A kormány stratégiai célként határozta meg a modern, hatékony, stabil önkormányzati működés megteremtését és támogatását. A cél a fenntartható és élhető település feltételeinek megteremtése, továbbá, hogy az önkormányzatok képesek legyenek az alkalmazkodásra a folyamatosan változó és kihívásokkal küzdő világban. A globális kérdésekre adott helyi válaszok megtalálása új szemléletet, újfajta stratégiaalkotási képességet is igényel a települések önkormányzatától. Egy ilyen globális kérdés a klímaváltozás. A klímaváltozás társadalmi ügy. A globális klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedben felerősödött a klímatudatosság elterjesztése. Magyarország kormánya megalkotta a Nemzeti Energiastratégia 2030 cselekvési tervet és csatlakozott az Európai Zöld Megállapodáshoz. Ennek lényege a karbonsemlegesség, aminek kulcsa a természetes szénelnyelőkben van. Ezek közé a természetes szénelnyelők közé tartoznak a FÁK. Az Agrárminisztérium Klíma- és természetvédelmi akciótervet hirdetett, melynek keretében 1 millió fa ültetését irányozta elő évente. Orosháza Város Környezetvédelmi Programjában stratégiai célként tűzte ki a zöldfelületek védelmét, a stratégia eszközeként pedig a jogi szabályozást és jogalkalmazást jelölte meg. A klímaváltozás miatt a városok környezeti problémáinak megoldásában egyre nagyobb szerephez jutnak a természet-alapú megoldások, amelyek az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják. Lokálisan és globálisan életünk fenntartásának alapfeltétele a zöld infrastruktúra, a zöld növényzet és a rá alapuló élő társulások egészsége és jelenléte. A zöld infrastruktúra a város élő szövete; a természetes és természetközeli területek, fasorok, egyéb biológiailag aktív felületek és térszerkezeti elemek: zöldtetők, és zöld falak, valamint az állóvizek és vízfolyások alkotta – ideális esetben – összefüggő, tudatosan fenntartott és fejlesztett hálózata. A városi zöld infrastruktúra kapcsolatot teremt a város környezetében található természeti területekkel, bekapcsolja a települést az ökológiai hálózatba, azaz ökológiai értelemben is átjárhatóvá teszi azt. A jelentős arányú és megfelelő minőségű zöld infrastruktúra a fenntartható és alkalmazkodó városok működésének alappillére: javítja a városi élet minőségét, képes ellensúlyozni, tompítani a városi létből fakadó negatív környezeti és humán-egészségügyi hatásokat, növeli a város szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rugalmasságát és ellenálló-képességét. A fizikai és mentális egészség megőrzésében és helyreállításában, a globális klímaváltozás hatásainak kezelésében, valamint a környezetszennyezés enyhítésében a zöld infrastruktúra az egyik legfontosabb, leghatékonyabb, nem utolsó sorban pedig a legolcsóbb eszköz.

A városi zöld infrastruktúra alapvető funkciói:

- Városökológiai funkció. Városi környezetben a növényzettel borított felületeknek kiemelten fontos szerep jut a levegő minőségének javításában, a légszennyezés mérséklésében. A zöldfelületeknek alapvető jótéteménye a szélsőséges időjárási események hatásának tompítása: a hőmérséklet-kiegyenlítés, a nyári hősziget-hatás enyhítése, valamint a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadékvíz megkötése. A városi ökoszisztémák további ingyenes szolgáltatása a zaj-, és rezgéscsökkentés, a fényszennyezés mérséklése, valamint a talajerózió elleni védelem. Szintén kiemelkedően fontos, hogy a zöldterületek természetes vagy természetközeli élőhelyekként is jelentősek.

- Társadalmi funkció. A zöldfelületek biztosítják a városlakók számára a természethez való könnyű és biztonságos hozzáférést, ami bizonyítottan a fizikai és mentális egészség megőrzésének és helyreállításának alapvető feltétele. A növényzettel borított, sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas közösségi terek valódi közösségteremtő és -megtartó funkciókkal bírnak, erősítik a szociális kapcsolatokat, illetve rendezvényeknek biztosíthatnak helyszíneket. A városi oktatási intézmények számára az oktatás és szemléletformálás helyszínei a „városba költözött természet” puszta jelenléte által.

- Városszerkezeti, esztétikai funkció. Az épített és a természetes (kék-zöld) infrastruktúra-elemek megfelelő aránya a városszövetben biztosítja a megnyugtató városi környezetet, befogadhatóvá, emberléptékűvé teszi a várost, növeli a város levegősségét, átláthatóságát.

- Gazdasági funkció. A zöld területek közelsége, elérhetősége növeli az ingatlanok forgalmi értékét, a város turisztikai vonzerejét és presztízsét. A klímaváltozás, illetve a lokális szennyezés hatásainak mérséklése – mint ökológiai szolgáltatás – gazdasági szempontból is értelmezhető, számos esetben az úgynevezett természetalapú megoldások jelentik gazdasági szempontból is a legkedvezőbb alternatívákat.

Egy jól működő város esetében a zöld infrastruktúrák kiemelkedő szerepét a tájépítészeti szemléletű várostervezés és kivitelezés is kell, hogy tükrözze: a zöld területek ez esetben nem problémát, nem maradékelven megtűrt minimális tölteléket jelentenek az urbanisztika számára, hanem a városi környezet alakításának alapvető eszközei. Ezért fontos, hogy a fák, fasorok, parkok, zöldterületek élvezzenek feltétlen védelmet: a város ne az eltávolításukról gondoskodjék különféle ürügyekkel, hanem az ápolásukról! Egy-egy 30-40-50 éves fa pótolhatatlan érték. Egy ilyen korú fa ökológiai szolgáltatása (szálló por és szennyező anyagok megkötése, szén-dioxid feldolgozása, oxigéntermelés, zajvédelem, klimatikus hatás, rovarok, madarak, kisemlősök életközösségének otthona) felbecsülhetetlen. (A pótlásukra javasolt fák, mint például a gömb akác, teljességgel alkalmatlan egy ilyen kaliberű fa helyettesítésére. Sem méretében sem tulajdonságaiban nem alkalmas betölteni azt a funkciót, amit egy korosabb platán, juhar, kőris vagy tölgy képes.)

A nagy lombkoronájú fák eltűnésének következménye egy kisebb ökológiai katasztrófához hasonlítható. A helyi természeti értékek védelme nem csak településképi szempontból bír nagy jelentőséggel. A városi fák pozitív hatással vannak a mikroklímára, hiszen csökkentik a szél sebességét és árnyékot adnak. Legalább ennyire fontos tény, hogy párologtatásuk révén növelik a levegő páratartalmát, amelynek köszönhetően az érzékelt környezeti hőmérséklet csökken. Éppen ezért a fák létfontosságúak a nyár folyamán a helyi túlmelegedés, az úgynevezett városi hősziget-effektus kialakulása ellen. A fák csak körülbelül 30 éves koruk után érik el teljes potenciáljukat az éghajlatváltozás hatásaival szemben, amikor már elég nagy koronával rendelkeznek. A korona mérete azonban közvetlenül összefügg a gyökér térfogatával. A gyakorlatban városokban, településeken sokszor kicsi fákat találunk, amikhez nem megfelelő talaj és szennyezett víz társul. Az ilyen fák néhány év elteltével megrekednek a fejlődésben, fokozott karbantartást igényelnek, sőt gyakran idő előtt elpusztulnak. A városi fák nagy többsége jelenleg csak 20-30 éves kort ér meg, ráadásul aránylag kicsi marad. Még csak a közelébe sem érnek annak a lombkorona-méretnek, amellyel enyhíteni tudnák a klímaválság következményeit! Ezért nagyon lényeges, hogy a már meglévő nagy lombkoronájú faállományt minden eszközzel védjük meg! Új beruházások tervezésekor, közterületi, lakossági fapótláskor kulcsfontosságú, és alapvető szempont, hogy a fa- és cserjefajok minél nagyobb lombkoronát nevelő, nagy levélméretű és a Kárpát-medencében őshonos, valamint komplex ökológiai funkcióval bíró (pollenjük, nektárjuk és húsos, lédús gyümölcseik révén a városi állatvilág számára kulcsfajok) fajok legyenek, illetve az adott terület eltartó képességéhez jól illeszkedjenek, gondozásuk alacsony városüzemeltetési költséget jelentsen. Emellett az ültetett fajok bekapcsolódjanak a háromdimenziós (fa–cserje–gyep szint) méhlegelő-koncepcióba is, illetve fasorokat képezve felszaggassák a város hőszigethatását. Fontos lenne egy Települési Zöldfelületi Kataszter felállítása is. Ennek segítségével tervezhetőbbé válna a város zöldfelületeinek frissítése, gondozása, fejlesztése és emellett a tervezhetőségtől az üzemeltetési költségek csökkenése is megvalósíthatóvá válna. Lényeges adatokat kapna az önkormányzat arra vonatkozólag is, hogy hol lehet zöldfelületi vonalon városi fejlesztéseket végrehajtani. A kataszterrel szemben elvárt fontos cél továbbá a meglévő növényállomány védelme. A klímaváltozás hatására a forró, száraz nyarak egyre inkább megszokottá válnak a mind melegebb nappalok és éjszakák mellett. A helyileg előforduló heves esőzések gyakrabban terhelik túl a csatornarendszereket és villámárvizeket okoznak. A helyi önkormányzatoknak stratégiákat kell kidolgozniuk az éghajlatváltozás ezen következményeire is. Ezek a stratégiai célok a város zöldfelületének növelése, a jelenlegi zöldfelületek védelme, karbantartása (levegő-tisztaság, felmelegedés csökkentése), a biodiverzitás növelése (városi életközösségek védelme), diverz gyepek létrehozása (nem igényelnek fenntartási munkákat), a természetes vízkörforgás optimalizálása, melynek lényege, hogy a lehullott csapadékot helyben kell tartani, hiszen a vízgazdálkodás szorosan összefügg a zöldterület kezeléssel: a zöldfelületek, fák, fasorok vízigényét ki kell elégíteni. (Erre a problémára megalkotott innovatív városépítészeti koncepció a szivacsváros, melynek elemeit a haladó szellemiségű önkormányzatok már beépítik az új beruházásokba.) A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon belül is széleskörűen alkalmazhatóak (pl. csapadék áteresztő térburkolatok alkalmazása). Ebben is nagy szerepe van azonban a városi fáknak. Gyökereik sűrűn átszövik a talaj felső rétegét, és az ebben a szövetben élő milliónyi mikroorganizmus megszűri és tisztítja a csapadékot, mielőtt az a talajvízbe kerülne. A kék-zöld infrastruktúra elemek komoly előnye a csatornarendszerrel szemben a decentralizáltságból adódó könnyű fejleszthetőség, ami gazdasági szempontból is sokkal kedvezőbb. Ezek a stratégiai célok meg kell jelenjenek az önkormányzati rendeletekben is. Fontos lenne ezért az összes olyan önkormányzati rendelet felülvizsgálata, amely érinti a zöldfelületek kezelésével és védelmével kapcsolatos döntéseket. Emellett ki kell dolgozni egy Zöldfelületi Stratégiát, amely magában foglalja a város zöldfelületi rendszerét, azok funkcióit, a zöldfelületekkel történő gazdálkodást, a jogszabályi kereteket, az általános irányelveket (jövőkép és javaslatok), meglévő zöldfelületek értéknövelő fejlesztését, társadalmi együttműködés erősítését (informálás, tudatformálás), gazdálkodási folyamatok javítását. A rendeletalkotás mellett nagyon fontos feladata az önkormányzatnak a városi lakosság szemléletformálása. A zöldfelületekről való gondolkodás és gondoskodás közösséget formál és demokratizál. A lakosság tájékoztatása és érzékenyítése érdekében több felületen végezhető szemléletformálási tevékenység. Fontos elem a zöldfelület-kezelésben az önkormányzat példamutatása. A zöldfelületi rendszer fontosságának tudatosítása, a zöldfelületi hálózat fenntartáshoz és fejlesztéshez szükséges erőfeszítések társadalmi elfogadtatása és támogatásának megszerzése a célok elérése érdekében meghatározó feladat. Fontos, hogy a városlakók, a gazdasági szféra résztvevői és a politikai döntéshozók egyaránt tisztában legyenek a zöldfelületi rendszer ezen komplex funkciójával. Ugyancsak fontos, hogy ismerjék a város zöldfelületi adottságait, a közparkjaink kialakulásának és folyamatos változásnak módját. Fontos, hogy a használóik tisztában legyenek a zöldfelületi hálózat terhelhetőségével, a nem megfelelő és túlhasználtból adódó következményekkel. Annak érdekében, hogy magukénak érezzék a tágabb és szűkebb lakókörnyezetük zöldterületeit, szükséges a fejlesztések lehetséges és várható irányait bemutatni. Az így kialakított és erősített zöldfelületi tudatosság teremtheti meg azt a társadalmi támogatást, amely aktivizálja a zöldfelületek megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges közösségi- és magánforrásokat, ezáltal járulva hozzá a zöldfelületek fenntarthatóságához. Annak érdekében például, hogy a közösségek ne csak egy-egy parkosítási akció során érezzenek felelősséget környezetük iránt, hanem folyamatosan gondozzák, ápolják a lakóhelyük körüli zöldfelületeket, a lakóközösségek motiválása szükséges.

A következő évtizedekre vonatkozó éghajlati előrejelzések a klímaválság erősödését jelzik. Ahhoz, hogy településeink a jövőben élhetőek maradjanak, már a jelenben hatékony intézkedéseket kell hozni. Ezért kell megtennünk minden tőlünk telhetőt a városi fák és zöldfelületek megtartása és védelme érdekében.

Az önkormányzati rendelet-módosítás szükségessége

Jelen rendeletmódosítást az indokolja, hogy az elmúlt 12 év során nem történt átfogó, érdemi felülvizsgálat. A rendelet szövege, jogszabályi hivatkozásai elavultak, egyes fogalom-meghatározások* ellentmondanak a vonatkozó jogszabályban (1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről) foglaltaknak, továbbá a 30/2017. (XII.21.) számú önkormányzati rendelet a településkép védelméről szabályozza a helyi építészeti értékek védelmét, ezért a rendeletet aktualizálni, javítani, átdolgozni és kiegészíteni volt szükséges, valamint felül kellett vizsgálni a rendelet 2. mellékletében szereplő növények listáját, illetve ki kellett azt egészíteni. A módosított rendeletbe olyan lényeges elemek kerültek bele, amelyeket a korábbi szabályozás nem tartalmazott, azonban gyakorlati alkalmazásuk elengedhetetlen a város életében.

(*A védett természeti érték mindig országos jelentőségű, a védetté nyilvánítás a természetvédelemért felelős miniszter hatásköre. Helyi jelentőségű védett természeti érték nincs, természeti érték védetté nyilvánítása nem önkormányzati hatáskör. Önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területet és természeti emléket jelölhet ki önkormányzati rendelettel.)

A rendelet-módosítás által elérni kívánt cél

A rendelet tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a zöldfelületi rendszer minőségének javítása áll. Célja továbbá a helyi jelentőségű védett természeti területek és természeti emlékek számának növelése. A védelem kiterjesztésével az emberi tevékenységből származó, a városi környezetre, az élőhelyekre negatív hatást gyakorló tényezők következményeinek mérséklése; zöldfolyósó-rendszerek kialakulásának előmozdítása; az egészségesebb, élhetőbb városi környezet fenntartásának elősegítése; a pótolhatatlan értéket képviselő növényzet állapotának javítása és megőrzése; a védett természeti területekhez és természeti emlékekhez kapcsolódó populációk védelme; a klímaváltozás hatásainak mérséklése; a településkép javítása.