A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1) bekezdése kimondja: „a fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.”

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 9. § (1) bekezdése értelmében: „Bölcsőde, mini bölcsőde esetében a gyermek Gyvt. 147. § (2) bekezdés szerinti gondozására számított intézményi térítési díj az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás összegének különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni.”

A Gyvt. 147. § (1) bekezdése szerint: „a fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.”

A Gyvt. 148. § (1) bekezdése alapján: „a kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.”

A Gyvt. 151. § (4) bekezdése értelmében: „A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1) – (3) bekezdését nem kell alkalmazni.”

A Korm. rendelet 5. § (1) – (2) bekezdései alapján: „ Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat – a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató alapellátáson túli szolgáltatásai kivételével, a Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet keretében biztosított gondozó tevékenység esetében gondozási órára, az a) pontban nem említett napközbeni ellátások esetében ellátási napra, az átmeneti gondozás és az utógondozói ellátás esetében ellátási napra és hónapra vetítve kell megállapítani. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.”

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott és hatályos a gyermekek ellátásáról szóló 9/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2023. január 1. napjától történő módosítása, az alábbiakban leírtak alapján indokolt.

A Rendelet 5. § (6) bekezdésére tekintettel, az intézményvezető felülvizsgálta és 2022. november 17. napján kelt levelében rögzített tartalommal a módosítási javaslatait az Önkormányzat részére megküldte.

Részletes indokolás:

A rendelet 2. §-a e rendelet módosított rendelkezéseinek hatályba lépéséről rendelkezik.

A személyes gondoskodást nyújtó bölcsődei szolgáltatást kérő személyek a szükségletüknek és élethelyzetüknek leginkább megfelelő ellátást tudják igénybe venni. A havi térítési díj összegének növekedése indokolt a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében.

A személyes gondoskodás keretében bölcsődei szolgáltatást nyújtó ellátások során a szolgáltatási elemek mennyiségére vagy minőségi színvonalára a változás nem gyakorol hatást, valamint adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek, így a környezetet vagy egészséget továbbra is csak közvetett módon érinti.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.

A rendelet módosításának hiányában az Önkormányzat nem teljesítené a jogalkotási kötelezettségét.

A személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

A jelen önkormányzati rendelet megalkotásának az előzetes hatásvizsgálat alapján az Önkormányzat működésére hatása kimutatható, - tekintettel a jogszabályi előírásokra és a pénzügyi stabilitásra - mely jelentős tényekre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.