Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 01. 01Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.01.01.
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (1) bekezdése szerint: „ A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – települési támogatást nyújt.”
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott és hatályos pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 17/2022. (IX.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) kiegészítése és módosítása, az alábbiakban írtak alapján indokolt.
A 2022. szeptember hónapjában tartott Képviselő-testületi ülésen Dávid Zoltán polgármester felkérte az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szociális, Gyámhatósági és Egészségügyi Osztályát, hogy olyan típusú települési támogatás normaszövege kerüljön bevezetésre a hatályos rendeletbe, mely alapján az ügyfelek egy főre jutó jövedelme és vagyoni helyzete ne kerüljön a jogosultság vizsgálata alá. A Rendelet 20. §-ának áttekintése során, a rendszeres települési támogatás jelenleg is egyéb jövedelmi és vagyonvizsgálat megvalósulása nélkül engedi a jogosultsági feltételek megállapítását.
A rászorultság szintje, vagyis, hogy kit ismer el a jelenlegi rendeleti szabályozás rászorulónak, az Önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározott küszöbértékhez viszonyítva került megállapításra. Jellemzően és tipikusan az egyén, a család vagy a háztartás jövedelmi viszonyainak kifejezetten csak a megállapított küszöbértékhez igazított feltérképezése, ugyanakkor nem értékel olyan sajnálatos és akár hirtelen fellépő akkut élethelyzeteket, amelyek figyelembevételével el lehetne tekinteni az ellátás iránti igények elbírálásának azonos szempontjaitól, az eljárási szabályok- jelesül bizonyítás felvétele (környezettanulmány)- korrekt mellőzésével.
A rászorultságnak az előállt krízis súlyosságát értékelő elvének „gyarapítása” azért is indokolt és célszerű, mert segítségével a küszöbérték fölé éppen csak vagy nem számottevő mértékben emelkedő szűkös erőforrásokkal rendelkező olyan kérelmezőhöz is lehet huzamosabb időre biztosított pénzbeli támogatást irányítani, amely – itt csak most példálózó felsorolást említve – a szülő nélkül magára maradt kiskorú és fiatal felnőtt, az ingatlanát önhibáján kívül elveszítő, vagy a gyermekétkeztetés megemelkedő díjainak meghatározott részét kompenzáló, azt kiegészítő önkormányzati fellépéssel a rászorultságot hatékonyabban mérsékli.
Ennek megfelelően a rendszeres települési támogatás igénybevételének jogcímei a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet megjelenése okán kiegészítésre kerülnek akként, hogy a félárván, árván maradt gyermekek tekintetében, több hónapon keresztül hathatós anyagi támogatást kívánunk biztosítani. A 2023. január 1. napjától megemelkedő gyermekétkeztetési térítési díjak különbözetének a megfizetésével az energiaválsághelyzet során felmerülő többletkiadásokat kívánjuk enyhíteni az indokolás 1. számú mellékleteként a közétkeztetési díjak 2022. évi és 2023. évi díjtételeinek különbözetének szemléltetését beterjesztem. Egyéb konkrétan nem nevesített krízishelyzetek esetén pedig, a polgármester saját hatáskörében fog dönteni a krízis súlyosságára tekintettel. A Rendeletben a jogalkalmazás során felmerülő gyakorlati kérdések egyértelműségére figyelemmel módosítások és kiegészítések valósulnak meg, illetve az 1. számú melléklet is módosításra és kiegészítésre kerül.
A rendelet módosításának részletes indokolása:
1. §
1. A rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A házastársak a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 2. § (2) bekezdése szerint tekinthetők különélőnek. Elvált kérelmező volt házastársával megegyező lakcíme esetén a lakás használatának megosztásáról szóló jogerős bírósági döntés bemutatása mellett tekinthető külön élőnek.”
1. §
1. A rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a lakhatási települési támogatást és a rendszeres települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a jogosult folyószámlájára történő utalással, vagy postai úton. A rendszeres települési támogatás e rendelet 20. § (2) bekezdés d) és f) pontjaira tekintettel, a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 1 hónapon belül benyújtott kérelem alapján, amennyiben az ügyfél részére ismételten vagy a továbbiakban is fennállnak a jogosultsági feltételek, a támogatás folyósítása első alkalommal a korábbi jogosultság lejártát követő hónap 5. napjáig kerül kifizetésre.”
1. §
1. A rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti települési támogatás ugyanazon lakásban csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói döntéssel megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják. Osztatlan közös tulajdon esetén a külön háztartás igazolására szolgál a lakáshasználat megosztásáról szóló szerződés vagy a közüzemi szolgáltató háztartásonként különböző fogyasztásmérőjének megléte. Kétség esetén helyszíni szemle megtartása szükséges a döntés előkészítése során.”
1. §
1. A rendelet 20. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) olyan személy, akinek nincs olyan közeli hozzátartozója, aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását,”
1. A rendelet 20. § (2) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
„d) bizonyítja, hogy a családban nevelkedő kiskorú gyermek vagy nappali tagozaton középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek szülőjének elhalálozása okán árvává vagy félárvává válik,
e) a bölcsődei, óvodai, általános iskolai és nappali tagozaton középiskolai tanulmányokat folytató gyermek nevére kiállított közétkeztetési számlán - 1 hónapnál nem régebbi - kimutatott ebédétkezési díjhoz 2022. december 31. napjáig fizetendő összegen felül, 2023. január 01. napjától keletkezett különbözeti összeghez hozzájárulás jogcímén kérelmet terjeszt elő, melyben részletesen nyilatkozik arról, hogy mi az oka annak, hogy nem tudja az ebédétkezési díj különbözeti összegét megfizetni.
f) olyan egyéb krízishelyzetbe kerül, amely a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.”
1. A rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszeres települési támogatás évente egy alkalommal, a támogatásra okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, havi összege 25.000 forint. Rendszeres települési támogatás ugyanazon személy részére nem állapítható meg az előző rendszeres települési támogatás lejártától számított 6 hónapon belül. Akut élethelyzet kialakulása során ennél magasabb havi összeg és maximum12 támogatási hónap is megállapítható, legfeljebb havi 50.000.- forint összegben, a (2) bekezdés d) és f) pontjaiban rögzítettek alapján azzal, hogy a megállapított rendszeres települési támogatás lejártát követően ismételten benyújtható a kérelem, amennyiben a (2) bekezdés d) és f) pontjainak tartalma a továbbiakban is – az ügyfél által bizonyított módon - tartósan fennállnak. E rendelet 20. § (2) bekezdés e) pontjában kérelmezett települési támogatást 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig benyújtott és elbírált kérelmekre tekintettel lehet igénybe venni. Gyermekenként legfeljebb 5 alkalommal, alkalmanként maximum 4.000.- forint összegben természetbeni ellátás formájában, akként, hogy a megállapított különbözeti összeget Orosháza közigazgatási területén működő gyermekétkeztetési szolgáltatást nyújtó részére, a hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége - a jogosultságot megállapító határozatra tekintettel - átutalja.”
1. §
1. A rendelet 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói döntéssel megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják, melyekhez külön fogyasztásmérő órák tartoznak.”
1. A rendelet 23. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) akinek közüzemi díj-fizetési kötelezettsége vagy bérleti díj fizetési kötelezettsége nincs - kivéve az előrefizetős gáz- és villamosenergia-mérővel, azt hitelt érdemlően igazoló fogyasztó ügyfél esetében -, és tüzelőanyag költsége sem támogatható,”
6. § - 8. §
E rendelet módosított mellékleteinek, rendelkezéseinek hatályba lépéséről rendelkezik, illetve a 20. § (2) bekezdés e) pont időbeli hatályáról.
A rendelettervezet hatásai:
1. társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása:
A szociálisan rászoruló és akut krízishelyzetben lévő személyek a szükségletüknek és élethelyzetüknek leginkább megfelelő támogatási formákat tudják igénybe venni. A támogatási jogcímek szélesítése indokolt, a kiegyensúlyozott gazdálkodást nem befolyásolja.
1. környezeti és egészségi következményei:
A szociális támogatásokra való jogosultság és a támogatások mértékének emelkedése az ügyfél életminőségének színvonalára pozitív hatást gyakorol, valamint adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.
1. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A jelenleg rendelkezésre álló feltételek kielégítik a jogszabály alkalmazásához a szükségletet.
1. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.
1. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A jogszabály megalkotásának hiányában az önkormányzat nem teljesítené a jogalkotási kötelezettségét, valamint a településen élők esélyegyenlőségét csökkentené.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.
Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály
a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve
b) technikai vagy végrehajtási jellegű.
A jelen önkormányzati rendelet megalkotásának az előzetes hatásvizsgálat alapján az Önkormányzat működésére hatása kimutatható, - tekintettel a jogszabályi előírásokra és a pénzügyi stabilitásra - mely jelentős tényekre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.