Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

Orosháza Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.3.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről

Hatályos: 2022. 09. 01

Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

2022.09.01.
Orosháza Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.3.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
Végső előterjesztői indokolás
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 22. § (1) bekezdés a) és c) pontja rögzíti, hogy a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás, vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében az elavult, szükségtelenné vált, illetve a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
A Jat. 22. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy az – ismertetett - (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a Jegyző gondoskodik.
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete Orosháza Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.3.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Településképi törvény) felhatalmazása alapján a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban került megalkotásra 2017. évben.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2021. július 1. napjától új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. Az új törvényi előírások szemléletváltást jelentenek az egyes települések épített környezetének szabályozásában, valamint a településrendezésben. Ehhez igazodva szükségessé vált az Étv. végrehajtására kibocsátott kormányrendeletek módosítása, valamint újak megalkotása is. E törvénymódosítás végrehajtására a korábbi Korm. rendelet – 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet – módosítása helyett új, önálló kormányrendelet került megalkotásra, jelesül a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett módosításával a településrendezésben is bevezetésre került az elektronikus ügyintézésre lehetőséget teremtő E-TÉR felület, vagyis az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, amely a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztető felület. Az E-TÉR felületén közvetlenül is lehetősége nyílik a partnereknek hitelesített elektronikus útvonalon véleményt nyilvánítani az adott eljárási szakasz előírásai szerint. A Korm. rendelet azonban szigorú, részletes szabályokat állapít meg az E-TÉR felületre feltölthető vélemények és kifogások tartalmára vonatkozóan.
Az E-TÉR felületen lefolytatott partnerségi véleményezésen kívül a Településképi törvény 12. § (4) bekezdése alapján a települési Önkormányzat a széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében - a helyi adottságoknak megfelelően – rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal, több nemzetiségi önkormányzat esetén valamennyi nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.
A Korm. rendelet – amely ezt kiemelten hangsúlyozva újrahangolja a településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének rendjét – alapján dönteni szükséges abban a kérdésben, hogy a települési önkormányzatok, ekként Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – kíván-e a helyi rendeleti szabályozásban „maradni”, azaz élni továbbra is a partnerségi egyeztetés lehetőségével.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata azt igazolta, hogy az egyes eljárásokban – a településfejlesztés, településrendezés tekintetében - a partnerségi szerepkörben megjelenő lakossági, civil szervezeti vagy nemzetiségi önkormányzati észrevétel elenyésző esetben érkezett a településfejlesztési dokumentumok megalkotása vagy akár módosítása során. A meghirdetett fórumokon a lakosság részéről személyes megjelenés nem történt, a közmeghallgatással egybekötött tájékoztatáson sem mutatkozott kellő érdeklődés. A partnerségi egyeztetés ily módon többlet időt jelentett és jelent az egyes településfejlesztési dokumentumok megalkotása, illetve módosítása folyamatában, az – sajnálatos módon – nem érte el a kormányzati célkitűzést. Ebből eredően a partnerségi egyeztetés többletfeladatot ró a települési önkormányzatokra és feleslegesen meghosszabbítja a kimondhatóan nem rövid egyeztetési eljárás időtartamát. Ez a gyakorlati tapasztalat is eredményezte – az előző bekezdésekben felhívott – jogszabályi környezetbe bevezetett változtatásokat is.
Orosháza Város lakosságának, gazdasági és civil szervezeteinek, vallási közösségeinek, nemzetiségi önkormányzatainak a településfejlesztési és településrendezési eszközöket érintően továbbra is lehetősége nyílik a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével az E-TÉR felületen véleményezni. Ehhez az önálló önkormányzati rendelet fenntartása már nem indokolt.
A Jat. 17. §-a alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazoldó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről – önkormányzati rendelet esetén – a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
A Jat. 17/A. §-a szerint a jogszabály előkészítőjének feladata, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréshez feltétlenül szükséges.
A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:
1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások:
A rendelet megalkotásával a településtervek, a településképi arculati kézikönyv, településképi rendeletek társadalmi szintű véleményezési joga nem sérül, az biztosított lesz.
1. környezeti és egészségügyi következmények:
A rendelet környezeti és egészségügyi hatást nem von maga után.
1. adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
A tervezett önkormányzati rendelet különösebb adminisztratív feladatokkal nem jár.
1. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendelet megalkotása az előterjesztés szöveges indokolásában vázolt jogszabályi változások miatt indokolt. A partnerségi véleményezésre továbbra is lehetőség nyílik az E-TÉR említett felületén. Ebből eredően az önálló önkormányzati rendelet fenntartása nem indokolt, az a Jat. 22. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján a hatályban lévő helyi jogszabályok rendszeréből kivezethető.
1. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak, többlet feltételeket és költségeket nem igényel.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében − az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül − az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást − a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján − nem kell közzétenni, ha a jogszabály
a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve
b) technikai vagy végrehajtási jellegű.
A jelen önkormányzati módosító rendeletnek az előzetes hatásvizsgálat alapján a település lakosságára hatása kimutatható - tekintettel arra, hogy a továbbiakban új módon, az E-TÉR felületen nyílik meg a véleményezési lehetőség -, mely jelentős tényre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.
Az előzőekben foglaltakra tekintettel – és arra figyelemmel, hogy a partnerségi egyeztetés helyi rendeletben történő megőrzése már nem kötelező, csak választható jogi lehetőség – kérem, hogy a tisztelt Képviselő-testület támogassa a rendelet-tervezet elfogadását és helyezze hatályon kívül az Orosháza Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.3.) önkormányzati rendeletet.