Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 12. 04

Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.12.04.
Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) jelen előterjesztésben megjelenő módosítását az alábbi – pontokba foglalt – érvek indokolják
1. A Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról és annak érdekében hozható intézkedésekről a Szervezeti és Működési Szabályzatnak is előírásokat kell tartalmaznia (Mötv. 53. §. (1) bek. d) pont). Az Alkotmánybíróság a 34/2022. (VII.11.) Ab. határozatában az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról való rendelkezésekhez nyújtott támpontot. Az önkormányzati rendeleti szabályozás – az alkotmánybírósági határozat tükrében – megállapíthat olyan körülményeket, amelyek figyelembevételével mérlegelhető az önkormányzati képviselőt szankcionálható, egyedi döntés. Mérlegelés alkalmazását nyilvánvalóan a törvényi keretek között kell meghatározni, amelyre figyelemmel Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatába beemelni kívánt széksértés intézménye – annak szabályozása – nem kifogásolható. Nem kifogásolható különösen azért, mert az ülésvezetői jogosultság magába foglalja a tanácskozás rendjének következetes fenntartását is és erre a jogosítványra már csak amiatt is szükség van, mivel a Képviselő-testület áll a hatáskör-telepítés középpontjában. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, amely nemcsak jogot, de kötelességet és felelősséget is jelent. Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a Képviselő-testület – működése során – ezzel a törvényi felhatalmazással minden alaptalanul zavaró körülmény nélkül élni tudjon (33/1998. (VI.25.) Ab. határozat).
2. A Képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét (Mötv. 53. §. (2). bek.). A törvényi szabályozás szem előtt tartása mellett a működés rendjét igazítani szükséges – időnként – a megváltozott körülményekhez – előtérbe kerülő jelenségekhez – annak érdekében, hogy a képviselő-testületi munka – figyelemmel a választópolgárok közösségének a helyi önkormányzáshoz való alapvető joga mélyebb értelmű gyakorlásához – erősebb tartalmú párbeszéddel szolgálja az előterjesztésekben megjelenő döntési objektivitást. Ennek érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzat nyitottá teszi azt az igényt, amely az önkormányzati képviselői munka eredményességét többlethozzászólással támogatja, ami által – garanciálisan - elégségesnek mutatkozhat a feladat ellátása, a képviselő-testület munkájában való kommunikációs aktivitás fokozása.
3. A helyi önkormányzásnak egyik lényegi feltétele az egységes önkormányzati vezetés, amelynek elvitathatatlan eleme – többek között – az is, hogy azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik az önkormányzás meghatározó szerepköreit, azaz az alpolgármesterek jogállását – a főállású és a társadalmi alpolgármesterek közötti megkülönböztetés nélkül – azonos módon szükséges figyelembe venni. Azzal, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás kijelenti, hogy a társadalmi alpolgármester jogállására a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a társadalmi alpolgármester jogi „státusza” az egyes napirendekhez illesztett korlátlan hozzászólás lehetőségét a főállású alpolgármesterekre szabályozott módon magába foglalja. Ennek megfelelően a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályos normaszövegéből a „főállású” szó deregulációját indokolt elvégezni.
4. Az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának legutóbbi módosulása okán módosult a polgármester tevékenységéhez kapcsolódó munkakörök felsorolása.
5. Az Ör. 3. mellékletének 3. pontjában felsorolt, az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felülvizsgálatra kerültek.
Az előbbiekben foglaltak alapján elkészült a mellékelten csatolt rendelettervezet.
Részletes indokolás:
A rendelettervezet 1. §-ához:
Az Ör. 30. §-ában megjelölt napirendi ponthoz meghatározott hozzászólások száma kettőről három alkalomra változott, valamint pontosításra került a (7) bekezdés szövege.
A rendelettervezet 2. §-ához:
Az Ör. 48. §-ában a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatos polgármesteri intézkedések közé bekerült a széksértés megállapítása kezdeményezésének lehetősége. A széksértés tényét a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapíthatja meg, mely esetben rendbírság megállapítására kerül sor a tervezetben rögzítettek szerint.
A rendelettervezet 3. §-ához:
Az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának legutóbbi módosulása okán az Ör. 80/A. §-ában a polgármester tevékenységéhez kapcsolódó munkakörök felsorolása kiegészítésre került.
A rendelettervezet 4. §-ához:
Az Ör. 3. mellékletének 3. pontja tartalmazza Orosháza Város Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felosztását.
Az Ör-ben jelenleg önként vállalt feladatként szerepel alternatív napközbeni ellátás: játszótéri program, nyári napközi ellátás feladat.
A Békés Vármegyei Kormányhivatal részére küldött az önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos adatszolgáltatás eredményeképpen indokolttá vált a nyári napközi ellátás kötelező feladatok közé történő beillesztése.
A rendelettervezet 1. mellékletéhez:
A 3. melléklet 3.2. pontjában foglalt táblázat módosításra került.
Előzetes hatásvizsgálat:
1. Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások:
Gazdasági és költségvetési hatások nincsenek. Társadalmi hatása a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatos polgármesteri intézkedések kiegészítésében mutatkozik, mely alapján a széksértés szabályai kialakításra kerültek, ezzel erősítve a testület tanácskozásának méltóságát és a közügyek kulturált megvitatásának lehetőségét.
1. Környezeti és egészségi következmények:
Környezeti és egészségi következmények nincsenek.
1. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nincsenek.
1. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei:
Az SZMSZ módosítása az 1. pontban leírtak szerint indokolt.
1. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezetei, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Nem releváns.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, mely indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a értelmében - az IM rendelet 21. §-a szerinti kivételek alkalmazásán kívül - az adott jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
A központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.
Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály
a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve
b) technikai vagy végrehajtási jellegű.
A jelen önkormányzati módosító rendeletnek az előzetes hatásvizsgálat alapján a társadalmi – a képviselő-testület működésére vonatkozó - hatása kimutatható, mely jelentős tényre tekintettel szükségesnek tartom a kihirdetésre kerülő önkormányzati rendelethez csatolt indokolásnak a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételét.