Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítása a következő indokok alapján vált szükségessé:

1. Magyarország Alaptörvénye F) cikk (2) bekezdésének 2023. január 01. napján hatályba lépő módosítására figyelemmel kerül sor;

2. az Önkormányzat ilyen irányú feladata miatt szükséges az SZMSZ kiegészítése a 096015 - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkcióval;

3. a helyi média megnevezésének aktualizálására kerül sor;

4. a közmeghallgatás szabályai újraszabályozásra kerülnek a következő indokok alapján:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a közmeghallgatás szabályozását a „A képviselő-testület működése” címet viselő normatív rendelkezései között végzi el. A közmeghallgatásra vonatkozó szabályozás alapvető kérdése pedig az, hogy e jogintézmény mely területe szabályozható a törvény által normatív módon és mely elemek rögzítésére kell sort keríteni az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata strukturális keretei között.

Jelen előterjesztés lényegében az előző bekezdésben írt kérdések rendezését végzi el és az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatába illeszti azokat a tényállási elemeket, amelyek a közmeghallgatás megtartására vonatkozó részletszabályok specifikumait adják. Az előterjesztés nem más, mint – a korábbi szabályozáshoz képest – egyértelműbb és világosabb normatív szabályrendszer a képviselő-testület közmeghallgatásának speciális eljárásjogi szabályai követésére és érvényesítésére.

A közmeghallgatás képviselő-testületi ülési minősége folytán a rendelettervezet – az eredeti rendelet módosításával – sorba rendezi azokat a szabályokat, amelyeket a közmeghallgatás során érvényesíteni kell. A feltételrendszer első ilyen eleme a határozatképességre vonatkozik. A képviselő-testület határozatképességének megléte ugyanis elengedhetetlen feltétele az ülés – ily módon a közmeghallgatás – megnyitásának és megtartásának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban rendelkezni kell arról az esetről is, amikor a közmeghallgatáson határozatképtelen a képviselő-testület, hiszen a határozatképtelen képviselő-testületi ülés nem nyitható meg. Célszerű – amelyre a rendelettervezet a rendelet módosítása során kitér – a közmeghallgatás határozatképtelenségének esetéről is rendelkezni, arra való figyelemmel, hogy ne váljon feleslegessé a lakosok részvétele e fórumon.

A képviselő-testület szükség szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület évi minimális ülése közül a közmeghallgatás lehet az egyik ülés, de a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezhet külön közmeghallgatásról is. Az Mötv. által kötelezően előírt évi egyszeri közmeghallgatás rendeletben történő kimondása változatlanul igazodik ahhoz a töretlen gyakorlathoz, amely az évi egyszeri közmeghallgatást támogatja. Ennek ugyanakkor azon garanciális szerepe is értékelendő, hogy e kötelezettség – azaz az évi legalább egy közmeghallgatás megtartása – által lesz kiszámítható a települési választópolgárok számára a képviselő-testület működése, illetve a részvételükre lehetőséget nyújtó közmeghallgatás biztos megtartása.

A rendelettervezet egyértelművé teszi – kiemelten figyelve a közmeghallgatás kétalanyú jogintézmény jellegére – a személyi hatály kérdését, azaz kimondatik a közmeghallgatás kötelezettjeként a képviselő-testület, annak jogosultjaként pedig a választópolgár, a helyben érdekelt szervezet képviselője rögzítése.

A közmeghallgatás fontos tényállási eleme a megtartást megelőző feladatokhoz a meghirdetési kötelezettséghez kapcsolódik. A meghirdetéssel összefüggésben a jogalkotó egyértelmű kötelezettséget ír elő. A meghirdetés szabályai a Szervezeti és Működési Szabályzat részét képezi és különösen a meghirdetési időpontot, a hirdetmény helyben szokásos eszközét és formáit tartalmazzák.

A közmeghallgatás helyi rendeleti szabályozása kitér a közérdekű ügyekkel kapcsolatos kérdés és javaslattételi jog kiemelt biztosítására. A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik. Az e témakörökbe tartozó közösségi ügyek lehetnek a közmeghallgatás tárgyai, és ezekre vonatkozhat a közérdekű kérdés és javaslattétel. Az ezen való túlterjeszkedés korlátozása a közmeghallgatást vezető polgármester kompetenciájába illesztett, amely a rendeleti szabályozás eleme.

A közmeghallgatásra vonatkozó új szabályrendszer kidolgozása során követelményt támaszt a rendelettervezet arra vonatkozóan, hogy a kérdések felvetése és a közérdekű bejelentések kezelésének elintézése időtartama gyorsan, hatékonyan és professzionális módon történjen. Ennek megfelelően szükségesnek tartjuk annak az eljárási mechanizmusnak a bevezetését, amely a közmeghallgatás időpontját megelőző kellő időtartamban a kérdésekre és közérdekű bejelentésekre való felkészülést, a közmeghallgatáson való azonnali reagálást oly módon biztosítja, hogy a közmeghallgatásra történő jelentkezéseket – témánként kategorizálva is – „nyilvántartásba véve” megfelelő időkeretet tartva teszi eredményessé – ezáltal minimalizálva a közmeghallgatást követő adminisztratív bürokráciát – az állampolgárok, a civil szervezetek, az egyesületek felvetéseinek szakmai értelemben kimerítő kezelését.

A közmeghallgatáson a Polgármester ülésvezetői minőségét a rendelettervezet egyértelműen szabályozza, ülésvezetői minőségében folyamatosan figyelemmel kíséri a közmeghallgatás rendjét. A rend megvalósulása és megtartása érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával a képviselő-testület speciális helyi szabályt kíván alkotni. E ponton kell megemlíteni azt, hogy a közmeghallgatás lényegében eltér a rendes testületi üléstől, mert az aktív joggyakorlás következtében a résztvevők felszólalhatnak, hozzászólhatnak, ebből adódóan pedig óhatatlanul is nézetkülönbségek adódhatnak, vélemények ütközhetnek és konfrontációs helyzetek alakulhatnak ki. Ezeket a helyzeteket az ülést vezető Polgármesternek megfelelően indokolt kezelnie annak érdekében, hogy a további kérdés és javaslattétel, illetve a tanácskozás zavarmentesen folytatódhasson. A rend fenntartására vonatkozó reguláris szabályok rendjét a módosítás ugyancsak tartalmazza.

Az előbbiekben foglaltak alapján elkészült a mellékelten csatolt rendelettervezet.

Magyarország Alaptörvénye F) cikk (2) bekezdése alapján a megyei önkormányzat megnevezés vármegyei önkormányzatra módosul.

Magyarország Alaptörvénye F) cikk (2) bekezdése alapján a Békés Megyei Kormányhivatal megnevezés Békés Vármegyei Kormányhivatalra módosul.

Magyarország Alaptörvénye F) cikk (2) bekezdése alapján a megyei közgyűlés megnevezés vármegyei közgyűlésre módosul, illetve aktualizálásra kerül a helyi média megnevezése.

Újraszabályozásra kerül a közmeghallgatásra vonatkozó szabályrendszer, a már előbbiekben kifejtett indokok alapján.

A 3. melléklet 1. táblázata kiegészítésre kerül a 096015 - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkcióval.

A rendelet hatályba lépésére vonatkozó szabályt tartalmaz.

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat kiegészül a 80a. sorral.

Gazdasági és költségvetési hatások nincsenek. Társadalmi hatása a közmeghallgatás újraszabályozásában mutatkozik, melynek keretei újraszabályozásra, rendszerbe foglalásra kerültek.

Környezeti és egészségi következmények nincsenek.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.

Az SZMSZ módosítása a jogalkotásnak megfelelő jogszabályi struktúra megfelelőségét szolgálja.

Nem releváns.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2020. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

A jelen önkormányzati módosító rendeletnek az előzetes hatásvizsgálat alapján a társadalmi – a képviselő-testület működésére vonatkozó - hatása kimutatható, mely jelentős tényre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, a rendelettervezet megvitatására és a rendelet megalkotására.