az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 16/2006. (IX.15.) Ö.r. számú rendelet módosításáról

Általános indokolás

Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 16/2006. (IX.15.) Ö.r. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) legutóbb a 22/2018. (X.31.) önkormányzati rendelettel módosult. A módosító rendelkezések 2018. november 03. napjától léptek hatályba.

A képviselő-testületi üléseken több alkalommal felvetődött, hogy változtatni kellene a szociális bérlakásra való jogosultság jövedelmi viszonyai megállapításával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a pályázók pályázatai a jövedelmi határ mértéke miatt lettek érvénytelenek.

Polgármester úr kezdeményezésére az Ör. módosításával kapcsolatban 2021. június 07-én egyeztető megbeszélés tartására került sor, melyre az Orosházi Polgármesteri Hivatal érintett munkatársain túl meghívást kaptak a következő szervezetek:

- az Orosháza Város Önkormányzat Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke,

- az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója,

- az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata intézményvezetője,

- a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Orosháza intézményvezetője,

- a Nagycsaládosok Egyesülete Orosháza Elnöke.

Az egyeztetésen az Ör. módosításával kapcsolatosan a következő javaslatok merültek fel:

1. A jövedelemhatárok emelése a szociális bérlakásokhoz való jogosultság megállapításánál.

2. Új bérlők esetében a bérleti jogviszony kezdetén gyakoribb bérbeadói ellenőrzés, mellyel az esetleges nem rendeltetésszerű lakáshasználat korán felderíthető lenne.

3. A lakásbérleti szerződések közjegyző előtt, közjegyzői okiratban kerüljenek megkötésre az Önkormányzat költségviselésével.

4. A későbbiekben lakások megüresedése esetén több lakás kerüljön kijelölésre krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldására.

5. Célszerű lenne megvizsgálni a bérlakásoknál az előrefizetős mérőórák felszerelését. Előnye lehet, hogy pontosan kézben tarthatók a költségek, valamint elkerülhetők a magas számlák.

Az egyeztetést követően a javaslatok vizsgálata megtörtént. Megállapításra került, hogy a jövedelemhatárok változása (1. pont) és a bérbeadói ellenőrzés számának növelése (2. pont) nem ütközik akadályba.

A lakásbérleti szerződések közjegyzői okiratban történő megkötésével kapcsolatos javaslatnál (3. pont) figyelembe kell venni a következőket:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5075/2012/4. számú határozatában megállapította, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 12/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelet 19/A. § (2) bekezdés b) pontja törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisítette.

Az Ör. 19/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint a bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy „a jogosult köteles a kiürítési kötelezettségét közjegyzői okiratban vállalni az Önkormányzat költségére. A bérleti szerződés hatályba lépésének, meghosszabbításának feltétele a közjegyzői okirat bemutatása.”

Ezt erősíti meg a 3/1999. (III. 24.) AB határozat: A helyi önkormányzat jogalkotói hatásköre a lakásbérleti viszonyok szabályozására nem korlátlan. Az Ltv. szabályozási módszerére az a jellemző, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos lakásbérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. (ABH 1999, 375, 377-378.)

A krízislakások számának emelése (4. pont) megfelelő lakások megüresedéséhez kötött, valamint az előfizetős mérőórák alkalmazása (5. pont) még további vizsgálatot és számításokat igényel.

Az Ltv. 79. § (1) bekezdése szerint: „Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.”

Településünkön ilyen érdekképviseleti szerv nem működik, ezért vélemény kikésésére nem került sor.

Részletes indoklás:

A rendelettervezet 1. §-ához: A szociálisan rászorultság megállapításakor az öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összegének három és félszerese helyett annak ötszöröse kerül figyelembe vételre.

A rendelettervezet 2. §-ához: Az előző módosításhoz kapcsolódóan az Ör. 10. § (1) bekezdésének a) pontjában négyszeres összeg helyett hatszoros összeg kerül meghatározása.

A rendelettervezet 3. §-ához: Az új lakásbérleti szerződést kötők esetében az első évben több alkalommal kerül sor a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Ez azt a célt szolgálja, hogy megelőzhetők legyenek a károkozások az esetleges nem rendeltetésszerű használat miatt.

A rendelettervezet 4. §-ához:Az Ör. 1. mellékletében az nyomtatvány kitöltése egyszerűbbé válik a jelenlegi II. és VI. pontok adattartalmának összevonásával.

A rendelettervezet 5. §-ához: Hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A rendelettervezet 6. §-ához: Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

A rendelettervezet hatásai:

1. Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások:

Orosháza városa számára kiemelt fontosságú, hogy rendezett, élhető városnak mutatkozzon. Ehhez tartozik a bérlakásokkal való gazdálkodás szabályainak felülvizsgálata és ebből fakadó indokolt változások átvezetése.

2. Környezeti és egészségi következmények:

A rendelet megalkotása nem jár környezeti és egészségi következményekkel.

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.

4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei:

A változások átvezetésével a lakosság szélesebb rétege tud pályázni a kiírt bérlakásokra.

5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében − az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül − az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást − a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján − nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

A jelen önkormányzati módosító rendeletnek az előzetes hatásvizsgálat alapján a település lakosságára hatása kimutatható - tekintettel a pályázat benyújtására vonatkozó változásokra -, mely jelentős tényre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.