatkozásában szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.